Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-20 / 43. szám
Közlemény a Holland Királyság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról Púja Frigyes külügyminiszter meghívására dr. Max van Der Stoel, a Holland Királyság külügyminisztere 1976. február 17— 19. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A holland külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A külügyminiszterek szívélyes, nyílt légkörű eszmecserét folytattak a magyar—holland kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek, és kifejezték készségüket, hogy elősegítik a két ország együttműködésének szélesítését. A nemzetközi helyzetről folytatott tárgyalások középpontjában az európai béke és biztonság kérdései álltak. A két külügyminiszter állást foglalt a biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának maradéktalan végrehajtása mellett.. Véleményt cseréltek a leszerelésről, a közép-európai fegyve- rés erők és fegyverzet csökkentésére irányuló bécsi tárgyalásokról, a közel-keleti, a ciprusi és az angolai helyzetről, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetével kapcsolatos kérdésekről. A holland külügyminiszter magyarországi látogatása hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiben elfoglalt álláspontok jobb megismeréséhez. Dr. Max van Der Stoel meghívta Púja Frigyest, hogy tegyen hivatalos látogatást Hollandiában. A magyar külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Elutazott a holland külügyminiszter Max van Der Stoel, a Holland Királyság külügyminisztere — kíséretének tagjaival együtt — csütörtökön elutazott Magyarországról. (MTI) Szocialista javaslat a haderőcsökkentési tárgyalásokon A közép-európai fegyveres j erők és fegyverzet kölcsönös i csökkentéséről folytatott tárgyalások csütörtökön megtartott 94. plenáris ülésén O. N. Hlesztov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője, a csehszlovák, az NDK, a lengyel és a szovjet küldöttség nevében terjesztette elő a szocialista országok újabb módosító javaslatát. Az ezt követő sajtó- tájékoztatón a szovjet szóvivő közölte: ez a javaslat figyelembe, veszi a NATO-államok eddigi javaslatainak több lényeges pontját, s így jelentős lépést tesz abban az irányban, hogy a haderőcsökkentési tárgyalásokon kölcsönösen elfogadható megállapodás jöjjön létre. A szocialista országok továbbra is az 1973. november 8-án előterjesztett egyezménytervezet alapján állnak, A most benyújtott módosítás elősegíti a kölcsönös érdekű megegyezést. A szóvivő nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az újabb szocialista kezdeményezés célja konkrét eredmények elérése. „Bizonyos értelemben — mondotta — kompromisszumos javaslatról van szó. Reméljük, hogy a NATQ-orszá- gok megfelelően reagálnak a kezdeményezésünkre”. Tudósítók kérdéseket tettek fej arfa vonatkozóan, hogy j a módosító javaslat milyen elemeket tartalmaz. A szovjet [ szóvivő tekintettel a tárgyald- j sok bizalmas jellegére, elzár- j között konkrétumok közlésé- j tol. A nyugati küldöttségek szóvivője mindössze annyit közölt, hogy a szocialista országok kezdeményezését a NATO-államok gondosan tanulmányozzák. A legközelebbi plenáris ülést fe.bruár 26-án tartják. (MTI) I Elnököt jelölt az Egyesült Államok Kommunista Pártja Az Egyesült Államok Kommunista Pártja Gus Hallt, a párt főtitkárát jelölte az Egyesült Államok elnökének, Jarvis Tynert, a Politikai Bizottság tagját pedig az Egyesült Államok alelnö- kének tisztségére. Mint a New Yorkban rendezett sajtóértekezleten közölték, a jelöltekről szóló határozatot a párt Központi Bizottsága fogadta el. Gus Hall és Jarvis Tyner közös nyilatkozatukban hangsúlyozták: a kommunista pártnak az idei választási kampányban való részvétele kihívás az ellen a politikai rendszer ellen, amely a nagytőke érdekeit szolgálja, és kihívás a burzsoá „demokrácia” ellen. A kommunisták a választási kampány során erélyes harcot indítanak az amerikai társadalom olyan szégyenletes vonásai ellen, mint a fajgyűlölet, a nagytőke és a katonai-ipari komplexum túlereje, a dolgozók jogfosztottsága, a munkanélküliség. Ugyanakkor megjelölik a problémák megoldásának útjait is. ^Külpolitikai téren a párt egyik fő célja: harcolni a nemzetközi feszültség enyhülésének fejlesztéséért és elmélyítéséért, a béke és a különböző politikai rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés megszilárdításáért. A kommunisták a jövőben is következetesen és határozottan leleplezik a militarista és reakciós körök arra irányuló kísérleteit, hogy a hidegháború és a konfrontáció felé tereljék visz- sza az események fejlődését — hangzik a nyilatkozat. (MTI) Cuniiait fegadla Tite elnök Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára a Dubrovnik melletti Kupari- ban Tito elnökkel folytatott megbeszélése után szerdán az esti órákban Belgrádba érkezett, s ott Sztane Dolanccal, a JKSZ KB elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkárával folytatta jugoszláviai megbeszéléseit. Mint azt közölték, Dolanc tájékoztatta Cunhalt Jugoszlávia belső helyzetéről. A PKP főtitkára pedig a portugál kommunisták munkásságáról adott képet. (MTI) Konferencia Ciprusról Bécsben A bécsi Hofburgban megnyílt a ciprusi két népcsoport képviselői tárgyalásainak ötödik fordulója. A képen: Rau f Denkt as. a ciprusi török közösség vezetője. Kurt Waldheim ENSE főtitkár és Glafkosz Kleridesz, a ciprusi görög közösség vezetője (Telefotó—AP—MTI—Kő) MegttaH Kovács Pál Kovács Pál nyugdíjas tanácselnök, Békéscsaba X. számú országgyűlési választókerületének képviselője, a városi pártbizottság tagja, városi tanácstag, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tisztelet, beli elnöke február 19-én elhunyt. Kovács Pál 1920-ban, egészen fiatalon, mint ácssegéd kapcsolódott a, munkásmozgalomba. Hosszú évekig a szak- szervezetben tevékenykedett. A ?ű-as, 30-as években azért, hogy családjának a megélhetését biztosítani tudja, munkáért és keresetért szinte az egész országot bejárta. Gyakran kényszerült erre azért, hogy munkásmozgalmi tevékenysége miatt elkerülje a csendőrség és a rendőrség zaklatását. A felszabadulás után az elsők között lett a párt tagja. Kezdetben a szakmájában dolgozott és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. Volt egyebek között igazoló bizottsági elnök, a népbírőság tagja és megválasztották a kötöttárugyár párt- alapszeryezete titkárának is, majd 1949 nyarán a vállalat igazgatója lett. Az ellenforradalom után, 1957 szeptemberében a városi tanács elnökévé választották. Ezt a tisztséget 1963- ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Csaknem 25 évig volt az MSZMP városi bizottságának a tagja. Három ciklusban választották meg országgyűlési képviselőnek. Békéscsaba politikai és társadalmi életének a felszabadulás óta tevékeny irányítója volt. Egyike azoknak a vezetőknek, akik a város polgárai előtt osztatlan tiszteletnek örvendtek. Ehhez kiemelkedő munkássága mellett jelentősen hozzájárult példásan szerény magatartása is. Munkája és a szocializmus építésében kifejtett tevékenysége elismeréséül számos kitüntetésben részesült. Megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, a Szocialista Munkáért érdemérmet, a Magyar