Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-10 / 34. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LA 1976. FEBRUÁR 10.. KEDD Ara: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 34. SZ4M MA; A SOK BÁBA KÖZÖTT NE VESSZEN EL A GYEREK! (3. oldal) „M—2”-ES MUTATÓ (4. oldal) PONGRÁCZ JÁNOSÉK TÉLI BIRODALMÁBAN (3. oldal) Nemcsak pénzkérdés A közgazdasági fogalmak lexikona azt mondja, hogy az életszínvonal szőkébben értelmezve, társadalom tagjai szükségletének kielégítésére fordított anyagi javak és szolgáltatások mennyisége, minősége és összetétele”. A Tömegkommunikációs Kutatóintézet, a közelmúltban közvé- mény-kutatást végzett az élet- színvonal fogalmáról és megállapításai szerint az emberek a következőképpen vélekednek: „az életszínvonal a pénztől függ, amit megkeresek. Minél többet keresek, annál miagasabb lehet az élet- színvonalam, ha közben nem emelik az árakat.. Legyen szabad visszaidézni az iménti lexikonból származó definíció második felét: „ .. .és szolgáltatások mennyisége, minősége, összetétele”. Ami nagyjából azt jelenti, hogy nemcsak az a fontos mit vásárolunk és fogyasztunk, hanem azt is — sőt egyre inkább! —, hogy milyen körülmények között. Még egyszerűbben fogalmazva: lehet magas a jövedelmem, nem érzem és nem érezhetem magasnak, sőt még kielégítőnek sem az „életszínvonalamat”, ha a pénzt nem tudom igényein: szerint elkölteni, ha nem tudok kulturált körülmények között hozzájutni azokhoz a javakhoz — és nem csupán árucikkekhez —, amikhez szeretnék. S a tétel fordítottja is igaz: sokkal magasabbnak érzem az életszínvonalat és jobb a közérzetem, ha esetleg a nem éppen zavarbaejtő bősé- gű árukészlet mellett magas- színvonalú, jól szervezett és megbízhatóan dolgozó szolgáltatóintézményekkel állok szemben. Szolgáltatáson persze nem feltétlenül a cipőjavitó ktsz-t vagy a GELKÁ-t, a Patyolatot kell érteni, hanem valamennyi társadalmi szolgáltatást: az oktatásügyet, az egészségügyet, a különféle — jobb magyar kifejezés híján —, „infrastrukturális” ágazatokat, intézményeket, sőt — uram, bocsá’ —, talán még azt is, hogy miként foglalkoznak, törődnek velünk, állampolgárokkal ezekben az intézményekben, hivatalokban. Vagyis: bonyolult dolog az életszínvonal, s akik hosszabb, vagy rövidebb távú tervezésével, alakításával foglalkoznak, régóta és jól tudják: nemcsak a pénztől, a keresettől függ, hogyan élünk. Ha visszatekintünk az elmúlt egy-másfél évtizedre, könnyen bizonyítható, hogy soha ekkora reálbér és reál- jövedelem növekedés nem volt Magyarországon, mint éppen ebben az időszakban. S. miközben emelkedtek a bérek és jövedelmek, miközben soha nem remélt rekordösszeg gyűlt össze az OTP-fiókokban „lakossági betét” címen, kicsit megfeledkeztünk az életszínvonalemelés egyéb lehetőségeiről és módszereiről. Még- csak nem is különböző társadalmi szolgáltatásokra gondolok, amelyek erőteljes fejlesztése, bővítése és korszerűsítése hatalmas összegekbe kerül, s éppen ezért csak hosszabb idő alatt megvalósítható feladat, hanem a társadalmi közhangulatot, és áttételesen vagy éppen közvetlenül az életszín- vorialat befolyásoló intézkedésekre és gyakorlatra. Arra például, hogy ki kellett találni a szakszervezeti jogsegély- szolgálatot ahhoz, hogy emberek ezreinek kíméljék a hivatalokkal való hadakozásban megrokkant idegeit. Arra, hogy nem nagy befektetésekkel könnyíteni lehet a gyárban dolgozó asszonyok helyzetén, nem kell hozzá más, csak megállapodni az illetékes kereskedelmi vállalattal, települjenek már be a gyárba vagy legalább a gyár mellé, álljanak az asszonyok rendelkezésére. Arra, hogy egy üzem gondolkodó és lelkiismeretes vezetői nagyon sok apró ötlettel segíthetik munkásaik élet- körülményeit, a hétköznapjaikat, következésképpen emelhetik az életszínvonalukat. De gondolok — például — arra is, hogy bizonyos társadalmi szolgáltatások, amelyek szocialista társadalmunk tradíciói szerint mindenki számára ingyenesek vagy csaknem ingyenesek, kicsit differenciáltabban osztódjanak szét; kinek-kinek jövedelme szerint differenciáltan. Az átlagosnál magasabb jövedelműek nyugodtan megvásárolhatnák mondjuk a gyógy- üdüléshez, a gyermekek napiközi elhelyezéséhez való jogot, nemcsak azért, mert így kívánja a társadalmi igazságosság, hanem azért is, hogy ily módon több pénz jusson ezeknek az intézményeknek a fejlesztésére, és több hely jusson - ingyen! — a rászorultab- baknak. Ez is az életszínvonal emelésének egyik — s egyelőre kihasználatlan — módszere. Érdekes, hogy mindez felismert szükségszerűség, amivel elvileg mindenki, mindenütt egyetért, s azt is okkal tételezhetjük fel, hogy bizonyos intézkedésekhez még csak kormányrendeletekre, párthatározatokra sem lenne szükség. Csupán némi kezdeményezőkészségre, annak felismerésére, hogy az életszínvonal nem csak pénzkérdés. V. Cs. Befejeződött a cukorgyártás Mezőhegyesen és Sarkadon Megyénk két gyárában esaknem 5.500 vagon cukrot állítottak elő A Mezőhegyesi Cukorgyár leállásával a hét végén befejeződött a szezon megyénk cukorgyáraiban. Mezőhegyesen a 155 napig tartó kampány idején 41 ezer 494 vagon répát dolgoztak fel — napi átlagban több mint 268 vagont —, s összesen 2875 vagon cukrot állítottak elő. A leállást követően rövidesen megkezdődik az a 25 millió forint értékű rekonstrukció, melynek keretében felújítják a cukorvonalat, kicserélik az elhasznált, régi gép>eket. Ezzel nem elsősorban a kapacitás nő, hanem biztonságosabbá válik a termelés a jövő szezonban. Sarkadon is a felújítás előkészítésénél tartanak, miután a 158 napig tartó kampány nemrég befej ezdődött. Itt 36 ezer vagon répát dolgoztak fel, amelyből 2600 vagon cukrot nyertek. Megyénk két gyára tehát így együttesen csaknem 5500 vagon cukrot állított elő ebben a szezonban. A sarkadi gyár az V. ötéves tervben jelentős rekonstrukció elé néz: öt esztendő alatt mintegy 500 millió forintos költséggel szinte megújul az üzem. A program a rép>afeldolgozó voTegnap, hétfőn délelőtt Békéscsabán, a Pedagógiai Továbbképző Intézetben tartották meg Békés megye járási és városi művelődésügyi osztályvezetőinek ez évi első értekezletét. A megjelenteket dr. Gácsér József. a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője üdvözölte, majd részletesen tájékoztatta az osztályvezetőket az V. ötéves terv közoktatási és közművelődési célkitűzéseiről, a rendelkezésre álló lehetőségekről, a megyei feladatokról. Közoktatásnak két nagy feladatot kell megoldania. Az első: a tanulási feltételek közötti lényeges különbségek felszámolása; ezért a következő időszaknál felújításával kezdődik, melynek eredményeként a jelenlegi napi 300 vagonos kapacitás 470 vagonra nő. ban az általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek fejlesztésére kell az anyagi és a szellemi erőt összpontosítani. A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásának segítését az anyagiak megfelelő átcsoportosításával, takarékos és ésszerű gazdálkodással lehet csak biztosítani. A második nagy feladat: az iskolák segítsék elő a szocialista embertípus kialakítását. A feladat a magyar oktatáspolitika elkövetkezendő öt esztendejének alapvető meghatározója. Minden vezető pedagógusnak biztosítania kell az iskolai nevelőmunka egységét, emelni a társadalmi és politikai ismeretek oktatásának, és a fiatalok munkára nevelésének színvonalát. Osztályvezetői tanácskozás az új ötéves terv oktatáspolitikai célkitűzéseiről Nők a tészta üzemben A körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz tészta üzeméből 160 nő állandó foglalkoztatását oldják meg. Az elmúlt évfewi 24 millió forint értékű tésztát készítettek. Felvételünk az üzem csomagolóját mutatja be (Fotó: Demény) Békés megyében kétezeregyszáz szakmunkásképzői férőhely várja az általános iskolát végzett fiatalokat. A középfokú oktatás elterjedésében a szakmunkásképző intézeteken át vezethet az út; mindezt társadalmunk egészséges fejlődése is így követeli. Az osztályvezetők értekezletén többek között még szó esett a tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködéséről, nevelési kérdésekről, az iskolai testnevelés és tömegspwrt problémáiról. A Békés megyei Tanács és a végrehajtó bizottság több kérdés megyei megvalósulását tűzi következő üléseinek napirendjére. Délután az értekezlet részvevőinek Pataki József, a Magyar Üttörők Szövetségének Békés megyei elnöke adott tájékoztatást a VI. országos úttörővezetői konferenciáról, az „Egvütt-egy- másért” elnevezésű. 1976—77-es tanévben induló úttörőmozgalom célkitűzéseiről, valamint a vezetőképzés gondiairól. A járási és városi művelődésügyi osztály- vezetők az értekezleten hallottakat a következő hetekben az iskolák igazgatóival ismertetik. Arkagyij Rajiéin kitüntetése Hétfőn délelőtt a Barátság Házában Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke a társaság aranykoszorús jelvényével tüntette ki Arkagyij Rajkint, a leningródi Állami Miniatűr Színház művészeti vezetőjét, a Szovjetunió népművészét. (MTI)