Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 24. szám
• fi kongresszus súlyos károkat okoz az Egyesült államoknak Ford nyilatkozata Washington Ford elnök közép-európai idő szerint szerdára virradó éjjel nyilvánosságra hozott nyilatkoIntenzív izraeli csapatmozdulatok Libanoni laptudósítók intenzív izraeli csapatmozdulatokról adnak hírt Libanon déli határa mentén, főképp Kfar Suba, Madzsidig és Khiam térségébe. Mardzsaaivn és Udeisz térségében szintén izraeli csapatmozdulatokat észleltek. Kedden éjjel az izraeliek erős tűz alá vették Udeisz. Kfar Kala és Thai- be községeket. A csapatmozdulatokat légi és tengeri provokációk kísérik. Thir és Saida városok közelében három izraeli őmaszád behatolt libanoni felségvizekre. zatában kijelentette: „Súlyos károkat okoz az Egyesült Államok érdekeinek”, hogy a kongresz- szus nem járult hozzá további anyagi eszközöknek az angolai nyugatbarát-mozgalmak támogatására való felhasználásához. A kormány tavaly hivatalos adatok szerint 32 millió dollárt, nem hivatalos, de a valósághoz közelebb járó becslések szerint ennek az összegnek többszörösét fordította az angolai beavatkozásra, a Cl A által szállított fegyverekkel és más módokon. A további 28 millió dolláros, e célra kért összeg felhasználását a szenátus decemberben megtagadta s kedden nagy többséggel így döntött a képviselőház is. A döntés érzékeny vereség az elnök, de különösen Kissinger külügyminiszter számára, akit az angolai beavatkozás kezdeti eltitkolásáért am úgyis hevesen bírál a törvényhozás. Enyhülés és kereskedelem Az 1975. nyarán Helsinkiben aláírt záróokmány az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kerek kétéves munkájának végére tett pontot, de mint a nemzetközi élet megfigyelői helyesen állapították meg, el is indított egy új szakaszt, az együttműködés szakaszát. Ennek az együttműködésnek igen fontos területe a gazdaság. Maga a záróokmány is abból indul ki, hogy a „kereskedelem, az ipar, a tudomány és a technika, a környezetvédelem és a gazdasági tevékenység más területein folyó együttműködés fejlesztésére irányuló erőfeszítések hozzájárulnak Európa és az egész világ békéjének és biztonságának a megszilárdításához.” A nemzetközi kereskedelem, az országok közti széleskörű gazdasági együttműködés, fontos eleme a világ békéjének. Veszélyes illúzió lenne azonbaji azt hinni, hogy a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok önmagukban képesek a békét biztosítani. Az igazság az, hogy ilyen kapcsolatok létre se jöhetnek, ha a politikai viszonyokat a konfrontáció, az ellenségeskedés, vagy éppen a háborús fenyegetések jellemzik. A gazdasági kaocsolalok élénkülését tehát meg kell előznie a politikai enyhülésnek. A hidegháborús korszak negyedszázados dicstelen története számtalan példát hozott arra, hogy a politikai ellentétek sokszor évszázadokra visszatekintő hagyományos kereskedelmi kapcsolatokat szakítottak meg. Ez súlyos következményekkel járt, s oda vezetett, hogy amikór az enyhülés politikája egy ünnepélyesén aláírt, politikai, szándékokat tartalmazó dokumentumban is kifejezést nyert, magának a dokumentumnak kellett megállapítania, hogy „a részt vevő államok közötti kereskedelem volumene és szerkezete nem minden esetben felel meg gazdasági, valamint tudományos, műszaki fejlettségük jelenlegi szintje által nyújtott lehetőségeknek”. Az úgynevezett kelet-nyugati kereskedelem még nem minősíthető fejlettnek, még mindig nem ismerjük eléggé egymás lehetőségeit, egymás problémáit. Azt sem lehet állítani, bogy a mi