Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

Fontosabb események 1975-ben AlfGOLA November 11; 493 éves portu­gál gyarmati uralom után az 1 246 700 négyzetkilométer terü­letű, 5,8 millió lakosú, az ásvá­nyi kincsekben rendkívül gaz­dag Angola elnyerte a függet­lenségét. Az MPLA által létre­hozott törvényes kormány ellen folytatott FNLA- és UNITA- akciók nyílt imperialista agresz- sziókká terebélyesedtek. A sza- kadár szervezetek oldalán — fél-afrücai, zaírei katonák, volt katangai csendőrök, belga, fran­cia és brit zsoldosok, a fasiszta „Portugál Felszabadító Hadse­reg” — összesen 12 ezer külföldi katona és tiszt vesz részi. BANGLADES Augusztus 15: Meggyilkolták Mudzsibur Rahman sejket, az ország miniszterelnökét, aki 1971. március 26-án kinyilvání­totta Kelet-Pakisztán független­ségét A 143 000 négyzetkilomé­ter területű, 72—75 millió lakosú országban a munkaképes ko­rúak harmadát nem tudják fog­lalkoztatni. November 3: A hadsereg újabb államcsínyt hajtott végre. Az új államfő Mohamed Szajed lett. BENIN NÉPI KÖZTÁRSASÁG November 30: A 112 622 négy­zetkilométer területű, 3,1 millió lakosú Dahomey felvette a Be­nin Népi Köztársaság nevet Ez­zel egy időben az országban új párt alakult Benin Népi Forra­dalmi Párt néven. Az új nem­zeti lobogó: zöld alapon ötágú vörös csillag. BUDAPEST Június 24—2«: A KGST ». ülésszakán jóváhagyták a tag­államok sokoldalú együttműkö­dési intézkedéseinek 1976—80. évi egyeztetett tervét. CIPRUS Február 13: A török közösség vezetői egyoldalúan kikiáltották a ciprusi török „Szövetségi álla­mot”. Augusztus 1: A görög és török közösség képviselői 9000 ciprusi töröknek a török zónába való át- településéről állapodtak meg. Moszkvában fontos tárgyalá­sokat folytatott február 13—17. között Harold Wilson brit mi­niszterelnök. COMORK SZIGETEK Július 0: K 2171 négyzetkilo­méter területű, 300 ezer lakosú szigetek parlamentje a függet­lenség mellett foglalt állást. CSÄD Április 13: A hadsereg állam­csínnyel eltávolította posztjáról Ngarta Tombalbayet, az ország államfőjét és átvette a hatalmat. Az 1 284 000 négyzetkilométer területű, 3.5 millia lakosú volt francia gyarmat 1960-ban nyerte el a függetlenségét. Az ország északi — kőolajban gazdag — területének törzsei 1963 óta szembeszállnák a központi ha­talommal. DÉL-VIETNAM Április 30: A dél-vietnami népi fegyveres erők bevonultak Saigonba. Ezzel véget ért a 30 éves felszabadító háború, amely kezdetben a francia gyarmatosí­tók, később pedig az Egyesült Államok neokolonialista törek­vései ellen folyt. 1965—75 kö­zött az USA, a dél-vietnami há­borúra 150 milliárd dollárt köl­tött. November 21: Saigonban be­fejeződött a Vietnam egyesíté­sét, előkészítő tárgyalássorozat. A kiadott záróközlemény az ál­lamhatalom egyesítését, általá­nos választások kiírását, egysé­ges nemzetgyűlés megválasztá­sát, új kormány és alkotmány megteremtését tűzi ki célul. EGYIPTOM Június 5-én megnyílt a Szu- ezi-csátorna, amit jelenleg 80 ezer tonnás hajók használhat­nak. Az ENSZ-felmérések sze­Q BiSÉS HEQWSsZ. 