Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-11 / 35. szám
Az ipar legjobb exportcik keihez is — eltekintve eg:y-két kivételtől — több-kevesebb mértékben külföldről kell be szerezni a nyersanyagot. Ez körülmény mindenképpen csők kenti még az igen előnyös fel tételekkel exportált termékek hozamát is. Persze mennél ér tékesebb gyártmány készül külföldön- vásárolt nyersanyag bői, annál kevésbé érezhető az importnak az export eredmé nyét csökkentő hatása. Ebből i szempontból is fontos a termé kék korszerűsítése: a termék szerkezet-javítás programjának sikeres végrehajtása. Azért, hogy egyre több legyen az olyan gyártmány, amelynek értéke többszörösen meghaladja a fel használt nyersanyag árát Mindebből következik, hogy mennél több az új gondolat egv-egy gyártmányban, annál kisebb súllyal nyom a latba termék „teste” — az anyaghá nyad értéke. Létezik azonban a világpiacon és nálunk is, egy anyagmentes exportüzletág: a műszaki, köz gazdasági, szervezési gondolatok, ötletek — a szellemi tér mékek eladása. A magyar kül kereskedelem már jó ideje igyekszik kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. A Licencia és a Tesco (s még egy-két ki sebb vállalat, mint például a HUNGAROCOOP) az utóbbi év tizedben jó ütemben növelte forgalmát (különösen a fejlődő országok piacán): a magyar ta lálmányok, licencek, illetve — konkrét megrendelésre — komplett tervek és műszaki le írások eladását külföldön. A Tesco különösen sokat tett a magyar szellemi termékek ex portjának fejlesztéséért. Ennek révén sok száz magyar szak ember különféle államközi egyezmények vagy magánjogi (üzleti) szerződések keretében bekapcsolódhatott több — főként afrikai, dél-amerikai, közel-keleti — ország fejlesztési programjaiba. Sok szakember szerint szellemi exportlehetőségeink nagyobbak annál, mint amennyire eddig éltünk velük. Adnak el li- cenceket a legjobb vállalataink — a Labor Műszeripari Művek, a Medicor, a Csepeli Szerszám- gépgyár — tehát már kész, kipróbált, megvalósított eljárásokat, konstrukciós megoldásokat. Ez is fontos és hasznothajtó. Rengeteg gondolat, ötlet születik vállalatainknál a munka sok, műszakiak, közgazdászok munkája során, amelyeknek megvalósítására a hazai ipar adott lehetőségei mellett nem gondolhatunk. Külföldi értékesítésünk viszont kifizetődő lehetne; Nem egy hazánkhoz hasonló adottságú ország — például Dánia — már évtizedek óta szép haszonnal foglalkozik a szellemi exportnak ezzel a vállfájával is: ötleteket, gondolatokat kínál megvételre, illetve szakembereinek szabad kapaci tását ajánlja fel különféle, esetleg sajátos fejlesztési feladatok megoldásához is. A dán mérnöki irodáknak világszerte jó a hírük: szellemes, gyors megoldásaikért. Folyik ilyen munka nálunk is, több tervező intézet rendszeresen vállal már (túlnyomó- részt a Tesco szervezésében) tervezési, művezetési feladatot külföldön. A magyar bútortervezők a KGST kereteiben például több tagország bútoripara számára terveznek korszerű gyártmányokat, A népgazdaság és a vállalatok külföldi bevételeinek nem csekély gyarapodásához vezethetne, ha a vállalatok tervezőik, szervezőik, fejlesztőik kapacitástartalékait exportárualapként kezelnék és megpróbálnák értékesíteni; úgyszintén újítóik, feltalálóik kivitelezésre \áró eredményeit is. Szellemi gazdaságunkkal ilyenformán is ellensúlyozhatnánk nyersanyagszegénységünket. G. F. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS 1976. FEBRUÁR 11., SZERDA Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Rendkívüli év — 155 millió forintos termeléssel Zárszámadás a békéscsabai Szabadság Tsz-nél A békéscsabai Szabadság Tsz fennállásának 27 esztendeje alatt nagyot fejlődött, jóriéhány kimagasló gazdasági eredménynyel alapozta meg hírnevét a megyében. A negyedik ötéves terv időszakában a szövetkezetben termesztett búza termésátla. ga meghaladta a 44 mázsát, a kukoricáé pedig elérte a 74 mázsát hektáronként. A sertéshús- termelését több mint kétszeresére növelték és a baromfihús termelése is jelentősen megnövekedett. A tervidőszak utolsó esztendejében, 1975-ben azonban a kedvezőtlenül alakuló időjárási viszonyok és a szövetkezetnek a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-szel való egyesüléséből fakadó munkaszervezési és egyéb gondok nehezítették a termelési tervek teljesítését. Az előirányzatokat a főágazatok közül csak az állattenyésztés tudta túlteljesíteni. Az itt dolgozó fiatal szakgárda nagy önállósággal, egyre erősödő szervezettséggel érte el az ágazat 53 millió forintos termelési tervének 6 százalékos túlteljesítését. A legtöbb nehézséggel a tsz- nek a növénytermesztésben kellett megbirkóznia az elmúlt esztendőben. A búzatermesztés eredményeit már-az 1974-es őszi vetés rendkívüli körülményei is kedvezőtlenül befolyásolták. Ehhez „társult” még 1975-ben jó- néhány váratlan eső, szélvihar és köd, aminek következtében a termésátlag jóval alatta maradt a vártnak. Összességében a búza, a zöldborsó, a cukorrépa és a szója tervezettnél gyengébb termése miatt a növénytermesztés jónéhány millió forinttal hozott kevesebbet az előirányzottnál, amit a kukorica és a dinnyetermesztés, valamint a lisztüzem terven felüli termeléssel sem tudott ellensúlyozni. Végül is a békéscsabai Szabadság Tsz február 10-i zárszámadó közgyűlésén az elnöki beszámoló azt állapíthatta meg, hogy a szövetkezet a rendkívüli évben, igen nehéz körülmények között — a tervtől nem egészen 3 százalékos lemaradással — mintegy 155 millió forintos termelési értéket állított elő. A tervtől való eltérés ugyanakkor a tartalékok további feltárására, a munkafegyelem és termelés- szervezés javítására figvelmez- teti a közös gazdaság dolgozó kollektíváját. K. E. P. Sikeresek voltak a KISZ beszámoló és vezefőségválaszfó taggyűlések ÜLÉST TARTOTT I MEGYEI KISZ V. B. Tegnap, kedden, Békéscsabán ülést tartott a KISZ Békés megyei végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként a megyei küldöttértekezlet elé kerülő dokumentumokat tárgyalták meg, majd Irházi Lajosné, a KISZ MB titkára számolt be a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatairól. A megyében levő 754 KISZ- alapszervezetből eddig 711 tartotta meg első taggyűlését. Február végén kerül sorra a szarvasi főiskola alapszervezeteinek taggyűlése, ők a vizsgaidőszak miatt halasztották későbbre. Határozatképtelenség miatt kilenc taggyűlést kellett megismételni. A tagság megjelenése 70 és 95 százalék között mozgott. Megállapítható, hogy sikeres volt a taggyűlések előkészítése. A KISZ titkárok és a levezető elnökök külön útmutatásokat kaptak és ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy az idei beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlés sokkal több helyen volt politikai esemény, mint az elmúlt évben. A felkészülés során a járási, városi bizottságok kiemelten foglalkoztak a gyengén dolgozó alapszervezetekkel, de ez a patronálási munka nem volt hibátlan Jó néhány alapszervezetnél eltolódott az értékelés súlypontja a különböző kampányfeladatokra és keveset szóltak arról, miként dolgoznak a hétköznapokon a fiatalok. Azokon a helyeken viszont, ahol a gazdasági veze tés részt vett a taggyűléseken, mindenütt elismerően szóltak a KISZ-esek munkában való helytállásáról, áldozatkészségéről. Az egyéni vállalások értékelése során az elmúlt évihez viszonyítva jóval kevesebb volt a sablonos, általános minősítés. Egyre több az olyan alapszervezet, ahol a munkahely véleményét is kikérték a KISZ-tagról, és ezt figyelembe vették az ért- kelés során. Eddig a taggyűléseken 596 fiatalnak szüntették meg a tagsági viszonyát. Ök az elmúlt évben nem teljesítették egyéni vállalásaikat A KISZ- ből 583-an léptek ki és a kilépés okai között szerepel a kiöregedés, a magasabb gazdasági, társadalmi funkcióba kerülés. Sajnos sok azoknak a fiatal lányoknak és fiatalasszonyoknak a száma, akik férjhezmenés vagy szülés előtt állnak és ezért nem vállalják tovább a KISZ-tagságot. Többen azért léptek ki, mert otthoni vagy munkahelyi gondjaik miatt úgymond „nem érnek rá” a KISZ-szel foglalkozni. A kizártak, illetve kilépettek viszonylag nagy száma azt jelzi, hogy egyre magasabb a KISZ- tagok elé állított követelmény. Nem kényszermozgalom, nem kötelező KISZ-tagnak lenni, csak annak van helye az ifjúsági szövetségben, aki tettekkel is bizonyítja, hogv magáévá tette az ifjúkommunisták célkitűzéseit. Most a kongresszusra való készülés újabb fontos szakaszához érkezett. Az alapszervezetek elfogadják akcióprogramjukat és megvitatják a kongresszusi dokumentumokat. És bár a mozgalmi életben nagy a pezsgés, nem szabad megfeledkezni a hétköznapok feladatairól sem. Legyen minden KISZ-es fő jelszava: munkával készülünk a kongresszusra! l. l Több kőolaj és földgáz A hazai energiaszükséglet jobb kielégítéséért — mint erről a megyei pártaktíván is sző esett — megyénk olajbányászai az idén mintegy 10 százalékkal növelik a kőolaj- és földgáztermelést. Képünk az orosházi gázüzemben készült, ahol a hideg tél különösen próbára teszi az embereket, a berendezéseket, a termelés azonban így is folyamatos. (Fotó: Demény) Előtérben az alföldi gyárak és a kisüzemek fejlesztése A bútoripar az V. ötéves tervidőszakban Mintegy 50 milliárd forint ér. tékű bútort gyárt az V. ötéves tervidőszakban a bútoripar, 25— 28 százalékkal növelve a termelést, s bővítve a választékot. Az elmúlt tervidőszakban a nagyarányú rekonstrukció nyomán csaknem 50 százalékkal növekedett a termelés a bútoriparban — majdnem kétszer olyan gyorsan, mint a népgazdaság iparágainak átlagában. A lakosság igényeinek fokozott kielégítésére most a további kapacitás- bővítés, a minőségjavítás, a gyártmányfejlesztés és a választék növelése a legfontosabb feladat. Az eddigi fejlesztések során bizonyos aránytalanságok keletkeztek, így például a Dunántúlon nagyobb ütemben fejlődött az iparág, mint az ország más részeiben és a kisüzemek műszaki fejlődése nem követte a nagyobb bútorgyárakét. Ezért a jelenlegi- tervidőszakban a bútoripar továbbfejlesztésére fordítandó mintegy 1,2 milliárd forint nagy részét az alföldi gyárak és a kisebb üzemek fejlesztésére fordítják, annál is inkább, mert ezekben a kisüzemekben készülnek a külföldi piacon legkelendőbb stílbútorok. Továbbra is élénk lesz a bútorok iránti hazai kereslet, hiszen amíg a lakosság fogyasztása összesen 22, addig ezen belül a bútorvásárlás — számítások szerint — 37 százalékkal növekszik. Ezért, s a választék bővítésére, az eddigieknél 50 százalékkal több lesz a szocialista import. Különösen az NDK-ból, Romániából és a Szovjetunióból érkezik sok bútor: komplett lakószobák, gyermekbútorok és más berendezések. Emellett Csehszlovákiától és Lengyelországtól is vásárol a kereskedelem ízléses, az igényeknek leginkább megfelelő bútorféléket, cserébe ezek az országok ugyanolyan értékben a magyar bútoripar termékeiből rendelnek, főleg konyhai felszerelést, hevero- ket és foteleket. Szó van róla, hogy a KGST- országok szakosítják egymás között a közületi bútorgyártást. Az első ilyen jellegű megállapodás aláírása most van előkészületben Magyarország és a Szovjetunió között. A megállapodás szerint a magyar ipar óvodai, bölcsődei berendezéseket szállít, a szovjet ipar pedig irodabútort ad cserébe. Gondolatok — exportra
