Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-03 / 28. szám
Dr. Takács Lőrinc Gyula város tanácselnöke A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa legutóbbi ülésén érdemeinek elismerése mellett dr. Takács Lőrincet, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának titkárát tisztségéből felmentette. Gyula város tanácsa legutóbbi ülésén dr. Takács Lörincet egyhangúlag megválasztotta Gyula város tanácselnökének. Á beruházás indítása: 1976. Kraverteres acélmű Diiaújvárosban Az elmúlt egy-két évben feszültségek keletkeztek a hazai acél-piacon. Igaz, a vélemények megoszlottak: egyesek szerint a belső kereslet volt túlságosan nagy, mások szerint a hazai kohászat a belföldi és export acéligényeknek mennyiségben nem tudott .eleget tenni. Tény: több acélra lett volna szükség. A IV. ötéves terv időszakában a vaskohászat kb. 15 milliárd forintnyi beruházással bővítette állóalapját, ez az összeg az ötödik ötéves tervidőszakban 22 milliárdra nő. A fejlesztések fontos fejezete a Dunai Vasmű kon- verteres acélműve. Az Állami Tervbizottság már 1 »74-ben és 1975-ben foglalkozott a fejlesztéssel és azzal egyetértett. Az acélmű tervezésére és az alapvető gépek szállítására a Szovjetunió vállalkozott, ma már aláírt szerződések alapozzák meg a beruházás megvalósítását. A beruházás részleteiről véglegesen az év első felében dönt az Állami Tervbizottság. A beruházás — az előzetes kalkulációk szerint — több mint 6 milliárdba kerül. Érdemes a dunaújvárosi fejlesztést beilleszteni az országos vaskohászati „képbe”. Jelenleg. az ország acéltermelése kb. 3.6 —3,7 millió tonna évenként A távlati célok szerint az acéltermelés 1980-ra évi 4,7—4,8 millió tonnára nő. 1990-re pedig 5,1— 5,2 millió tonnára. Ebből a Dunai Vasmű tervezett termelése 1980-han évi 1.8 millió tonna, 1990-ben. pedig évi 2,4 millió tonna. Tehát a Dunai Vasmű az ország acéltermelésének majdnem 40 százalékát adja öt év múlva. a Dunai Vasmű acéltermelése jelenleg évente 1,1 millió tonna Siemens-Martin acél. A minőségi követelmények fokozódása következtében ez a termelési mennyiség hosszabb távon nem biztosítható, a meglevő acélműben 1980-ra már csak 700 ezer tonna acél termelhető. A kiesés pótlását illetve a termelés bővítését szolgálja az új, konverter technológiával dolgozó acélmű, amelynek kapacitása évi 1,1 millió tonna. A Vasmű a tervek szerint az előrányzott kapacitást 1980-ra éri el. Ez a már folyamatban levő ózdi, ugyancsak oxigénnel intenziíi- kált acélmű termelésével és további még véglegesen el nem döntött fejlesztésekkel adja meg a tervezett acélmennyiséget a tervidőszak végére. Jelenleg kb. 200 ezer tonna acélhiány van — a hengerdei kapacitáshoz képest — az országban. Éppen ezért igen fontos, hogy a beruházás a tervezett ha. téridőre elkészüljön. Dunaújvárosban immár rutinos szakgárda irányítja a beruházás lebonyolítását. Náluk már bevált gyakorlat a beruházások szervezéséhez másutt idegenkedve használt hálós programterv alkalmazása. Minden ilyen nagy létesítménynél rendkívül sok gonddal jár a résztvevő vállalatok munkájának összehangolása. A dunaújvárosi fejlesztés egyedi nagyberuházás, tehát a kivitelezőket központilag jelölik ki. Ez szómban az ütemes építéshez, eléshez nem elég. Menetközben állandóan egyeztetni kell a terveket, a termelési programokat. Minél több a résztvevő, annál nehezebb. Szerencsére a Dunai Vasmű bővítésének esetében a rutinos 26-os Állami Építőipari Vállalat végzi az építési munkálatokat. Ez a vállalat már több nagyberuházáson bizonyított és bizonyít Például — csak a legutóbbi években — ők dolgoztak a Dunaújvárosi Hullámvertikum építésén, a Dunamenti Hőerőműnél, az ő feladatuk a Paksi Atomerőmű munkálatainak Is nem csekély hányada. Ehhez kell illeszteni a Vasműben végzendőket Látni: mindez nem könnyű. A másik fontos résztvevő a Kohászati Gyárépítő Vállalat ök specialisták ebben a témában, bár új a technológia és ilyen berendezéseket nem szereltek még. Jellemzésül: a szovjet műszaki leírás és tervdokumentáció 12 vaskos kötetből áll. Ezt bell most, már a kezdet kezdetén alaposan áttanulmányozni, hogy később senkit se érjen meglepetés. B. M. A társadalmi élet nemzetköziesadése A közelmúltban kerékasztal-konferenciát tartottak az azerbajdzsánt Bakuban, amelyen a fejlett szocialista társadalmat közelről érintő aktuális elméleti és ideológiai vonatkozásai miatt fontos témában, pártmunkások, tudósok és a rendező folyóirat, a Voproszi Filoszofii munkatársai nyilvánítottak véleményt. A részvevők abból indultak ki, hogy a szocialista nemzetköziség objektív társadalmi bázisa a Szovjetunióban állandóan szélesedik, politikai jelentősége folyamatosan növekszik, világnézeti és társadalmi-erkölcsi tartalma gazdagodik. Azzal, hogy létrejött és fejlődik a szovjet nép — az új típusú nemzetközi történelmi közösség —, elengedhetetlenné vált az új kategóriával kapcsolatos problémák és sajátosságok rendszeres és mélyreható vizsgálata a párt szemszögéből. NAGY JELENTŐSÉGŰ KÉRDÉS A társadalmi fejlődés legal talánosaob tendenciájának megfelelő nemzetközieseaés — amely különben világméretű folyamat — olyan körülmények között megy végbe, amikor a nemzet az emberek társadalmi szervezetének egyik legfontosabb formája. Ugyanakkor a történelmileg kialakult nemzeteket a nemzetközivé válás globális folyamatában az a képesség jellemzi, hogy aktívan asszimilálják az anyagi és szellemi élet más nemzetektől eredő, nemzetközi jelenségeit; természetesen az ellentétes társadalmi-gazdasági formációkban különböző társadalmi alapon. A szocialista formációban az a jellemző, hogy a pozitív társadalmi tartalommal telített nemzeti sajátosságok nem elválasztják, hanem éppen ellen, kezőleg, összekapcsolják a néT! ■ ■ rr I ■ I rr r ■ Jovonk jelzőszámai Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből (milliárd Ft) 870 Ipar: 340-850 Mezőgazdaság 105-107 Szállítás és hírközlés 105-107 -Közúthálózat: 43-45 Belkereskedelem: 33-34 Egyéb: 221-244 TERRA-KS pékét, amelyek így kölcsönösen gazdagítják egymás szellemi és anyagi tradícióit. Egyben az irányultságában egységes, soknemzetiségű szocialista kultúra gazdagságának, változatosságának tárházául is szolgálnak. A nemzeti formák sokfélesége ugyanis a történelmi folyamat fontos terméke. Az objektív és progresz- szív nemzetköziesedés — ha tudatosan befolyásoljuk — lehetővé teszi, hogy a nemzeti sajátosságok igazán értékes és maradandó elemei megőrződjenek, illetve integrálódjanak a nemzetköziben. A konferencia felszólalói tisztában voltak azzal, hogy a nemzetközivé válás folyamatában lényeges különbség van a kapitalista és a szocialista körülmények között végbemenő nemzetköziesedés között. KÉT ELLENTÉTES FORMA A nemzetköziesedés kapitalista változatát a neokolonializ- mus, a nemzeti és faji konfliktusok, az erőszakos beolvasztási törekvések, a kizsákmányoló jellegű nemzetközi munkamegosztás és a nemzetek, népek egyenlőtlen fejlődése jellemzi. Vagyis a kapitalista antagonizmusok eltorzítják a folyamat eredeti történelmi célját. A burzsoázia különböző nemzetek feletti gazdasági és politikai formákban igyekszik megszilárdítani pozícióit A szocializmus körülményei között végbemenő nemzetköziesedés egeszen más jellegű: a szocialista gazdasági-társadalmi viszonyok, a szocialista építés követelményei határozzák meg. A nemzetek kényszerű együttműködését az önkéntes kooperáció. a kölcsönös érdekek határozzák meg. A helyi és nemzeti korlátok, az elkülönültség megszüntetése ugyanakkor a nemzetek és a nemzeti viszonyok további fejlődésének a tényezője, sőt: a szocializmusban lejátszódó nemzetköziesedés eredménye a nemzetek felvirágzása. A NEMZETI ÉS A NEMZETKÖZI DIALEKTIKÁJA A vita egyértelműen kiemelte a tudatosság befolyásoló-irányí- tó szerepét, amely a kívánt irányba igazíthatja a fejlődés menetét. A nevelés, az életmód és a kultúra hármassága pedig a társadalmi tudat területén végbemenő nemzetköziesedés folyamatait táplálhatja. Korunkban és szocialista körülményei^ között a nemzeti vonásokat any- nyira átitatják a nemzetközi vonások, és a nemzetközi vonások olyan teljességgel szintetizálják a nemzeti sajátosságokat, hogy egyik sem szakítható el büntetlenül a másiktól anélkül, hogy meg ne sértsük objektíve kialakult egységüket, harmonikus együttesüket. D. M. Elet a laktanyában A katonák életkörülményeinek további javítására irányuló törekvés lényeges része a szabad idő értelmes, kulturált eltöltési lehetőségeinek biztosítása. Ezt szolgálják egyebek között a laktanyákban létrehozott KISZ-klu- bok, amelyek a katonák társadalmi tevékenységének, kulturált pihenésének, kikapcsolódásának fontos bázisai. Az elmúlt évek során számos laktanyai KISZ-klub nyerte el a „Kiváló Ifjúsági Klub” kitüntető elnevezést és az ezzel járó elismerést. A klubok programja igen változatos. A tv-nézésen, rádiózáson, olvasáson és társasjátékon kívül az érdeklődők a KISZ- szervezetek különböző rendezvényein is részt vehetnek. Sor kerül különböző vitadélutánokra, szellemi vetélkedőikre, meghívnak neves közéleti személyiségeket, írókat, újságírókat, veteránokat, ezzel is gazdagítva a katonáknak az időszerű társadalmi, politikai, irodalmi kérdésekről szerzett ismereteit. A laktanyai KISZ-klubokhan olykor lányok is vendégeskednek. A KISZ-szervezetek legtöbbje állandó kapcsolatot tart egy-egy közeli üzemmel, termelőszövetkezettel, középiskolával. Időnként az említett helyekről meghívott lányok közreműködésével zenés-táncos klubdélutánokat ia rendeznek a KISZ-klubokban. A hangulatos, kulturált — és alkoholmentes — rendezvények igen népszerűek az érintett fiatalok körében. (KT) 3CőzömJ>(i(>± ejttbf t'ak A beruházások előirányzatai H ogy az a...!" — csattan föl egy-egy káromkodás munkahelyen és utcán, üzletben és járművön egyaránt. Manapság már nem helyénvaló egy bizonyos foglalkozási körrel kapcsolatba hozni ezt az „ízes” magyar beszédet. Valamikor azt mondták: „úgy káromkodik, mint egy kocsis”. Esetenként már nem is lehet különbséget tenni nemek és életkorok tekintetében sem. Lényegtelen az is, hogy trágárságban férfi vagy nö, idős vagy fiatal viszi el a pálmát. Hallottunk már tisztességest!) családanyákat is útszéli módon beszélni. Csak arra vagyunk kíváncsiak, mit fognak csinálni, ha gyerekeik később ugyanezekkel a szavakkal illetik majd őket. Nem is azok ellen hadakozunk, akik végső kifakadásukkor vagy dührohamukban hébe-hóba megeresztenek egy-két cifra szó- lást-mondást. Ók is tudják, ettől még nem fog megváltozni semmi. Gyakorlatilag talán annak sincs nagy jelentősége, ha valaki állandó jelleggel nyelve hegyére veszi a különböző állati és emberi nemi szerveket, ürülékek elnevezéseinek szinonimáit. Bizonyos trágár kifejezéseket kötö- szókéilt használ, s nem is hatol már tudatáig, mit jelentenek ezek a fogalmak. Ha rászólunk I az ilyen bárdolatlan emberekre, ; gyakran még ők sértődnek meg. No meg egyikét-másikát nem is érdemes figyelmeztetni, mert aki szólni merészel, annak fölemlegetik valamennyi élő és halott hozzátartozóját az „égtájakkal” együtt. A töménytelen trágárság hallatára az embert sokszor az undor fogja el. Az egyik külföldi ismerősöm mesélte, hogy még mielőtt megérkezett volna Magyarországra, nagy igyekezettel tanították a vonatban mindenféle káromkodásra a magyar turisták. Később már nem is nagyon csodálkozott, amikor meglátta a szemetes utcákat, az ösz- szehányt járdákat és a koszos vécéket. Mondhatná valaki: nem kell mindjárt asszociálni. Mi sem állítjuk, hogy a szitokemberek többsége lelkileg vagy szellemileg sérült. A legprimitívebbek közé tartoznak azok. akik telefirkálják a vécék falát mindenféle gusztustalan ábrákkal és „aforizmákkal”, vagy találkára csalogatják az azonos nemű partnereket. Kétségtelen, az ő esetükben már bizonyos beteges ferde hajlamot is -feltételezhetünk. A közvagyon rongálóival szemben még szigorúbban kellene eljárni. A trágárságokat hangoztatok esetében pedig a durvaságtól mentes, szabatos, szép és tiszta beszédre való nevelés volna kívánatos. Ep ne csak egy ember feladata' legyen, hanem azé a közösséaé, amely őket körülvesz ("~y. n —