külkereskedelmünk, vá! 1 alataink — a ma már közvetlenebb piaci kancsolatokkal rendelkező ipari vállalatokat is ideértve — olyan mértékben tudnának alkalmazkodni a gyorsan változó niaci feltételekhez, ahogy ezt az ottani piacok természete megkívánja. Ez nemcsak a gondolkodás, a felfogás változását kívánja, hanem bizonyos szervezeti intézkedéseket, sőt anyagi áldozatokat is. Azt is tudomásul kell venni, hogy a tőkés piacok természete is megváltozott. Nemcsak arról van szó, hogy a régi, megszokott, „hagyományos” cikkeink már nem mindig helyezhetők el, hanem arról is, hogy a piacok, különösen a sokat ígérő fejlődő iparágak igényére orientált piacok rendkívül szervezettek, specializáltak. Ide csak az úgynevezett ipari kooperáció módszereivel juthatunk be-. Nem véletlen, hogy ennek a kérdésnek a helsinki záróokmány is megkülönböztetett figyelmet szentelt. Nem kis feladatról van szó. Elvégzésére sok erőt, fáradtságot, anyagi és szellemi befektetést kell szentelnünk és még gyors eredményeket sem várhatunk. Mindezek a feladatok azonban csak akkor végezhetők el, ha az enyhülés politikája következetesen érvényesül. A lényeges akadály ugyanis politikai természetű. Ez abban van, hogy nyugati partnereink egy része még ma is tagadja, hogy az úgynevezett „tervgazdálkodású'’ és „piaci gazdálkodású” országok között.« lehetséges normális kereskede- : lém. Ebből kiindulva azután • hátrányosan megkülönböztető ! feltételeket akarnak a szociális- : ta országokra kényszeríteni. : Emögött egyrészt a régi hideg- ; háborús politika áll, másrészt S pedig az a szándék, hogy egy ; vélt erősebb tárgyalási nozició- ; bői kiindulva saját fe1 tételei két ; diktálják a szocialista országok- j nak. : A statisztikai adatok valóban I azt mutatják, hogy a nyugat- : európai országok kereskedelmé- • ben a kelet-európai országok ré- • szesedése kisebb, mint a nyugat- : európai országok részesedése az : úgynevezett kelet-európai or- • szagok kereskedelmében. Azok, • akik ebből valamiféle erőhely- • zetre következtetnek, elfeled- ; keznek néhány fontos körül- ; menyről. Az egyik az. hogy ez a • helyzet a fejlett tőkés országok i mesterséges elzárkózó politika- : jának következménye, amely j gyorsan megváltozik, ha maga az i elzárkózó politika megszűnik. A • másik, hogy a szocialista nrszá- ; gok töretlen gazdasági fejlődése. S tervgazdálkodási rendszerünk * nyűi tóttá biz.tonság olyan erő, ; hngv ne mond juk „adu”, amit a • józanul mérlegelő tőkés keres- 1 kedelemnolitikusok nem hagy- : hatnak figyelmen kívül. Nyerges János 5 Politikai és erkölcsi győzelem BT-visszhang a közel-keleti vitáról Damaszkusz Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közel-keleti vitájának eredménye az Egyesült Államok vétója ellenére politikai és erkölcsi győzelem — mondotta kedden Abdul Ghani Rifai Szíriái külügyminiszter-helyettes. „A vétó nyomán az Egyesült Államok teljesen elszigetelődött — folytatta —, mivel a világ népeinek túlnyomó többsége kinyilvánította > határozattal való egyetértését”. Ahmed Iszkander szíriai tájékoztatásügyi miniszter kijelentette: az amerikai vétó szerte- foszlatta a Közel-Kelettel foglalkozó genfi konferencia felújításához fűzött összes reményeket. Kifejtette: ha az Egyesült Államok elfogadta volna a határozatot, akkor ez azt jelentette volGenfbe utazott a szovjet küldöttség Szerdán megérkezett Genfbe a na, hogy „senki sem ellenzi a genfi konferenciának az összes érdekelt felek, elsősorban a Palesztinái Felszabad itási Szervezet részvételével történő felújítását”. „Szíria