Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-28 / 50. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Világ proletárját egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1976. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM MA: EGY MINISZTERI RENDELET NYOMÁBAN (4. oldal) ANTIMEÓ (5. oldal) MEGYÉNK ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVE (6. oldal) Hiányzó lépcsőfokok Folytatja munkáját SZKP XXV. kongresszusa Pénteken reggel moszkvai idő szerint 10 órakor megkezdődött az SZKP XXV. kongresszusának negyedik munkanapja. A kongresszus küldöttei folytatják a vitát a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolója felelt. A kongresszus mandátumvizsgáló bizottságának beszámolóját Ivan Kapitonov, a bizottság elnöke terjesztette elő. A mandátumvizsgáló bizottság beszámolója Dicsérjük, olykor ünnepeljük az új, a korszerű technikát, ám bánni vele még nem mindenkor és mindenben tudunk, pedig a modern gép, berendezés, eljárás sokat lendíthet a gyár, a vállalat, az iparág fejlesztésén. A befogadásnak, a zavartalan beillesztésnek ugyanis feltételei vannak. Ami általában ki is derül, csak az a baj, hogy sűrűn utólag. Akkor, amikor beváltatlanul maradnak az új eszközök, eljáráshoz fűzött remények, amikor a portékáért fizetni kell, de az sehogysem akarja meghozni az árát. Népi ellenőrök vizsgálaté mutatott rá: az útépítő és útjavító gépláncok teljesítményét lényegesen befolyásolja az előkészítő és kiegészítő berendezések hiánya, elavultsága. Minisztériumi elemzés bizonyította: a nagy termelékenységű építőipari gépek kihasználtsága a naptári időalapnak mindössze húsz, huszonöt százalékát teszi ki. A textilipar egyre növekvő gondja: a gyárakba tömegesen beáramló új technikához, technológiához nincsen elegendő képzett ember. Folytatjuk: a számítástechnikai eszközök tetemes része képességeinek csupán töredékét nyújtja, mert a felhasználók nem teremtették meg az ügyvitelben, a termelés'"rá- nyításban az elektronika alkalmazásának feltételeit. Az érintettek ilyenkor magyarázatot keresnek, s ha következetesek, ha valóban szembenéznek a tényekkel, meg- hökkenve látják: lépcsőt építettek a föld felszínéről az első emeletre, onnét a másodikra, csak éppen itt-ott hiányoznak a lépcsőfokok. Mert valamiként elfelejtődött vagy a tervezés lázában mellékesnek tűnt, hogy az új berendezéshez nem felel meg a korábban használt nyersanyag: a kezelőszemélyzet technikai ismeretei elavultak, a legkisebb üzemzavar elhárításához sem elegendőek; a továbbfeldolgozó gépek, szalagok nem győzik ezt a tempót, amelyet a megelőző gyártási fázisok diktálnak ... Szinte kimeríthetetlen a példatár, bizonyságául annak, hogy a legkorszerűbb eszköz vagy eljárás is csődöt mondhat, ha nem készítették elő, nem szervezték meg beillesztését a termelési folyamatokba, ha nem gondoskodtak arról, hogy a logikai lánc ne szakadjon meg. S ilyenkor a tegnapi csőd a várók egyszeriben az új technika, a fejlesztés kárhoz- tatói lesznek, mondván, „akkor már jobbak voltak az öreg masinák”. Nem akarják vagy nem tudják belátni: a kudarcokért nem hibáztathatok a holt eszközök. Tavaly 141 milliárd forintot költöttek el a szocialista szektorban beruházásokra, s ennek az összegnek nagyobb részét, 77 milliárdot a vállalatok, a szövetkezetek saját hatáskörükben adták ki. Bizonyára rengeteg olyasmire, ami nagy haszonnal és együttesen szolgálja az össztársadalmi és a helyi érdekeket. Olyasmikre, amik beszédesen tanúsítják a tudomány, a technika friss eredményeit. A közúti járműgyártás néhány területén, a vegyiparban, a műszeriparban, a villamosenergetikai gépgyártásban kézzelfogható bizonyítékait találhatjuk meg annak, mit ér a hiánytalanul megépített lépcső, azaz a befogadási képességgel összehangolt új technika. Ezeken a termelőhelyeken ugyanolyan vezetők és beosztottak dolgoznak, mint másutt, vagy mégsem ugyanolyanok? Nem lehetőségeik, hanem eredményeik különböztetik meg őket. Ók ugyanis nem pusztán tenni akarnak, hanem úgy tenni, hogy annak haszna mielőbb mérhető legyen. Ha kellett — az egészséges határig — kockáztattak, ha úgy hozta a feladatok sora, akkor félretolták előzetes elképzeléseiket s újakat alakítottak ki, azaz nem célnak, hanem eszköznek tekintették a fejlesztést. Fogalmazásbeli csupán a különbség? Aligha. Ott, ahol a fejlesztés függetlenedik a feltételektől, ahol a korszerűség elvont, mert a tárgyi környezettel nem egyeztetett fogalommá válik, könnyen vélik célnak az újat. S ha megvan, ha elérték, zavartan tapasztalják: nem tudnak mihez kezdeni vele. Raktárak, gyárudvarok, műhelysarkok válnak ilyenkor temetővé, jobb esetben átmeneti szállássá, bizonyítva: pénzt költeni könnyű, jól tenni ezt már felkészültséget követel. Ne tagadjuk: gazdasági életünk némely részterepén még csak az előbbihez értenek. Költik a pénzt, büszkélkednek az újdonságokkal, majd igyekeznek — a gyakorlati kudarcok láttán — az egész ügyet mielőbb elfeledtetni. Magyarázat persze mindig akad, de ez nem kárpótol az elmaradt haszonért, a fölösen kiadott forintokért. Az ötödik ötéves terv nem tesz lehetővé nagy iramú haladást az állóeszköz-fejlesztésben. S ezért hallatlanul megnő a lépcsőfokok, a hiánytalan lépcsőfokok jelentősége. Azaz az ösz- szehangoltságé, az előkészítő szervezésé, ami felöleli a dolgozók továbbképzését éppúgy, mint a technológia felülvizsgálatát, a termelési folyamat csomópontjainak kritikus elemzését, mindazt, amit egyeztetett fejlesztésnek és termelésirányításnak nevezünk. Először fejleszteni s azután igazgatni az akadozó, súrlódó részeket — nos. ebben már elegendő tapasztalatot szereztünk. A tapasztalatokért a tandíjat is megfizettük. Indokolt tehát, hogy a szervezettség magasabb osztályába lépjünk. Természetesen, hiánytalan léDcsőfokokon. M. O. A XXV. kongresszust megelőző beszámoló-választási kampány különös erővel megmutatta a párttagok megbonthatatlan egységét és összefor- rottságát, s az SZKP bel- és külpolitikájának, a Központi Bizottság és Leonyid Brezs- nyev vezette Politikai Bizottság gyakorlati tevékenységének össznépi támogatását — mondotta Kapitonov. A kongresszusra összesen 4 998 delegátust választottak meg. Közülük 3 672 (73,5 százalék) első alkalommal kongresszusi küldött. A mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizte és érvényesnek ismerte el a küldöttek megbízatását. Ivan Kapitonov kiemelte, hogy a delegátusok többsége olyan fizikai és szellemi dolgozó, aki’ közvetlenül a termelésben dolgozik. A küldöttek 34,1 százaléka. Számszerint 1703 — a különböző iparágakban tevékenykedik. Hetvenhét százalékuk munkás. A küldöttek közül 887 mező- gazdasági dolgozó. Az értelmiséget a tudomány, irodalom és művészet, a népművelés és az egészségügy 272 dolgozója képviseli. Kongresszusi küldöttnek 11 űrhajóst választottak meg. A kommunisták 1 114 pártmunkást bíztak meg képviseletükkel. Jelentős képviseletet nyertek a tanácsok, szakszervezetek és a Komszomol tagjai, akik 693 megbízottat delegáltak, A küldöttek között van a Szovjetunió, a szövetségi és autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsainak 1 608 delegátusa is. A kongresszus munkájában 659 gazdasági vezető vesz részt. A kommunisták egynegyedét jelentő nők kellő képviseletet kaptak — 1 255 lány és asszony foglal helyet a kongresszusi teremben. A küldöttek összetétele az SZKP internacionalista jellegét tükrözi: a kongresszuson 60 nemzet és nemzetiség képviselői vesznek részt — mutatott rá Kapitonov. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a mandátumvizs- gáló bizottság jelentését. Ezután folytatódott a vita a két első napirendi pontról, tehát a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolójáról. Egész sor köztársaság, így Moldva, Tádzsikisztán, Észtország és Türkmenisztán, valamint a rosztovi terület pártszervezetének vezetői szólaltak fel a délelőtti és a kora délutáni ülésen. Jóllehet a kongresszus gazdasági tárgyi napirendi pontjára csak a jövő héten kerül sor, valamennyien behatóan foglalkoztak az eredmények ismertetése kapcsán gazdaságpolitikai, tervezési kérdésekkel. Számos felszólalásban visszatértek a mezőgazdaság problémái. A köztársasági és területi első titkárok egyöntetűen helyeselték a Központi Bizottság beszámolóját, de a helyi viszonyokból kiindulva számos új elképzelést is előadtak. Gyakran szereplő témái a felszólalásoknak az internacionalizmus kérdései, valamint a nemzetközi helyzet egyes fejleményei. Ivan Bogyul, a Moldvai KP KB első titkára megjegyezte: külföldön egyeseknek nem tetszik, hogy a Szovjetunió elítéli a maoiz- must, de vitán felül áll, hogy minden igaz marxista—leninistának el kell ítélnie Peking egységbontó akcióit, szovjetellenes rágalmait, szövetségre lépését a nemzetközi reakció legszélsőségesebb erőivel. Ke- bin, az észt párt első titkára arra hívta fel a figyelmet* hogy Peking ma sok tekintetben reakciósabb, mint sok vezető tőkés ország uralkodó rétege. Á szovjet írószövetség első titkárának felszólalása A szovjet írók határozottan támogatják és jóváhagyják az SZKP és a szovjet kormány kül- és belpolitikáját — hangoztatta pénteken délelőtt elhangzott felszólalásában Geor- gij Markov, a szovjet írószövetség vezetőségének első titkára. Markov hangsúlyozta, hogy a párt harmonikus kapcsolatokat alakított ki a művészeti szövetségekkel, az alkotó értelmiség egészével. A szovjet írószövetség nemzetközi kapcsolatairól szólva elmondta, hogy a szovjet irodalmárok több mint 100 ország (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt i&ozponti Bizottságának ciso titkára ukrajnai küldöttekkel beszélget a kongresszus szünetében. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS)
