Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-09 / 7. szám

Megkezdődtek a félévi vizsgák az MSZMP Békés megyei bizottság oktatási igazgatóságán Az MSZMP Békés megyei bi­zottság oktatási igazgatóságán — amint arról Karkalik András igazgató-helyettes tájékoztatott — az 1975/76-os évben a külön­böző egyetemi tagozatokon 77 osztályban közel kétezren ta­nulnak. Lapunkban már beszá­moltunk arról, hogy az oktatási igazgatóság az elmúlt évben mo­dern, új épületben folytatja munkáját. A korszerűen felsze­relt osztályokban audiovizuális eszközok segítik a marxizmus— leninlzmus tanítását. A megja­vult oktatási körülmények nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy Klubok programja Békésen január 11-én, vasár­nap új klub alakul, amelyet az ipari szövetkezetek hoznak létre. Az alakuló klubestet 18 órai kezdettel rendezik meg, amelyen vendégül látják a békéscsabai „Gyopár1' Ifjúsági Klub fiatal­jait. A klubok találkozóján ta­pasztalatcserére nyílik lehetőség, s a békéscsabai fiataloknak van mit elmondani a megalakulásuk óta eltelt időről, s az elért ered­ményekről. A vasárnapi, békési klubtalál­kozót követő kedden Békéscsa­bán Forgács Gábort, a Jókai Színház művészét látja a Gyo­pár Klub vendégül, majd 16-án pénteken 18 órai kezdettel kiál­lítást nyitnak. Ezúttal F. Varga Mária orosházi festő mutatkozik be. A kiállítást dr. Ablonczy Lászlóné művészeti főelőadó mu­tatja be. Január 20-án irodalmi esten találkoznak a klubtagok Zsolnay Júliával, a Jókai Szín­ház művésznőjével és Haász Miklóssal, a szervezőiroda veze­tőjével. az ott tanulók magasabb szinten, jól elsajátíthassák az ideológiai, politikai, gazdasági és kulturális kérdéseket. A korszerű körülmé­nyek eredménye — amint az Igazgatóhelyettes elmondta — a most megkezdődött félévi vizs­gákon is lemérhetők. A január 5-én megkezdődött vizsgákon 60 osztályból 1500-an számolnak be az eddig tanultakról. Azt is elmondta az igazgató- helyettes, hogy január 5-én az év első öthónapos bentlakásos pártiskoláját is megnyitották. Ezen a megye területéről párt­titkárok, pártvezetőségi tagok vesznek részt, összesen 94-en. Az öt hónap alatt az ideológiai, po­litikai-gazdasági és kulturális kérdéseket dolgozzák fel az MSZMP XI. kóngresszusának ha­tározatai alapján. Termelőszövetkezetiek a cukorgyárban A közelmúltban népes nőkül­döttség látogatott el a Sarkadi Cukorgyárba. Az eleki Lenin Termelőszövetkezet, valamint a Hazafias Népfront helyi nóbi- zottsága tapasztalatcserével egy­bekötött üzemlátogatást szerve­zett a Sarkadi Cukorgyár nőbi­zottsági tagjaival. A gyárban Sándor Gézáné fo. gadta a látogatókat, majd Hízó Károly osztályvezető mutatta be a gyulai járás egyik legnagyobb ipari létesítményét a lányoknak, asszonyoknak. A tájékoztatást üzemlátogatás követte, majd kö­zös beszélgetésen számoltak be egymásnak arról, hogyan élnek, miként dolgoznak munkahelyü­kön. Búcsúzáskor ajándékokkal kedveskedtek egymásnak és az elekiek viszontlátogatásra hívták a sarkadiákat. — bó — Napirenden a műemlékvédelem Százötven védett épület Békés megyében Megyénkben jelenleg mintegy 150 védett épület található, en­nek 20 százalékát'műemlékként. 65 százalékát műemlék jellegű építményként, a fennmaradó 15 százalékot pedig városképileg védett épületként tartják nyil­ván. Ezek, a ma embere számá­ra oly fontos értékek az Orszá­gos Műemlékvédelmi Felügyelő- . séghez tartoznak. Megyénkben a műemlékvédelem irányítását, el­lenőrzését illetve szervezését a helyi tanácsok építésügyi szak- igazgatási szervei végzik. Mi a helyzet Békés megyében? Hol helyezkednek el ezek az ob­jektumok? Hogyan áll hasznosí­tásuk, fenntartásuk? Milyen fel­adatok vannak e téren? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel a mi­tankét tagú pártalapszervezet A feladat nem lesz kisebb a következő években sem Legrégebbi pedagógus párt- alapszervezetéhez Békésen ma a 2. és 3. számú általános iskola, a zeneiskola, a kisegítőiskola és a város összes óvodája tartozik. Kétszázan dolgoznak itt, ebből kétharmad részük pedagógus. A pártszervezetnek 22 tagja van, háromtagú vezetőséggel. A meg­bízott titkár: Rubint Károlyné. A 2. számú iskolában a 4. osz­tályt tanítja. Szünet van, a gye­rekek élvezik a vakációt, a ta­nárnő tele van munkával, tenni­valóval. Éppen a pártbizottságon találtam. Elmondja, hogy most lettek készen két nagy munká­val. Az egyik a tagkönyvcserére való felkészülés, az intézkedési terv és a beszélgetési, amelye­Kutatóasztalon a Duna A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetében kísérletek kezdődtek a magyar—csehszlovák együtt­működéssel megvalósuló nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban. Kicsinyített hajózsilipben uszályok modelljeit helyezték el és így vizsgálják a kifolyó- és töltőnyílások méreteit. Az érdekes hidraulikai kísérlet után az intézet munkatársai szakvéleményt adnak-a tervezőknek (MTI Fotó — Csikós Gábor felv. — KS) két december 31-ig kellett meg­csinálni. A másik az éves be­számoló a munkájukról. Ismerkedünk, beszélgetünk. Huszonöt éve tanít, húsz éve párttag. A vezetésbe nemrég ke­rült, a választáskor kapta meg a bizalmat. Járatlannak érzi ma­gát, de most, hogy a titkár be­tegsége óta átvette annak teen­dőit, mély vízbe került. A fel­adatok nem tűrnek halasztást, az élet megy, csinálni kell a munkát és ez a legjobb iskola. Nincs idő tétovázásra, s a húsz­éves párttagság tapasztalatai se­gítik. Csendes, halkszavú asz- szony, nem szívesen beszél ma­gáról, de aztán csak kerekedik a kép. Férje, gyereke és 83 éves édesanyja az, akikről még gon­doskodik az iskolai és a párt­munkán kívül. Azon csodálko­zik, hogyan is bírja ezt a sokat, ami az utóbbi időben rászakadt. Sok minden szóba kerüL Először a város iskolai helyze­téről esik szó, amiről az isko­laév kezdetén mór lapunk is írt. Ö is megismétli — minták­kor elődje — hogy itt az utolsó harminc év alatt egyetlen új ál­talános iskolai tanterem sem épült, és a meglevőkből sok a követelményeknek egyáltalán nem felel meg. — Ha csak a számokat néz­zük, egészen jó képet kapunk. A városban 76 tanulócsoport, azaz osztály van, és Ö7 tanterem, te­hát 9 tanteremben folyik két- műszakos tanítás. Ez jobb az or­szágos átlagnál. Látszatra leg­alább is. De, hogy valójában mi­lyen nehéz a helyzet, azt csak a gyerekek és a pedagógusok ér­zik és tudják, hiszen a 67 tan­teremből ötvennégyet szükség- tanteremnek minősítettek a hi­vatalos szervek. Faggatom, mi ennek az oka, hogyan lehetett idáig jutni, idő­közben miért nem volt fejlesz­tés, a pedagógusok, s főleg a pártszervezet mit tett, hogyan foglalkozott ezzel a számukra Is lényeges kérdéssel? Elmondja, hogy ez mindig lét­kérdés volt, és ami elmúlt, nincs értelme bolygatni. A IV. ötéves terv során viszont — éppen pe­dagógiai szempontból — egyet kellett érteniük a városi elkép­zelésekkel. Ez pedig teljesen az óvodákra koncentrált, és azt je­lentette, hogy 200 úi helyet te­remtettek az óvodáskorú gyer­mekek számára, és ma már ösz- szesen 630 gyermeket tudnak fo- cadni a békési óvodák. Az isko­lák nevelői tudiák lerobban, hogy a rohamosan fejlődő, min­5 BÉKÉS MIMÉI MPUJStCl 1976. JANUÁR 9. dig új és nagyobb követelmé­nyekéi támasztó általános isko­lai oktatásnak milyen segítséget ad ez, még akkor is, ha a tan- kötelezetteknek egy része csak egy-két évet tölt az óvodában. A fejlesztéssel mégis elérték, hogy 90 százalékra emelkedett az óvodából jött gyermekek száma, ami könnyebbé teszi a tanulók­nak a beilleszkedést, eredménye­sebbé a tanulást, és csökkenti az egyébként nehezen behozha­tó hátrányokat. így aztán a tan­termeken csak javítási, tataro- zási munkát lehetett végezni. Ebben derekasan segítettek a vállalatok és termelőszövetke­zetek, 350 ezer forinttal járultak hozzá a korszerűsítéséhez. Ki­lenc tanterem kapott új ajtókat, megfelelő világítást és parkettá­zást. — Es, hogy más jót is mond­jak, mindnyájan nagyon örü­lünk annak, hogy 1976-ban is­kolát építenek a városban: 8 tantermes általános iskolát, tor­nateremmel, 400 személyes kony­hával. Ez pedig legalább olyan fontos, mint az iskola, mert a mostani konyha talán ne is be­széljünk róla, hogy milyen ne­héz körülmények között van. És hogy mennyire sürgős, arra csak annyit, hogy az étkeztetés mi­att a mi osztályunk már a kul- türházba költözött. A pártmunka szorosan össze­kapcsolódik az élettel, az isko­lával. Több fontos kérdést meg­vizsgáltak, például a hozzájuk tartozó kisegítő iskolában folyó munkát. Kemény pedagógiai munka ez, úgyszólván egyénileg kell foglalkozni minden gye­rekkel, hogy alkalmassá váljék a rendes osztályokban való to­vábbtanulásra ... A nők helyze­tével kapcsolatban megállapí­tották, hogy területükön a gon­doskodás megfelelő, mindent megkapnak, amit a rendelkezé­sek biztosítanak a gyermekgon­dozási szabadságon levőknek és a dolgozó kismamáknak. Megvi­tatták a párt- és tömegszerveze­ti oktatást is. elkészítették en­nek ötéves tervét, melyben fő­leg a vezetők politikai képzésé­re tették a hangsúlyt. És s legfontosabbat. a pártépítést is nagy gonddal ke­zelik, mert a pártmunka folya­matosságát látják benne, a to­vábbi fejlődést. Szükséges is az alapos, körültekintő, egyénekre bontott munka a fiatalság kö­zött. hiszen az idősebbek egy része ha nyugdíjba megy, elke­rül az alapszervezetböl A fel­adat pedig nem lesz kisebb a következő években sem, hanem nagyobb és még felelősségtelie- sebb. Kellenek tehát az új erők, akiket a régiek példája, munká­ja. szeretete vezet be a párt­életbe. Vass Márta nap a Békés megyei Tanács építés-, közlekedés, és vízügyi osztályán Komlódi Elek megyei főépítészt, aki arról tájékoztatta lapunkat, hogy a helyi tanácsok segítségével évente felmérés ké­szül ezekről az épületekről, így általános kép alakul ki a megye műemlékvédelméről, s az ezzel kapcsolatos feladatokról, tenni­valókról. Ezeknek az épületeknek döntő többsége a városokban találha­tó. A községek közül előkelő he­lyet foglal el Szeghalom és Me­zőhegyes. Műemlék jelentőségű terület, tehát városrész, tér vagy utca nincs Békés megyében, ám két védett műemléki környezet van, ezek a gyulai vár környé­ke, valamint a geszti kastély és cl Dflriíis A védett épületek történeti, il­letve művészeti értéküknek meg­felelően használhatók. A műem­lék épületek 41 százaléka közü- leteknek, tanácsoknak és más In­tézményeknek ad otthont. Nem egy épület személyi tulajdonban van — mintegy 28 százalék — s ezek döntően lakásként szolgál­nak. A védett építmények — ame­lyek karbantartásáról a tulajdo­nosok gondoskodnak — mintegy 67 százalékát jó állagúnak tart­ják, óm a fennmaradó 33 száza­lék állapota sajnos közel sem kielégítő. Az év legjelentősebb és talán legsürgősebb feladata a szarvasi Thessedik-épület felújí­tásának befejezése. A munka, amely mintegy 6 millió forintba kerül, két éve folyik, és előrelát, hatóan ez év harmadik negye­dében fejeződik be. A műemlékvédelem mielőbbi javulását szolgálják a különböző megyei szintű képzések, amelyek lehetővé teszik, hogy szakszerű legyen a helyi tanácsoknál a műemlékhatósági tevékenység. A fejlődést biztosítja az a szakmai továbbképzés is, amelv a népi műemlékek felkutatásában segít. Erre annál inkább szükség van, mert a falu képe az elmúlt 10— 15 év alatt gyökeresen megvál­tozott, s így igen sürgető feladat­tá vált a népi műemlékek mi­előbbi felkutatása és megőrzése. N. A. Hová sodródnak a sarkok? Ismeretes, hogy a múltban a Föld mágneses pólusai többször változtatták helyüket. N. Med- vegyev leningrádi tudós a közel­múltban kiszámította e sarkok várható helyváltoztatását. Ö a mágneses sarkok sodródását bolygónk belső magjának ván­dorlásával hozza kapcsolatba. Ez a mag ugyanis nem fekszik pom tosan a Föld geometriai közép­pontjából. Medvegyev szerint az időszámításunk utáni ötödik év­ezredben várható erős mágneses térváltozás. Ekkorra az északi mágneses sarok Afrika atlanti partjainál, mis a déli a Csendes­óceán térségében, Dél-Amerika közelében helyezkedik majd el. Felhőkutatás rádióhullámokkal A felhőket rádióhullámok se­gítségével tanulmányozó speciá­lis állomás épült a kazahsztáni Pavlodar közelében. Ezzel ki­épült az Ural és az Irtisz folyók közötti, kétezer kilométer kiter­jedésű állomáslánc. Segítségük­kel időben meghatározzák a fel­hőképződés alakulását, a felhők helyét és mozgását, s hogy mi­lyen magasságban vannak; jel­zik a vihar- és jégesőfelhőket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom