Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

MAS A FOGLALKOZÁS- STRUKTÚRA változása ­MEGYÉNKBEN A IV. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN (3. oldali HA LATJAK AZ EREDMÉNYT... (S. oldal) Vélemény—kétféle nyelven „folyosói állásfoglalás” a tárgy*­Megkezdődik a kábelhálózat rekonstrukciója, újabb adók bővítik a rádió és televízió vétel lehetőségeit Előtérben a hírközlési szolgáltatások minőségének javítása Aki ilyen vagy olyan politi­kai, állami vagy éppen gazda­sági vezető poszton van, vagy volt valaha, megmondhatója an­nak, milyen lényeges különbség véleményt mondani minden kockázat nélkül, vagy véleményt nyilvánítani, amikor ismerjük és végig gondoljuk a döntés követ­kezményeit. Megmondhatója an­nak is, milyen zavart okoz a végrehajtásban az, aki észrevé­tel, hogy neki tulajdonképpen más a „magánbejáratú vélemé­nye”, mint, amit a tárgyalóasz- tálnál hallottak tőle. Hiszen a kommunista párt gyakorlata sze­rint a meghozott határozatoknak még azok is kötelesek alávetni magukat és a legjobb tudásuk szerint végrehajtani, akik a vita során a kisebbségi véleményt képviselték. Mennyire elvárható hát, hogy következetes legyen az, aki a döntés során egyetérté­sét is kinyilvánította. Napjainkban forr, pezseg az élet Vezetők százai, ezrei vetik össze elképzeléseiket a gyárak falai között, a falvak mezőgaz­dasági üzemeiben, a tanácsok üléstermeiben és fundálják idei vagy éppen távlati terveiket a párt- és kormányhatározatok szellemében. Véleménycsaták­ban latolgatják, milyeri úton ha­ladjon és hogyan a gyár, az üzem, a település szekere. Nyil­vánvaló, hogy e tervkimunkálá­sok lázgörbéje nem egyenletes. ‘Vannak, akik a döntés során el­lenvéleményen vannak. Ez ter­mészetes. De az már nem, hogy aki a döntés meghozatalában le­adta a voksot, másnap magán- véleményként az ellenkezőjét hangoztassa. Az egyik termelő- szövetkezetben — hogy hol, mi­nek firtassuk, mert más helye­ken is előfordul hasonló eset — az új gazdasági év fogas beru­házási programjáról kellett dön­teni. Mindenki tudta, hogy a fő­könyvelőnek más véleménye van a Megoldásról, mint a szö­vetkezet elnökének. Alkalom is volt bőven, hogy megelőzően magánbeszélgetések formájában kifejtse ellenérveit. Várták tőle, hogy a tárgyalás vitájában ezt meg is indokolja. Ám csodák csodája ugyanez az ember — a jelenlévők nem kis megdöbbe­nésére, hiszen közülük többen is szemben álltak az elnök által elképzelt tervvel — teljes for­dulattal helyeselte és egyetérté­sét nyilvánította az elnök elgon­dolásával. És itt tolakszik a kér­dés. Ilyen hamar megváltozott volna a véleménye, mert meg­győzték a közben felsorakozta­tott érvek? Nem hihető! Nem, azért sem, mert néhány nappal később az ügyben érdekeltek ugyancsak tőle hallották a dön­tést bíráló megjegyzéseket. De- hát lehetséges-e, hogy felelős pozícióban lévő embernek két­féle véleménye legyen? Egyik a hivatalos fórumon, a másik „maszek használatra”? Semmi esetre sem! Nos. mindenki tud felhozni környezetéből hasonló eseteket, s a kommunistákat eléggé fog­lalkoztatja, hogyan lehetne ha­tásosabban nyesegetni a közélet eme vadhajtásait. Foglalkoztat­ja: mit tegyünk, hogy minden felelős vezető szájából igent je­lentsen az igen és nemet a nem? Hogyan alkalmazzuk munkánk során a demokratikus módsze­reket? Nevezetesen azt, hogy mindenütt szinkronban legyen a loszobák véleményével, ló itt távolról sem arról van szó, hogy ebtélj ük a folyosói véleménye­ket, azaz a kötetlen, kisebb cso­portok által folytatott eszmecse­réket, mert nem mindig törvény- szerű, hogy más legyen itt ugyanannak az embernek a véle­ménye és más legyen a megfe­lelő fórum. Nem mindig. Hiszen az előzetes eszmecserék, véle- ményösszecsapások sokszor hoz­zásegítenek ahhoz, hogy egy-egy hangoztatott vélemény, egyéni állásfoglalás — épp ezek hatá­sára — a fórumon más értelme­zést kapjon. És a fórumon is, ahol érdemi vita van, ott igen ritka esetben lehet minden rész­letkérdésben teljes egyetértésre jutni és mi sem természetesebb, hogy az ellentétes nézeteknek meg kell ütközniük egymással. Természetes dolog, hogy bár­mely demokratikusan zajló vitá­ban többféle vélemény, többféle nézet alakul ki s az is, hogy en­nek során van számszerű kisebb­ség és van számszerű többség, s a kisebbség meggyőződését esetleg a szavazás eredménye sem változtatja meg. Az viszont elveinkkel össze­egyeztethetetlen és a közéleti etikával összeférhetetlen, ha va­laki más véleményt hangoztat a hivatalos fórumon és mást, amikor „baráti körben beszél”. És ha elítéljük az olyan törek­véseket. amelyek teljesen figyel­men kívül hagyva'az élet té­nyeit, sutba vágva véleménye­ket, erőszakos módon akarnak érvényt szerezni a saját elkép­zeléseknek. akkor el kell Ítél­ni a másik gyakorlatot is és azok megszemélyesítőit, azokat, akik sunyi módon más oldalról sér­tik meg a demokratikus módsze­reket oly módon, hogy nem áll­nak ki valódi véleményükkel a nyilvánosság előtt, hanem egy „másik ajtón” lopakodnak visz- sza a korábban is harigoztatott véleményükkel. Nyilvánvaló és sokan mond­hatják fs, az ilyen magatartás azért fordul elő, mert néhol nemigen szeretik az ellenérve­ket. Ebben van igazság. Táptala- j á vá válhat ez könnyen a gerinc- telenségnek, a haj bókolásnak, | de mégsem lehet menlevelet ad­ni a kétnyelvűségnek, a demok­rácia ilyen torzulásának. Az ilyen magatartás számtalanszor helytelen döntést eredményez­het, s mintegy magatartáslánco­lat, mint hallgatólagosan elfoga­dott módszer a politikára is károsan hat: bizonytalanná te­szi az embereket, rontja a mun­kahely légkörét, fékezi az al­kotó tevékenységet. Ez a maga­tartás csak olyan, leginkább ge­rinctelen, elvtelen emberek módszere, akik húzódoznak a felelősségtől s élvezik a minden kötelezettség nélküli szószátyár­kodást, a fecsegést, a „kardosko­dó” szerep látszatát. A kommunistáknak és minden vezető embernek nyilvánvalóan lehetnek olyan véleményük, hogy ezt vagy azt helytelenítik, ezzel, vagy azzal nem értenek egyet, megfelelő fórumokon el is mondhatják kételyeiket — miközben teljes tudásukkal meg­valósítják az elfogadott határo­zatot vagy a kapott utasításokat, de elítélik, a múltban is elítél-' ták, a jövőben is elítélik a szo­cialista demokrácia elveivel ösz- szeférhetetlen kétnyelvűséget. Deák Gyula A hírközlés, jóllehet sokat fej­lődött az elmúlt tervidőszakban, nem tudta kielégíteni a gyorsan növekvő igényeket. A helyközi telefonforgalomban a szomszédos országokkal korszerű, sokcsator­nás rendszerekkel építették ki a nemzetközi átviteli utaltat, be­fejeződött a belföldi és a nem­zetközi távhívó központ építése; belföldön 13X város és község, a nemzetközi forgalomban lb or­szág telefonelőfizetői hívhatók közvetlen tárcsázással. A helyi távbeszélő-szolgálat fejlesztése viszont elmaradt a tervezettől, a központkapacitás az előírt 234 ezer helyett 210 ezer állomással bővült, így tovább emelkedett a telefonra várakozók száma. A vezeték nélküli hírközlést egye­bek között a jászberényi 500 ki- lowattos rövidhullámú adóval a Kossuth, a Petőfi és a III. műsor sugárzását 17 URH-adó telepí­tésével javították. A televízió II. programját viszont a tervezett Tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács épületében meg­tárgyalták az 1976 évi tejterme­lési verseny beindításával kap­csolatos feladatokat Antal Jó­zsef osztályvezető-helyettes irá­nyításával. A megbeszélésen ott volt Balogh János, a párt me­gyei bizottságának politikai munkatársa, a két tsz-szövetség, a tejipar, a szeghalmi sárréti tej TÖVÁL, az állattenyésztési fel­ügyelőség és az állami gazdasá­gok területi főosztályának meg­bízottja. A tejtermelés növelésére azért van szükség, mondotta Antal Jó­zsef, mert a lakosság fogyasztá­sa növekedett. A meglevő te­hénállomány megfelelő takar­mányozás mellett képes az igé­nyeknek megfelelő mennyiségű tej . termelésére. Lényegében ezért indították el útjára az or­szágos és megyei tejtermelés: versenyt. A megyében e verseny kapcsán a tavalyinál több tejet várunk állami és szövetkezeti felvásárlásra. A megyei versenyt anyagiak­kal támogatja a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium. A verseny helyezettjeinek jutal­mazásához hozzájárult a két Bé­kés megyei tsz-szövetség, a tej­ipar és a szeghalmi sárréti tej TÖVÁL, valamint az állami gaz­daságok területi központja. A legjobb 16 nagyüzemet a ver­senybizottság díjazza, a kiste- nyésztők közül tízet jutalmaz­nak. A napokban eljuttatja a versenybizottság felhívását va­lamennyi nagvüzemnek és köz­ségi tanácsnak, hogy a beneve­zéseket szervezzék, előkészítsék A nagyüzemek versenyében figyelembe veszik az egy tehén­re jutó tejtermelést, a 100 hek­tárra jutó tejértékesítést és az előző évhez képest a teiértéke- sítés mennyiségének alakulását hat helyett csak 2 adó sugároz­za. A posta V. ötéves terve a nép­gazdaság és a lakosság fokozódó igényeit, valamint az anyagi le­hetőségeket figyelembe véve rangsorolta a tennivalókat. A szolgáltatások minőségének ja­vítása érdekében elsősorban a hírközlés biztonságának és Üzemkészségének fokozására 13,7 milliárd forintot használ­nak fel. Az összegnek több mint a fele, 7,5 milliárd forint jut a táv- jjeszélő-hálózat fejlesztésére, amelynél ezúttal a vidéké az előny. A belföldi telefonszolgá­latban, megelőzve a központok kapacitásának bővítését is, a há­lózat rekonstrukciója kerül elő­térbe. A tervidőszakban a helyi telefonhálózatban a korábbinál kevesebb, mintegy 200 ezer állo­mással bővítik a fő- és alköz­pontok kapacitását. Ennyi új ál­lomást azonban nem szerelnek A kistermelők közül azok nye­rik meg a versenyt, akik álla­mi, vagy szövetkezeti értékesí­tésre — mennyiségre — a leg­több tejet adják. fel — jóllehet jelenleg is mint­egy 200 ezer várakozót tartanak nyilván és számuk várhatóan tou vább növekszik —, mert a köz­pontok amúgy is túlterheltek, csúcsidőben már egyre nehezebb telefonkapcsolatot teremteni. Nagyobb ; gondot fordítanak a kérelmek elbírálására, elsősor­ban a közérdeket veszik figye­lembe, a közületi telefonigények továbbra is megelőzik a lakos­ságét. Ennek ellensúlyozására újabb ezer nyilvános telefonál­lomást — köztük távhívásra ic alkalmas készülékeket — sze­relnek fel, tovább fejlesztik a belföldi távhívást is, minden megye- székhelyet bekapcsolnak az országos hálózatba. A nemzetközi forgalomban! a KGST-tagországok között komp­lex automatizált hírközlő rend­szer épül 1990-ig, a tervidőszak­ban megkezdődik a rendszerből ránk háruló feladatok megvaló­sítása. A tervidőszak elején be­fejeződik az űrtávközlési földi állomás építése is. A vezeték nélküli hírközlő- hálózat nagy beruházása, a soltl 200 kilowattos közép­hullámú rádióállomás várha­tóan az idén üzembe kerül. Ezzel és az URH-adóhálózat rekonstrukciójával, további bő­vítésével a tervidőszak végére lehetővé válik, hogy a Kossuth rádió műsora az ország területé­nek 97 százalékán, a Petőfié 88 százalékán, a III. műsor pedig monoíonikusan 95 százalékán jó minőségben vehető legyén. Békéscsabán készült Békéscsabának A Békés megyéi Vegyesipari Vállaiat lakatosműhelyében 112 hütőtároló kocsit készítettek a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat új hűtőtárolójának. Felvételünk a kocsik szállítását áb­rázolja /Fotó: Demény Gyula) A tavalyi tejnél többet várunk Elkezdődött a megyei tejtermelési és -értékesítési verseny gyakorlati szervezése ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom