Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám
Politikai szótár Ériünk dolgodnak, Dicsérő levél a nrnisztertől Megyeszerte 200 szövetkezeti szolgáltató- egység tevékenykedik Az Újhelyi brigád a verseny kezdetén A megyében elsők szeretnének lenni a tejtermelésben Kompromisszum A kompromisszum fogalmának magyar megfelelője nem a gerinctelenség, vagy az elvtelen megalkuvás, hanem a kiegyezés. A kiegyezés szónál viszont többnyire 1867-re gondolunk, és képletesen szólva, Deák Ferenc közmondásos „bölcsességének fénye (vagy árnyéka) befolyásolja e magyar szó hangulatát. A fogalom idegen megfelelőjét, azaz a kompromisszumot általában és többnyire elítélő értelemben használjuk. Ho'gyan értelmezhetjük mármost helyesen a fogalmat? Nos, a kompromisszum kölcsönös engv Jményeket jelent az eltérő érdekek politikai szintű viszonylagos egyeztetéséért és érvényesítésük rugalmas összehangolásáért. A politikai tevékenység általában elképzelhetetlen kompromisszumok nélkül. Az eltérő érdekalapú, de szövetségre lépő politikai erők éppen céljaik elérése érdekében tesznek kölcsönös engedményeket. A valóság kérlelhetetlen szorításra kikényszeríti egy szervezet, egy állam fennmaradása érdekében a kompromisszumot egymással ellentétes politikai erők között is, mint ahogy a fiatal szovjet állam esetében történt a breszt-litovszki békekötésnél. A kompromisszum elérésének módja a politikai alkudozás, amit finoman tárgyalásnak is szokás nevezni. Ennek morális elítélése azonban, mint a „kalmár szellem” megnyilvánulása, igen sokszor retrográd értékek alapján történik. Látnunk kell ugyanis, hogy valójában a feudális egyeduralom volt az, ami elvileg nem ismert el egyezkedést alattvalóival. A történelmileg kialakult polgári demokrácia e szempontból az uralkodó csoportok mellett más osztály- és csoportérdekeket is kénytelen volt figyelemre méltatni és érvényesítésüknek intézményesen teret engedni. Nem utolsósorban a munkásmozgalom harcának hatására, elvileg is elfogadta a kompromisszumot. Persze, amikor a polgári politika a komproinisz- szumok elvi elfogadásában „jeleskedett”, ritkán volt mentes a súlyosan hibás, elveket — saját elveiket is — sértő kiegyezésektől. A szocialista társadalom és benne a szocialista demokrácia minden történelmi elődjéhez képest elvileg jobb lehetőségekkel rendelkezik az egészséges kompromisszumok kialakítására, mert belpolitikai- lag soha nem kényszerülhet egymást kizáró osztályérdekek szorításába. Vannak persze hibás kompromisszumok. amikor nem elveink fenntartásával teszünk „engedményeket” a valóság szorításának, hanem elveink feladásával törekszünk egy pozíciót megtartani vagy javítani. Hogy az utóbbi lehetőséget elkerüljük jogos és indokolt minden politikai kiegyezés megvitatása az érintettek által, mert a nvil- vánosság tisztítótüze az egyik “biztosíték arra, hogy az érintettek háta mögött kötött paktumok elvtelenságeit elkerülhessük. A hibás kompromisszumok lehetősége azonban nem érvényteleníti a helyes kompromisszumok szükségességét. A politika kompromisszumokon keresztül mozog. Csak józan, ésszerű és elvszerű engedményekkel lehet rugalmassá, azaz életképessé tenni egy politikai rendszert, csak értelmes kiegyezéssel lehet szövetségi politikát folytatni és csak egészséges komoromisszumok árán tartható fenn a világbéke. —9— A táísmew^r 1976. JANUÁR 21. A nők foglalkoztatásával párhuzamosan országszerte nőtt az igény a különböző szolgáltatások iránt. A technika korszakában sincs időnk mosni, vasalni, szőnyeget tisztítani, javítani, keveset tudunk szabni, varrni. Szeretünk fodrászhoz, manikűröshöz, kozmetikushoz járni, szép szokás a családi ünnepeket fotón megörökíteni és sorolhatnám tovább a szolgáltatási igényeket. Az Üj magyar lexikon írja többek között: „...a szolgáltatások zöme nem alkot értéket, nem járul hozzá a nemzeti jövedelem gyaraoításához, de társadalmilag szükségesek és hasznosak”. Megyénk szövetkezeti szolgáltatásáról Perdi Bélától, a Békés megyei Szolgáltató és Termelőszövetkezet elnökétől kértünk tájékoztatást. Elmondotta többek között, hogy megyeszerte mintegy 200 szövetkezeti szolgáltatóegység tevékenykedik. Huszonkét szakmában több mint kilencszázan dolgoznak: szabnak, varrnak, ruhát tisztítanak, fényképeznek, női, férfi, és gyermekfrizurát készítenek, órát javítanak — hogy csak a legfontosabbakat említsük. — Az utóbbi években jelentősen gyarapodott a szolgáltatói tevékenység. Szolgáltató ház épült többek között Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Me- zőberényben, Szeghalmon. Dobozon, Muronyban és másutt. A nagy kiterjedésű tanyaközpontokban is megoldották a felvevőszolgáltatást, az összegyűjtött ruhát, órát a rendeltetési helyre szállítják, fényképészt küldenek a családi ünnepekre és így tovább. A Békés megyei Szolgáltató és Termelőszövetkezet 1975-ben 53 millió * forint termelést produkált. A dinamikus fejlő,dés illusztrálására érdemes a megyeszékhely helyzetét külön megvizsgálni. Negyedszázaddal ezelőtt mindössze 670 ezer forint a szövetkezeti ipar szolgáltatói, illetve termelői tevékenysége, 1963-ban elérte a négymilliót, 1975-ben pedig a 40 milliót. A ruhatisztító részleg egymaga kétmillió 200 ezer forint értékű munkát végzett, s összesen 80 ezer partnert szolgált ki. Egyébként a szövetkezet ipari tevékenysége is lakossági szolgáltatás. Egyebek között állati füljelzőket gyártanak. Ezek alkalmazása a járvány megelőzését szolgálja, s a lakosság egészségét védi. Az ötödik ötéves tervben tovább bővül a lakossági szolgáltatás megyénkben. A legfőbb feladatnak azonban a minőség javítását, az udvarias kiszolgálást tartják a szövetkezet vezetői. Olyan gépek, technikai berendezések beszerzésére törekszenek, amelyek kímélik a dolgozók egészségét, fizikai erejét, ugyanakkor gyorsabb, szebb és jobb lesz általuk a szolgáltatás. Arra törekszenek, hogy gyarapítsák .. a felvevő helyeket, hogy a városoktól legtávolabb fekvő kisközségek és tanyák lakói is igénybe vehessék a ruhatisztítást, a fotót és egyéb tevékenységet. A szolgáltatói hálózat egyebek között szőnyegtisztító és karbantartó részleggel bővül. Itt nemcsak a tisztításról gondoskodnak, de az igényeknek megfelelően kijavítják az esetleges hibákat is. Gyors és jó minőségű szolgáltatással szeretnének könnyíteni a háziasszonyok, második műszakján.! — Ary — A nemrég megtartott brigádgyűlés után Mikulás Pál telepvezető, Milicz Lajos fejőmester és Gyulai Ferenc gondozó mégegy- szer megnézték — közelebbről dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter köszönő levelét a tejtermelési verseny kezdeményezéséért. Ott volt a verseny értelmi szerzője, Kiss István is. Meg is jegyezte gyorsan, hogy ez a levél bizony kötelez. Nagyobb fegyelemre jobb munkára. Ekkor még nem beszéllek literekben. Aztán közölték velem, hogy a múlt évben több mint másfél millió liter tejet fejtek a Mezőhegyesi Állami Gazdaság ómezőhegyesi tehenészetében. Gyorsan számolni kezdtem. Osztottam, szoroztam — hány iskolába juthatna ebből a mennyiségből. Ha két deci tejet kapna egy gyerek, akkor ebből a sok hektóból majdnem nyolcmillióan ihatnának egy alkalommal. Tejtermelés. Fontos élelmiszer. Még talán sosem állt olyan fontos helyen, mint manapság. Ebben az üzemegységben 1970. óta korszerűbb körülmények között foglalkoznak a tejet adó jószággal, ma mégis nyugtalansággal beszélnek az emberek a mostani adottságokról. Gyulai Ferenc 15 évvel ezelőtt még hagyományos módon, 13 tehénnel kezdte munkáját, ma 65 állatot gondoz — példásan. Milicz Lajos, aki 64 óta dolgozik a telepen, ma fejőmester. Mindketten, ahogv mondani szokták egymás között, „öreg rókák” a szakmában. Most, amikor az 1976-os évben még többet akarnak, és ha országosan nem is, de a megyében elsők szeretnének lenni tejtermelésben. Elavultnak tartják az etetőkocsit, bajok vannak vele, az itatok elhasználódtak, sokszor javításra szorulnak, a vákuumhálózat gyakran akadályozza a folyamatos fejést, a meleg vízzel, illetve a bojlerekkel is gond van. Ezek mind fékező hatással vannak a munkára, és lehet, hogv hihetetlennek tűnik, de az embereket az nyugtalanítja, hogy a tehenek sem „bírják idegekkel”. Mároedig. ha az állatok idegesek, nam adiák le az összes tejet. Így viszont nehéz lesz előbbre lénni 1976-ban. A megoldásról elmondták gondolataikat a brigádgyűlésen. Jól tudták, hogv ói te'eohe’vre n»n lehet számítani, itt ke’l rendet teremteni, nagvobb technológiái fegyelmet tartani és kölcsönös segítsé«eei többet termelői. Nyugtalanságukra minden bi- zonnval a gazdaság vezetői is odafigyelnek, megteszik a kellő intézkedéseket — és 1976-ban több tetet adnak maid a tehenek, iobb eredményeket érhetnek el a7 fín.elvi brigád tagiai. F>ek a vallomások azt bizonyít iák • ez a kötélezettséeéyzgt, amelyről a miniszteri dicsérő levél elolvasása után beszéltek az emberek, ösztönzője lehet a verseny sikerének... Zelman Ferenc Csevegni akartunk Egyik délelőtt összefutottam az utcán régi, jó ismerősömmel, Méri Lacival. Áradozva szorongatta a kezem, nem hiszem, hogy mennyire örül a találkozásnak. Most járt a GELKA-nál, mert előző este a tévéjük hangja úgy eltűnt, mintha elnyelte volna valaki. Először recsegett-ropo- gott, aztán szakadozott, majd hirtelen elnémult. De hát a GELKA-sok úgy tele vannak munkával, mint kutya bolhával. £s csak három nap múlva jönnek el. megjavítani. És képzeljem el azt a pechet, estére olyan filmet sugároz a tévé, amire régen fáj a foga. Ha nem lenne terhűnkre. estére eljönne hozzánk és nálunk nézné meg a filmet. Meg aztán úgyis régen dum- csiztunk egy jót. De választ nem várt, rohant tovább, ne haragudjak, siet. nyakig van, sürgős jelentést kell küldenie a főosztálynak, de muszály volt, hogy személyesen jöjjön, mert a telefont fél óráig nyaggatta, és vagy amiatt rágta az ajkát, mert nem kapott vonalat, vagy ha kapott, más állomást kapcsolt az automata. Így meg negyedóra alatt megjárta a GELKA-t. Aztán menet közben integetett vissza, hogy estért ott lesz nálunk. De este hiába vártuk Lacit, nem jött. Pedig készítettünk egy kis sós tésztát, italt, hogy ne csak csevegjünk és ne csak nézzük, hogyan tömik magukba a sok jó falatot a film hősei. Így aztán, ami keltőnkre volt kiszabva, egyedül pusztítottam el tévézés közben. Csakugyan peches napja volt akkor Lacinak. Másnap késő délután találkoztam a feleségével, s amikor megkérdeztem, mi történt, hogy nem jöttek, legyintett, otthon van Laci; fekszik, gipszben van a lába. Amikor az este elindultunk otthonról, a lépcsőn megcsúszott és a lábfejében eltört valamilyen csont. Akkor ezt nem tudták, csak nagyon sziszegett Laci. Aztán az ö vállára támaszkodva sánlikált vissza a lakásukba. De ismerem Lacit, milyen makacs, nem engedte meg, hogy orvost hívjon. Hogy az a kis rándulás majd elmúlik. Tegyen rá borogatást. Be is csavargatta a lábfejét vizes ruhával, de reggel csak fájt neki. Féloldalasán aztán ráült a biciklire, úgy, hogy a fájós lába az ülésről lelógott, az ép lábával pedig lökte magát, mint a rollerező gyerek. A rend* őr meg is állította, hát nem tudja, hogy a járdán nem szabad biciklizni? Amikor megmondták, mert gondolhatom, ö is vele ment, szabadságot kért erre a napra, hogy Lacinak rpegrán- dult a lába és nem tud ráállni, s a kórházba mennek, bizonytalankodva intett, hogy akkor menjenek tovább. Lehet, hogy az jutott az eszébe, erre az esetre nincsen szabály előírva, de talán felfogható úgy. mintha Laci tolná a biciklit. Bár jog szerint nehéz ebben eligazodni. A kórházban aztán az ő segédletével Laci föl- sántikált az emeletre. Ott megvizsgálták a lábát és azt mondták, hogy törés van a lábfejében. Egy emelettel lejjebb jelentkezzen. röntgenre. Ezután a lelettel együtt az előző helyre mentek vissza, azaz Laci feisán- tikált és a műtőhöz a legközelebbi padra ült. Amikor rákerült a sor, tolókocsival bevitték és gipszb,e tették a lábát. Utána levergödtek a portára, amikor is Lacinak a gipszbe tett lába úgy lógott, mintha egy jókora bunkó himbálózna alatta. A portán jó ideig ücsörgött Laci, ő meg taxit keresett. De hát nem talált. Ügy ültek aztán ott, mint a menekültek, akik csak várnak, majd lesz velük valámi. Nagy sokára egy orvos jelent meg a portán és meglepetten kérdezte, hogy még mindig ott vannak? Mondták, hogy nem tudtak még taxit szerezni. Erre az orvos megütközött, ilyen lábbal taxiba? Mentövei vigyék magát haza, hiszen egy ideig mozdulatlanul kell a lábát tartania. Így is történt. És Laci most otthon kuksol. Ö meg a GELKA-ba siet, hátha meg tudnák hamarabb javítani a tévét. Mert Laci elunja magát egyedül... Cserei Pál