semmiféle közel-keleti konferencián nem fog részt venni — hangsúlyozta a szíriai tájékoztatásügyi miniszter —, ha azon a PFSZ nincs jelen.” A WAFA palesztin hírügynökség keményen bírálta az Egyesült Államokat és Nagy-Britan- niát a BT vitájában tanúsított magatartásuk miatt, E két ország álláspontja „ismételten azt bizonyítja — írta kommentárjában a WAFA —, hogy továbbra is ösz- szeesküvést szőnek a palesztin nép, az arab nemzetek ellen”. A hírügynökség bírálta Anvar Szádat egyiptomi elnököt is. amiért a közel-keleti problémában az új amerikai álláspontot, az újl amerikai „béketervet” támogatja. (AP) 1 „Kaukázus" szovjet hadgyakorlat Moszkva A Szovjetunió Kaukázuson túli térségében „Kaukázus” fedőnév alatt törzskari hadgyakorlatok folynak. Szerdán az egységek és kötelékek a rossz időben hegyi menetgyakorlatot tartottak. A had- gyakorlati elemek kidolgozásakor a parancsnokok és a politikai munkatársak különböző intézkedéseket hoztak a hadműveleti akciók végrehajtása anya. gi-technikai, harci és műszaki feltételeinek biztosítására. A január 25-e óta tartó hadgyakorlatokra a helsinki csúcs- találkozó záródokumentuma szellemében — Bulgáriából, Görögországból, Jugoszláviából. Romániából és Törökországból — megfigyelőket hívtak meg. (TASZSZ) Jobboldali terrorakciók Portugáliában Szovjetunió küldöttsége, hogy az Egyesült Államok delegációjával folytassa a tárgyalásokat a hadászati támadófegyver-rendszerek korlátozásáról. Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője, megérkezése után kijelentette: a Szovjetunió küldöttsége azért érkezett Genfbe, hogy az Egyesült Államok delegációjával a hadászati támadófegyverrendszerek korlátozásáról szóló újabb egyezmény megkötésének j kérdéseiről a Vlagyivosztokban létrejött legfelső szintű elvi megállapodás alapján tárgyaljon. A szovjet küldöttség arra kapott utasítást, hogy tárgyszerű szellemben folytassa a megbeszéléseket a kölcsönösen elfogadható megoldások felkutatásáról, összhangban a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Henry. Kissinger amerikai külügyminiszter között sorra került tárgyalások konstruktív eredményeivel —I mondotta V. Szemjonov. Lisszabon Simó Endre, az MTI tudósító- ja jelenti: A Portugál Kommunista Patt Központi Bizottságának sajtóirodája szerdán hosszú listát tett közzé azokról a jobboldali tér-1 rorakciókról, amelyeket 1975. j május vége óta követtek el az j országban. A jelentésből kitűnik, hogy a pokolgépes és egyéb merényletek 60 százalékát a KP irodái és szervezetei ellen követték el. A szélsőjobboldal további „kedvelt” célpontjai a Demokratikus Mozgalom nevű baloldali párt, a szakszervezetek és más kisebb haladó pártok voltak. A merényletek és a támadások öt százalékát katonai objektumok, három százalékát pedig a szocialista párt helyiségei ellen követték el. A PKP sajtóirodájának közleménye felhívja a hatóságok figyelmét arra, hogy az elmúlt hónapokban ismét fellángolt terrorbullám súlyosan veszélyezteti az állampolgárok biztonságát. joea.it és szabadságát. A közlemény a terrorakciók fokozódását összefüggésbe hozza a fasiszták szabadon bocsátásával és különösen veszélyesnek nevezi azoknak a fasiszta vezéreknek a szabadlábra helyezését, akik * salazari—caetanoi időkben a rezsim biztonsági szolgálatét és politikai titkosrendőrségét irányították. A lisszaboni Diario De Noti- cias szerdai számában „Elég a bombákból” című szerkesztőségi cikkében újfasiszta erőszaknak nevezi a terrorhullámot és leszögezi, hogy „a nép nem kér a jobboldali diktatúrából”. A cikk írója szerint a szélsőbaloldali csoportok tevékenységükkel objektíve a fasiszták kezére játszanak és a demokrácia sírját ássák. A lap elítéli a „fasizmus vagy proletárdiktatúra” álforradalmi alternatívát. * * * Lopes Cardoso szocialista párti mezőgazdaságügyi miniszter rendeletére kisajátították a fasiszta nemzetgyüles utolsó elnökének 3340 hektáros birtokát — jelentette a hivatali közlöny. A miniszter aláírta azt a rendeletet is, amelynek alapján kisajátítják az egyik legnagyobb nemesi család, a Pa,Ímelak több tízezer hektáros birtokának 3735 hektáros részét. A hivatalos közlöny más ismert fasiszta méltóságok latifundiumainak elkobzásáról is beszámol. (MTI) Dél-vietnami napló ______________(10 Á zsia kirakatában Ha valaki péntek reggel elindul Moszkvából az AEROFLOT menetrendszerű járatán Hanoiba, elvben már vasárnap délre Saigonban lehet. Seremetyevó betonjáról hetenként kétszer indítanak IL—18-ast a VDK fővárosába, ahová 23 órával később, Teherán, Bombay, Rangoon és Vientiane érintésével érkezik az utas. Hanoiból Ho Si Minh- városba úgynevezett összekötőjáratok naponta indulnak, olykor kétszer-háromszor is, rendszerint a reggeli órákban. Ha valakinek helyet biztosítanak a vasárnap reggeli járatra, k C—130-as Herkules szállítógép, vagy a kisebb DC—4-es fedélzetén több mint háromórás repülés után érkezik a háborús hadijelentésekből jól ismert saigoni Tan Son Nhut repülőtérre. Magától értetődően a távolról érkező mindenekelőtt azt kutatja: milyen város Saigon, vagy ahogyan a hatalmas metropolist 21 kerületével és a korábbi három önálló városrészt, Saigont, Cholont, Gia Dinht együttesen nevezik, Ho Si Minh-város? Ver- cors, a. jeles francia író a Le Monde hasábjain írt útijegyzetében Dél-Vietnam fővárosától Hanoi báját kérte számon. Nos, a Saigon folyó két partján lomhán elterülő, irdatlan kiterjedésű település csakugyan kevés meghitt bájt villant fel. Annál inkább hasonlítható nyüzsgő, eleven kirakodóvásárhoz. Valaki így magyarázza: „Saigont hajdanában a franciák Ázsia gyöngyszemének szerették volna kiépíteni. Ez éppúgy nem járt sikerrel, mint az amerikaiak törekvése, akik Ázsia kirakatának szerepét szánták neki.” A Majestic, a Continental vagy a Palace szálló beillik bármely európai városképbe, mint ahogy a Nguyen Hűé sugárúton vagy a Saigon folyó partján tarkálló színes ernyők alatt teázó, söröző fiatalok látványa sem idegen az európai számára. Annál feltűnőbb a szinte valamennyi teret és utat ellepő alkalmi árusok hada. Cigarettától a szerszám- készletig, varrógéptől a televízióig, aktatáskától a modern játékokig minden megtalálható a kora reggeltől késő estig zajos zsibvásáron. Kiváncsiságból végigbarangoltam a háború éveiben híressé — helyesebben hirhedté — vált „black”, a feketepiac sátorrengetegét. Televízióból lenyűgöző a kínálat: jaoán Sony és Sanyo, amerikai National tíousokból válogathat a vevő, a legkülönfélébb árakon. Mert a szabott ár ismeretlen. Egy Olivetti táskaírógépért 120 don got — körülbelül 600 forintot kér az árus, de alighanem olcsóbban is hallandó lenne az üzletkötésre. A televízió ennek körülbelül kétszeresébe kerül. Thieu-ék ideién itt csecsemőket, sőt nagvobbacska svereke- ket is árultak. Ne fel ed Kik! \ másfél milliós Saigon tíz év alatt, 1974-re már néevmillióra duzzadt! Nemcsak a környékről, hanem Dél-Vietnam távolabbi t"rs»gpUiől is sok tízezer, földiéről elűzött vagv kibombázott, létalaniától megosztott paraszt- család kerekedett fel, hosv szerencsét nróbálion a nagyvárosokban. Da Nang példája még