Munka érdemérmet és a Felszabadulási Jubileumi emlékérmet. Békéscsaba városi Tanácsa saját halottjának tekinti Kovács Pál elvtársat. Temetése február 21-én, szombaton délután 2 óra 30 perckor Békéscsabán, a Vasúti temetőben lesz. Lengyel—NSZK megállapodások az NSZK szövetségi gyűlése előtt Második és harmadik olvasásban tárgyalta meg csütörtöki egész napos ülésen a szövetségi gyűlés a lengyel—nyugatnémet megállapodásokat. A ratifikációs törvényjavaslatot ismét megindoliló Hans-Dietrich Genscher külügyminisztr nyomatékosan figyelmeztette a jobboldalt, hogy a megállapodások elutasítása súlyos csapást mérne a lengyel—nyugatnémet kapcsolatokra, és ennek hosz- szabh távon is káros következményei lennének. Az 1970 decemberi államközi szerződés „megnyitotta a lehetőséget a múlt terheinek felszámolására. Ezzel új fejezetet nyitott a nyugatnémet—lengyel kapcsolatokban. A jelen megállapodások visznek tovább bennünket ezen az úton”. . Genscher felszólította az ellenzéki kereszténydemokratákat, hogy higgadtan döntsenek, „erős szavaknak nincs helyük”, mondjanak le ,',a mindent vagy semmit” politikáról, Günther Metzger, az SPD frakció alelnöke a többi között arra emlékeztetett, hogy „évszázadunkban egyetlen esemény sem voit annyira nyomot hagyó, húsbavágó és végzetes, mint a Németország által kirobbantott második világháború és következményei. Az elképzelhetetlen ínség, nyomor és megalázás — eddig ismeretlen méretű szégyenletes tettek és bűn- cselekmények —, a földi javak dühödt pusztítása, az emberi, kulturális és erkölcsi értékek féktelen megsemmisítése az állami, politikai, társadalmi egységek és struktúrák mélyreható változásához vezetett. Ezzel a szörnyű múlttal szakítani kell már végre — folytatta a képviselő —, a CDU— CSU-nak figyelembe kellene vennie, hogy a szerződésekkel szemben emelt minden bírálata eltörpül e borzalmas események hátterében és parancsoló- vá teszi a megegyezést és megbékélést a két nép között. A CDU—CSU nevében felszólaló képviselők új érveket nem hoztak fel. Óvakodtak attól, hogy érdemi választ adjanak a koalíció által felvetett kérdésekre. Beszédüket az ismétlés, az elutasítás jellemezte. A vita csak a délelőtti ülés végén forrósodott fel, amikor Jäger CSU-képviselő minősíthetetlen szavakkal támadta az enyhülési politikát. Pártja nevében Willy Brandt — Genscherhez hasonlóan — szintén az elutasítás súlyos külpolitikai következményeitől óvott. Méltatta Helmut Schmidt kancellár tevékenységet és megállapította, hogy, a Helsinkiben megalapozott és tavaly ősszel tető alá hozott új lengyel—nyugatnémet megállapodásokat „helyes irányba tett lépésnek” értékeli. Az ellenzéki politikusok részéről az utóbbi hetekben elhangzott kijelentések azt a „borzalmas érzést keltik, mintha egyesek azt hinnék, nem történt semmi. És úgy tesznek, mintha népünkre egyoldalúan róttak volna rá terheket” — 'mutatott rá Brandt, majd példának idézte a jelenleg pekingi látogatáson tartózkodó Werner Marx CDU-politikus szavait („számomra a megbékélés nem politikai, hanem ideológiai fogalom”) és megállapította, hogy az ilyen kijelentések „felháborító cinizmusról tanúskodnak egy olyan néppel szemben, amelynek a hitleri agresszió következtében a legnagyobb borzalmakon kellett átesnie”. Délután — rövid szünet után — folytatódott a szövetségi gyűlés vitája. (A szavazás az esti órákban történt, melyről lapzártáig nem érkezett hír). Márciusban a törvényjavaslat végleges jóváhagyásra a szövetségi tanács elé kerül. A Bundesrathan a CDU—CSU-nak 28:15 arányú többsége van és így kétséges, hogy a megállapodások törvényerőre emelkednek (MTI)
