Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

f Politikai végrendelet? Csou En-laj levele kus pártirányítás elvét, vala­mint a part vehető szerepének Nagy figyelmet szentel a külföldi sajtó az SZKP XXV. kongresszusának előkészületeire Tokio A JAPÁN sajtóban értesülések láttak napvilágot egy olyan do­kumentumról, amelyet a Szán­kéi Simbun című tokiói napilap Csou En-laj, a kínai államtanács elnöke politikai végrendeletének nevezett. A lap főszerkesztő- helyettese az utóbbi napokban Hongkongból kapott értesülé­sekre hivatkozva közölte, hogy Csou En-laj egy, a halála előtt irt levelet hagyott hátra és fe­lesége Teng Jing-csao átadta ennek másolatát a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­sága tagjainak. A Kínai Népköztársaság dip­lomáciájának alapvető irányvo­nala — mutat rá a levél — az egész világ békéjéért és az em­beriség haladásáért folytatott harc kell hogy legyen. E harc si­kere érdekében elengedhetetle­nül szükséges valamennyi béke­szerető, demokratikus és szoci­alista erő együttműködése. Kína további diplomáciájának alapját a proletár internacionalizmus megőrzésének elve kell hogy je­lentse. A szocialista országoknak fel­tétlenül együtt kell működniük a harmadik világ államaival. Kína, akárcsak eddig, a jövő­ben is aktív szerepet játszik a nemzetközi színtéren és tovább­ra is fejlesztenie kell gazdasági együttműködését valamint kul­turális kapcsolatait minden or­szággal, többek között az Egye­sült Államokkal és Japánnal. Meg kell valósítani a bandun- gi konferencián meghirdetett diplomáciai alapelveket, de a tő­kés országokkal való együttmű­ködés nem jelenti a velük tör­ténő szövetségre lépést A diplo­mácia terén is védelmezni kell az osztálypozíciókat. A PÁRTÉLETRÖL szóló rész többek között rámutat, hogy a kínai forradalom több megkü­lönböztető sajátossággal rendel- * kezik mind nemzeti, mind törté, nelmi vonatkozásban. „Követke­zésképpen a Kínai Kommunista Pártnak természetesen önálló úton kell haladnia. Egész lel- kemből kívánom, hogy szigorúan tartsák be a pártélet alapvető el­veit, nevezetesen a demokrati­Folytatódtak a bombarobbanások Portugáliában Lisszabon A portugál szélsőjobboldal folytatja terrorhadjáratát az or­szág északi részen. Csütörtökön hajnalban 10 perc leforgása alatt hat bomba rob­bant Braga városában és meg­rongálta különböző szakszerve­zetek és baloldali pártok helyi irodáit. Az anyagi kár többmil­lió escudóra rúg, személyi sérü­lés nem történt. A rendőrség megállapítása szerint a pontosan v időzített robbantássorozat csak „profik” műve lehet. Colvilha városában ugyancsak a hajnali órákban több bomba­robbanás után lángba borult és leégett egv épület, amelyben kü­lönböző baloldali szervezetek irodái voltak, a rendőrség itt is gyújtogatásra gyanakszik. A legnagyobb északi városban Portóban a rendőrség tucatjával kapta a segélykérő telefonhívá­sokat olyan lakosoktól, akiket névtelen telefonálók megfenye­gettek. hogy hamarosan bambák robbannak és .,kommunistákat fognak megölni”. (UPI, AFP, Reuter) BÉKÉS MEQYÉlh/púmcí 1976. JANUÁR 30. 1 elvet a gazdaság területen, es hogy a jovooen a partban sem- mayen körülmények, kozott ne kövessenek el a kulturális for­radalomhoz hasonló hibákat”. A japám lap által közölt levél­nek a gazdasági élettel foglalko­zó részé hangsúlyozza, hogy a gazdaságot tapasztalt' szakem­bereknek kell fejleszteniük. Az új- ötéves gazdaságle jlesztési terv sikeres teljesítése érdeké­ben mindenekelőtt a nehézipar­nak kell nagy jelentőseget tulaj* I donítani. A SZÁNKÉI SIMBUN felhív­ta a figyelmet arra, hogy a le­vél egyáltalán nem foglalkozik Kína es a Szovjetunió viszonyá­val. Azonban úgy tűnik, hogy Csou En-laj a maga részéről nem akarta alátámasztani a kínai— szovjet konfrontáció kilátástalan helyzetét. Erre a következőkből lehet következtetni: az alapvető külpolitikai irányvonal említése­kor Csou En-la j „az egész világ” békéjére és a demokratikus, va­lamint „a szocialista erők” kö­zötti együttműködésre szólít fel, hangsúlyozza „a proletár inter­nacionalizmus megőrzését". A tőkés országokkal való együtt­működésről szólva rámutat „az osztálypozíciók” védelmezésének szükségességére „a külpolitiká­ban is”. Nyugtalanságának ad hangot azzal kapcsolatosan, hogy erősödnek „a kulturális forrada­lom” vonalát támogató erők, és hangsúlyozza a nehézipar alap­vető jelentőségét a gazdasági életben. A kínai—szovjet kapcsolatok normalizálásának perspektívái­ról szólva a Szánkéi Simbun rá- ' mutat: „Minden attól függ, va­jon a kínai vezetők a Csou En- laj levelében megélőit t>el_ és külpolitikai irányvonalat köve- tik-e. TOKIÓBAN — mint a cikk közli — ezekben la napokban megoszlanak a vélemények Csou En-laj politikai végrendeletének hitelességét illetően. Egyesek úgy vélik, hogy a tartalomból ítélve a levél hihető, mások sze­rint „mindez nem lehetséges”. Azonban, ami a levél tartalmát illeti, olyan nézeteket hangoztat, amelyekhez Csou En-lai élete so­rán tartotta magát”. (TASZSZ) Jelentős haladás Libanoni helyzetkép Bejrut Egy héttel a libanoni konflik­tusban érdekelt összes felek kö­zött létrejött megállapodás után jelentős haladás észlelhető — je­lentette csütörtökön az AFP, Miután a tűzszünet végrehaj­tásával megbízott legfelsőbb ka­tonai bizottság munkája meg­győző eredményekkel járt, a mi­nisztertanács szerdán úgy hatá­rozott, hogy előkészíti az ország újjáépítését. Rendkívül súlyos válság Spanyolországban Moszkva Spanyolország jelenleg rend­kívül súlyos válságot él át. A válság politikai, gazdasági, szo­ciális és más területeken egy­aránt megnyilvánul — jelentet­te ki a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában Marcelino Camacho, ismert spanyol szak- szervezeti vezető. Franco halála után az ország­ban nem történtek gyökeres vál­tozások, Világos, hogy a fasiz­mus önmagától nem fejlődik át demokráciába és világos, hogy a szabadságot nem ajándékozzák felülről — mutatott rá Camacho, majd megállapította: az uralko­dó körök tervei főként annak a látszatnak megteremtésére irá­nyulnak, hogy a helvzet a de­mokratizálás irányában változik. A nép, a tömegek hangulatá­ról szólva a spanyol szakszerve­zeti vezető elmondotta, hogy az utóbbi időben lényegesen meg­változott a helyzet. A munkások kezdeményezéseket tesznek, és fokozatosan meghatározó erővé válnak. A hatóságok nem min­dig képesek a fasiszta törvények alkalmazására. Ezekben a janu­ári hetekben a munkásmozga­lom megmutatta lehetőségeit és sikereket ért el. „Jelenleg a dolgozó tömegek teljes összeforrotlságéért harco­lunk. Meggyőződésünk, hogy a spanyol népnek nemsokára si-1 kerül leszámolnia a fasizmussal, sikerült kivívnia politikai, de­mokratikus és szakszervezeti jo­gait” — hangoztatta Camacho. (TASZSZ) Moszkva A külföldi sajtó továbbra is nagy figyelmet szentel az SZKP XXV. kongresszusa előkészüle­teinek — írja a Pravda csütör­töki számában Rudolf Pucskov. — A szocialista országok lapjai átfogóan kommentálják az SZKP Központi Bizottságának a kong­resszusra készült gazdasági ter­vezetét, részletesen beszámolnak, annak a Szovjetunióban jelenleg folyó vitájáról. A Pravda cikkírója ezután megállapítja: A szovjet gazdaság fejlődésé­ről és e fejlődés perspektíváiról tájékoztatnak a nyugati országok haladó újságai és folyóiratai is, elismeréssel szólnak a Szovjet­unió sikereiről az objektivitásra törekvő burzsoá tudósok is. Nyu­gaton azonban korántsem min­denkinek kedvesek a szovjet nép győzelmei. Minél kevesebb idő van hátra az SZKP XXV. kong­resszusának megnyitásáig, a re­akciós propagandaszervek annál nagyobb buzgalommal próbálják befeketíteni a Szovjetunió sike­Havanns A Kuba és Kanada közötti ba­ráti, kölcsönösen előnyös kap­csolatok a különböző társadalmi berendezkedésű államok, a nyu­gati félteke országai közötti bé­kés egymás mellett élés jó pél­dájául szolgálnak — mondotta Fidel Castro, a Kubai Kommu- rlista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke azon a barátsági nagygyűlésen, amelyet Pierre Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök látogatása alkal­mából rendeztek a kubai Cien- íuegos városában. Fidel Castro emlékeztetett rá, hogy a blokád legnehezebb évei­ben, amikor a kormányok több­sége csatlakozott o Kuba elszi- gete'ését célzó politikához, a kontinensen csupán két ország — Kanada és Mexikó tartotta A vietnami háború befejezésé­ről intézkedő, 1973. január 27-én Párizsban aláírt megállapodás 4. fejezetének 11. cikkelye a többi között így szól: „A kjét dél-viet­nami fél a tűzszünet után hala­déktalanul megvalósítja a nem­zeti megbékélést és egyetértést, véget vet a gyűlölködésnek és az ellenségeskedésnek, megtilt min­den megtorlást és megkülönböz­tetést olyan egyénekkel és szer­vezetekkel szemben, amelyek a felek valamelyikével együttmű­ködtek”. Vajon hogyan érvénye­sül a győztesek bölcs humánuma, türelme és megértése a Thieu- féle hadsereg volt katonáival és tisztjeivel, az egykori adminiszt­ráció tagjaival szemben? Elöljáróban nem árt megemlí­teni, hogy a múlt év április 30- ára teljesen felbomlott a saigoni hadsereg. Körülbelül 1,2 milliós létszámával, több mint kétezer harckocsijával, 1500 tüzérségi lö- vegével, 1800 harci gépével és helikopterével, 1600 hadihajójá­val — a Pentagon véleménye szerint — a világ negyedik leg­erősebb hadseregének számított. A hazafias erők világraszóló gyé­reit, kisebbíteni a gazdasági ter­vek jelentőségét. Felvetődik a kérdés, miért fo­gadták a kapitalizmus védelme­zői olyan ingerültséggel a Szov­jetunió új ötéves tervének ter­vezetét. A válasz nem nehéz. Miközben a- szovjet gazdaság nem ismeri a hanyatlást, a mun­kanélküliséget, az inflációt, a tő­kés világ a háború utáni időszak legsúlyosabb válságán megy ke­resztül. „A szabad vállalkozás” védelmezői nem alaptalanul fél­nek attól, hogy a Szovjetunió je­lenlegi helyzetének lelkiismere­tes megvilágítása az emberek többségét nyugaton arra ösztön­zi, hogy a tőkés anarchiát össze­hasonlítsa a szocialista gazdaság állandó, tervszerű fejlődésével. Ezért nem kíméli a reakciós saj­tó a sötét színeket, amikor a Szovjetunióról ir. * A Szovjetunió sikerei azonban annyira hatalmasak, a tervek annyira reálisak, hogy senki sem képes elhallgatni, vagy eltorzí­tani ezeket a tényeket ’ — hang­súlyozza végezetül Pucskov. (TASZSZ) fenn kapcsolatait Kubával. Elé­gedetten szólt az utóbbi évek­ben a kubai—kanadai kereske­delmi-gazdasági kapcsolatokban mutatkozó fejlődésről, amely mindkét fél érdekeit szolgálja. Ezek a kapcsolatok annak * nyomásnak ellenére fejlődtek, amelyet Kuba ellenségei fejtet­tek ki azzal a céllal, hogy szét­szakítsák ezeket a kapcsolato­kat. A kubai vezető melegen kö­szöntötte Trudeaut, rámutatva, hogy látogatása arról tanúsko­dik, Kanada ma szuverén, füg­getlen politikát folytat. A nagygyűlésen felszólalva a kanadai miniszterelnök emlékez­tetett a világban végbemenő po­zitív eseményekre. Ma az egye­düli alternatív* a béke, a köl­csönösen előnyös együttműködés. zelme egyszersmind a háborúk históriájának egyik legnagyobb hadizsákmányát is jelenti, amelynek értéke dollármilliók­ban mérhető. A volt tisztek és katonák át­nevelő tanfolyamot kötelesek vé­gezni. Magától értetődik, hogy a közlegények és a tisztesek tan­folyama jóval rövidebb, s a kö­rülményektől függően — min­denkinek az esetét egyénileg el­bírálják — lehetőleg a lakhelyen rendezett néhány felvilágosító előadásból áll. Más a tisztek el­bírálása: ókét a forradalmi kor­mányzat hosszabb tanfolyamok­ra irányította. Ho Si Minh-várostól északra, a Bien Hoa felé vezető úttól nem messze egykori hadi bázis. (Ha­sonlót, kisebbet vagy nagyobbat számtalant láttam Dél-Vietnam- ban. Olykor az volt az ember ér­zése: az országot egyetlen hatal­mas támaszponttá építették ki az amerikaiak és csatlósaik.) A fá­ból készült barakkokat valami­kor egy lövészezred katonái né­pesítették be. Most a néphadse­reg 877. számú egysége állomá­sozik itt. Békés feladattal: volt Fegyveres összetűzések Nyugat-Szaharában A nyugat-szaharai függetlenség i mozgalom, a Polisario-front bejelentette: a marokkói fegyveres erők erős támadást kezdtek a Szaharának a függetlenségi mozgalom egységei által ellen­őrzött területein. A térkép azt a helyet mutatja (Mauritánia, Spanyol-Szahara és Algéria határvidékét), ahol harcok rob­bantak ki marokkói és algériai csapatok között. . (Teletotó — AP—MTI—KS) Kuba és Kanada kapcsolata a békés egymás melleit élés jó példája IIUMIIHflHMIUaMHIMMNMnillHIIIIMiimiHIfBMHflIIHimiHlllSIHMIBNSe' Dél-vietnami napló (2.) Támaszpont békében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom