Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-31 / 26. szám
Addig foltozd a lyukat, mig kicsi” Régi szólások, mai igazságok „Kit Komáromban meg nem lopnak,m Győrött meg nem szólnak, Pápán meg nem ejtenek, Pesten meg nem vernek, az szerencsésen elmehet az egész országba.” E közmondás — még mielőtt az említett helységek lakóinak bármelyike is tollat ragadna mérgében — sietve közöljük, valamikor a múlt század elején járta. Nyomtatásban megjelent gyűjteményben ne keresse a kedves olvasó. Megtalálható viszont — további 360 szólás és közmondás társaságában — a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában, közelebbről Czech János győri közmondásainak listáján, azok között, „ ... melyek nyomtatott szó tárainkban és közmondási gyűjteményeinkben nem találtatnak”. Az 1800-as évek elején Győrött és környékén dívó szólásokat, közmondásokat Czech János gyűjtötte össze, aki közhivatali tevékenysége mellett akkoriban a magyar nyelv méltó művelője és terjesztője volt. Győr megyében gyűjtött tájszavai például bekerültek az 1838Az idegkimerültségről G yakran hallhatjuk barátainktól: fáradt vagyok, tökéletesen lerobbantam, „kivagyok”. Érdekes, hogy az idegkimerültség vagy ahogy súlyosabb formában mondják, idegösszeroppanás nem szerepel az orvosi szótárban. Ilyen betegség nem létezik, legfeljebb az idegesség — neurózia — egyes formáit nevezik így. Az ember idegei nem mondanak csődöt, de jelentkezhet krónikus fáradság, túlzott ingerlékenység, vegetatív panaszok. Ezeket nem mindig a megerőltető szellemi vagy fizikai munka váltja ki, Sok esetben az egészségtelen életmód, helytelen életritmus. A fokozott, ismétlődő izgalom folyamatos és állandó feszültséget teremt. Ha ez hosszú ideig fennáll, csökken a szervezet ellenállóképessége. Az így keletkezett neurózis az izgalmi és gátlási ingerek túl- feszítettségének következtében károsíthatja az egészséget. Ekkor már idegkimerültségnek nevezhetjük. Tüneteit sajnos sokan ismerik. Közéjük tartozik a kedélyhullámzás, nyugtalanság, alvászavar és a túlzott ingerlékenység Ha a beteg megfelelően kipiheni magát, ezek a tünetek maguktól elmúlnak. Az életmód döntően befolyásolja az ember közérzetét. A középkorú emberek gyakran azért szenvednek krónikus betegségben^ mert sokat idegeskednek és mérgelődnek. Fontos jó tanács számukra: sose reagáljanak túlságosan a látszólag nehéznek tűnő kérdésekre. Ne törődjenek feleslegesen a rajtuk kívül álló dolgokkal. Figyeljenek fel idejében a túlfeszítettség jeleire. Próbál ianak meg sportolni, végezzék el a lakásban az apróbb javításokat, ha lehetséges, kertészkedjenek és sokat tartózkodjanak a szabadban. Az elmondottak lényegében az orvos által adható legegyszerűbb tanácsok, melyek azonban mindig beválnak. Dr. König János MENCS vezető-főorvos ban kiadott magyar tájszótárba, 1882-ben a Nyelvőrben tették közzé a hajósok és mesteremberek által összegyűjtött szakmai kifejezéseit, s ő szedte sorba a történettudományi műszavakat is. A kézirattárban őrzött győri szólás- és közmondásgyűjtését feltehetően kiadásra szánta, mert a 26 számozott lapon gondos kézzel megírt lista nyomdakész állapotban van. A szólásokat és a közmondásokat illusztris szerzője betűrendben sorolt vezérszavak alá csoportosította, néhány esetben magyarázatot is fűzött a homályos ér- telműekhez. A kézirat 243 címszó (vezérszó) alatt 361 szólást és közmondást tartalmaz. Már azon is érdemes elgondolkozni, hogy milyen címszóhoz tudta kapcsolni a legtöbb szólást, közmondást: szegény, szerencse, pénz. Szegény: „Szánd meg a szegényt, szúrd ki a szemét", Ügy áll, mint a szegény ember búzája”, „Szegény, mint a templomba zárt egér”, „Szegény ember szándékát boldog isten bírja”, „Szegény embernek üres a zacskója”, „Nincs a szegénynek tekintete”, „Szegény az, kinek egészsége nincs”, „Több a szegény, mint az úr”. Szerencse: „Meddig tart a szerencséd, addig barátid ,is”, „A jó szerencse eltakarja a vétket”, „A jó szerencse-anyja a kevélységnek”, „A1 szerencse nem mindenkor a jóké”, „Szerencsés, mint akit a lopáson értek”, „Nincs szerencsétlenség szerencse nélkül". Pénz: „Ha nincs pénzed, nincsenek barátid”, „Semmi a pénz örökség nélkül”, „A pénzt kevélység szokta követni”, „Apát, anyát lehet venni, ha fog pénzed lenni”. t. r. Új technika a dohányzás ellen Franciaországban új módszert, az akupunktúrát — á tűszúrásos gyógymódot — alkalmazzák erős dohányosok leszoktatására. Két orvos kísérletezik, akik hongkongi morfinisták akupunkturális kezelése nyomán szerezték tapasztalataikat. Az erős dohányos fülébe kis nylonszálat vagy kapcsot helyeznek, amely émelygést és fáradságot okoz, ha rágyújt. Az eljárás idegalapon nyugszik. A gerinc- és agyidegeket befolyásolja. Általában 4-6 hétig hagyják bent a szálat, utána kiveszik, de hatás nem szűnik meg. Az amerikaiak egyszerre kezelik a két fület, a franciák először az egyik, majd később a másik fülbe helyezik a szálat, ha az első nem hatásos. A kezeltek véleménye szerint a szál fülbe helyezése nem fájdalmas, csak 2-3 napig szokatlan. Már egy óra múlva is jelentkezik jótékony hatása, és a cigaretta kellemetlenné válik a kezelt számára. Persze — s az sem mellékes — szükséges azonban az erős akarat is a cigarettáról való lemondáshoz. Tudnivalók az új KRESZ-rŐl Közlekedés a villamospályával ellátott úttesten és vasúti átjáróban _Az új KRESS5 a korábbi szabályokkal érdemben azonosan mondja ki a villamosvágányokra való ráhajtás alaprendelkezését, miszerint a villamospályára más járművel ráhajtani csak abban az esetben szabad, ha a látási viszonyok olyanok, hogy a vezető a közlekedő villamost kellő távolságból észlelni tudja, és ha- az ilyen haladás a villamosforgalmat nem zavatja. Az általános rendelkezések alóli kivételeket azonban az új KRESZ jelentősen kiterjesztette a korábbiakhoz képest. Olyan úttesten, ahol a villamosvágányok középen, egymás mellett vannak elhelyezve és az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas, valamint a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára, továbbá az egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamos- vágányra ráhajtani nem szabad. Kivétel a bekanyarodás és a megfordulás, amikor igénybe vehető. Az útkereszteződésben az elsőbbségre vonatkozó szabályok az irányadók, mely szerint az egyenrangú utak kereszteződésében (akár jobbról, akár balról) érkező villamosnak, valamint a körforgalmat keresztező villamosnak más járművel elsőbbséget kell adni. Továbbá azt is jelenti, hogy a mellékútvonalról érkező villamos a főútvonalon haladó járműveknek köteles elsőbbséget adni. Ilyes esetben még a villamos akadályozásával is rá szabad hajtani a villamosvágányokra. A korábbi szabályozással ellentétben, a bekanyarodó villamos és az egyenesen haladó egyéb jármű, valamint a menetirányt változtató villamos is az egyenesen haladó jármű vonatkozásában a kanyarodási és irány változtatási szabályok, az irányadók. Az egyenes irányban haladó jármű és a menetirányt változtató villamos egymás közti viszonyában a villamos hátrányban van. Ez alól egy kivétel van, például kitérés esetén, amikor az úttest egy forgalmi sávra szűkül. Ebben az esetben mindig a villamosnak van elsőbbsége, függetlenül attól, hogy a szembe haladó járművek közül melyik halad egyenesen és melyik változtat irányt. Ha a villamosvágányok az úttest közepén vannak, és a megállóhelynél járdaszigetet képeztek ki, a járművezetőknek az ilyen helyen, nevezetesen a járadsziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosokra fokozottan ügyelniük kell, attól függetlenül, hogy itt a gyalogosoknak nincs elsőbbségük a járművekkel szemben. Az ilyen helyen mindig számítani kell az úttestre lelépő gyalogosokra. _Jía a villamosvágányok az úttest közepén, illetőleg a járdától távolabb vannak, s a megállóhelynél járdasziget nincs, az utasok az úttestre szállnak le. és onnan szállnak fel. Ebben aZ esetben az új KRESZ a következőket határozza meg: tilos kikerülni az ilyen villamost, amely a megállóhelyben áll; tilos előzni a villamost közvetlenül az ilyen megállóhely előtt. Fz utóbbi rendelkezés szempontjából a „közvetlenül előtt” meghatározás azt jelenti, hogy csak abban az esetben szabad megkezdeni a villamos előzését, ha biztosított, hogy az előzést be lehet fejezni, még mielőtt a villamos a megállóhely területét eléri. Az új KRESZ a vasúti átjárókon való áthaladás szabályait részben eltérően határozza meg a biztosítatlan és a biztosított átjáró esetében. Minden vasúti átjárón az áthaladás alapvető szabálya, hogv a vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel /szabad, s az átíárón fokozott óvatosssággal és késedelem nélkül kell áthaladni. A nem biztosított vasúti átjárónál a vezetőt további kötelezettség terheli. Ilyen átjárónál a vezetőnek maeának kell meggyőződnie arról, hogy vasúti jármű közeledik-e. vagy sem. Sok esetben erről csak úgy lehet meggyőződni, ha a járművet az átiáró előtt megállítja. A vasúti átiárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén a vasúti átjáró előtt meg kell állni és azon áthaladni csak akkor szabad, ha a vezető megyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. A fénysorompó villogó fehér fényjelzése nem szabad utat mutat, hanem azt jelzi, hogy a berendezés üzemképes. Ilyen jelzés esetén is a megközelítés fokozott óvatossággal, mérsékelt sebességgel történhet. Ha a fénysorompó két piros lámpájából csak az egyik ad villogó jelzést, az nem üzemzavarra utal. Ez ugyanolyan tilos jelzés, mint a felváltva villogó két piros fény. Űj rendelkezés az. amelv arra az esetre tartalmaz szabályt, ha a jármű 'a vasúti átjáróban romlik el és tovább haladni nem tud. E járművet haladéktalanul el kell távolítani. Ha ez nem lehetséges, a vezetőnek mindent meg kell tennie, hogy e veszé’yről a közeledő jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja kellő időben tudomást szerezzen. A vasúti átjáróra vonatkozó tilalmak változatlanok maradtak, csupán az előzési tilalom alóli kivétel módosult. A rendelkezés szerint, a vasúti átjáróban gépjárművel megelőzhető a kétkerekű motorkerékpár, a segédmotoros kerékpár és a kerékpár. Tilos megelőzni a kézikocsit és az állati erővel vont járműveket. Dr, Kelemen Imre r. őrgy.