1976. JANUAR 4. rint a csatorna használatába elő­idézett szünet kb 11 milliárd dollár kárt okozott a világke­reskedelemnek. EGYIPTOM Szeptember 1; Egyiptom és Izrael parafálta az amerikai külügyminiszter segítségével lét­rehozott katonai megállapodást, amely visszaszolgáltatta Egyip­tomnak az Abu Jtudeisi kőolaj­mezőt ETIÖPIA Március 21: Az etiópiai ideig­lenes katonai kormányzótanács nyilatkozatba jelentette be a 3000 éves monarchia felszámo­lását ÉSZAK-tRORSZÁG Május 1: A tartományi vá- lasztáison 78 tagú ún. alkotmá- nyozó konventet választottak, amelynek feladata az új alkot­mányrendszer kidolgozása. Október 11-ig, a brit csapatok 1969-es Ulsteri bevonulása óta, az országban 1340 ember halt meg terrorista cselekmények következtében. HELSINKI Július 30—augusztus 1: Meg­tartották az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszál. 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb szintű képviselői augusztus 1-én aláír­ták az értekezlet záródokumen­tumát, az ún, „Zöld Könyvet”. HONDURAS Április 22: Megdöntötték Os%. valdo Lopez Arelano elnök ha­talmát, mivel kormányának gaz­dasági miniszterét, az ország ba­nántermelésének 90 százalékát adó United Branda Fruit Con- pany 1,25 millió dollárral meg­vesztegette. IRAK Március 23: Az ország északi részében több mint 10 00 kurd lázadó adta meg magát az iraki hatóságoknak. Musztafa Ber- zani 72 éves kurd gerillavezető bejelentette, hogy kudarcba ful­ladt a kurdok elszakadását célzó fegyveres küzdelem. KAMBODZSA Április 17: A Népi Felsza­badító Erők felszabadították Phnom Penth, az ország főváro. sát. 1971—75 között dúló hábo­rúra az USA 5 milliárd dollárt költött. Az 5 éves háborúban 600 ezer kambodzsai vesztette életét és csaknem ugyanannyi a sebesültek száma, 200 ezren az 1973 február és augusztus kö­zötti amerikai légitámadásoknak estek áldozatul. KELET-TIMOR November 28: A 14 925 négy­zetkilométer területű, 610 541 lakosú Portugál-Tibor székhe­lyén — Diliben — a FRETILIN (Kelet-Timori Forradalmi Füg­getlenségi Front) elnöke egyol­dalúan kikiáltotta a Kelet-Ti­mori Demokratikus Köztársaság megalakulását. December 7: Az indonéz­barát mozgalmak Djakarta ka­tonai támogatáséval elfoglalták Dilit, az ország fővárosát. December 15; A Kelet-Ti­morhoz tartozó 687 négyzetkilo­méter területű, 16 ezer lakosú Ocussi enklávé bejelentette csat­lakozását Indonéziához. KORZIKA Augusztus 28: Vád alá helyez­ték az „Akció Korzika ’Újjászüle­téséért” elnevezésű szeparatista szervezet vezetőjét, akit terror­akciók elkövetésével vádoltak. LAOSZ December 1; A Laoszi Haza­fias Front KB által összehívott népképviselők országos kong­resszusa elfogadta Savang Varrhana király lemondását és feloszlatta az ideiglenes koalí­ciós kormányt. A 236 000 négy­zetkilométer területű, 3,3 millió lakosú Laoszban megszüntették a monarchiát és az országot népi demokratikus köztársaság­gá nyilvánították. LIBANON December 13: Az április óta folyó polgárháborúban 5150-en vesztették életüket, a sebesültek száma meghaladja a 11 ezret. MOSZKVA Ebben az évben is számtalan nagy jelentőségű tárgyalás és megegyezés színhelye volt. A szovjet főváros hivatalos vendé­gei voltak február 13—17: Ha­rold Wiison brit miniszterel­nök; április 7—8: Fock Jenő ma­gyar kormányfő; ’október 27— 31: Le Duan, a Vietnami Dolgo­zók Pártja első titkára; októoer 14—18: Valéry Giscard d’Estaing francia elnök; november 10—15: Walter Scheel nyugatnémet ál­lamfő; november 18—24: Gio­vanni Leone olasz köztársasági elnök. Aláírták a KGST és az Iraki Köztársaság (július 3), va­lamint a KGST és Mexikó (au­gusztus 13) között létrejött együttműködési megállapodást MOZAMBIK Június 25: Lourenco Marques. ben kikiáltották a 784 034 négy­zetkilométer területű, 8 millió lakosú független Mozambiki Népi Köztársaságot. NAGY-BRITANNIA Folytatódtak az IRA által szervezőit bombamerényietek és terrorakciók Londonban és Nagy-Britannia különböző ré­szein. Június 5: A közös piaci tag­ság fenntartása mellett a brit választók 67,2 százaléka foglalt állást. NIGÉRIA Július 29: A nigériai erők megfosztották államfői tisztségé­től Jakubu Govon tábornokot, az ország elnökét. A Nigériai Szövetségi Köztársaság területe 923 768 négyzetkilométer, 80 mil­lió főnyi lakossága 200 különbö­ző törzshöz tartozik. PANAMAVAROS Október 17: A Törvényhozási Palotában 25 latin-amerikai or­szág gazdasági minisztere alá­írta a „Panamai Egyezmény”-t, mely a Latin-amerikai Gazda­sági Szervezet (SECA) megala­kulásáról határozott. A Caracas­ban székelő SECA a kontinens gazdasági érdekeit védő állandó fórum, amely a gazdasági együttműködést koordinálja. PÁPUA ŰJ-GUINEA Szeptember 16- Port Moresby- ben kikiáltották Ausztrália volt gyarmata) (Pápua) és ENSZ- gyámhatósági területe (Új-Gui- nea) függetlenségét. A 461 691 négyzetkilométer területű, 3,1 milliós (Pápua) Új-Guinea októ­ber 10-től az ENSZ 142. tagál­lamává vált. PERU Augusztus 29: A perui hadse­reg megdöntötte Juan Velazco Alvarado elnök uralmát. Az 1 285 215 négyzetkilométer terü­letű, 15,4 millió lakosú Peru új államfője, Francisco Morales Bermudez tábornok lett. PORTUGÁLIA Március 11: Jobboldali állam­csíny-kísérletet hiúsítottak meg. A puccskísérletben kompromit­tált Spinola volt elnök több tár­sával elmenekült az országból. Április 25: Az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon a 247 mandátumból a szocialista párt 115-öt szerzett, a Portugál Kommunista Párt 30 mandá­tumhoz jutott. Március 13: A Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa államosítot­ta a bankokat és a pénzügyi in­tézményeket, a vasútat, a hajó- és légitársaságokat, az elektro- mösenergia-termelést, a kőolaj­társaságokat, és a vasipart. Hoz­záfogott a földreform megvaló­sításához, Az államosítások kö­vetkeztében a jobboldal főleg az ország északi területein terror­akcióba kezdett. Ennek célpont­jai a baloldali pártok helyiségei és gyűlései voltaic. RHODESIA Augusztus 25: Rhodésiát és Zambiát elválasztó Zambezi-fo- lyón átívelő híd közepén három vasúti szalonkocsiban tárgyalá­sok kezdődtek az ország jövőjé­ről, a fekete lakosságot képvi­selő Afrikai Nemzeti Tanács és a fehértelepes rendszer képvi­selői között. SAN JÓSÉ Május 26: Costa Rica főváro­sába 17 közép-amerikai állam létrehozta a Karibi Közös Flot­tát azzal a céllal, hogy az egy­más közötti áruforgalmat a flot­tával bonyolítsák le. Ezzel több mint 2 milliárd dollárt takaríta­nak meg évente. Július 29: Az Amerikai Álla­mok Szervezetének rendkívüli külügyminiszteri konferenciája 16:3 arányban jóváhagyta a Ku­ba elleni blokád feloldását. SAO TÓMÉ ÉS PRINCIPE Július 12: Kikiáltották a Sao Tómé és Principe Demokratikus Köztársaságot. A 964 négyzetki­lométer területű, 75 OCO lakosú ország a Guineai-öbölben he­lyezkedik el. SPANYOLORSZÁG November 20: Meghalt Fran­cisco Franco Bahamonda spa­nyol fasiszta diktátor. November 27-én I. János Ká­roly király beiktatásával egy­idejűleg az 504 748 négyzetkilo­méter területű, 35,2 millió lako­sú Spanyolországban helyreállí­tották az 1947 óta csak forma szerint létező monarchiát. SPANYOLéSZAHARA November elején indult a ma­rokkói békeanenet a spanyol gyarmat elfoglalására. November 14-én Marokkó, Mauritánia és Spanyolország megegyezett az ország „jövőjé­ről”. E szerint Spanyolország a gyarmat igazgatását Marokkóra és Mauritániára ruházza át 1976. február 28-ig. SURINAME November 25: A „Holland Ki­rályság tengeren túli területe” 308 éves holland uralom után, a 142 822 négyzetkilométer terüle­tű, 430 ezer lakosú ország el­nyerte függetlenségét SZAŰD-ARÁBIA Március 25: Merénylet, áldoza­ta lett Fejszál, szaúd-arábiai uralkodó. A kőolajban gazdag, 2 149 690 négyzetkilométer terü­letű, 8.2 millió lakosú ország új uralkodója Khaled Ibn Azdul Aziz. SZOJUZ—APOLLO Július 15: Megkezdődött az el­ső szovjet—amerikai űrrepülés. A kísérlet során összekapcsolták a Szojuz—19 jelzésű szovjet űr­hajót az Apolló amerikai űrha­jóval. Az összekapcsolt két űr­hajó személyzete „űrcsúcstalál­kozót” tartott. A szovjet űrhajó július 21-én, az amerikai pedig július 24-én tért vissza a föld­re. ZÖLD-FOKI-SZIGETEK Július 25: A 4033 négyzetki­lométer területű, 270 ezer lakosú szigetcsoport elnyerte a függet­lenségét és köztársaság lett. Híd az Adrián Az Adriai-tenger partját híd­dal kötik össze Krk szigetével. A hidat Kraljevica mellett, a Csrisnjevo—Voz közötti jelenle­gi kompátjáró mellett építik fel. Az építési munkálatok még idén decemberben megkezdődnek és a hidat 1978 szeptemberében átad­ják a forgalomnak. A tervezet szerint a tengert a Szent Márk nevű s a Planina csatornában levő kis szigetnél hidalják át úgy, hogy voltakép­pen két, egyíves hidat építenek. A tengerparttól az említett kis szigetig vezető hídrész hossza 648 méter, a szigetecskétől Krk szigetéig vezető második híd­rész hossza pedig 390,5 méter lesz. A Szent Márk szigeten 125 méter hosszúságban utat építe­nek. így tehát a tengerparttól Krk szigetéig vezető híd teljes hossza, a 125 méter hosszú utat is beleszámítva 1.163,5 méter lesz. A híd szélessége 7,5 méter, két szélén 80 centiméter széles gyalogjárót létesítenek. A híd építése — a tervek sze­rint — 338 millió dinárba ke­rül. Gazdasági jelentősége Krk szigetére, Rijekára (Fiumére) és környékére nézve felbecsülhe­tetlen. A híd fontosságát csak növeli az a tény, -hogy tulajdonképpen a jugoszláviai új kőolajvezeték részét alkotja majd, mert az Adriai-tengertől kiinduló, már építésben levő olajvezeték csö­vei is ezen a hídon vonulnak majd keresztül, hogy eljussanak Magyarországra és Csehszlová­kiába is. Az említetteken kívül a hídra fontos feladat vár majd akkor is, amikor a közeli jövőben meg­kezdik Krk szigetén az olajve- gyészeti komplexum építését, nem is szólva arról az időről, amikor az ola.ivegyészeti üze­mek felépülnek és beállnak a termelésbe. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom