Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA ímpújság 1976. JANUÁR 31., SZOMBAT Ara: l,— forint XXXÍ. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM MA: ELSŐ ÉV AZ EGYESÜLÉS UTÁN NAGYBÁNHEGYESEN (3. oldal) KÉT BERÉNYI FESTŐ (4. oldal) HAT LÁNYOM VAN..; (5. oldal) Hol kezdődik az igazi takarékosság? Bármennyire tiszteletreméltó­nak tartjuk is, hogy a vegyipari vállalatok az anyag- és energia­takarékosság jegyében hozott in­tézkedéseikkel tavaly 450 millió forintot tettek bele a népgazda­ság pénztárába, meggyőződé­sünk:, a cégek egy részénél csu­pán az egyensúlyt állították helyre, azaz véget vetettek a pa­zarlásnak. A takarékosság és a pocsékolás megakadályozása ugyanis, bár összetartozó, de két­féle teendő. Ott, ahol nem enge­dik sárba gyúrni a cementet, az épületszerelvényeket, ahol in­kább bemennek a raktár mélyé­re, mintsem hogy kiadják a kéz­nél levő. de a szükséges méretet jóval meghaladó rúdacélt, csu­pán azt teszik, ami természetes. Ami természetes kellene, hogy legyen; útját állják a fölös fel- használásnak. Mindenütt meglelhetjük ezt? Sajnos, szó sincs erről. Ezért fo­gadjuk fenntartással azok büsz- kélkedését, akik nagy buzgalom­mal részletezik, mi mindent tet­tek a takarékosságért, ám némi faggatódzás után kiderül, pusz­tán néhány lyukat tömtek be, ahol eddig a semmibe hullott anyag és energia. Be kell lát­nunk: hosszú éveken át a ter­melők — de a nem termelő te­rületek szintén — csekély jelen­tőséget tulajdonítottak annak, mihez mennyit, s mit használnak fel. Eléggé általános gyakorlat visszaszorítása tehát a cél, azaz nem érhető el könnyen. Elen- gedhetetlensége viszont vitatha­tatlan, mivel a termelés növeke­dése automatikusan gyarapítja az anyag- és energiaszükségletet. Ha ezt tetézi a fölös felhaszná­lás, akkor megoldhatatlan fel­adat elé kerülünk. Tavaly tizenhárommilliárd fo­rint értékű műtrágyát- juttatott a földbe a mezőgazdaság. Áll­junk csak meg! Valóban mara­déktalanul a földbe került-e nagy summa ellenértéke? Ott és úgy, ahogyan a legcélszerűbb? A szakemberek számítása szerint a tárolási és egyéb veszteségek legkevesebb 10—15 százalékkal vámolják meg az évről évre nö­vekvő műtrágyaménnyiséget. Eh­hez még adjuk hozzá a szaksze­rűtlen felhasználás, a fölös föld- betevés becsült adatait, s akkor igazán meghökkenhetünk: az áru negyedét, forintban 3.2 mii- liárdot megtakaríthatnánk! Ami­hez először a szállítási, tárolási veszteségek fölszámolása szüksé­ges, ám másodszor, igazi takaré­kosságként'az, hogy átgondolt, az agrokémia legújabb ismereteit és módszereit alkalmazó legyen a hasznosítás. Az elsőhöz elég az ellenőrzés szigorítása, s némely technikai feltétel megváltoztatá­sa. A másodikként említett teen­dőkhöz viszont új módon gon­dolkozó szakemberek serege kell. Példatárunk — s ez koránt­sem öröm — rendkívül gazdag. Bárhová tekintünk ugyanis, föl­lelhetjük a réseket, nyílásokat, melyeken át veszendőbe megy az, ami mindannyiunk javát szolgálhatná. Jó dolog, hogy ter­vezők és gyártók napirendre tűzték a szerszámgépek előállítá­sának anyag- és energiaigényét, illetve ezek mérséklését. Igen, akad itt is megtakarítani való. Még több azonban ott, ahol a termékösszetétel életkorát rög­zítik a ^gyártási dokumentumok. Ezekből egyebek mellett kiderít­hetjük, hogy a hazánkban ma készített ún. egyetemes szer­számgépek teljes termelésén be­lül ötvennyolc százalékos arányt képviselnek azok a konstrukciók, amelyek életkora — a prototípus elfogadásától számítva — tizen­egy és húsz év között van! Va­jon a munka társadalmi haté­konyságát tekintve nem itt lehet keresni az igazi megtakarítások forrásait? Hiszen a szerszámgé­pek nemzetközi árszínvonala a legutóbbi esztendőkben átlago­san évenként nyolc-tíz százalék­kal emelkedett. A magyar ter­mékek exportárai ugyanakkor ezen a területen csak öt-hét szá­zalékos növekedést értek el, ami fényt vet a termékszerkezetnek a nemzetközi követelményekhez mért elmaradottságára. Kézen­fekvő: a vas- vagy acélöntvény­nek mindegy, korszerű vagy el­avult áru készül-e belőle. Ne­künk azonban, az eszközöket fel­használó embernek miért kö­zömbös ez?! Ne becsüljük le mindazt, ami a legutóbbi két esztendőben a ta­karékosság, a meglevő források ésszerűbb hasznosítása érdeké­ben történt. Fontosak ezek az eredmények. Ám elismerő érté­kelésük nem ok arra, hogy bár­hol is elégedettek legyenek. El­jutottak egyről kettőre, de há­romra még nem. Esetlegesek, bá­tortalanok azok a kezdeménye­zések, amelyek az igazi takaré­kossághoz, s ezzel a dolgok nehe­zebb részéhez kapcsolódnak. Mert könnyebb áttekinthetővé tenni az anyagelszámoltatási rendszert — s ez sem csekély lé­pés —, mint egy új, az anyagot, az energiát, az élőmunkát fajla­gosan jobbap hasznosító termék, kel előrukkolni. Csakhogy a leg­tökéletesebb anyagelszámoltatási rendszer is keveset ér, ha a mű­helyből, az üzemből olyan áru kerül ki, amilyet a talpraesett kereskedők kínnal-keservvel tudnak eladni. Ahol időben fölfedezik, miként kapcsolódik az egyszerűbb út a bonyolultabbhoz, mi módon kö­veti a pazarlás megakadályozá­sát a tényleges takarékosság, ott már azt sem lesz nehéz meglel­ni, ami a szőkébb és nagyobb közösségnek hasznos, mert cél­szerű. Mészáros Ottó Csökken a külterületi lakosság Szarvas közigazgatási terüle­téhez tartozó tanyavilágban je­lenleg ötezer ember él, amely a város lakosságának negyed­részét teszi ki. A 2400 aktív ke­reső 22 százaléka az iparban, 65 százaléka a mezőgazdaságban, 13 százaléka pedig egyéb mun­kahelyeken dolgozik. A külterü­leti íakossag és a tanyák szá­ma állandóan csökken. Évente mintegy 25—30 tanyát bonta­nak le. A Szarvasi Állami Gaz­daság és a termelőszövetkeze­tek megvásárolják ezeket a há­zakat és így lehetőség nyílik a városba való beköltözésre. A szakszervezetek termelést Ülést tartott segítő tevékenységéről tárgyalt tegnapi ülésén az SZMT az Elnöki Tanács A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa január 30-án, teg­nap délelőtt ülést tartott, ame­lyen részt vett és felszólalt Gyű- , lavórt Pál, a megyei pártbizott- j ság titkára. A tanácskozás napi- ' rendjén a megye IV. ötéves terve teljesítéséről szóló tájékoztató, az idei tervek megvalósításában a szakszervezetekre háruló fel­adatok megvitatása, valamint a tanács és az elnökség első fél­évi munkatsrvének elfogadása szerepelt. Mint ismeretes, megyénk sike­resen teljesítette a ÍV. ötéves tervet. Mind az ipari, mind pe­dig a mezőgazdasági termelés növekedése meghaladta az elő­irányzottat. Ebben döntő szerepe volt a szakszervezetek termelést segítő és szervező tevékenységé­nek, agitációs, mozgósító munká­jának. A most kezdődő új ötéves terv egyik legfőbb gazdaságpoli­tikai célkitűzése a termelés ha­tékonyságának növelése, a ter­melékenység javítása, az eszkö­zök jobb kihasználása. Ezért az idén az iparban 5-6, a mezőgaz­daságban 3,4-4 százalékos terme­lésnövelés elérése a cél. A mező- gazdaságon belül a növényter­mesztés 6-7 százalékos emelke­désére számoltunk. Ülésezett a közművelődési bizottság Békéscsabán, a megyei tanács vb-termében tartotta soron kö­vetkező ülését tegnap, január 30- án délelőtt 9 órai kezdettel a megyei közművelődési bizottság. Az ülésen Hagymást Sándor személyügyi csoportvezető a köz­művelődési szakember-ellátott­ságról, s az ezzel kapcsolatos 5 éves tervről számolt be a bizott­ságnak. Mint elmondta, a köz- művelődési dolgozók részére a megyei intézményi központokkal 5 éves szakmai továbbképzési tervet készítettek, különös gon­dot fordítva a szakkörvezetők és a művészeti csoportvezetők kép­zésére. Az Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezetek által fenn­tartott és a más szervekkel kö­zös fenntartású művészeti együt­tesek feladatáról, s a megye mű­kedvelő művészeti mozgalmában betöltött szerepéről Sarkadi Ist­ván, a MÉSZÖV elnöke adott számot. Az elmúlt évben nem kis javulás tapasztalható ezen a té­ren — mondta —, hiszen több új csoport is alakult, így az endrődi citerazenekar és a nagyszénási tánccsoport. Minőségi fejlődés sajnos csak a kiemelt együtte­seknél tapasztalható. A közművelődési bizottság tag­jai végül a megyei ifjúsági klub­tanács tevékenységét és további feladatait vitatták meg a teg­napi ülésen Ambrus Zoltán fő­előadó tájékoztatója alapján. A megyében jelenleg 137 ifjúsági klubnak van működési engedé­lye. Zöme eredményes munkát végez a fiatalok kulturális ér­deklődésének kielégítésében, irá­nyításában. A nehéz körülmé­nyek között működő klubok az elmúlt évben 80 ezer forint tá­mogatást kaptak. A népgazdasági és vállalati tervek megvalósításában több vonatkozásban is döntő szerepe lesz a szakszervezetnek. Az egyik terület a szocialista versenymoz­galom szélesítése, tartalmának javítása. A munkahelyi és üzemi demokrácia elveinek megfelelően olyan versenycélok kitűzését hasznos szorgalmazni, amelyek jobban kapcsolódnak az adott munkahely konkrét feladatai­hoz. A szocialista brigád,mozga- lomban bátrabban érdemes al­kalmazni azokat az új módsze­reket, amelyek lelkesítik a kol­lektívákat és jobban szolgálják a célkitűzések elérését. Van ten­nivaló az újítómozgalom frissí­tésében, az erkölcsi és anyagi ösztönzők finomításában. Ez utóbbinál a népgazdasági és he­lyi célkitűzéseket szolgáló olyan formák bevezetésére van szük­ség, amelyek növelik a dolgozók aktivitását, kezdeményezőkészsé­gét. Mindenképpen indokolt a munka-, a verseny- és az újító­mozgalom ösztönző rendszere egységének megteremtése. A bé­rek és jövedelmek, jobban tük­rözzék az egyének és a kollek­tívák teljesítményét,, a maga­sabb színvonalú munkát végző, kiváló minőségű terméket előál­lító munkás e teljesítményével arányos keresetet érjen el. Életszínvonal-politikai célja­ink megvalósítása az eddiginél lényegesen jobb, eredményesebb munkát, magasabb fokú szerve­zettséget követel a szakszerveze­tektől is. Az üzemekben olyan közhangulatot, légkört szükséges teremteni, amelyben csak a tár­sadalmilag hasznos és jól vég­zett munkának van becsülete. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott az állami ki­tüntetésekről. A jogszabály egy­séges rendszerbe foglalja az ál­lami kitüntetések körét, alapí­tásuk és adományozásuk általá­nos szabályait. Hatályon kívül helyezve a korábbi törvényt, új­ra szabályozza a Magyar Nép- köztársaság rendjeleit és kitün­tető címeit, amelyek alapítása és adományozása az Elnöki Tanács alkotmányos jogköre. Az Elnöki Tanács Szocialista Magyarországért Érdemrend el­nevezéssel új kitüntetést alapi- < tott polgári és katonai szemé­lyek részére a szocializmus épí­tésében és védelmében hosszú időn át végzett kiváló munka, kiemelkedő társadalmi, közéleti tevékenység elismerésére. Felha­talmazta a Minisztertanácsot, hogy szabályozza a miniszterek és a tanácsok által alapítható, illetve adományozható kitünte­tésekkel kapcsolatos kérdéseket. Az Elnöki Tanács újólag meg­határozta kitüntetéseinek alap­szabályát és adományozásai sza­bályait, többek között a kitünte­tések leírását, viselési sorrendjét-- és az adományozás feltételeit. Az Elnöki Tanács megtárgyal­ta az elmúlt évi állampolgársági és kegyelmi ügyek tapasztalata­it, megállapította, hogy az ille­tékes állami szervek a szocialis­ta törvényesség és humánum kö­vetelményeinek megfelelően vé­gezték munkájukat. Az Elnöki Tanács végül bírá­kat mentett fel és választott meg. (MTI) Á buszmegállóból elszállítják a havat Békéscsabán a hirtelen beKOveikezett havazás miatt sok gondot okozott az autóbuszokra való fel- és leszállás. Még a havazás meg sem szűnt, amikor az autóbusz-megállóhelyeken megjelen­tek a teherautók, s megkezdték a hó elhordását. Képünk a t Munkácsy utcában készült (Fotó: Veress Erzsi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom