Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-28 / 50. szám

Tizenhatezer lakás felépítésével szánéi megyénk ötödik ötéves terve Kiemelt feladat a gyermekintézmény­hálózat bővítése A csaknem hárommilliárd forintos fejlesztési alap elfogadását egyöntetű szavazatukkal nyugtáz­zák a megyei tanács tagjai (Fotó: Demény Gyula) Mint arról már rövid tudósí­tásban beszámoltunk, a megyei tanács határozata alapján a költ­ségvetési feladatok ellátására az ötödik ötéves pénzügyi tervben összesen több mint nyolcmilli- árd forint — ezen belül az 1976. évi költségvetésben egymilliárd 442 millió 225 ezer forint — elő­irányzattal számolhatunk. A pénzügyi terv a meglévő intéz­mények működésének biztosítá­sán felül — a fejlesztési alap felhasználásával összehangban — elsősorban az új létesítmények fenntartását vette figyelembe. A megye költségvetésének erőtelje­sebb fejlesztésére főképpen az 1978—79 és a 80-as években ke­rülhet sor. E három évben mi­nőségi fejlesztésre összesen 80 millió forintot irányoztak élő. A gazdasági ágazatban össze­sen 719 millió forintot biztosítot­tak a negyedik ötéves tervben, ezzel szemben a jelenlegi ötéves pénzügyi terv egymilliárd fo­rintot meghaladó előirányzattal számol. A rendszeresen visszaté­rő feladatok mellett a körtölté­sek fenntartására, felújítására évenként kétmillió forintot, egyes tanyai településeken élő lakosság ellátottságának javítá­sára 1978-ban öt. 1979iben továb­bi nyolc, 1980-ban pedig 11 mil­lió forint összeget biztosítottak. Belterületi vízrendezésre 1978-tól kezdve évenként hatmillió fo­rinttal növelték a ráfordítható költséget A tanácsi kezelésben lévő utak, hidak felújítására, fenntartására az ötödik ötéves tervben összesen 320 millió fo­rint áll rendelkezésre. Ez az el­múlt tervcikluban 242 millió forint volt. Szociális és egészség- ügyi célokra öt év alatt az összes gazdasági kiadásoknak. csaknem 30 százalékát fordítják. Ez 2,3 milliárd forintot jelent. A járó­beteg-ellátásra, az anya- és gyer­mekvédelmi feladatokra, a fek­vőbeteg-ellátásra az eddig ter­vezett összeghez 1978-tól minden további esztendőben 17 millió forinttal irányoztak elő többet. Ebben az időszakban várhatóan megkezdődhet az orosházi ren­delőintézet beruházása is. Legmagasabb a kulturális ki­adások összege. Ez a bevétel­nek mintegy 40 százalékát teszi ki. Az ötödik ötéves pénzügyi tervben 3,2 milliárd forinttal szerepel, amely 78 százalékkal több az előző tervidőszaknál. A különböző felújítási feladatok végrehajtása is a költségvetés fontos célkitűzése közé tartozik; a rendelkezésre álló összeg 1976- ban 69 millió, az öt évben pedig meghaladja a 385 millió forintot. A vállalatok ke­zelésében lévő lakóépületek fel­újításához, fenntartásához a me­gyei költségvetésből ebben az évben 29.3 milliót, a tervidőszak alatt pedig 145,4 millió forintot biztosítottak támogatásként. A megye településszerkezeté­Bímwwssr. 1976. FEBRUÁR 28. nek figyelembevételével a tanács elemezte az ötéves szintű költ­ségvetési előirányzatokat taná­csonként és megállapította, hogy a községi tanácsoknak 719 millió 815 ezer, a nagyközségeknek egy- milliárd 348 millió 609 ezer, a városi tanácsoknak kétmilliárd 518 millió 966 ezer, a megye központi költségvetésében pedig hárommilliárd 457 millió 910 ezer forint áll rendelkezésükre. A tanácsi források alapján kiala­kított fejlesztési programok bő­vülnek a pénzmaradványok és koordinált beruházásokhoz át­adásra kerülő pénzösszegekkel. összefoglalásképpen megálla­pítható, hogy 1960. év végéig a több mint nyolcmilliárd forintos költségvetés megfelelő pénzügyi alapot nyújt ahhoz, hogy a me­gye csaknem félmillió lakosának kommunális, egészségügyi, kul turális ellátottsága tovább növe­kedjék. Az összeg nagysága ak­kor érzékelhető igazán, ha visz- szalapozunk a negyedik ötéves terv tanácsi költségvetéséhez; ami alig több mint négymilliárd forint volt. Fejlesztésre csaknem hárommilliárd ferint A megye középtávú 1976—80 évekre szóló tanácsi fejlesztési ter­ve az ötödik ötéves népgazdasági terv célkitűzésein alapul. A terv figyelembe veszi a központi és a helyi erőforrásokat, a népgaz­dasági terv területfejlesztési el­gondolásait, azokat a célkitűzé­seket, amelyek a lakosság élet- körülményeinek, életszínvonalá­nak javulásával kapcsolatosak, mindazokat a tennivalókat, ame­lyeken a tanácsok irányítása alatt álló intézményi hálózat és gazdaságok fejlesztésében a terv­időszak során szükségesek. A j terv tartalmazza a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Békés me­gyei Bizottságának — az ötödik ötéves tanácsi tervre vonatkozó irányelveit és határozatait. Így az országgyűlés által elfogadott és törvényerőre emelt ötödik öt­éves terv alapján Békés megye tanácsa fejlesztési tervét 1976— 1980 között kétmilliárd 848 mil­lió, ebből 1976-ra 472 millió fo­rintban állapította meg. A fej­lesztési alap felosztása során a tanácsülés meghatározta .a kü­lönböző célcsoportos beruházá­sok összegét. Így lakásberuhá­zásra a tervciklus alatt egymilli­árd 381 millió, kórházi beruhá- beruházásokra egymilliárd 330 zásra 134 millió, egyéb állami millió forintot irányzott elő. A helyi döntési jogkörben megva­lósuló beruházások végsősoron ráépülnek a megyei tervre. A terv előirányozza és biztosítja a már folyamatban lévő beruházá­sok mielőbbi befejezését, ezért a tervidőszak első két évében az anyagi és kivitelezői erőforrá­sokat ezekre a beruházásokra összpontosítja. Ugyanakkor a népesedési és szociálpolitikai szempontok messzemenő figye­lembevétele mellett a gyermek­jóléti intézmények nagy többsé­gét a tervidőszak első felében kívánja megvalósítani. Néhány jelentősebb beruházást viszont átmenő indulóként terveznek. A megyeközpont A megyeközpontra tervezett beruházások is szerves részei a tanácsi tervnek. Békéscsaba fel­sőfokú központ — ennek a sze­repkörének a lehetőségeken be­lül a megfelelő ellátást megkö­zelítő fejlesztést biztosítanak. A megyeközpontnál számításba vett feladatok egy része támoga­tás jellegű és az kiegészül a vállalati alapokkal. Így az ötö­dik ötéves terv számol többek között 134 millió forinttal kór- házépítésre, valamint az egyéb állami beruházásra és vállalati támogatásra, összesen 494 mil­lió 900 ezer forinttal. Lakásfejlesztés Az ötödik ötéves terv idősza­kában mintegy 16 ezer lakás felépítésével számolnak. Elő­irányoznak 240 tanácsi célcso­portos lakást, ebből 713 tanácsi értékesítésű. A helyi tanácsok 4 500 OTP társasházi lakás fel­építését tervezték. A lakásépítő szövetkezetek társasházi építési igénye 800 lakás. Családiház­építés várhatóan 9 000 lesz. Tö­rekvés, hogy a lakásberuházás megvalósítása során biztosítani kell azok leggazdaságosabb megvalósítását, az építőanyag hiánytalanságát, a korszerű épí­tési technológiák fejlesztését. Ugyanakkor szükséges a lakóte­lepi kommunális létesítmények egyidejű megvalósítása is. Bizto­sítani kell a városokban és a városiasodó településeken az építési feltételek megteremtésé­vel a jelenlegi társasházépítési formák mellett a vállalatok ál­tal támogatott munkáslakás épí­tésének nagyobb térhódítását. A terv a telepszerű többszintes társasházi lakások építéséhez, a helyi tanácsok részére támoga­tást biztosít, kötelező előírások­kal. így az ötödik ötéves tervben Békéscsaba 75,4 Gyula 28,7 Oros­háza 40.9 Szarvas 21,2 Békés 29,8 Szeghalom 5.0 Mezőkovács- háza 2,5 Gyoma 10,0 Mezőhegyes 2,7 Mezőberény 2.5 Tótkomlós 1,3 millió forint támogatást kap. Egészségügyi és szociális ellátás A terv főfeladatnak határozza meg a már megkezdett és folya­matban levő egészségügyi be­ruházások befejezését. Többek között a békéscsabai célcsopor­tos kőrházfejlesztést, a KÖJÁL székházát és az egészségügyi gyermekotthont. Kiemelt felada- j tot képez a gyermekintézmény­hálózat (lakáshoz kapcsolódó bölcsődei létesítés) bővítése. Biztosítja a szociális otthoni in­tézmény fejlesztését, például a nagyszénási szociális otthon 100 személy befogadásával bővül, fejlesztik a rendelőintézetet Szarvason és Békéscsabán. Je­lentős előrelépést biztosít a terv az általános iskola, az óvoda, a szakmunkásképzés területén. Folytatódik az általános iskolai diákotthoni hálózat kiépítése, megkezdődik a tervidőszak má­sodik felében a megyei könyv­tár és a sportcsarnok építése. Érdemes itt megemlíteni a szá­mításba vett fejlesztések egy ré­szét. Különösen jelentős a laká­sokhoz kapcsolódó óvoda és bölcsőde építése, melyek során bölcsődében 300, óvodában pe­dig 775 személyre biztosítanak helyet, s 104 általános iskolai osztály tan terem épül. 483 sze­mély részére szakmunkástanuló- otthon létesül. Emellett a terv számol a helyi tanácsok saját anyagi forrásuk felhasználásával megvalósítható óvoda-, iskola- fejlesztéssel. Az ötödik ötéves tervidőszak első éveiben be kell fejezni az áthúzódó közműberuházásokat is. Jelentősnek mondható, hogy a belvíz által legjobban sújtott Békéscsaba és Orosháza hozzá­kezdhet belvízprogramjának szakaszos megoldásához. A terv­időszak végére megyénkben a közműves vízellátásban részesü­lők aránya eléri a 73, a vezeté­kes ivóvízellátást igénybe vehe­tő lakások aránya a 15 százalé­kot. Sajnos az országos átlag alatt marad a szennyvízcsator­na-hálózatba bekapcsolt lakások száma, ami mindössze 11 száza­lékot tesz ki. A terv előírja a megyei iroda­ház megépítését Békéscsabán, valamint Mezőkovácsházán ta­nácsháza építését. Lakóházak felújítása A megye állami lakóházainak felújítására és fenntartására a megyei tanács 80 millió forintot hagyott jóvá. Ebből az összeg­ből épül meg Mezőhegyesen 70 lakás a rendkívül rossz állagú majorlakások helyett. A rendel­kezésre álló összeg 25 millió fo­rint. Lakóházfelújítási összeg kiegészítésre 55 millió forint áll rendelkezésre Békéscsaba, Gyu­la és Orosháza tanácsának. A szolgáltatás fejlesztésére 31 millió forintot hagyott jóvá a tanács. A megye 1976. évi fejlesztési tervéből Az ötödik ötéves terv első évében fejlesztési feladatokra 472 millió forintot hagyott jóvá a tanács. Ebből célcsoportos be­ruházásokra 261 milliót. Ebben az esztendőben célcsoportos la­kásberuházásra rendelkezésre áll 211 millió forint, melyből a számítások szerint Békéscsabán 189, Gyulán 60 lakás épül fel. Folytatódik Békéscsabán a 130 személyes garzonház beruházása is. A lakásokhoz kapcsolódó 60 személyes bölcsőde és az 50 sze­mélyes óvoda befejezését, vala­mint 140 férőhelyes bölcsőde és 100 személyes óvoda építésének megkezdését tervezik a terv első évében. A terv azzal is számol, hogy elsősorban a már megkez­dett és folyamatban levő beru­házások fejeződjenek be. Foly­tatni kell a békéscsaba—mak­koshát—újkígyósi vízvezeték és vízmű beruházását, valamint Békéscsabán a mechanikai szennyvíztisztító- és szennyvíz- csatorna építését. Gyorsítani szükséges egészségügyi gyermek­otthon létesítésének előkészíté­sét és megkezdését. Be kell fe­jezni Szeghalomban a víztorony építését, hozzá kell kezdeni Orosházán a 2200 köbméter/nap kapacitású szennyvíztisztítómű beruházásához. A megye központi fejlesztés keretében 288 személyes szak­munkáskollégium, a nyolcosz­tályos szakmunkás- és szakkö­zépiskola, valamint két műhely­terem építéséhez kell hozzákez­deni. Megkezdődik Békés városban nyolc általános iskolai osztály­terem építése. A helyi kezdeményezések hasznesítása A fejlődést jól érzékeli, hogy az elfogadott terv a lakásépítés­nek, a szakmunkásképzés bizto­sításának a negyedik ötéves tervhez képest csaknem annak kétszeresét valósítja meg. Az óvodai férőhelyek számát 150 százalékkal, az általános iskolai tantermek építését duplájára emelik. Összességében a fejlesz­tés az elmúlt ciklushoz képest 226 százalékos növekedést tük­röz. Ismerve népgazdaságunk helyzetét, éppen ezért aligha tarthatja valaki is ezt az ütemet lassúnak. Sőt, ahogy a testület egyértelműen megállapította: ilyen dinamikus fejlődést bizto­sító tanácsi terve még nem volt a megyének. Jól tükrözi a helyi és a központi akaratot, tartal­mazza a jogos igényeket, melyek teljesítésére lehetőség nyílik. A jóváhagyott alapvető fő célkitű­zések építési kivitelezésének megsvorsítása jelentős részben az állami, tanácsi és a szövet­kezeti építőiparra hárul. Ezért a feladatokat a kivitelezőkkel elő­zetesen egyeztették is. Megyénk ötödik ötéves tervé­nek elfogadása során csaknem valamennyi felszólaló hangoz­tatta. hogy a terv céljainak meg­valósítása n agyrészben a helyi tanácsok tevékenységén múlik. Az elfogadott terv mind az 1976. évre, mind a tervciklus egészére lehetővé teszi a főbb célok meg­valósítását, különösen akkor, ha a helyi kezdeményezéseket a ta­nácsok jól hasznosítják. Mind­ezek mellett lényeges, hogy a terv végrehajtása során minden területen következetesem érvé- nyesüliön a távlatokra tekintő, a helyi érdekek mellett a népgaz­dasági érdek, az ezt megértők szemlélete. Rocskár János

Next

/
Oldalképek
Tartalom