Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

/ Megszerettem Anna KI MIT TETT? Az endrődi szabó szövetkezet ifjúkommunistáinak számvetése , Segherst. .. Német nyelvű országos pá­lyázaton nyert IV. helyezést Ko- csondi Erzsébet, az SZMT- könyvtár dolgozója. Megkérdez­tem 'a szőke hajú, 19 éves bájos leányt: idegen nyelvből hogyan tudott ilyen ragyogó eredményt produkálni. — Azt hiszem annak köszön­hetem, hogy kényszerhatós nél­kül megszerettem a német nyel­vet. és Anna Seghers írónőt. Azért mondom, hogy kényszer­hatás nélkül, mert gyermekko­romban utáltam németül tanul­ni. Hiába magyarázták a szüle­im, hogy magamnak tanulok, jó hasznát veszem az életben. Har­madikos koromban már jártaim németórára. Egyre terhesebb lett számomra a plusztanulás. Aztán jött a lázadás korszaka: csak- azértsem! Később már a szüleim sem erőltették, s a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban fi­zika szakon érettségiztem. En­nek ellenére Szegeden, a József Attila Tudományegyetem ma­gyar—német karára jelentkez­tem, egy évvel ezelőtt. Helyhi­ány miatt nem vettek fel, de most újból megpróbálom. — Anna Seghers könyveit előbb magyar kiadásban olvas­tam. Nagyon tetszettek. Aztán szüleimmel turistaként jártam az NDK-ban. Több kedves csa­láddal kötöttünk barátságot, s nyaranta találkozunk hol ná­lunk, hol náluk. Hát így tör­tént, hogy érdekelni kezdett a német nyelv. — A pályázaton három témá­ból lehetett választani. Én Anna Seghers: Átkelés című könyvé­ből írtam dolgozatot. Az íróhoz fordultam segítségért, és küldött számomra dokumentumanyagot. 1975. őszén, születésének 75. év­fordulóján levélben köszöntöt­tem. Meleghangú választ kap­tam. Minden vágyam, hogy egy­szer személyesen találkozzam vele. Nagyszerű ember lehet... A. R. (Fotó: Demény) Jelentős esemény előtt áll az ifjúsági mozgalom. A kongresz- szusra való készülés külön fon­tosságot ad az — 1974. áprilisa óta rendszeres — éves beszámo­lónak. A beszámoló taggyűlések tapasztalatai alapján a KISZ- szervezetekben szigorúbbá, ko­molyabbá vált a végzett munka megítélése. Az egy mozgalmi évre érvényes tagkönyvek sorsá­nak közösségi meghatározásával pedig mind szorosabbra záród­nak a KISZ-esek sorai, erősödik az ifjúsági mozgalom politikai, kommunista jellege. A népgazdasági tervek megva­lósítását szorgalmazó KlSZ-véd- nökség, s főleg ezek sikere nö­veli a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség társadalmi súlyát, köz­életi szerepét, tekintélyét orszá­gosan is, de a termelést segítő KISZ-munka révén a termelő egységekben, a munkahelyeken is. Még inkább így k-11 legyen ez olyan munkahelyen, mint amilyen az endrődi szabóiparl szí vetkezet, ahol a dolgozók 60 százaléka 30 éven aluli. Politika — nemcsak KISZ-eseknek Amikor 1967-ben 12 taggal ön­álló KISZ-alapszervezet alakult a szabók szövetkezetében, a fel­adatok „hadával” találta szem­ben magát. Nemcsak a 150—180 fiatal érdekeinek védelme vált kötelességévé, hanem részt kel- | lett kérnie a politikai, szakmai j színvonal emelésében épp úgy, mint a termelési feladatok telje­sítésének, túlteljesítésének segí­téséből, vagy a jó munkahelyi légkör alakításából. A próbát az ifjúkommunisták kiállták. A ma 30 tagot számláló alapszgrveZet eszmei, politikai nevelőmunkájának hatása túllé­pett önön keretein és az 1975— 76-os mozgalmi évben a XI. pártkongresszus határozatait fél­dolgozó előadássorozaton a KISZ-tagok mellett már rend­szeresen részt vettek a két ifjú­sági brigád KISZ-en kívüli tag- „ jai is. s Említést kell tennünk arról is, amit a KISZ-esek az úttöfök KISZ-taggá neveléséért tesznek. Az alapszervezet a November 7. ifjúsági brigáddal káröltve az Endrődi 1. számú Általános Is­kola úttörőit patronálja. Közösen emlékeznek .meg politikai év­fordulóinkról, ünnepeinkről. Tár­sadalmi munkában együtt fára­doztak az úttörőotthon kialakí­tásában. És legalább ilyen je­lentős az is, hogy a szövetkezeti munkaerő utánpótlására az is­kola úttörőinek varró szakkört szerveztek, ugyancsak az ifjú­sági brigád közreműködésével. Az alapszervezet által rende­zett szabadidős programok — fo­tókiállítás. községi politikai ve­télkedő — épp úgy a' fiatalok nevelését szolgálja, mint az olyan egyéb megmozdulások, amelynek során az ifjúmunká­sok a szövetkezet nagyszámú iparitanulóinak túlnyomó több­ségét is aktivizálni tudják. (Gondolunk itt arra a szolidari­tási gyűlésre, amelyen a Chilei,' a portugál és spanyol nép igaz­ságos harca mellett tettek hitet. Előadás ifjúságiklub-vezetöknek A Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya az ifjúsági klubtanács támogatásával Békés­csabán, a Megyei Művelődési Központban az élmúlt év júliu­sában tanfolyamot indított az if­júsági klubok vezetőinek. A tan­folyam hallgatói legközelebb február 1-én, vasárnap délelőtt 9 órakor találkoznak, amikor Pál J Miklós, a Kulich Gyula Ifjúsági ■ és Üttörőház igazgatóhelyettese ! az életmód, a munka és a szabad j idő összefüggéseiről tart előadást. : Dr. Király József pszichológus 11 : órakor kezdi előadását, amely • az érdekdődés személyiségtől'- j máló szerepéről szól majd. S E gyűlésen részt vett egyébként az NDK nagykövetség titkára is, akit a demokratikus Németor­szág megalakulásának évfordu­lója alkalmából láttak vendé­gül.) Élen a munkában is A szövetkezet ifjúkommunis­tái jól látják azt is, hogy a KISZ a politikai hatás mellett sajátos eszközeivel a termelési feladatok teljesítéséért is nagyon sokat te­het. Közvetítve ezt segíti elő a fia­talok szakképzettségének növe­lése is, amit az üzemben indí­tott szakmunkásképzéssel és a továbbtanulásra ösztökéléssel igyekeznek elérni. Jelenleg az alapszervezet három tagja vesz részt szakmunkásképzésben. De élenjárnak az ifjúkommu­nisták a gyakorlati termelési fel­adatok megoldásában is. Az egyéni vállalások rendszerén ke­resztül a KISZ az egyik biztosí­téka annak, hogy a szövetkezet­ben a műszakok termelése eléri, meghaladja az előirányzatokat, a szalagmunkában pedig az eset­leges lemaradásokat a KISZ-ta- gok önként vállalt túlmunkával szüntetik meg. (Természetesen ki-ki a saját lemaradását.) A KISZ-esek védnökséget vál­laltak az új üzemházba való át­költözés felett is. Társadalmi munkában a fiatalok mozgósítá­sával nagy szervezettséggel já­rultak hozzá az új üzemben a termelés gyors megindításához. A KISZ termelést segítő tö­rekvései hozták létre az endrődi szabó szövetkezetben 1975. no­vember 7-én a már említett No­vember 7. ifjúsági szocialista brigádot is. Ezzel a szocialista brigádok száma ötre emelkedett, tovább fokozva a munkaverseny lendületét a szövetkezetben. A KISZ-esek januári számve­tése — a beszámoló taggyűlés — Munkaprogram öt Az alcím, ha kérdésként sze­repel, magában hordja a választ is. „Ezért a pénzért túl sokat kí­vánnak.” A felkiáltójel a hang­súlyeltolódást érzékelteti: többet, jobban, eredményesebben kell dolgozni! Igen, ezért a pénzért' A védekezést támadás, az alku­dozást a teljesítmények határo­zott megkövetelése váltja fel. Nem valaki, vagy valakik önké­nyes elhatározása, hanem az élet, a világpiac diktálja a tem­pót. Ha nem tudnánk a lépési tartani, elkerülhetetlenné válna a lemaradás, a visszaesés. Az eltelt két esztendőben adó­sak maradtunk a válasszal, s adósságra költekeztünk, s az új ötéves terv erőfeszítései most ar­ra összpontosulnak, hogy utol­érjük magunkat. A fogyasztás szolidabb növekedése fékezheti a belső tartalékok határozottabb feltárását. A tartalékok pedig bennünk vannak, képességünk­ben. tehetségünkben, feszítő tü­relmetlenségünkben rei'enek. Ha a másokra mutogatás és kivárás szellemét az önkritikus helyzet- elemzés és aktív cselekvés vált­ja fel, akkor széles fronton ösz_ szefogva nyonvih-’toak előre ve­zetők, ügyintézők, munkások egvszerre. A legnagyobb tartalék az elő­relátó. az okosan mérlegelő, a bátran kezdeményező és szerve­ugyanakkor megállapította, hogy többet tehetnének a fiatalok a termelés tartalékainak feltárásá­ért. A jó néhány üzemben már eredményesen működő „Ifjúsági Radar”-akciót ezért a szövetke­zetben is el kellene indítapi, mint ahogy a Szakma Kiváló Dolgozója-mozgalom is szépen bontakozik a fiatalok körében. Nem kényszer a mozgalom A KISZ-alapszervezet tevé­kenységének értékeléséből már kitűnik, hogy a tagok egyéni munkájával sem volt különösebb baj az 1975—76-os mozgalmi év­ben. A politikai, szakmai önmű­velésben, társadalmi munkában, termelésben és szervezeti élet­ben vállalt egyéni feladatokat egy-két kivételtől eltekintve, va­lamennyien teljesítették. (Ki szakmát tanult, ki ifjúsági bri­gádtag vagy rendszeresen spor­tol, van aki szocialista brigád­vezetőként a szövetkezeti bizott­ság tagjaként tevékenykedik. Politikai oktatásban pedig vala­mennyien részt vesznek.) Egyszóval az endrődi szabó szövetkezet KISZ-esei közül mindenki tett valamit azért, hogy a KISZ a fiatalok alkotó, munkás szervezeteként ítéltessék meg. Mert — és ez világos — a mozgalom attól mozgalom, hogy az alkotni, tenni vágyó KISZ- esek belső kényszerből fakadó tudatos tevékenységére épül, az élteti, azon alapszik. Tehát nem kényszer. Olyan mozgalom ez, amely — elsősorban csak arra összpontosítva: ki mit tesz, ki mit tett — mind következetesebben igyek­szik megszabadulni „üresjáratai, tói”, látszat tevékenységeitől. Ez­zel azonban együtt nő tekinté­lye, saiát tagiai, illetve a fiata- ' lók előtt is. Ha jól meggondol­juk, ez sem egy utolsó dolog! Kőváry E. Péter • esztendőre S. Ezért a pénzért! zett vezetés. A mércét magasra emelték a vállalatok, a szövetke­zetek gazdálkodási „játékszabá­lyainak” megszigorításával. A verseny új startfeltételek közt indul, á rajtkőnél még egyfor­mák az esélyek. A versenycélt és a hozzásegítő részidőket a veze­tői koncepciók, a helyi tervek fogalmazzák meg. A nehéz hely­zetben még nyilvánvalóbbá vál­nak a vezetői talentumok, a legjobb képességek. Magas fokú tudás, felelősségérzet szükséges, hogy a vezető ilyenkor is tudjon lelkesedni. Fegyelmezni, mások­tól többet követelni csak az ké­pes, aki többet tud és erősebben akar másoknál. Mércét magasabbra kell állíta­ni a vállalat, a szövetkezet min­den részlegével, üzemével, szak­emberével, munkásával szem­ben. Ez is a helyi tervezési és vezetési feladat. Fontos az ösz­tönzés húzóerejének fokozása. A szerény reálbér-növekedés, a személyi jövedelmek nyereségtől való távolodása, a vállalatok kö­zötti nivellálódás ne tévesszen meg senkit. Létbiztonság, garan­tált bér csak valóságos produk­tumért, garantált teljesítményért jár és nem jelenlétért. Munka­képes emberekről csak munká­juk szerint gondoskodhat a tár­sadalom. Az egyenlő munkáért, egyenlő bért jelszó fordítva is Jövőnk jelzőszámai Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből ÉPÍTŐANYAG- ÉS ÉPÍTŐIPAR Szülők parlamentje Békésen Békésen a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács művelődésügyi osztályá­nak közös rendezésében január 30-án megrendezik a békési szü­lők parlamentjét. A délelőtt 9 órakor kezdődő ülésen Vámot László, a tanács elnökhelyet­tese mond megnyitót, majd Szabó László, az Oktatási Mi­nisztérium általános iskolai fő­osztályának osztályvezető-he­lyettese tart előadást „Az úttö­rőmozgalom helyzete, jelentősé­ge, feladata” címmel. Az előadást szekcióülések kö­vetik, melyen a szülők felada­tait elemzik, különös tekintet­tel a családi életre nevelésre és az iskola, valamint a szülői ház együttműködésére. A szekciók vezetését neves pedagógusok vállalták. legyen érvényes: egyenlő bérért, egyenlő munkát! A szocialista elosztás elve azt is jelenti, hogy teljesítmény nélkül alacsony bér se fizethető. S az 1976-os 6—6,5 százalékos nominál béremelés pedig a kiemelkedő teljesítmé­nyek, a fő terheket viselő kulcs­emberek ösztönzését szolgálja. Az ipari munka termelékeny­ségének évi 6 százalékos emelése látszólag egyszerű feladat. (Az előző öt esztendő átlaga 6,5 szá­zalék volt.) Dinamikus termelés- növekedés ennél gyorsabb ter­melékenység emelkedését is le­hetővé tesz. De azok a vállala­tok, szövetkezetek, amelyek ter­melése stagnál vagy évente alig- alig növekszik, már csak nagy erőfeszítések árán, tervszerű lét­számgazdálkodással, az üzem- szervezés radikális javításával, muhkaerő-átcsoportosítással emelhetik a munka termelé­kenységét évente átlagosan 6 százalékkal. A termelő potenciál legfőbb elemével, az emberi képességgel, tehetséggel jól sáfárkodni — gazdasági szükségszerűség. A meglevő munkaerővel csők úgy tudjuk az ország növekvő terme­lési feladatait megoldani, ha az egyes területeken elkerülhetet­len létszámnövelést más terüle­teken végrehajtott hasonló ará­nyú létszámcsökkentés alapozza meg az iparban. Üj üzemet is ál­talában csak a régiek megszün­tetése árán lehet létesíteni. (Ki­vétel néhány kijelölt telenülés.l A fővárosban több száz, elavult telephelyet számolnak fel. hogy megteremnek a dinamikusan fejleszthető ágazatok, üzemek /

Next

/
Oldalképek
Tartalom