Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

Vetélkedő Ki tud többet a Szovjetunióról? Partmegbízatások Szerdán és csütörtökön ren­dezték meg a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedő megyei elődöntőit Gyulán. Oros­házán, Békésen és Békéscsabán. A középfokú iskolások számára hirdetett versenysorozat megyei döntője március 7-én Békéscsa­bán lesz. Ezen a következő ki­lenc iskola csapata mén össze tudását: Gyulai Egészségügyi Szakiskola, Gyulai Erkel Gim­názium, Battonyai Mikes Kele­men Gimnázium, Orosházi 612. sz. Ipari Szakmunkásképző Irv- tézet, Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium I., II., Békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola, mezőberényi gimnázium és a Gyomai Kiss Lajos Gimnázium. Képeink a békési elődöntőn készültek. A vasutas dolgozók------------------ „ 9 a kereskedelmi ellátásról tárgyalt az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának Elnöksége feb­ruár 20-án, tegnap ülést tar­tott A tanácskozás első napi­rendjén a megye területén fog­lalkoztatott vasúti dolgozók élet- és munkakörülményeinek vizs­gálata szerepelt, különös tekin­tettel a múlt évben bevezetett munkaidő-csökentés tapasztala­taira. A tanácskozás második napirendje a megye áruellátá­sáról és az árak alakulásáról szóló tájékoztató megvitatása volt. A megyében foglalkoztatott vasutas dolgozók létszáma — ál­lapította meg Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatósága ve­zetője által készített jelentés — 1970-ben 3955, a múlt évben 4073 volt. Az igazgatóság össz- létszáma az említett időszakban 0,3 százalékkal csőiéként, a me­gyében tehet az átlag fölött tud­tak munkaerőt felvenni és fog­lalkoztatni. A negyedik ötéves terv utolsó esztendejére esett a munkaidő-csökkentés. Ennek be­vezetéséhez a főnökségek felké­szülési tervet készítettek, a me­gyei vasúti szervek pedig arra vonatkozóan vállaltak kötele­zettséget, hogy a kieső munka- időalap 43 százalékát önerőből pótolják. Ez azt jelentette, hogy olyan belső szervezési intézke­déseket tettek, amelyek többlet­létszám és túlóra nélkül tették lehetővé a munkaidő-csökken­tést. Ez különösen Orosházán, Mezőhegyesen és Vésztőn sike­rült jól. A munkaidő-csökken­tés bevezetése mellett a negye­dik ötéves tervben mintegy 34— 35 százalékkal emelkedett a va­sutas dolgozók havi bérszínvo­nala. Jelentősen javultak a szo­ciális körülmények is, az ilyen célú beruházásokra mintegy 22 millió forintot fordítottak. Eb­ből készült el Békéscsabán egy korszerű szociális létesítmény, egy ezer személyes üzemi kony­ha. Ezen kívül Mezőhegyese^ Szeghalmon, Vésztőn, Magyar- bánhegyesen és Tótkomlóson történt korszerűsítés. A második napirenddel kap­csolatban —, amelynek előadó­ja Steigerwald György, a me­gyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője volt — az elő­terjesztés megállapította, hogy az áruforgalom az 1974. évihez képest 12 százalékkal nőtt. To­vább emelkedett a vegyes ipar­cikkek. ezen belül a tartós fo­gyasztási cikkek részaránya, amely egyik jellemzője az élet­színvonal-növekedésnek. Ami az áruellátást illeti, az alapvető élelmiszerekből a választék meg­felelő volt. Hús, és húskészít­ményekből 65 vagonnal többet értékesítettek tavaly, mint 1974- ben. A zöldség-gyümölcsellátás szintén folyamatosan biztosított volt, bár itt egy-két termék ese­tenként hiányzott. A ruházati és a vegyesiparcikk forgalma szintén növekedett, s ugyanez mondható el az építőanyagokról is. Itt azonban gyakran hiány­cikk volt a tégla, a vasbeton­elem és egyéb építőanyag. Az előterjesztés a továbbiak­ban az árak alakulásáról, az idei célkitűzésekről adott tájé­koztatót az elnökségnek, amely azt elfogadta. Azonnali belépéssel KISEGÍTŐ TAKARÍTÓNŐT PELVES ZUNK Amfora-Evert, Békéscsaba, Kazinczy u. 5. B fagkönyvcserél megelőző beszélgetésekre készülve a pártalapszervezetek veze­tőségei most mindenütt áttekin­tik a partmegbízatások rendsze­rét. Számba veszik, vajon a leg­fontosabb feladatok megoldásá­ra irányulnak-e, kellően össz­hangban állnak-e a párttagok képességeivel, érdeklődési köré­vel. Számos párttag esetében nincs szükség semmiféle fejtörésre. Hiszen igen sokan töltenek be' különféle választott tisztségeket a pártszervekben és az alapszer­vezetekben, a különféle társa­dalmi mozgalmakban, tömeg­szervezetekben. Számukra az el­sődleges megbízatás e tisztség jó ellátása, örvendetes, hogy ma már csak nagyön elvétve fordul elő a tömegszervezeti munka le­becsülése: jóformán minden pártvezetőség megfelelően érté­keli, ha a pártszervezet valame­lyik tagja mondjuk szakszerve­zeti bizalmi, a KISZ-szervezet propagandistája vagy az ifjúsági klub vezetője, népi ellenőr, az MSZBT-tagcsooortot avagy a műszakiakat összefogó társadal­mi szervezet tevékenységét szer­vezi. Gondot inkább a munkahe­lyen kívül folytatott társadalmi tevékenység értékelése okoz. Tagjainak a lakóterületi köz­életben való részvételét néme­lyik pártszervezet még mindig valamiféle „hobbi”-ként kezeli, a szabad idő magánügyként fel­fogható eltöltéseként. S nem úgy, ahogyan kellene: megbe­csülendő pártmunkaként, amely­nek jó ellátását az illető kom­munista alapszervezetónek is fi­gyelemmel kell kísérnie, értékel­nie és szükség esetén segítenie. A beszélgetések jó alkalmat je­lentenek arra, hogy ezt a szem­léletet végképp száműzzék, s a fontos pártmegbízatások között vegyék számba, ha valaki ta­nácstag, népfronttestület tagja, lakóbizottságot irányít, avagy a fiatalokkal foglalkozik a lakóte­rületen: az ifjúsági szervezet­ben, a szülői munkaközösség­ben, sportegyesületben vagy mű­vészeti csoportban. M int a példák is tanúsítják, a párttagok számottevő ré­sze valamilyen rendszeres elfoglaltsággal járó, állandó köz­életi-mozgalmi feladatot lát el. (S a kör szélesebb az említett­nél, hiszen ide Kell .sorolnunk a párt- és tömegszervezeti oktatás propagandistáit, a munkásőrö­ket, az irányító mozgalmi testü­letek állandó aktivistáit, munka­bizottságaik tagjait és így to­vább.) Hasznos és célszerű, ha min­den rendszeres elfoglaltsággal Battonyán a Május 1. és a Pe~. töfi Termelőszövetkezetben időn- I ként mérhetetlen károkat okoz a belvíz. 1975-ben például csupán a Május 1 Tsz mélyfekvésü táb­láin hatmillió forint kárt oko­zott a belvíz, a Petőfi Tsz-ben pedig ennél is nagyabb volt a természeti csapás. A súlyos gondok végleges megoldására nagyarányú melio­rációs munka kezdődött Batto­nyán. A Május 1. Tsz-ben négy­ezer hektáron végzi el ezt a fon­tos munkát a Tiszántúli Talajja­vító és Talajvédelmi Vállalat. A korszerű gépek munkához lát­tak, s még ebben az esztendő­ben hétmillió forint értékű me­liorációs tevékenységet folytat­nak. A meliorációs program egyébként 1980-ban készül el véglegesen. Ezután már teljes biztonsággal tervezhetnek a nö­vénytermelési ágazatban, s a jelenleginél magasabb átlagter­mésekre számíthatnak. Hasonló nagyságban végeztet­nek meliorációs munkát a Pető­fi Tsz-ben is. A két szövetkezet allanu támogatásból es sajat erő­járó közéleti feladatot állandó pártmegbízatásként is rögzíte­nek, megerősítenek. Ám bár­milyen sok is az ilyen feladat, minden párttagnak mégsem jut belőlük. S nem is kell, hogy jusson, hiszen a köz­vetlen munkahelyi feladatok el­látásával kapcsolatban is nagyon sok olyan teendő adódik, amely a kommunisták felelősségteljes részvételét igényli. A párthatá­rozatokat mindenekelőtt a mun­kahelyeken kell a gyakorlatban megvalósítani — legyen szó akár a gazdálkodásra, a tennelésre vonatkozó határozatokról, akár a közoktatás, a közművelődés, a tudományok fejlesztését célzó ál­lásfoglalásokról, illetve a köz­gondolkodás formálásáról. A pártszervezetek időről időre át­tekintik ezzel kapcsolatos mun­kájukat s megszabják a továb­bi teendőket. Ahol a feladatok meghatározása konkrét és kéz­zelfogható — s arra kell töre­kednünk, hogy ez mindenütt így legyen —, ott számos párttag ré­szére kínálkozik tennivaló. Ezeket helyes pártmegbízatássá formál­ni, s azután ily módon számon kérni, értékelni teljesítésüket. M emcsak azért szükséges ez, hogy tovább növekedjék a pártmegbizatással rendel­kezők száma s ezáltal fokozód­jék a párttagság aktivitása. Még fontosabb indoa, hogy maga az élet állít elénk ilyen feladato­kat. Ma az üzemekben, szövetke­zetekben, hivatalokban a koráb­binál nehezebb feltételek mel­lett kell eleget tenni a színvö- nalasabb, hatékonyabb gazdál­kodás követelményeinek, s ez szükségszerűen érinti a pártmeg­bízatások rendszerét is. Párt­megbízatásként kaphatják kom­munista munkások, hogy felvi­lágosító szóval, személyes példa- mutatással, a gyakorlatlanabbak segítésével mozdítsák elő mű­helyük, üzemrészük áttérését va­lamilyen új, gazdaságosabb gyártmány előállítására, megta­karítást hozó, korszerű techno­lógiai eljárás alkalmazására. Pártmegbízatást lehet politikai munkával elősegíteni, a munka­erő bizonyos átcsoportosítását a gazdálkodás szükségletei szerint. Pártmegbízatásul adható kom- munista termelésirányítóknak a munkaszervezés fejlesztésével kapcsolatos többlétterhek válla­lása, a munkások szakmai kép­zésének segítése, netán az ügy­vitel öntevékeny ésszerűsítése. S zéles tehát a pártmegbíza­tások skálája. De a leg­fontosabb az, hogy közü­lük eay se legyen formális, hogy mindegyik valamilyen valóságos probléma megoldását, tényleges feladat ellátását szolgálja. bői mintegy 50 millió forintot költ meliorációs munkálatokra. A szakemberek véleménye sze­rint 1980 után nem lesznek bel­vízgondok Battonyán. Előadás filmvetítéssel A Békés megyei Tégla. és Cserépipari Vállalat elsősegély­nyújtó aktíváinak február 18-án, a Kulich Gyula Művelődési Házban vetítéssel egybekötött előadást tartott a MENCS. ösz- szesen 38-an vettek részt s nagy érdeklődéssel hallgatták az új­raélesztés, vérzéscsillapitás és sebellátás új módszereiről szóló tájékoztatót. Ezt követően a he­lyes életmódról és a munkahelyi testnevelésről szóló filmet ve­títettek. Az előadás után a résztvevők a gyakorlatban is ki­próbálták a tanultakat, ugyanis kótözesi gyakorlatot tartottak. „Hány nyelven jelenik meg a Szovjetunió című lap?** — vála­szol, a gyomai gimnázium második csapata Ketten a győztes mezőberényi csapatból Vajon mi lesz a kérdés? A figyelem Németh Lajos játékvezető­re irányul (Demény Gyula felv.) Gyencs László Ötvenmillió forintos meliorációs program Battonyán

Next

/
Oldalképek
Tartalom