Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám
MAS A FOGLALKOZÁS- STRUKTÚRA változása MEGYÉNKBEN A IV. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN (3. oldali HA LATJAK AZ EREDMÉNYT... (S. oldal) Vélemény—kétféle nyelven „folyosói állásfoglalás” a tárgy*Megkezdődik a kábelhálózat rekonstrukciója, újabb adók bővítik a rádió és televízió vétel lehetőségeit Előtérben a hírközlési szolgáltatások minőségének javítása Aki ilyen vagy olyan politikai, állami vagy éppen gazdasági vezető poszton van, vagy volt valaha, megmondhatója annak, milyen lényeges különbség véleményt mondani minden kockázat nélkül, vagy véleményt nyilvánítani, amikor ismerjük és végig gondoljuk a döntés következményeit. Megmondhatója annak is, milyen zavart okoz a végrehajtásban az, aki észrevétel, hogy neki tulajdonképpen más a „magánbejáratú véleménye”, mint, amit a tárgyalóasz- tálnál hallottak tőle. Hiszen a kommunista párt gyakorlata szerint a meghozott határozatoknak még azok is kötelesek alávetni magukat és a legjobb tudásuk szerint végrehajtani, akik a vita során a kisebbségi véleményt képviselték. Mennyire elvárható hát, hogy következetes legyen az, aki a döntés során egyetértését is kinyilvánította. Napjainkban forr, pezseg az élet Vezetők százai, ezrei vetik össze elképzeléseiket a gyárak falai között, a falvak mezőgazdasági üzemeiben, a tanácsok üléstermeiben és fundálják idei vagy éppen távlati terveiket a párt- és kormányhatározatok szellemében. Véleménycsatákban latolgatják, milyeri úton haladjon és hogyan a gyár, az üzem, a település szekere. Nyilvánvaló, hogy e tervkimunkálások lázgörbéje nem egyenletes. ‘Vannak, akik a döntés során ellenvéleményen vannak. Ez természetes. De az már nem, hogy aki a döntés meghozatalában leadta a voksot, másnap magán- véleményként az ellenkezőjét hangoztassa. Az egyik termelő- szövetkezetben — hogy hol, minek firtassuk, mert más helyeken is előfordul hasonló eset — az új gazdasági év fogas beruházási programjáról kellett dönteni. Mindenki tudta, hogy a főkönyvelőnek más véleménye van a Megoldásról, mint a szövetkezet elnökének. Alkalom is volt bőven, hogy megelőzően magánbeszélgetések formájában kifejtse ellenérveit. Várták tőle, hogy a tárgyalás vitájában ezt meg is indokolja. Ám csodák csodája ugyanez az ember — a jelenlévők nem kis megdöbbenésére, hiszen közülük többen is szemben álltak az elnök által elképzelt tervvel — teljes fordulattal helyeselte és egyetértését nyilvánította az elnök elgondolásával. És itt tolakszik a kérdés. Ilyen hamar megváltozott volna a véleménye, mert meggyőzték a közben felsorakoztatott érvek? Nem hihető! Nem, azért sem, mert néhány nappal később az ügyben érdekeltek ugyancsak tőle hallották a döntést bíráló megjegyzéseket. De- hát lehetséges-e, hogy felelős pozícióban lévő embernek kétféle véleménye legyen? Egyik a hivatalos fórumon, a másik „maszek használatra”? Semmi esetre sem! Nos. mindenki tud felhozni környezetéből hasonló eseteket, s a kommunistákat eléggé foglalkoztatja, hogyan lehetne hatásosabban nyesegetni a közélet eme vadhajtásait. Foglalkoztatja: mit tegyünk, hogy minden felelős vezető szájából igent jelentsen az igen és nemet a nem? Hogyan alkalmazzuk munkánk során a demokratikus módszereket? Nevezetesen azt, hogy mindenütt szinkronban legyen a loszobák véleményével, ló itt távolról sem arról van szó, hogy ebtélj ük a folyosói véleményeket, azaz a kötetlen, kisebb csoportok által folytatott eszmecseréket, mert nem mindig törvény- szerű, hogy más legyen itt ugyanannak az embernek a véleménye és más legyen a megfelelő fórum. Nem mindig. Hiszen az előzetes eszmecserék, véle- ményösszecsapások sokszor hozzásegítenek ahhoz, hogy egy-egy hangoztatott vélemény, egyéni állásfoglalás — épp ezek hatására — a fórumon más értelmezést kapjon. És a fórumon is, ahol érdemi vita van, ott igen ritka esetben lehet minden részletkérdésben teljes egyetértésre jutni és mi sem természetesebb, hogy az ellentétes nézeteknek meg kell ütközniük egymással. Természetes dolog, hogy bármely demokratikusan zajló vitában többféle vélemény, többféle nézet alakul ki s az is, hogy ennek során van számszerű kisebbség és van számszerű többség, s a kisebbség meggyőződését esetleg a szavazás eredménye sem változtatja meg. Az viszont elveinkkel összeegyeztethetetlen és a közéleti etikával összeférhetetlen, ha valaki más véleményt hangoztat a hivatalos fórumon és mást, amikor „baráti körben beszél”. És ha elítéljük az olyan törekvéseket. amelyek teljesen figyelmen kívül hagyva'az élet tényeit, sutba vágva véleményeket, erőszakos módon akarnak érvényt szerezni a saját elképzeléseknek. akkor el kell Ítélni a másik gyakorlatot is és azok megszemélyesítőit, azokat, akik sunyi módon más oldalról sértik meg a demokratikus módszereket oly módon, hogy nem állnak ki valódi véleményükkel a nyilvánosság előtt, hanem egy „másik ajtón” lopakodnak visz- sza a korábban is harigoztatott véleményükkel. Nyilvánvaló és sokan mondhatják fs, az ilyen magatartás azért fordul elő, mert néhol nemigen szeretik az ellenérveket. Ebben van igazság. Táptala- j á vá válhat ez könnyen a gerinc- telenségnek, a haj bókolásnak, | de mégsem lehet menlevelet adni a kétnyelvűségnek, a demokrácia ilyen torzulásának. Az ilyen magatartás számtalanszor helytelen döntést eredményezhet, s mintegy magatartásláncolat, mint hallgatólagosan elfogadott módszer a politikára is károsan hat: bizonytalanná teszi az embereket, rontja a munkahely légkörét, fékezi az alkotó tevékenységet. Ez a magatartás csak olyan, leginkább gerinctelen, elvtelen emberek módszere, akik húzódoznak a felelősségtől s élvezik a minden kötelezettség nélküli szószátyárkodást, a fecsegést, a „kardoskodó” szerep látszatát. A kommunistáknak és minden vezető embernek nyilvánvalóan lehetnek olyan véleményük, hogy ezt vagy azt helytelenítik, ezzel, vagy azzal nem értenek egyet, megfelelő fórumokon el is mondhatják kételyeiket — miközben teljes tudásukkal megvalósítják az elfogadott határozatot vagy a kapott utasításokat, de elítélik, a múltban is elítél-' ták, a jövőben is elítélik a szocialista demokrácia elveivel ösz- szeférhetetlen kétnyelvűséget. Deák Gyula A hírközlés, jóllehet sokat fejlődött az elmúlt tervidőszakban, nem tudta kielégíteni a gyorsan növekvő igényeket. A helyközi telefonforgalomban a szomszédos országokkal korszerű, sokcsatornás rendszerekkel építették ki a nemzetközi átviteli utaltat, befejeződött a belföldi és a nemzetközi távhívó központ építése; belföldön 13X város és község, a nemzetközi forgalomban lb ország telefonelőfizetői hívhatók közvetlen tárcsázással. A helyi távbeszélő-szolgálat fejlesztése viszont elmaradt a tervezettől, a központkapacitás az előírt 234 ezer helyett 210 ezer állomással bővült, így tovább emelkedett a telefonra várakozók száma. A vezeték nélküli hírközlést egyebek között a jászberényi 500 ki- lowattos rövidhullámú adóval a Kossuth, a Petőfi és a III. műsor sugárzását 17 URH-adó telepítésével javították. A televízió II. programját viszont a tervezett Tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács épületében megtárgyalták az 1976 évi tejtermelési verseny beindításával kapcsolatos feladatokat Antal József osztályvezető-helyettes irányításával. A megbeszélésen ott volt Balogh János, a párt megyei bizottságának politikai munkatársa, a két tsz-szövetség, a tejipar, a szeghalmi sárréti tej TÖVÁL, az állattenyésztési felügyelőség és az állami gazdaságok területi főosztályának megbízottja. A tejtermelés növelésére azért van szükség, mondotta Antal József, mert a lakosság fogyasztása növekedett. A meglevő tehénállomány megfelelő takarmányozás mellett képes az igényeknek megfelelő mennyiségű tej . termelésére. Lényegében ezért indították el útjára az országos és megyei tejtermelés: versenyt. A megyében e verseny kapcsán a tavalyinál több tejet várunk állami és szövetkezeti felvásárlásra. A megyei versenyt anyagiakkal támogatja a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium. A verseny helyezettjeinek jutalmazásához hozzájárult a két Békés megyei tsz-szövetség, a tejipar és a szeghalmi sárréti tej TÖVÁL, valamint az állami gazdaságok területi központja. A legjobb 16 nagyüzemet a versenybizottság díjazza, a kiste- nyésztők közül tízet jutalmaznak. A napokban eljuttatja a versenybizottság felhívását valamennyi nagvüzemnek és községi tanácsnak, hogy a benevezéseket szervezzék, előkészítsék A nagyüzemek versenyében figyelembe veszik az egy tehénre jutó tejtermelést, a 100 hektárra jutó tejértékesítést és az előző évhez képest a teiértéke- sítés mennyiségének alakulását hat helyett csak 2 adó sugározza. A posta V. ötéves terve a népgazdaság és a lakosság fokozódó igényeit, valamint az anyagi lehetőségeket figyelembe véve rangsorolta a tennivalókat. A szolgáltatások minőségének javítása érdekében elsősorban a hírközlés biztonságának és Üzemkészségének fokozására 13,7 milliárd forintot használnak fel. Az összegnek több mint a fele, 7,5 milliárd forint jut a táv- jjeszélő-hálózat fejlesztésére, amelynél ezúttal a vidéké az előny. A belföldi telefonszolgálatban, megelőzve a központok kapacitásának bővítését is, a hálózat rekonstrukciója kerül előtérbe. A tervidőszakban a helyi telefonhálózatban a korábbinál kevesebb, mintegy 200 ezer állomással bővítik a fő- és alközpontok kapacitását. Ennyi új állomást azonban nem szerelnek A kistermelők közül azok nyerik meg a versenyt, akik állami, vagy szövetkezeti értékesítésre — mennyiségre — a legtöbb tejet adják. fel — jóllehet jelenleg is mintegy 200 ezer várakozót tartanak nyilván és számuk várhatóan tou vább növekszik —, mert a központok amúgy is túlterheltek, csúcsidőben már egyre nehezebb telefonkapcsolatot teremteni. Nagyobb ; gondot fordítanak a kérelmek elbírálására, elsősorban a közérdeket veszik figyelembe, a közületi telefonigények továbbra is megelőzik a lakosságét. Ennek ellensúlyozására újabb ezer nyilvános telefonállomást — köztük távhívásra ic alkalmas készülékeket — szerelnek fel, tovább fejlesztik a belföldi távhívást is, minden megye- székhelyet bekapcsolnak az országos hálózatba. A nemzetközi forgalomban! a KGST-tagországok között komplex automatizált hírközlő rendszer épül 1990-ig, a tervidőszakban megkezdődik a rendszerből ránk háruló feladatok megvalósítása. A tervidőszak elején befejeződik az űrtávközlési földi állomás építése is. A vezeték nélküli hírközlő- hálózat nagy beruházása, a soltl 200 kilowattos középhullámú rádióállomás várhatóan az idén üzembe kerül. Ezzel és az URH-adóhálózat rekonstrukciójával, további bővítésével a tervidőszak végére lehetővé válik, hogy a Kossuth rádió műsora az ország területének 97 százalékán, a Petőfié 88 százalékán, a III. műsor pedig monoíonikusan 95 százalékán jó minőségben vehető legyén. Békéscsabán készült Békéscsabának A Békés megyéi Vegyesipari Vállaiat lakatosműhelyében 112 hütőtároló kocsit készítettek a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat új hűtőtárolójának. Felvételünk a kocsik szállítását ábrázolja /Fotó: Demény Gyula) A tavalyi tejnél többet várunk Elkezdődött a megyei tejtermelési és -értékesítési verseny gyakorlati szervezése ,
