Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-09 / 7. szám

Milyen lesz az egykori „földszintes” város?

Kulturális, igazgatási és kereskedelmi centrum épül — Új városközpont tervjavaslatait vitatták meg Békéscsabán

miami vállalatok, gazdaságok ás tsz-ek közös baromfi-feldolgozó vállalkozásai

A baromfiiparban kialakulóban van az állami vállalatoknak, gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek az iparszerű mezőgazdasági termelés kiterjesztését szolgáló közös tevékenysége. A termelők azón igyekeznek, hogy az elaprózott és elavult feldolgozó részlegeiket szerződéses alapon nyugvó közös tevékenységgel és a baromfiipari vállalatok közreműködésével fokról fokra új központi létesítményekkel váltsák fel.

A beruházásokra koncentrálják anyagi erőforrásaikat, amelyek különben egy-egy üzem lehetőségeit jelentősen meghaladnák. A társulok igénybe veszik az ipari vállalatoknak erre a célra rendelkezésre álló fejlesztési erőforrásait is. ‘A közös vállalkozásokban széles körűen akarják kamatoztatni, az állami nagyüzemek termelési tapasztalatait. Mindez azt eredményezi, hogy egy-egy tájkörzetben a baromfitenyésztéssel, tartással foglalkozó tsz-ek és mellettük több állami gazdaság közös vállalkozással nagyobb baromfivágó

/

üzemet és feldolgozót létesít, a környékbeli baromfiipari vállalat bevonásával. A közös vállalkozásban résztvevők arra számítanak, hogy az összefogással javítani lehet a környék lakosságának baromfihús-ellátását, miközben anyagi számításukat is megtalálják ebben a szervezeti formában.

Közös vállalkozással három új feldolgozó üzem épül az országban. A legelőbbre tart a zalaegerszegi üzem beruházása, itt évi 1000 vagon teljesítményű üzem épül, s várhatóan a nyárra készen lesz. A közös vállalkozásban részt vevő taggazdaságok száma megközelíti a 40-et, ily módon az üzemek széles köre termelői tevékenységét is összehangolja. Kisvárdán hasonló méretű feldolgozó épül, a közös programot több tsz és egy baromfikeltető állomás bonyolítja le. Ez az üzem jövőre fogadja majd a baromfihizlaldákból ér. kező első szállítmányokat. Pécsett az új feldolgozó üzem alapozásán dolgoznak, itt több állami üzem fogott össze a tsz-ékkel. (MTI)

Miniszleri rendelet

a köziiletek távbeszélődíjainak módosításáról

A közlekedés- és postaügyi miniszter — az Országos Anyag- és Árhivatál elnökével egyetértésben — módosította a távbeszélő-díjszabást. A változás a közönséget, a magánelőfizetőket nem érinti, kizárólag a közüle- tekre vonatkozik.

A rendelet szerint az állami költségvetési szervek, a gazdálkodó szervek, a szövetkezetek, a szövetkezetei vállalatok, valamint a társadalmi szervek új telefonállomásért a tényleges szerelési költségeken felül az eddiginél kétszer nagyobb — főállomásonként 30 000 forint, ikerállomásonként 20 000 forint — úgynevezett belépési dijat fizetA Szent Mihály útját is bir- ; tokába vette már az ősz, de vi- ■ dámsága megmaradt. A késő • délutáni órákban az egyetemről E és a könyvtárakból utcára tó- : dúló soknemzetiségű diákcsopor. ; tok a könyvesboltok kirakatai jj előtt tömörültek, az üzletek elé S kirakott hanglemezek és fest-E ményreprodukciók között váló- E gattak. Gyorsan megteltek a ká- ■ vézók járdán elhelyezett, beüve- * gezett teraszai, mindenki az ut- : ca felé fordított széken ült, s az: előtte hullámzó sokaságot fi- E gyelte. A diákok hangosan vitat- ■ koztak, a fiúk körülvették a ! lányokat, s az évszaknak meg- : felelően papírzacskókból, több- : nyire az olasz árusoktól vásárolt ; sült gesztenyét fogyasztották. ■

Az áruházak már ünnepi dísz- : ben várták a vásárlókat. A csil- : lógó lametták, a fenyőgallyak a, \ karácsnyot idézték. A hatalmas ■ Rivoli és Lafayette áruházakban • a bejáratok közelébe a gyermek- i játékokat árusítók kerültek, sőt : az utóbbiban, eV"- nagy utcai ki- ; rakatban megjelentek a bohócok ; is, biztató ígéreteket tettek az « ott lévő gyermekeknek, hogy az E egyáltalán nem olcsó játékokat ! bizonyára megkapják szüleiktől. S

Ám tapasztaltam, hogy a drá- 5 gaság hulláma nemcsak a játék- • világot öntötte el.. .

Mitzki Ervin

(Következik: Az Eiffel-torony : árnyékában)

nek. Azt már egy korábbi rendelet tette kötelezővé, hogy újabb telefonállomás létesítésénél fejlesztési alapjukból hozzájáruljanak a távbeszélő-hálózat fejlesztéséhez.

A rendelet módosította a beruházási hozzájárulásra kötelezett szervek havi telefon-előfizetési díjait is. Ennek lényege, hogy a gépi kapcsolású telefon- hálózatban a főállomás havi díja 40 forintról 120 forintra, az ikerállomásé 30 forintról 80 forintra emelkedett. A kézi kapcsolású hálózatban a főállomásért 30 forint helyett 90 forint, az ikerállomás után 20 forint helyett 60 forint a havi előfizetési díj. A többletbevétel felét a posta ugyancsak a távbeszélő-hálózat és a központok fejlesztésére fordítja. Az átalánydíj változatlanul 50 forint maradt.

A rendelet — amely mintegy 180—190 ezer közületi telefonállomást érint — január 1-én lépett hatályba. (MTI)

A közönség is segített

Továbbjutott

megyénk

versenyzője

Üjabb fordulójához érkezett a Rádió Játékmester kerestetik című vetélkedője. Megyénk versenyzője a békési Poesajiné, Fábián Magdolna ismét sikerrel szerepelt. A szerdán, január 7- én délután közvetített eredmény- hirdetéskor közölték, hogy a beérkezett közönségszavazatok alapján bekerült a döntőbe. Reméljük, hogy a vetélkedő további ideje alatt is hasonló sikerrel szerepel.

3 mimsss

»7«. JANUÄR 9.

Békéscsabán, a városi tanács székházában nagyszabású .vitát rendeztek az új városközpont kialakításának tervjavaslatairól. Ott voltak a párt és a tanács megyei, illetve városi képviselői, az egészségügy, a közművelődés szakértői, tervező- és építőmérnökök, kivitelezők. A megjelenteket Araczki János, a városi tanács elnöke köszöntötte, majd Já- nossy György, a budapesti Középület Tervező Vállalat főépítésze ismertette a tervezőcsoport készítette tervjavaslatokat.

Hangsúlyozta: Békéscsabán igen kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy ne lakótelepeket építsenek, hanem igazi város- központot alakítsanak ki. Szerencsésen alakult a város utcahálózata, az elődök jó tájo- lódással építkeztek, s nagyszerűek a tengelyadottságok. Ügy lehet kialakítani az új kulturális, igazgatási központot, a kereskedelmi hálózatot, hogy megmarad a város régi struktúrája.

Nem kell értékes műemlékeket, műemlék jellegű épületeket lebontani. A szanálásra kerülő régi házak helyén a közintézményeken kívül igen sok új lakást lehet felépíteni, s a szanálási százalék jóval az országos átlag alatt marad.

Köszönetét mondott a párt és a tanács városi vezetőinek, akik bölcs előrelátással egyszerre készíttetik a városfejlesztési, illetve a beépítési tervet. így gyorsabban, olcsóbban, kedvezőbb műszaki feltételekkel épül Békéscsaba. A tervezőcsoport arra törekszik, hogy

újszerű építési forma valósuljon meg, s homogén arA gyulai szaoök Kisipari Termelőszövetkezet öt -évvel ezelőtt vette át az eleki vegyesipari ktsz konfekciórészlegét. A jelenleg ötven lányt és asszonyt foglalkoztató üzem tavalyi termelése értékben elérte a 2,5 millió forintot. Ez a szám az anyagköltséget nem foglalja masába’-'

culatú város legyen a megyeszékhely.

Az alföldi városokban és közvetlen közelükben nem emelkednek hegyek, völgyek és csörgedező patakok sem tarkítják a tájat. Itt az emberi alkotás pótolja a természeti szépségeket.

A tervezőcsoport négy alternatívát készített arról: hogyan képzeli el Békéscsaba építését, szépítését. A rendkívül aktív vita következtében — a kitűnő ötletek hasznosításával — egy ötödik tervjavaslat készül hamarosan. Békéscsabán ugyanis — a történelmileg kialakult régi tér tiszteletben tartásával — szükségessé vált egy új városközpont kialakítása, ahol középmagas épületekből a mai kor igényének megfelelő középületeket, igazgatási, kulturális központokat, kereskedelmi és szolgáltató egységeket, lakóháztömböket helyezhetnek el. A cél az, hogy az épületek betöltsék funkcionális szerepüket, ugyanakkor esztétikai szépségükkel magukra vonják a városba érkezők és a járókelők figyelmét. Az elképzeléesk szerint az új városközpontot a Tanács- köztársaság útja, a Jókai és a Petőfi utca találkozásánál, s annak környékén alakítanák ki.

A' régi és új központot üzletsorok, lakóházak, gyalogos közlekedésre alkalmas utak kötik össze. Gondoltak arra is, hogy a vásárcsarnok környékén kiegészítő szolgáltatói egységek nyíljanak. Megfelelő környezetbe helyezik az új művelődési központot, bábszínházát, nagyáruházát, a megyei és városi igazgatási intézményeket. A díszteret úgy alakítják ki, hogy nagy ünnepségek lebonyolítására alkalmas

mázén bérmunkában dolgoznak, kizárólag nyugati exportra. Évente 100 ezer női ruhát, 10 ezer kosztümöt szállítanak az NSZK-ba és Ausztriába. Képünkön Iglicz János és Szilágyi Fe- renené a tetszetős női ruhákat meózzák.

Pető:

legyen. Okosan, gazdaságosan akarják kihasználni a rendelkezésre álló területet s az építkezésnél a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák.

Arra is ügyelnek, hogy a város bármely részéből érkezik a vendég, tetszetős városkép fogadja. Gondoltak a gyermekintézményekre, divatcikkeket árusító butikokra és arra, hogy a zöldövezet, a ligetes, virágos rész, pihenőpark az eddiginél nagyobb területen álljon majd rendelkezésre. Szó volt arról is, hogy az V, ötéves tervben megvalósításra kerülő beruházások már az új városközponti terveknek megfelelően kerülnek kivitelezésre Békéscsabán.

Ary Róza

Adottságok

A termelés fejlesztésére, a termelő munka hatékonyságának fokozására jó néhány módszer kínálkozik. E módszerek között kiemelkedő jelentőséget kell tulajdonítanunk azoknak, amelyek a meglevő adottságok — legyenek azok akár természetiek, akár gazdaságiak — kiaknázását, jobb kihasználását segítik elő.

Az adottságok jobb kihasználása ott, ahol a termelés feltételei egyébként is kedvezőek, általában nem okoz gondot. Termelőszövetkezeti példát yéve: a jó talajadottságú közös gazdaságokban viszonylag kisebb anyagi ráfordítással is jobb eredményt tudnak elérni, mint az úgynevezett kedvezőtlen adottságú tsz-ekben.

Meggyőződésünk azonban, hogy ezekben a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben sincs elzárva a fejlődés útja. Nem egy ilyen iszunk bizonyította már, hogy a kedvezőtlen adottságokon is képes egyről a kettőre jutni. Ha a szakemberek idejük jó részét nem sajnálkozással töltik, hanem a lehetőségeket maximálisan kiaknázó megoldásokon — előbb-utóbb elavulttá tehetik a „kedvezőtlen adottságú” jelző használatát.

Jó példa az előbbiekre egyébként a zsadányi Dózsa Tsz-nek a rossz földeken is munkát adó, pénzt hozó gyógynövény termesztése. De lehetne jó példa Geszt is, ahol ugyancsak kedvezőtlen adottságúak a földek. Arra viszont — többek között —■ nagyon megfelelőek, hogy a kék szilvának olyan ízt adjanak, amely a belőle főzött pálinkát igazi csemegévé teszi. Ez pedig már elegendő lehet ahhoz, hogy a hozzáértők a csabai kolbász- szál, a makói hagymával, a kalocsai paprikával és a tokaji borral egy sorba emeljék q geszti pálinkát. (Még mielőtt a szilvás- kertek végképp eltűnnek Gesztről.)

A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek „kedvezőtlen adottsága” tehát nem egyértelmű. Igaz ugyan, hogy ezek a tsz-ek az átlaghoz, más közös gazdasághoz képest mostohább természeti és gazdasági feltételek között kénytelenek gazdálkodni — ha mondjuk a búza vagy a kukorica termesztésére gondolunk elsősorban.

A kedvezőtlen körülmények között is fellelhet azonban a gondos, hozzáértő elemző olyan adottságot, amelynek okos kihasználása kiragadhatja az örök lemaradás „kárhozatából” a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetet. A lehetőség kihasználása — és nem a folyamatos állami támogatás — az végül is, amely a gazdasági felemelkedés, megerősödés egyetlen biztos út(köváry)

■■■iniimiMiiiinimMiimiiiiiiiiiiiiii|l|llailllllin,iaaillll|l||||||.||-Női ruhák nyugati exportra