Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

• fi kongresszus súlyos károkat okoz az Egyesült államoknak Ford nyilatkozata Washington Ford elnök közép-európai idő szerint szerdára virradó éjjel nyilvánosságra hozott nyilatko­Intenzív izraeli csapatmozdulatok Libanoni laptudósítók inten­zív izraeli csapatmozdulatokról adnak hírt Libanon déli határa mentén, főképp Kfar Suba, Madzsidig és Khiam térségébe. Mardzsaaivn és Udeisz térsé­gében szintén izraeli csapatmoz­dulatokat észleltek. Kedden éj­jel az izraeliek erős tűz alá vet­ték Udeisz. Kfar Kala és Thai- be községeket. A csapatmozdulatokat légi és tengeri provokációk kísérik. Thir és Saida városok közelé­ben három izraeli őmaszád be­hatolt libanoni felségvizekre. zatában kijelentette: „Súlyos ká­rokat okoz az Egyesült Államok érdekeinek”, hogy a kongresz- szus nem járult hozzá további anyagi eszközöknek az angolai nyugatbarát-mozgalmak támoga­tására való felhasználásához. A kormány tavaly hivatalos adatok szerint 32 millió dollárt, nem hivatalos, de a valósághoz közelebb járó becslések szerint ennek az összegnek többszörösét fordította az angolai beavatko­zásra, a Cl A által szállított fegy­verekkel és más módokon. A további 28 millió dolláros, e célra kért összeg felhasználá­sát a szenátus decemberben megtagadta s kedden nagy több­séggel így döntött a képviselő­ház is. A döntés érzékeny vereség az elnök, de különösen Kissinger külügyminiszter számára, akit az angolai beavatkozás kezdeti el­titkolásáért am úgyis hevesen bírál a törvényhozás. Enyhülés és kereskedelem Az 1975. nyarán Helsinkiben aláírt záróokmány az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet kerek kétéves munkájá­nak végére tett pontot, de mint a nemzetközi élet megfigyelői helyesen állapították meg, el is indított egy új szakaszt, az együttműködés szakaszát. Ennek az együttműködésnek igen fontos területe a gazdaság. Maga a záróokmány is abból in­dul ki, hogy a „kereskedelem, az ipar, a tudomány és a technika, a környezetvédelem és a gazda­sági tevékenység más területein folyó együttműködés fejlesztésé­re irányuló erőfeszítések hozzá­járulnak Európa és az egész vi­lág békéjének és biztonságának a megszilárdításához.” A nemzetközi kereskedelem, az országok közti széleskörű gaz­dasági együttműködés, fontos eleme a világ békéjének. Veszé­lyes illúzió lenne azonbaji azt hinni, hogy a kereskedelmi-gaz­dasági kapcsolatok önmagukban képesek a békét biztosítani. Az igazság az, hogy ilyen kapcsola­tok létre se jöhetnek, ha a poli­tikai viszonyokat a konfrontáció, az ellenségeskedés, vagy éppen a háborús fenyegetések jellem­zik. A gazdasági kaocsolalok élénkülését tehát meg kell előz­nie a politikai enyhülésnek. A hidegháborús korszak ne­gyedszázados dicstelen története számtalan példát hozott arra, hogy a politikai ellentétek sok­szor évszázadokra visszatekintő hagyományos kereskedelmi kap­csolatokat szakítottak meg. Ez súlyos következményekkel járt, s oda vezetett, hogy amikór az enyhülés politikája egy ünnepé­lyesén aláírt, politikai, szándéko­kat tartalmazó dokumentumban is kifejezést nyert, magának a dokumentumnak kellett megál­lapítania, hogy „a részt vevő ál­lamok közötti kereskedelem vo­lumene és szerkezete nem min­den esetben felel meg gazdasági, valamint tudományos, műszaki fejlettségük jelenlegi szintje ál­tal nyújtott lehetőségeknek”. Az úgynevezett kelet-nyugati kereskedelem még nem minősít­hető fejlettnek, még mindig nem ismerjük eléggé egymás le­hetőségeit, egymás problémáit. Azt sem lehet állítani, bogy a mi külkereskedelmünk, vá! 1 alataink — a ma már közvetlenebb piaci kancsolatokkal rendelkező ipari vállalatokat is ideértve — olyan mértékben tudnának alkalmaz­kodni a gyorsan változó niaci feltételekhez, ahogy ezt az ottani piacok természete megkívánja. Ez nemcsak a gondolkodás, a felfogás változását kívánja, ha­nem bizonyos szervezeti intézke­déseket, sőt anyagi áldozatokat is. Azt is tudomásul kell venni, hogy a tőkés piacok természete is megváltozott. Nemcsak arról van szó, hogy a régi, megszokott, „hagyományos” cikkeink már nem mindig helyezhetők el, ha­nem arról is, hogy a piacok, kü­lönösen a sokat ígérő fejlődő iparágak igényére orientált pia­cok rendkívül szervezettek, spe­cializáltak. Ide csak az úgyne­vezett ipari kooperáció módsze­reivel juthatunk be-. Nem vélet­len, hogy ennek a kérdésnek a helsinki záróokmány is megkü­lönböztetett figyelmet szentelt. Nem kis feladatról van szó. El­végzésére sok erőt, fáradtságot, anyagi és szellemi befektetést kell szentelnünk és még gyors eredményeket sem várhatunk. Mindezek a feladatok azonban csak akkor végezhetők el, ha az enyhülés politikája következete­sen érvényesül. A lényeges aka­dály ugyanis politikai természe­tű. Ez abban van, hogy nyugati partnereink egy része még ma is tagadja, hogy az úgynevezett „tervgazdálkodású'’ és „piaci gazdálkodású” országok között.« lehetséges normális kereskede- : lém. Ebből kiindulva azután • hátrányosan megkülönböztető ! feltételeket akarnak a szociális- : ta országokra kényszeríteni. : Emögött egyrészt a régi hideg- ; háborús politika áll, másrészt S pedig az a szándék, hogy egy ; vélt erősebb tárgyalási nozició- ; bői kiindulva saját fe1 tételei két ; diktálják a szocialista országok- j nak. : A statisztikai adatok valóban I azt mutatják, hogy a nyugat- : európai országok kereskedelmé- • ben a kelet-európai országok ré- • szesedése kisebb, mint a nyugat- : európai országok részesedése az : úgynevezett kelet-európai or- • szagok kereskedelmében. Azok, • akik ebből valamiféle erőhely- • zetre következtetnek, elfeled- ; keznek néhány fontos körül- ; menyről. Az egyik az. hogy ez a • helyzet a fejlett tőkés országok i mesterséges elzárkózó politika- : jának következménye, amely j gyorsan megváltozik, ha maga az i elzárkózó politika megszűnik. A • másik, hogy a szocialista nrszá- ; gok töretlen gazdasági fejlődése. S tervgazdálkodási rendszerünk * nyűi tóttá biz.tonság olyan erő, ; hngv ne mond juk „adu”, amit a • józanul mérlegelő tőkés keres- 1 kedelemnolitikusok nem hagy- : hatnak figyelmen kívül. Nyerges János 5 Politikai és erkölcsi győzelem BT-visszhang a közel-keleti vitáról Damaszkusz Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közel-keleti vitájának eredménye az Egyesült Államok vétója el­lenére politikai és erkölcsi győ­zelem — mondotta kedden Ab­dul Ghani Rifai Szíriái külügy­miniszter-helyettes. „A vétó nyo­mán az Egyesült Államok telje­sen elszigetelődött — folytatta —, mivel a világ népeinek túl­nyomó többsége kinyilvánította > határozattal való egyetértését”. Ahmed Iszkander szíriai tájé­koztatásügyi miniszter kijelen­tette: az amerikai vétó szerte- foszlatta a Közel-Kelettel foglal­kozó genfi konferencia felújítá­sához fűzött összes reményeket. Kifejtette: ha az Egyesült Álla­mok elfogadta volna a határoza­tot, akkor ez azt jelentette vol­Genfbe utazott a szovjet küldöttség Szerdán megérkezett Genfbe a na, hogy „senki sem ellenzi a genfi konferenciának az összes érdekelt felek, elsősorban a Pa­lesztinái Felszabad itási Szerve­zet részvételével történő felújí­tását”. „Szíria semmiféle közel-keleti konferencián nem fog részt ven­ni — hangsúlyozta a szíriai tájé­koztatásügyi miniszter —, ha azon a PFSZ nincs jelen.” A WAFA palesztin hírügynök­ség keményen bírálta az Egye­sült Államokat és Nagy-Britan- niát a BT vitájában tanúsított magatartásuk miatt, E két ország álláspontja „ismételten azt bizo­nyítja — írta kommentárjában a WAFA —, hogy továbbra is ösz- szeesküvést szőnek a palesztin nép, az arab nemzetek ellen”. A hírügynökség bírálta Anvar Szá­dat egyiptomi elnököt is. amiért a közel-keleti problémában az új amerikai álláspontot, az újl amerikai „béketervet” támogat­ja. (AP) 1 „Kaukázus" szovjet hadgyakorlat Moszkva A Szovjetunió Kaukázuson tú­li térségében „Kaukázus” fedő­név alatt törzskari hadgyakorla­tok folynak. Szerdán az egységek és köte­lékek a rossz időben hegyi me­netgyakorlatot tartottak. A had- gyakorlati elemek kidolgozása­kor a parancsnokok és a politi­kai munkatársak különböző in­tézkedéseket hoztak a hadmű­veleti akciók végrehajtása anya. gi-technikai, harci és műszaki feltételeinek biztosítására. A január 25-e óta tartó had­gyakorlatokra a helsinki csúcs- találkozó záródokumentuma szellemében — Bulgáriából, Gö­rögországból, Jugoszláviából. Ro­mániából és Törökországból — megfigyelőket hívtak meg. (TASZSZ) Jobboldali terrorakciók Portugáliában Szovjetunió küldöttsége, hogy az Egyesült Államok delegációjával folytassa a tárgyalásokat a ha­dászati támadófegyver-rendsze­rek korlátozásáról. Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-he­lyettes, a szovjet küldöttség ve­zetője, megérkezése után kije­lentette: a Szovjetunió küldött­sége azért érkezett Genfbe, hogy az Egyesült Államok delegáció­jával a hadászati támadófegyver­rendszerek korlátozásáról szóló újabb egyezmény megkötésének j kérdéseiről a Vlagyivosztokban létrejött legfelső szintű elvi meg­állapodás alapján tárgyaljon. A szovjet küldöttség arra ka­pott utasítást, hogy tárgyszerű szellemben folytassa a megbe­széléseket a kölcsönösen elfo­gadható megoldások felkutatá­sáról, összhangban a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Henry. Kis­singer amerikai külügyminiszter között sorra került tárgyalások konstruktív eredményeivel —I mondotta V. Szemjonov. Lisszabon Simó Endre, az MTI tudósító- ja jelenti: A Portugál Kommunista Patt Központi Bizottságának sajtó­irodája szerdán hosszú listát tett közzé azokról a jobboldali tér-1 rorakciókról, amelyeket 1975. j május vége óta követtek el az j országban. A jelentésből kitűnik, hogy a pokolgépes és egyéb merényle­tek 60 százalékát a KP irodái és szervezetei ellen követték el. A szélsőjobboldal további „ked­velt” célpontjai a Demokratikus Mozgalom nevű baloldali párt, a szakszervezetek és más kisebb haladó pártok voltak. A merény­letek és a támadások öt száza­lékát katonai objektumok, há­rom százalékát pedig a szoci­alista párt helyiségei ellen kö­vették el. A PKP sajtóirodájának közle­ménye felhívja a hatóságok fi­gyelmét arra, hogy az elmúlt hó­napokban ismét fellángolt ter­rorbullám súlyosan veszélyezte­ti az állampolgárok biztonságát. joea.it és szabadságát. A közle­mény a terrorakciók fokozódá­sát összefüggésbe hozza a fa­siszták szabadon bocsátásával és különösen veszélyesnek nevezi azoknak a fasiszta vezéreknek a szabadlábra helyezését, akik * salazari—caetanoi időkben a re­zsim biztonsági szolgálatét és politikai titkosrendőrségét irá­nyították. A lisszaboni Diario De Noti- cias szerdai számában „Elég a bombákból” című szerkesztősé­gi cikkében újfasiszta erőszak­nak nevezi a terrorhullámot és leszögezi, hogy „a nép nem kér a jobboldali diktatúrából”. A cikk írója szerint a szélsőbalol­dali csoportok tevékenységük­kel objektíve a fasiszták kezé­re játszanak és a demokrácia sírját ássák. A lap elítéli a „fasizmus vagy proletárdikta­túra” álforradalmi alternatívát. * * * Lopes Cardoso szocialista párti mezőgazdaságügyi mi­niszter rendeletére kisajátítot­ták a fasiszta nemzetgyüles utolsó elnökének 3340 hektáros birtokát — jelentette a hivatali közlöny. A miniszter aláírta azt a rendeletet is, amelynek alap­ján kisajátítják az egyik legna­gyobb nemesi család, a Pa,Íme­lak több tízezer hektáros birto­kának 3735 hektáros részét. A hivatalos közlöny más ismert fasiszta méltóságok latifundiu­mainak elkobzásáról is beszá­mol. (MTI) Dél-vietnami napló ______________(10 Á zsia kirakatában Ha valaki péntek reggel elin­dul Moszkvából az AEROFLOT menetrendszerű járatán Hanoi­ba, elvben már vasárnap délre Saigonban lehet. Seremetyevó betonjáról hetenként kétszer in­dítanak IL—18-ast a VDK fővá­rosába, ahová 23 órával később, Teherán, Bombay, Rangoon és Vientiane érintésével érkezik az utas. Hanoiból Ho Si Minh- városba úgynevezett összekötő­járatok naponta indulnak, oly­kor kétszer-háromszor is, rend­szerint a reggeli órákban. Ha valakinek helyet biztosítanak a vasárnap reggeli járatra, k C—130-as Herkules szállítógép, vagy a kisebb DC—4-es fedélze­tén több mint háromórás repülés után érkezik a háborús hadije­lentésekből jól ismert saigoni Tan Son Nhut repülőtérre. Magától értetődően a távolról érkező mindenekelőtt azt kutat­ja: milyen város Saigon, vagy ahogyan a hatalmas metropolist 21 kerületével és a korábbi há­rom önálló városrészt, Saigont, Cholont, Gia Dinht együttesen nevezik, Ho Si Minh-város? Ver- cors, a. jeles francia író a Le Monde hasábjain írt útijegyzeté­ben Dél-Vietnam fővárosától Hanoi báját kérte számon. Nos, a Saigon folyó két partján lom­hán elterülő, irdatlan kiterjedé­sű település csakugyan kevés meghitt bájt villant fel. Annál inkább hasonlítható nyüzsgő, eleven kirakodóvásárhoz. Valaki így magyarázza: „Saigont hajda­nában a franciák Ázsia gyöngy­szemének szerették volna kiépí­teni. Ez éppúgy nem járt siker­rel, mint az amerikaiak törek­vése, akik Ázsia kirakatának szerepét szánták neki.” A Majestic, a Continental vagy a Palace szálló beillik bármely európai városképbe, mint ahogy a Nguyen Hűé sugárúton vagy a Saigon folyó partján tarkálló színes ernyők alatt teázó, sörö­ző fiatalok látványa sem idegen az európai számára. Annál fel­tűnőbb a szinte valamennyi te­ret és utat ellepő alkalmi árusok hada. Cigarettától a szerszám- készletig, varrógéptől a tele­vízióig, aktatáskától a modern játékokig minden megtalálható a kora reggeltől késő estig zajos zsibvásáron. Kiváncsiságból végigbaran­goltam a háború éveiben híressé — helyesebben hirhedté — vált „black”, a feketepiac sátorrenge­tegét. Televízióból lenyűgöző a kínálat: jaoán Sony és Sanyo, amerikai National tíousokból válogathat a vevő, a legkülön­félébb árakon. Mert a szabott ár ismeretlen. Egy Olivetti táska­írógépért 120 don got — körülbe­lül 600 forintot kér az árus, de alighanem olcsóbban is hallandó lenne az üzletkötésre. A televí­zió ennek körülbelül kétszeresé­be kerül. Thieu-ék ideién itt csecsemő­ket, sőt nagvobbacska svereke- ket is árultak. Ne fel ed Kik! \ másfél milliós Saigon tíz év alatt, 1974-re már néevmillióra duzzadt! Nemcsak a környékről, hanem Dél-Vietnam távolabbi t"rs»gpUiől is sok tízezer, föld­iéről elűzött vagv kibombázott, létalaniától megosztott paraszt- család kerekedett fel, hosv sze­rencsét nróbálion a nagyváro­sokban. Da Nang példája még

Next

/
Oldalképek
Tartalom