Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

Két tsz, két földrész Zsadányban Áz országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Dr. Pesta László elnökletével ma délelőtt a Parlamentben ösz- szeült az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tanácskozás napirendjén a gyó­gyító-megelőző intézményrend­szer továbbfejlesztése, valamint j a szakfelügyeleti rendszer sze­repel. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tájékoz­tató előadásában emlékeztette a bizottság tagjait, hogy a gyó­gyító-megelőző ellátás intéz­ményrendszerének fejlesztését az elmúlt esztendőben kiadott I Az Építők Dózsa György úti székházában szerdán ülést tar­tott az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének központi vezetősége. Az előterjesztett írásos tájékoz­tatók és Juhász Ottó titkár szó­beli kiegészítése alapján meg­vitatták az építésügyi ágazat idei tervének teljesítéséhez nyújtandó hatékonyabb szak- szervezeti támogatás feladatait. Ebben az évben a népgazdasági terv szerint 5—5,5 százalékkal kell bővíteni az építésszerelési termelést, ezen belül gyorsabb előrehaladást kell elérni az ál­lami építőipari vállalatoknak. Juhász Ottó hangsúlyozta, hogy a szakszervezet elnökének vé­leménye szerint az építésügyi ágazat és iparágainak tervelő­irányzatai reálisak, de teljesíté­sük érdekében az eddiginél ha­tékonyabb, fegyelmezettebb munkát kell végezni. E felada­tok megvalósításához pedig nagyon sok segítséget nyújt­hatnak a szakszervezeti akti­visták azzal, hogy mozgósítják a dolgozókat e célok valóra vál­tási munkálatokat hajtottak végre. A párt erre a feladat­ra hosszú időre szóló, széles körű programot dolgozott ki. Ez a program új, nagy öntözött mezőgazdasági területek műve­lését irányozza elő Észak-Kau- kázusban, Dél-Ukrajnában, Moldáviában, a Volga vidéken, valamint a mesterséges öntözés továbbfejlesztését Közép-Ázsiá- ban és a Kaukázuson túli terü­leteken. Ugyanekkor nagyszabá­sú munkálatok folynak az or­szág minden övezetében a vi­zes földek lecsapólósára, a sa­vanyú talajok meszezésére, a természetes takarmánytermő területek megjavítására. Az ötéves időszakban 3,7 mil­lió hektárnyi öntözött földet kapcsolnak be a gazdálkodás­ba, ami meghaladja a tervelő­irányzatokat. A gyapottermelés példájából kitűnik, milyen eredményekre vezet az öntözés. A Szovjetunió­ban főleg Közép-Ázsiában a földkerekség egyik legaszályo­sabb körzetében termelnek gya­potot. Nyáron, itt gyakorlatilag nincs eső, ezért kizárólag öntö­zéses földművelés lehetséges. Mégis, az öntözés révén, a Szov­jetunió világviszonylatban a legjobb gyapottermést takarít­ja be: hektáronként átlagban Csaknem 30 mázsát. A kilencedik ötéves tervben a Volga vidékén, Észak-Kauká- zusban. Dél-Ukrajnában az or­szág történetében első ízben létesítenek nagy öntözéses ga­bonatermelő gazdaságokat. Ez lehetővé teszi majd a garantált, jó termés elérését. A most végetérő ötéves terv­ben nagy jelentőséget tulajdoní­tottak annak, hogy tökéletesít­sék a mezőgazdasági termelés irányítását és szervezeti formá­it. A gazdaságközi kooperáció és az agráripari integráció alap­ján szakosítják és koncentrál­minisztériumi utasításban kör­vonalazták. Az utasítás megha­tározza a gyógyító-megelőző szolgálatok (körzeti. • orvosi üzemorvosi stb.) feladatkörét, az intézmények és a szolgála­tok közötti együttműködés for­máit, s ahol lehet és célszerű, elrendeli a szervezeti egység létrehozását. Éppen ez az utasí­tás lényege: a tanács által fenn­tartott gyógyító-megelőző in­tézmények és szolgálatok szer­vezeti egységbe vonása. tására, a minőség javításéra, a j hatékonyabb munkát segítő számos kezdeményezés megva­lósítására. Megjelent az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter rendele­té, amelyben a közlekedés- és postaügyi, valamint a mezőgaz­dasági- és élelmezésügyi mi­niszterrel egyetértésben egysé­gesen szabályozta a tanácsi ke­zelésű közhasználatú zöldterüle­tek fenntartását és használatát. A gyakorlatban legjobban be­vált módszerek alapján ez a rendelet foglalta össze először országosan és egységesen a taná­csi közhasználatú zöldterületek gondozásának jogszabályait. Az egységes értelmezés szerint köz­használatú zöldterületnek minő­sül a városok és a községek bel­területén az állami tulajdonban ják a termelést. Ez a szovjet : mezőgazdaság fejlesztésének fő j vonala. Moldáviában például a gaz- ; daságközi szakosítás és koope- » ráció gyakorlatilag a mezőgaz- : daság minden ágát és a velük ; kapcsolatos iparágakat érintet- • te. A köztársaságban létrejött : a nagy agráripari komplexu- ■ mok hálózata: 260 kolhozközi ■ egyesülés, 168 szovhozüzem mű- j ködik. : A tudománynak a termelésre ! gyakorolt gyorsan növekvő ha- : tása alapján megkezdődött a tu- ; dományos-termelési egyesülések ! kialakítása. A Véga félszigeten : például ilyen egyesülésbe tö- ■ mörült az illóolajat tartalmazó • növények tudományos kutató : intézete, egy szakosított szer- ■ kesztőiroda, egy mezőgazdasá- • gi gépeket és technológiai be- : rendezéseket gyártó üzem, a ■ termelő szovhozok hálózata és ! egy sor nyersanyagfeldolgozó : vállalat. Az egyesülés eredmé- ■ nyesen old meg számos problé- j mát: több új illóolaj-tartalmú : növényfajtát termesztettek ki, £ termelékeny betakarító gépeket £ szerkesztettek. szovjet mezőgazdaságnak a : kilencedik ötéVes tervben vár- £ ható eredményei azt bizonyít- ■ ják, hogy az SZKP agrárprog- j ram ja sikeresen megvalósul. £ Az inteniifikálás és a tudó- ! mányos-műszaki haladás vív- 5 mánvainak felhasználása folv- £ tán a mezőgazdaság fejlődése : tartós és dinamikus jelleget ölt. ; Fokozatosan csökken a kedve- £ zőtlen t—nészeti tényezők ha- ! fásától való függése. Az utób- ! bi évelt rendkívül kedvezőtlen £ időjárása ellenére az elmúlt tíz ! esztendőben a szovjet mezőgaz- 5 daság termelése világviszony- j latban a legnagyobb abszolút • évi növekedést érte el. (BUDA- £ PRESS—APN) S (Folytatjuk) A zsadányi Dózsa Tsz terüle­te harmada a Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ének. Itt mégsem háromszor annyi az árbevétel, mint a Dózsában, hanem ki­lencszer, tízszer több. A Dózsa Tsz-ben az utóbbi három évben 11 millió forintról öt és fél mil­lió forintra csökkent a termelési érték. A csökkenő termelés el­lenére zárszámadáskor mindig jövedelmet mutattak ki. Így az 1971. évi bevételi hiányos gaz­dálkodást nem követte újabb át­fogó vizsgálat. Az egységig hosszú az út — Látták-e a Dózsa Tsz gaz­dálkodásának beszűkülését — kérdeztem Szatmári Istvántól, a párt községi bizottságának tit­kárától. — Láttuk. — És hogyan intézkedtek az elvtársak? — Tavaly, a párt vb állás- foglalása után megbeszéltük a két tsz vezetőivel: a termelés fejlesztése érdekében helyes lenne, ha egyesülnénk. A veze­tők egyetértettek velünk. Lét­rehoztuk az előkészítő bizottsá­álló és a tanácsi szervek kezelé­sében levő minden közpark; a pihenést, a szórakozást és a test­edzést is szolgáló véderő; a köz­utat és a járdát szegélyező, vagy a közúti forgalmat elválasztó, növényzettel borított közterület. Ugyancsak a rendelet jogszabá­lyait kell érvényesíteni azoknál a játszó, és pihenőkerteknél, amelyeket a lakóházak és üdü­lőépületek tömbtelkén alakítot­tak ki, s a fenntartásukról a ta­nács gondoskodik, mert az épü­let tulajdonosa nem azonos a közkert tulajdonosával, kezelőjé­vel. A rendelet szerint a tanácsok — költségvetésük alapján — el­sősorban a parkosítási, a városi kertészeti munkát végző tanácsi vállalatot, s ezek hiányában más szervezetet, szövetkezetei bíz­hatnak meg a fenntartáshoz szükséges szolgáltatási munkák­kal, tehát a növényzet és a talaj folyamatos ápolásával, gondozá­sával, védelmével, a növények pótlásával, időszakos cseréjével, a sétautak, kerti építmények, be­rendezések és felszerelések gon­dozásával, tisztán tartásával, a közparkok őrzésével stb. A köz­utakon viszont a közlekedés biz­tonsága miatt szükséges növény­gondozási' munkálatokat az út­fenntartó szervezetnek kell el­látnia. A rendelet kimondja, hogy a közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, felszereléseit rendeltetésszerűen mindenki in­gyenesen használhatja, s azok a szervezetek, vállalatok stb., amelyek külön engedély alapján más célra használják, kötelesek a növényzet megfelelő védelmé­ről gondoskodni. így ha enge­dély alapján megváltoztatják a zöldterületet, kötelesek a tevé­kenységűk befejezését követő 30 napon belül az eredeti állapotot — a szükséges mértékben — helyreállítani. Amennyiben a növényzetet pótolni kell, akkor egy éven belül gondoskodni kell arról, hogy minden fa helyett azonos törzsvastagságú fát' tele­pítsenek és minden cserje he­lyett legalább két cserjét ültes­senek el. Az egyéb növényzet pótlásáról az engedélyt kiadó hatóság előírásai szerint kell el­járni. A kihirdetéssel hatályba lé­pett új rendelet, a felelősök, a feladatkörök és a tennivalók egységes meghatározásával lehe­tőséget nyújt az épületrengeteg között élő embereknek pihenést, felüdülést nyújtó zöldterülete­ink, parkjaink fokozottabb vé­delmére, gondozására. (MTI) got, melynek irányítását Jenei Sándorra, a Dózsa Tsz elnöké­re bíztuk. Ö addig csűrte-csa- varta ‘ az ePvesülés előkészíté­sét, míg abból semmi sem lett. — Miért hiúsult meg az egye­sülés? — kérdeztem Jenei Sán­dortól. — Nem tisztáztuk előre, hogy az új tsz-ben kiből mi lesz. — Az elnök és a többi vezető személyére gondol? 1 — Igen. — Azt tisztázták-e, hogy a két tsz tagságának, a község­nek mit jelent, ha egyesül a két szövetkezet? — Ezt vizsgálgattuk, az egy­ség rr^sem jött létre. — A Dózsa Tsz párttagsága hogyan ítélte meg a helyzetet? — Több alkalommal magya­ráztuk az elvtársainknak, hogy miért lenne előnyös az egyesü­lés. Az érveket elfogadták a párt tagjai, s amikor szavazásra bocsátottuk, fele mellette, má­sik fele pedig ellene foglalt ál­lást. A véleménykülönbségek ellenére mégis nekivágtunk. Jobbnak láttam, ha távozom” Egy januári délelőttön, a ta­vasz közeledtét sejtető napfény­ben nyitok be Bittó József ta­nácselnökhöz. ö valamikor a Dózsa Tsz tagja volt. Az állam- hatalom helyi képviselőjének mi a véleménye a történtekről? — A vezetőség az egyesülés előkészítésében szerepet vállalt, de ezt nem teljesítette. — Az utóbbi időben tapasz­taltak-e valamilyen változást a Dózsa Tsz életében? — Tapasztaltunk. A Dózsa Tsz főagronómusa és egyben párttitkára 1975 decemberében felmondott, s kérte felvételét a Magyar—Lengyel Barátság Tsz- be. Megelőzte őt a főkönyvelő, aki ugyanezt a beosztást a Ma­gyar-Lengyel Barátság Tsz-ben tölti be. Sőt,, az üzemmérnök, a Dózsa Tsz egykori műszaki ve­zetője is a másik tsz-ben vállalt munkát. Miért távozott el három kulcsember a Dózsa Tsz-ből? Halljuk erről az egyik érdekel­tet. — Saját elhatározásom alap­ján kértem tagfelvételemet az új helyre — mondta a főköny­velő. — A Dózsa Tsz gazdál­kodásában bekövetkezett válto­zások miatt nézeteltérésem tá­Kedden, január 20-án a békés­csabai Hajtómű- és Festőberen­dezések Gyárának igazgatója munkásgyűlésen ismertette a gyár 1975. évi eredményeit és az 1976-os feladatokat. Eszerint a gyár az elmúlt esztendőben 84 millió forintos árbevételt ért el és ezt ez idén — a vállalati ter­vek értelmében — 150 százalék­kal kell növelnie. Ismerve a békéscsabai gyár termelési körülményeit, az 1976- ra előirányzott 213 millió forin­tos termelési érték, első megkö­zelítésben erőt meghaladó fel­adatnak tűnik. Tudni kell azon­ban, hogy a három gyár mun­káját irányító vállalat az ötödik ötéves tervre mintegy 125 mil­lió rubeles szerződést kötött fes­tőberendezések gyártására és szállítására a Szovjetunióval. A szerződés teljesítésének alapvető feltétele a gyári termelési profi­lok tisztítása. A békéscsabai gyárban a gyártmányösszetétel/ ésszerűsíté­sével a nagyobb értékű és szak- képzettebb munkát igénylő ter­mékek kerülnek túlsúlyba s ez­zel biztosítottnál« látszik a ..szo­katlanul” nagy termelési érték teljesítése. Ebben az esztendő­ben a békéscsabai HAFE 54 mil­lió forint értékben hajtóműveket állít elő, 32 millió forint értékben szállítópályákhoz. 65 millióért pedig festőberendezésekhez gyárt villamos vezérlő egységeket. madt több vezetővel. Ezeket tárgyalások útján nem tudtuk rendezni. Jobbnak láttam, ha távozom — mondta. Ugyanígy vélekedett a főagronómus is. Szénát vegyenek!... A Dózsa Tsz irodájában üz­letembernek néznek. — Szénát akar vásárolni? — kérdezte egy mosolygós arcú, fiatal lány. — Nem — válaszoltam. — Kár. Most vegyen, most van eladó szénánk! Az utcán megáll egy fekete Volga. Az elnök meg a vendé­gek — dombiratost ak — száll­nak ki és az irodába tartanak. Jó a kedvük, nyilván megkö­tötték az üzletet. — Miért adták el a növendék­marhát, meg a szénát? — kér­deztem Jenei Sándortól. — Kell a pénz. A szanálási hitelünk’ utolsó részletét ezzel letudtuk. Nem Volt könnyű 3,1 millió forintot visszafizetni há­rom év alatt ilyen kis tsz-nek mint a miénk. De becsülettel álltuk a szavunkat. — A tsz termelésének visz- szaeséséről mi a véleménye? — Rendbe tettük a szövetke­zet pénzügyeit, s ehhez nálunk olyan út vezetett, hogy az áru­termelést csökkentettük. Furcsa és hamis érv. Ezek szerint a termelés tervszerű csökkentésével is lehet erősíte­ni a szövetkezetei Ez nem igaz. Végül még egy kérdés Jenei Sándorhoz: — Hogyan látja a két tsz jö­vőjét? — Ezt én nagyon egynek lá­tom. Előbb-utóbb bekövetkezik az egyesülés. Addig is kooperál­ni kellene a termelésben. Is­merjük meg jobban egymás célkitűzéseit. • * « Mintha külön földrészen él­ne Zsadány két szövetkezete. A gazdaságfejlesztő munkában, a közös alapok erősítésében valójá­ban két különböző földrészt vá­laszt el a falut átszelő műút. Az egyik tsz-ben következetesen továbbfejlesztenek, erősítik a közös alapokat, gondolnak a jö­vőre, a másikban pedig vissza­felé lépkednek a termelésben. Szisztematikusan feladják a tsz megszerzett pozícióit. A jövő­ben ez sok nehézséget okoz­hat ... Dnpsi Károly A gyártn)ányszerkezet éssze­rűsítését egyébként legjobban a termelékenység változására vo­natkozó számok jelzik. Ebben az évben ugyanis az előirányzatok szerint a tavalyi 620 forinttal szem Óén több mint 1700 forint termelési értéket állít elő egy munkás egy nap alatt. Mivel fje­dig a gyár fejlesztési lehetőségei 1976-ban szűkre szabottak, az új feladatok végrehajtásának felté­teleit alapvetően a szervezés esz­közeivel kell mégteremteni. Ez pedig nem képzelhető el az üzemrészek kollektíváinak segít­sége, a nagyfokú gyári együtt­működés nélkül. A további fejlődéshez termé­szetesen az átszervezéssel sem biztosít megfelelő kereteket a jelenlegi gyári telephely. Ezt fi­gyelembe véve az előzetes el­képzelések szerint 1977-ben meg­kezdik a békéscsabai HAFE át­telepítését Békéscsaba, Szarvasi úti új helyére, a Volán Vállalat és a Merkur-telep közti térség­ben felépülő új gyárba. Az első lépésben biztosított 115 millió fo­rintból felépülő új gyár előrelát­hatólag 1982-ben már teljes ka­pacitással üzemel. A gyári kollektívát próbára te. vő célok teljesítésének lehetősé­geit a gyár vezetői január végén és február elején brigádgyűlése­ken üzemrészenkénti termelési tanácskozásokon vitatja meg. K. E. P. Az Építők Szakszervezete központi vezetőségének ülése Rendelet a közhasználatú zöldterületek fenntartásáról és használatáról «■«»■■■■■•a ■•■■■! ■■■■■■■a■■■■■■■■■•*■■■■■■■■■■■■»■■■**' ibbbbbbbbbbbbbbbb»*»« iwiiiiiimiiiii Egy ér alatt két és félszeresére növelik a termelést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom