Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-25 / 21. szám
Mosolygó Antal emlékére A 85 éve született Mosolygó Antalt, a forradalmi munkás- mozgalom kiemelkedő személyiségeként tartja számon a történetírás, s méltán. Nem könyvek nevelték és tették forradalmárrá, hanem az, amit látott, tapasztalt, s amire a vándorló demokratikus érzésű mesterlegények tanították. Öpályi községben 1891. január 25-én született, agrárproletár családból. Előbb a kárpitos mesterséget, majd a nyerges és kocsifényező szakmát is kitanulta. Falujában nem tudta megkeresni a megélhetésre valót, így elindult a városba — mint a mesebeli szegénylegények — szerencsét próbálni. Bejárta az országot, megismerte a munkásság sorsát, életét. A nélkülözés és a fényezők ólommérgezéses szakmai betegsége fiatalon megrongálta a szervezetét. Betegsége mind délebbre űzte, a napfényt, egészséget kereste, másrészt szakmai tudását is tökéletesíteni akarta. Így jutott el vándormunkásként Fiúméba. A nyüzsgő kikötőváros Torpedó- és Hajógyárában hosszabb ideig dolgozott. Összebarátkozott az olasz munkásokkal, megtanulta nyelvüket, megismerte eszméiket. A fiumei szindikalista szervezetekben folytatott beszélgetései, majd a heves gyári sztrájksorozatok harcossá edzették. Elbocsátások, elzárások sorozata után hazatért. 1912-ben került Budapestre. A Váci úti Repülőgénwárban kapott állást. Bekapcsolódott a szakszervezeti munkába és tagja lett a szociáldemokrata pártnak. 1913-ban a pártvezetőség a Zsil- völgyi bányavidékre küldte, hogy szervező munkát végezzen a bá-_ nyamunkások között, vonja be őket a szakszervezeti mozgalomba. Noha a kormány tiltotta a bányászszervezkedést, Mosolygó Antal életelve: „egyetlen nap se múljék el forradalmi agitáció nélkül” — eredményt hozott és néhány hónap alatt mintegy 28 ezer bányász vált szervezett munkássá. A kiváló agitátort a csendőrség előbb a bányák területéről, majd a megyéből is kitiltotta. Ezt követően visszatért Budapestre. A Galilei Körben összegyűlt haladó, antimilitarista ifjúsági csoportban ismerte meg Szabó Ervint, eljárt szemináriumaira, előadásai nagy hatással voltak további mozgalmi tevékenységére. 1914-ben, az első világháború kitörésekor behívták katonának. Bátor, háborúellenes agitációjá- tól a hadvezetőség féltette a katonák „harci szellemét”. Ezért, mint rossz katonát hamarosan leszereltették és mint jó szakmunkást a mátyásföldi repülő- gépgyárba osztották be munkára. Rövid idő után ott is a szak- szervezeti élet irányítója lett. 1917 tavaszán már kialakította Mátyásföldön a forradalmi mozgalmak Pest környéki központját. Mosolygó Antalnak nagy szerep jutott az 1917. november 7-i MÉMOSZ-ban rendezett bizalmigyűlésen, ahol az októberi forradalom győzelmét hirdető tüntetéseket szervezték. Feladatot vállalt az 1918. januári általános sztrájkban. Szervezője és veze/L "Ff,ujs>c ‘ 1976. JANUAR 25. tője volt az 1917. végi és 1918. eleji munkástanácsokat követelő mozgalmaknak. 1918. májusában — mint korábban már többször is — ismét letartóztatták. A gyűjtőfogházból a győztes őszirózsás forradalom szabadította ki. Az 1918. november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagja lett és beválasztották az első Központi Bizottságba. 1919. februárjában több kommunista vezetővel együtt Mosolygó Antalt ismét elfogták, bebörtönözték. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásakor szabadult. Tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás, és Katona- tanácsnak. A proletárhatalom védelmében az utolsó napig a magyar Vörös Hadsereg zászlóalj politikai megbízottjaként harcolt. A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után a fehérterroristák börtöneiben raboskodott. A Pest-vidéki bíróság hat, a miskolci tíz év börtönbüntetésre ítélte. A Szovjetunió fogolycsere útján szabadította ki. 1921-ben Moszkvába érkezett. Szanatóriumba küldték gyógyulni, pihenni, de nem bírta soká tétlenségét, visszatért Moszkvába, hogy részt vegyen az ottani magyar klub megalapításában és munkájában. Tagja lett az SZK(b)P-nak. 1927 március 7-i haláláról a szülőknek élettársa, Adler Gizella küldött értesítést Ópályiba. Levelét így fejezte be: „Ne gondolják, hogy elhagyatva halt meg itt, idegenben... temetésén százak és százak sírtak... nagyon szerették, nagyon becsülték és sajnálták... mert egész életét másokért áldozta, hogy felszabadítsa a szenvedőket”. Dr. Sárái Lászlóné Jövőnk jelzőszámai Tények és adatok a répgazdaság V. ötéves tervéből MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁS, MUNKAERŐHELYZET Az aktiv krretók nímínjl ndvrkedétc 60 000 M 110 000-140 000 f6 IJ0 000-130 000ÍŐ ffRRA Ki Munkaerőhelyzet Vallomások Jegyszedönö a mozi előcsarnokában A békéscsabai Brigád mozi előcsarnokában már csak néhány kamasz ácsorog. A büfé előtt fiatal pár áll összekapaszkodva, lassan iszogatják jaffájukat. Megszólal a híradó végét jelző csengő, a pohár visszakerül a pultra. Csend van. A jegyszedőnők közül csak az ügyeletes marad a nézőtéren, a többiek halkan beszélgetnek idekint. Egyikük Elek Sándorné, életéről, munkájáról mesél. Olyan, mintha vásznon a pergő filmkockákból állna össze a kép. „Tíz éves voltam, amikor Me- zőberényben cselédnek kellett állnom. A munkát szerencsére jól bírtam, s a büszke öröm, hogy már én is segíthetek szeretteimen, a legnehezebb percekben is ott bújkált bennem. Tizenhat évesen gondoltam egyet, kerékpárra ültem, s úgy jöttem be Csabára szerencsét próbálni. Itt is cselédnek szegődtem. Közben összeházasodtunk az urammal, s nemsokára útban volt az első gyerek. Az asszonyom hiába kért, hogy maradjak, fel kellett mondanom. Nem való már nekem a vikszolás — mondtam neki. Később. 1958-ban ió hírrel kopogtatott be hozzánk a szomszédasszony. Tudta, hogy nincs 1973 óta 200Ó rostocki mélytengeri halász veszi rendszeresen igénybe az NDK-repülőtár- saságától, az Interflugtól bérelt „repülő busznak” nevezett gépet, hogy családjához, vagy sokezer mérföldre levő munkahelyéhez eljusson. Tíz évvel ezelőtt a halászat még úgyszólván az NDK „ajtaja” előtt folyt, de ma már a halászoknak 14, sőt még több napig is kell hajózniuk, hogy bő zsákmányra leljenek. A halban igen gazdag Atlanti óceánon felfújható csónakok járnak hajótól hajóig és szállítják el azokat a mélytengeri munkám, s mivel hallotta, hogy a Szabadság moziban beteg lett egy takarítónő, rám gondolt. Egyszer itt a „Brigádban”, egyszer ott helyettesítettem valakit. Megszerettem a mozit, és sikerült végleg itt maradnom. Másfél év múlva jegykezelő lettem ... Nagyon megkedveltem ezt a munkát. Sokan csak azt látják, hogy megnézhetünk minden filmet. Ez így is van, hiszen ha ügyeletes vagyok kötelességem benn lenni. Pedig szerintem most kevés a jó film. Én még láttam a „Halálos tavasz”-t a Jávor Palival, bizony most is elszorul a szivem, ha rá gondolok. Persze ez csak az én véleményem ... A jegyszedés: izgalmas foglalkozás. Az emberek mindig rohannak, s újabb szokásuk, hogy az utolsó percben érnek ide. Zavarják azokat, akik időben jönnek. Arról nem is beszélve, hogy nem a lábuk alá, hanem a vászonra figyelnek, s így csoda-e, ha mások ölébe ülnek? A korhatáros filmeknél más a helyzet. Ott a belépőket kell megfigyelni. A mai fiatalok olyan fejlettek, hogv bizony nehéz megállapítani, melyik miiven idős? Volt, hogy a 16 éven felüli filmen a halászokat, akik 120 napot töltöttek vizen. Hajóval viszik őket Havannába, ahol az Interflug gépeire szállnak át; irány: Berlin. Amíg a halászok szabadságukat töltik, a cserelegénység veszi át a munkát a tengeren. S mivel megszűnt a hosszú, időtrabló oda- és visszahajóz :.s, sikerült — a legénységcsere ellenére — hajónként ezer tonnával több halat fogni. Az NDK mélytengeri halászatának több mint 144 hajója van, köztük halász- és feldolgozó-, hűtő- és szállítóhajók. A két anyahajó 10 000 tonnás; szállító- és feldolgozó hajó. (BU- DAPRESS—PANORAMA) Munkaprogram öt esztendőre 3, Fejlődésünk megalapozása Aki diófát ültet, az a gyerekeire gondol, a beruházás a jövő megelőlegezése. Az új ötéves terv időszakában összesen 87C milliárd forintot szánunk termelő és nem termelő beruházásokra. Ez az összeg 25 százalékkal több, mint az előző öt esztendőben. A növekedés ütemét mérsékeljük: az előző öt évben 50 százalék volt. De a személyes fogyasztáshoz hasonlóan, a termelő és kommunális befektetések növelését is korlátozzák a világ- gazdasági változások okozta veszteségek. Így tehát nincs más választás, minthogy a rendelkezésre álló összegekkel' éljünk jobban, okosabban. Az igények szigorú és racionális rangsorolása a legfontosabb. A népgazdasági terv ebben példát mutat. Az idén csupán három nagyberuházás kivitelezését kezdik meg (a dunaújvárosi konverteres acélmű, a lenin- városi polipropiléngyár és a zalaegerszegi hűtőház építését), miközben üzembe helyeznek több nagy létesítményt, s idei feladat az 1977-ben induló nagy- beruházások (dunaújvárosi kokszolómű, szekszárdi húskombinát, Szikra Lapnyomda, fővárosi szemétégető, új szénbánya, illetve gáz- és olajmezőfeltárás) jó előkészítése. S az 1978-as kezdésre még nincs konkrét döntés, csupán a feladatokat jelzi a terv. Megkezdik például egy új nagy széntüzelésű erőmű építését, gondoskodva már a VI. ötéves tervidőszak növekvő villamos- energia-igényének kielégítéséről. (A kazánok szénfűtése — a bányanyitással együtt — 3-4-szer több beruházást igényel, mint az olajtüzelés, de üzemeltetésük a magas kőolajárak miatt mégis kifizetődőbb.) A beruházások határozott rangsorolása szemlélet- és módszerbeli változásokat feltételez , mindenütt. Hányszor hallottuk korábban, hogy „éppen a leggazdaságosabb befektetésre nem jut pénz”. Legyen ez a megjegyzés 1976-tól az ágazati, a vállalati rangsorolás önkritikája. A fejlesztési alapok igaz 1976-ban még a régi szabályozás, az 1975- ös eredmények alapján képződnek. Mégsem szabad úgy költekezni, mint eddig. Ahol a jövő szűk esztendőire is gondolnak Fotó: Demény személyit kértem, mire a fiatalember így szólt, a katonakönyvem ne mutassam? Szerencsére azért, hogy fiatala bbnak néztük, nem haragszik senki. A másik véglet, amit inkább a fiúk próbálnak meg, hogy már 13—14 évesen 18 éven felüli filmre akarnak beslisszolni. Vannak aztán kötekedő, fegyelmezetlen nézők is. Velem azért szót értenek. Én is velük. A legjobb az, ha megismerik az embert. Gyakran megállítanak az utcán is. Mit játszanak Julika? Jó film megy a moziban Julika? Ée így tovább... Szeptemberben megoperálták a lábam, sokáig táppénzen voltam. Amikor visszajöttem, öreg és fiatal egyaránt megkérdezte: mi volt velem? Hiányoztam, és ez nagyon jól esett.” Az előcsarnokban mozgolódás támad. Hamarosan vége a filmnek. kezdődik a 2. előadás. Itt is, ott is feltűnik egy-egy látogató. Nem sokat törődve a tisztasággal, dübögve verik le a sáros havat a cipőjükről. A pénztár előtt újra sor kígyózik. „Három jegyet a félnyolcasra. Jó lesz a hetedik sor.” „Kettőt kérek az öt forintosból holnap délutánra ...” A jegyvásárlók szavát elnyeli az egyre ngyobb tömeg hangárada- ta. Elekné sűrű bocsánafkérések közepette igyekszik a nézőtér bejáratához. Nemsokára beengedi a tolongó embereket, ahogy már sok éve teszi mindig jókedvűen, mert ilyen az alaptermészete ... Nagy Ágnes '„újra gombolják a mellényt”. Ügy, hogy meggyorsítják például a folyamatban levő invesztáció befejezését és úgy, hogy megérett fejlesztések elkezdését későbbre halasztják. Esetenként a már megkezdett beruházások leállítása is elkerülhetetlenné válhat. Az új gazdasági szabályozás, a termelöárak emelése, a devizaszorzók változása, a munka- bérterhek növelése ugyanis a vállalatok fejlesztési forrásait érintik leginkább. Amíg a részesedési és szociális alapok képződésére a nivellálódás, addig a fejlesztési alapokra az erőteljes differenciálódás lesz jellemző. De az igen eredményesen dolgozó vállalatok is csak hosszabb idő elteltével érhetik el saját fejlesztési források korábbi szintjét. A saját eszközöket kiegészítő bankhitelek ugyancsak az élenjáró üzemeknek kedveznek és a differenciálás irányába hatnak. A bank a legjobb fejlesztési javaslatok közül választja ki azokat, amelyek megvalósításuk után gyorsan megtérülnek, s növelik a jól eladható árualapokat. Az öt évre előirányzott 100 milliárd forintos hitelkeretből 45 milliárdot a fizetési mérleget javító fejlesztésekre kölcsönzik azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek saját fejlesztési alapjaikat is az adott feladatra összpontosítják. Repülő halászok
