Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

„A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! tfífpfijsiD 1976. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Csak indokolt esetken! Jövőre már tőkés exportra is dolgozik az Orosházi Vas- Műanyagipari Szövetkezet Nagyarányú műszaki fejlesztés, jobb eszközkihasználás Sok mendemonda előzte meg a Munkaügyi Minisztérium új rendeletét, amely a másodállás es mellékfoglalkozás rendjével foglalkozik. A találgatások ak­kor kezdődtek, amikor az or­szággyűlés legutóbbi, tavaly de­cemberi ülésén különös hang­súllyal került szóba a munkaerő­vel való takarékosabb gazdálko­dás igénye, valamint az: a má­sodállások között jó néhány olyan is található, amelyet nem valamely munka elvégzéséért létesítettek, hanem más okkal... Esetleg nem egészen igazolható szolgálatokért, „jó kapcsolato­kért”, viszonosságként — kölcsö­nös jövedelem-kiegészítés céljá­ból. A „jólértesült” találgatok az alkalmazotti létszámstophoz ha­sonló tilalmat emlegettek: egy tollvonással megszüntetnek min­den másod- és mellékfoglalko­zást, egyéb főálláson kívül léte­sített beosztást. Ez természete­sen eleve lehetetlen, hiszen ép­pen az amúgy sem könnyű mun­kaerőhelyzetet élezte volna to­vább. Gondoljunk csak az üzem­orvosi, s más másodállással be­töltött egészségügyi szolgálatra, a kerületi terhesgondozóktól egé­szen az indokolt szakértői tevé­kenységig. az oktatástól a ter­melő tevékenységig. A munkaügyi miniszter rende­leté nemcsak eloszlatta a bizony­talanságot, hanem hatékonyan szabályozta a kérdéses foglalko­zási köröket. Nem hirdetett álta­lános tilalmat, ám fontos feltéte­leket szabott a másod- és mel­lékfoglalkoztatásnak. Mi az új szabályozás lényege? — erről a rendelet bevezetője ad felvilágosítást ...........társadal­m i érdek, hogy a munkaidőala­pot jobban kihasználjuk, s a vál­lalatok feladataikat elsősorban főállású dolgozóikkal oldják meg”. Más szavakkal — a fő állás mellett a mellékfoglalko­zás, másodállás kivételes min­dénkor gondosan meghozott dön­tésen kell. hogy alapuljon. Erre utal az is, hogy csak az kaphat engedélyt ilyen munkaviszonyra, aki megfelelő szakképzettséggel és hozzáértéssel, gyakorlattal rendelkezik, minimálisan két éve a vállalatnál dolgozik (fő ál­lásban), s munkáját kifogástala­nul ellátja. (Például nincs fe­gyelmi büntetése, igazolatlan mulasztása, munkájával kapcso­latban károkozása stb.) Fontos új szabály a halmozás tilalma: akinek másodál’ása van. nem vállalhat mellékfoglalkozást. Továbbá az is. hogy az aláren­delt szerv, vállalat dolgozója nem tölthet be másodállást a fel­A IV. ötéves tervben az 1975-re előírt bevételeket mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmusban már a tervidőszak közepén elérték, öt év alatt az ebből származó rubel-devizabe­vételek 85 százalékkal emelked­tek, a dollár bevételek megkét­szereződtek. A múlt évben 9,4 millió külföldi járt hazánkban, s 3,5 millió magyar állampol­gár utazott külföldre, 3,5-szer annyian mint a tervidőszak ele­jén. Az eredmények összegezé­ügyeleti szervnél, de olyan más vállalatnál sem, amellyel főál­lású munkaadója gazdasági-üz­leti kapcsolatban áll, hozzátarto­zók sem kerülhetnek alá- és fö­lérendeltségi viszonyba. Különleges szigorúság vonat­kozik a vezetőkre: vezetők má­sodállást nem létesíthetnek. Ez alól kivétel csupán az egészség­ügy, az oktatás, a tudományos, illetve a művészeti tevékenység területén lehet. Engedélyt nem csupán a másod- és mellékfog­lalkozáshoz kell kérni, hanem az alkalmi, (szerződéses) mun­kaviszony létesítéséhez is. A rendelet legfontosabb szabá­lyait aligha szükséges indokolni, hiszen az általuk érintett pontok voltak a legérzékenyebbek, az elmúlt öt évben, azóta, hogy sza­bályozták a másod- és mellék- foglalkozásokat. Ám az új ren­delet lényege mást is elárul; azt. hogy a válóban szükséges, a tár­sadalmi érdek által is igényelt másod- és mellékfoglalkozások továbbra is fent maradnak, eze­ket újra lehet kötni, illetve a szigorú elbírálás alapján engedé­lyezni. Nyilvánvaló a jogalkotók szándéka: olyan lehetőséget kí­vántak kialakítani, amelyben a gazdaságilag vagy más fontos cél miatt indokolt esetben igény­be lehessen venni a jól képzett emberek szakértelmét, szorgal­mát, tudását, ugyanakkor a csak egyéni érdekből, anyagi előny miatt létesített és valódi haszon nélküli jogviszonyokat, szerző­déseket megszüntethessük. A rendelet világos fogalmazása és egyértemű szabályai segítséget nyújtanak az életben bizony nem ilyen könnyen eldönthető esetek tisztázására is, illetve ar­ra. hogy az illetékesek ne csak jogszerűen, hanem hatékonyan és gyorsan dönthessenek. Erre egyébként azért is szük­ség van, mert a rendelet a ki­hirdetéssel hatályba lépett és március elsejéig — tehát egv rö­vid hónao alatt a rendelet meg­jelenésétől —, valamennyi vál­lalatnál gazdálkodó szervnél és intézménynél meg kell ejteni a másod- és mellékfoglalkozások felülvizsgálatát, s minden kizá­ró ok esetén azokat haladékta­lanul meg kell szüntetni. És még valami: a felülvizsgá­latnál ügyelni kell arra, hogy a másodállások és mellékfoglalko­zások díjazására is új szabály vonatkozik: március egytől, il­letve az új másod- és mellékfog­lalkozásokkal a főfoglalkozásban járó munkabér 25 százalékát le­het megkeresni. (M. I. Gy.) se mellett elsősorban a tervidő­szak hiányosságait elemezve meghatározták a nemzetközi és a hazai turizmus tennivalóit az idegenforgalom vezetőinek szer­dai országos értekezletén. A tanácskozáson hangsúlyoz­ták, hogy az idegenforgalmi szervek legfontosabb feladata a hazai turizmus fejlesztése, a nemzetközi idegenforgalomban pedig a feltételekkel, a fogadó kapacitással arányos • forgalom­szervezés és a szolgáltatások minőségének javítása. (MTI) Az Orosházi Vas-Műanyag- ipari Szövetkezet az elmúlt év­ben 87 millió forint termelési ér­téket ért el, ami 11 százalékkal több mint 1974-ben volt. A nö­vekedés zöme a termelékenység fokozásából adódott: az 1974. évi 241 ezer forintról tavaly 267 ezer forintra nőtt az egy főre jutó termelési érték. Még ennél is na­gyobb mértékben, csaknem 15 százalékkal nőtt az export, amely meghaladta a 40 millió forintot. Az eredményes munkára jellem­ző, hogy a termelési érték csak­nem egyharmada, 27 millió fo­rint volt a nyereség, amely szín- tén több a korábbinál. Az eredményesség két forrás­ból adódott, a műszaki fejlesz­tésből, és az eszközkihasználás javításából. Ami az előbbit il­leti, az öntödében például új technológiát vezettek he, amely növelte a kapacitást. A korábbi, évi 50 tonna olvasztó kapacitás tavaly már csaknem megkétsze­reződött, s a fejlesztés befejezé­sével, jövőre. 180—200 tonna lesz az évi teljesítmény. A po­hárgyártó üzemben szintén volt fejlesztés, itt nagyobb teljesít­ményű gépsort állítottak be, és növelték a fóliagyártó kapaci­tást. így az 1974. évi 11 millió forinttal szemben, tavaly 17 mil­lió forint értékű árut állítottak elő ebben az üzemrészben. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 28 millió pohárral szemben több mint 50 millió készült. Ugyan­csak jelentősen, mintegy 50 szá­zalékkal nőtt a fémtömegcikk termelés is. A műszaki fejlesztéshez páro­sult az eszközkihasználás javítá­sa. A magasabb színvonalú, na­gyobb értékű gépek beállítása akkor igazán célszerű, ha azokat maximálisan kihasználják. Ezt felismerve vezették be mind az öntödében, mind a pohárgyártő üzemben a három műszakot, amely mintegy 5 millió forint termelési érték! növekedést je­lent. Gondoskodtak arról is, hogy érdekeltté tegyék az embe­reket a három műszak vállalásá­ban. A 30 százalékos éjszakai pótlék — figyelembe véve a 12 forintos átlagórabért —, jó ösz­tönzőnek bizonyult és ma már kevésbé g'ond a három műszak további bővítése. Az exportképesség megterem­tésében jelentős volt az elmúlt esztendő a szövetkezetben. Ki­fejlesztették ugyanis a mű­anyagformázó gépek olyan típu­sait, amelyek már versenyképe­sek a tőkés piacon. Az idén er­re fordítják a legnagyobb figyel­met és a legtöbb pénzt. A szövet­kezetnek a tőkés export fokozá­sára vonatkozó hitelpályázatát a Pénzügyminisztérium - elfogadta, s így — a hitellel és a saját erő­vel együttesen — 18 millió fo­rintot fordítanak az egyedi gép­gyártás bővítésére. Ebből az ösz- szegből minimális jut építésre, zömét gépi beruházásra fordít­ják. A program az idén kezdő­dik, s a hitelfeltételek értelmé­ben a beruházásból származó többlet termelés egyharmadát tőkés exportra kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy 1978-tól 30— 35 műanyagformázó-gépet szál­lít majd az Orosházi Vas-Mű- anyagipari Szövetkezet a nyu­gati piacokra. S. F. Sztane Dolanc átutazott Budapesten Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége Végrehajtó Bizottsá­gának titkára szerdán — útban Varsóból hazafelé — átutazott Budapesten. A Keleti pályaud­varon Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára üd­vözölte. A találkozó során szívé­lyes, elvtársi légkörben, megbe­szélésre került sor. Jelen volt Bosko Srdanov, a budapesti ju­goszláv nagykövetség ideiglenes ügyvivője. (MTI) MA: KESERŰ JÁNOSNÉ MINISZTER TÁJÉKOZTATÓJA (3. oldal) o MI ÍGY CSINÁLJUK (4. oldal) 0 BESZÉLGETÉS BEDOLGOZÓKRÓL ÉS BEDOLGOZÓKKAL <5. oldal) o HANGSZÓRÓ (6. oldal) ‘ o MÉRLEGEN A MEGYEI I. O. LABDARUGÓ­BAJNOKSÁG <6. oldal) Budapestre érkezett a görög külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Dimitri Biciosz görög külügymi­niszter. Kíséretében van a görög külügyminisztérium több vezető munkatársa. A görög külügyminisztert és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes és a kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Georges Kalit- sounakis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete és Ágos­ton Bélo, a Magyar Népköztár­saság athéni nagykövete is. (MTI) Tavaszi munkák a gyümölcsösben A békéscsabai Lenin isz alinasKertjeut-u „.e/,uieK a fák metszését. Felvételünkön Unyatyinszkl Mihály és Marik János végzik a kora tavaszi munkát (Fotó: Dcmény) Az idegenforgalom vezetőinek országos értekezlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom