Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-23 / 19. szám
Á lakosság segítségével megelőzhetjük a járműlopásokat Interjú Dénesi Miklós őrnaggyal, a Békéscsabai Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjével A Békéscsabán és környékén, elkövetett bűncselekmények jelentős hányadát teszik ki a kerékpár- és motorkerékpár-lopások. Ezek nem kis bosszúságot okoznak a károsultaknak. A napokban tájékoztatást kértünk Dénesi Miklós őrnagy elvtárstól, a Békéscsabai Városi Rendőr- kapitányság bűnügyi osztályvezetőjétől. — Milyen arányú e bűncselekmények száma a más jelle- gückhez mérten? — Területünkön 1975-ben az összes bűncselekmények 42 százalékát tették ki a személyi javak ellen irányulok. Ezek mintegy felét motorkerékpár- és se- gédmotorkerékpár-lopások, alkatrészeik, de zömmel kerékpároknak jogtalan eltulajdonításai tették ki. Amikor a cselekményt „teljes járműre” követték el, a tettesek fele haszonszerzésre, fele pedig jogtalan használatra törekedett A fiatalok és a fiatal felnőtt korúak részvétele a cselekményekben magas. Gyakoriak a fiatalkorú csoportosulások által elkövetett sorozatlopások. Az 1975. évi tapasztalatok szerint is a kerékpártolvajok felderítése a legnehezebb. — Hol történt Békéscsabán a legtöbb járműlopás? — A kereskedelmi és vendéglátóipari egységekkel jobban ellátott, egyébként is nagyforgalmú második és harmadik kerületben. A lakótelepek közül az Űr utcában és a Lencsési úti lakótelepen volt leggyakoribb a jogtalan járműeltulajdonítás, de főleg a gépjármű- és alkatrészlopás. Az István király téren, a Tanácsköztársaság útján és környékén szintén több ilyen bűn- cselekményt követtek el, de ez jellemző a mozik környékére is. — Néhány évvel ezelőtt a jelenleginél több kerékpármeg- őrzőhely volt a megyeszékhelyen. Ezek számának újabb növelése csökkentené-e a lopások lehetőségét? — Korábban a rendőrség megszervezte és engedélyezte a járműőrző helyek létesítését, főleg a nagyforgalmú helyek környékén. Ez az intézkedés eredménynyel járt, a vállalkozók — főleg nyugdíjasok — maguk teremtették meg saját költségükön az őrzés felételeit. Ezek a kerékpárőrzők gondoskodtak is — anyagi felelősségük tudatában — a biztonságos őrzésről, az elhagyott járművek biztonságba helyezéséről. 1969 óta e gyakorlatban változás következett be, mert egy jogszabály iparengedélyhez köti a járműőrzést, adófeltételei vannak, s a néhány tanácsi megőrzőhelyen kívül csak a legforgalmasabb területekre akad vállalkozó. A megoldást a jelenleginél lényegesen több járműőrző hely létesítése jelentené. A köz- biztonság érdekében, a lakosság jogos igényeire alapozvá, szükség lenne az István király tér környékén, a Tanácsköztársaság útjának több szakaszát érintően járműőrző hely és parkoló létesítésére. Egyes betorkoló utcák megfelelő kiképzése erre alkalmas helyet biztosítana. A családok többsége egy vagv több kerékpárral, kis- és nagymotorral rendelkezik, s ezek használatával hosszú távon kell számítani. A parkolás lehetőségének megoldása a tanácsi szervekre hárul s ehhez a szükséges segítséget a rendőrség biztosítja. — Milyen körülmények segítik még a tolvajokat? — Nemcsak a járművek szervezett őrzésével van gond. Sokan nem szerelik fel járművüket megfelelő zárószerkezettel, de gyakran a zárakkal ellátott járműveket sem zárják le. Nem ritka a gépkocsik ajtajainak nyitva hagyása sem. A lakótelepek épületeit nem a járműtárolási lehetőségek figyelembevételével építették és építik. A kerékpártárolók kicsik, és kiképzésük is rossz. A tűzrendészed rendszabályok miatt üzemanyaggal feltöltött gépjármű elvileg az épületben el sem helyezhető. Így a jármüvek többségét az épületek környékén helyezik el. Gyakori a lakótelepek közvilágításának késedelme« megteremtése, így volt ez ez azóta már kivilágított Ör utcában. Nagyobb üzemeink korszerű járműtárolók üzemeltetésével védik a dolgozók vagyontárgyait. De több üzem környékén őrizetlenek a járművek, vagy a dolgozók nem használják a járműtárolókat Ez is a lopások gyakori forrása. A szülői ellenőrzés hiánya gyakran fiatalkorú csoportosulások által elkövetett sorozatos lopásokhoz vezet A kíméletlen, nem rendeltetésszerű, „bravúros” használat a járművek rongálódásával jár, s egyes fiatalok az alkatrészeket lopással pótolják. Az alkatrészeket a helyszínen, vagy a járművet arra alkalmas helyre elszállítva, leszerelik. A megfelelő szülői ellenőrzés megakadályozhatná vagy megszakíthatná az ilyen sorozatokat. Példaként megemlítem Cs. J. békéscsabai fiatalkorú ese. tét. ö társaival negyven ilyen lopást követett el. Az apa által is használt'műhelyben tárolta a fiatalkorú a lopott alkatrészeket, ami a szülőnek „fel se tűnt”. A lopásokban ezenkívül közrejátszottak a kereskedelem időszakos alkatrészhiányai, a nem megfelelő anyagi helyzetben vásárolt gépjármű s így az alkatrészvásárlás anyagi lehetőségének hiánya. — Mit tesz a rendőrség a megelőzés. illetve a jő felderítés érdekében? — A járműlopások megelőző- ! sére, felderítésére a rendőrség rendszeresen, többirányú intézkedést tesz. Munkánkat segítette és segíti a lakosság közreműködése. Az év végén ilyen segítség vezetett egy járműlopást is elkövetett, többrendbeli betöréses lopást végrehajtó, munkakerülő bűnöző leleplezéséhez. A rendszeres ellenőrzésekkel, a veszélyeztetett helyek gyakoribb járőrözésével a lopási cselekmények csökkentésére törekszünk. Sok- S irányú intézkedést teszünk nem. csak az elkövetők felkutatására, hánem az elkövetést lehetővé tevő okok megszüntetésére. Törvényes eszközöket használva, felvilágosító, sőt felelösségrevo- nó tevékenységet is végzünk. Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett fiatalkorú csoportosulásokat, s megelőző vagy felderítő intézkedéseket teszünk. Természetesen egyik legfontosabb tevékenységünk a konok, visszaeső bűnözők tevékenységének felderítése és felelősségrevonásuk — Hogyan segíthet a lakosság, miben segíthetnek az üzemek, intézmények? — A lakosságtól elsősorban vagyontárgyaik gondosabb őrzését várjuk. Fontos, hogy gépjárműveiket biztonságosan zárják, abban ne hagyjanak olyan értéktárgyakat, amelyek bűncselekmény elkövetésére csábítanak. Igyekezzenek gépjárműveiket jól megvilágított területen elhelyezni. Figyeljenek fel a lakótömbök, gépkocsíparkolók kö rül indokolatlanul tartózkodó, ott ólálkodó személyekre, s értesítsék a rendőrséget. Ne vásároljanak kéz alól úgy, hogy annak eredetét és az eladó kilétét meg ne állapítanák. Az értéken alul eladott dolgok eleve gyanúsak. Az elhagyott vagy talált járműveket a városi tanácsnak szolgáltassák be, vagy tegyenek bejelentést. A sérelmükre elkövetett lopásokat jelentsék, mert néha ennek hiánya a nyomozás szempontjából lényeges összefüggések megteremtését gátolja. A takarékossági program megsértése nélkül is biztosítható a lakótömbök lépcsőházainak kivilágítása, ami közbiztonsági okokból is feltétlenül fontos. El kellene érni, hogy 23 óráig a lépcsőházak kivilágítva, azt követően pedig zárva legyenek. A lakosság segítségét, észrevételeit, javaslatait minden közrendet, közbiztonságot érintő kérdéssel kapcsolatban is várjuk. A közületek, intézmények és üzemek belső rendjük kialakításával nyújthatnak sok segítséget. A dolgozók részére biztosítani kell értéktárgyaik és a munkábajáráshoz használt közlekedési eszközeik biztonságos elhelyezését. A városi tanácstól a járműőrző- és parkolóhelyek kialakítását kérjük a lakossá;», jogos igényeinek megfelelően. Vitaszek Zoltán Müteremsarok Párzsa János, a békési művelődési ház alkotók klubjának vezetője Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjának kis műtermében dolgozik. Az alkotók klubja — mint elmondotta — február 5- én tartja következő összejövetelét, ezen Bánszki Pál, a Népművelési Intézet osztályvezetője tart előadást „Merre tart a magyar népművészet?” címmel, majd Zágon Bertalan az amatőrfilm- mozgalom helyzetét ismerteti. Fotó: Dcmcny Előkerült Zalka Máté katonaládája Zalka Máté, a spanyol szabadságharc legendás hírű Lukács tábornoka születésének 80. évfordulója alkalmából, áprilisban emlékkiállítást rendez a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a szűkebb szülőföld, Mátészalka. Mátészalkán és környékén felkutatták a Zalka Mátéval kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat. Többek között előkerült a mátészalkai polgári iskola 1910. es, valamint a szatmárnémeti felsőkereskedelmi iskola 1914-es tablója. Megtalálták azt az adásvételi szerződést, amelyet Zalka Máté édesapja irt alá családi házuk eladásakor. A megtalált tárgyak között van Zalka Máté katonaládája, amelyet a frontra is magával vitt s akkor is nála volt, amikor orosz fogságba esett. A katonaládát volt tiszti szolgája hozta haza a Szovjetunióból, feltették a padlásra, s ott porosodott évtizedekig. (MTI) Munkaprogram öt esztendőre 1. Téli libahizlalás A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz megteremtette a feltételét annak, hogy az évszaktól függetlenül folyamatos legyen a libahústermelés. Mesterséges napfénypótlással és serkentő takarmánnyal elérték, hogy a ludak ősszel is tojtak. Az őszi kelésű kislibák télen kerülnek hizlalásra. így a baromfifeldolgozó ipar. nak nemcsak az őszi csúcsidőben adnak májlibát, hanem tavasszal Is. Á gazdasági növekedés üteme Az ötödik ötéves terv a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedését irányozza elő. Ez megegyezik az előző ötéves terv előirányzatával és némileg elmarad a gazdasági növekedés ténylegesen megvalósult ütemétől. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 23—25 százalékkal növekedhet öt esztendő alatt. Másszóval: nem fogyaszthatjuk el mindazt, amit megtermelünk. A termelés és a felhasználás közötti hétszázalékos különbség lehetővé teszi, hogy a külgazdasági veszteségek, a cserearányromlás miatt tavaly és tavaly előtt keletkezett fizetési mérleghiány évről évre csökkenjen s 1930-ban megszűnjön, így az egyensúlyjavítás ötéves programjának végrehajtását követően 1981-től megkezdődhet a gazdasági egyensúly teljes helyreállítása, az 1974—1979. évi többletfelhasználás miatt felvett hitelek visszafizetése. Az új ötéves terv kapcsán joggal szóba kerülhet: a gazdasági növekedés ütemének jelentős felgyorsításával nem lehetnénk-e hamarabb úrrá egyensúlyi gondjainkon? A tervező-szakemberek elemezték sok más közt ezt a megoldási módozatot is, de el kellett vetniük. A gazdasági növekedés — a tervezettől meghaladó — gyorsításának forrásai ugyanis rendkívül korlátozottak. A munkaerőhelyzet például közismert: a bárhol és bármikor igényelhető tartalékok kimerülése következtében a tervezett nemzeti jövedelemnövekedés teljes egészét a termelékenység emelésével kell elérni. (Az iparban — optimistán számítva — a meglevő, a mezőgazdaságban 120—130 ezer dolgozóval kevesebb létszámmal növelik az eddigihez közel azonos ütemben a termelési.) Ugyanakkor termelő beruházásokra — az erőműveket, a bányászatot és a kohászatot kivéve — csupán annyit költ- hetünk, mint az előző öt évben A növekedési ütem felgyorsítása jelentősen gyarapítaná a beruházási forrásokat s így a termelékenység még lendületesebb emelésére nyílna lehetőség — hallhatjuk tovább az érvelést. Csakhogy a többlettermelés nyersanyag- és energiaforrásai is korlátozottak. A baráti országokkal kötött ötesztendös megállapodások kétségtelenül nagy biztonságot nyújtanak terveink megalapozásához. A Szovjetunió például saját termelését és fel- használását meghaladó mértékben, 60 százalékkal növeli öt év alatt energiaszállításait. Növekvő szükségleteink kielégítése így is még bizonyos fokú nyugati energiahordozó- és nyersanyagimportot igényel. A növekedési ütem felgyorsítása számottevően tovább növelné tehát az ilyen célú dollárkiadásainkat. Ha a többlettermelés a fokozott export révén ennél nagyobb arányban növelné dollárbevételeinket, akkor az ütemnövekedés nem rontaná, hanem javítaná népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét. A kör itt bezárul. Az új ötéves terv az egyensúlyjavítás lehetőségeivel maximálisan számol s már az előirányzott tőkés kivitel eltérése is szokatlanul nehéz feladat, az 1976—1980-as időszak kulcsproblémája. Ha túlteljesítésre netán reális lehetőség nyílik, akkor a gazdasági növekedés lendületesre tervezett üteme tovább gyorsítható. Persze a tervezett gazdasági növekedés elérése sem elsősbr- ban mennyiségi, hanem döntően minőségi feladat. Az egyensúlyi helyzet javítása egvrészt feltételezi a versenyképes, a számunkra fontos piacokon jól értékesíthető termékek arányának növelését. Másrészt ezzel együtt olyan szerkezeti átalakításra, fejlesztési irányváltásra van szükség, amely lehetővé teszi a munkaerő, a nyersanyagok és az energiahordozók jobb hatásfokú hasznosítását. Tehát olyan intenzív gazdasági növekedésre kívánatos, amelyben a termelés értékgyarapodása nem igényei
