Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám

r % ■ ■[ Uj év a békéscsabai szocialista brigádklubban Öt esztendő gyorsmérlege Gyula az elmúl! fél évtized alatt is dinamikusan fejlődött Az elmúlt héten rendezte meg első ez évi klubestjét Békéscsa­bán a Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat Munkácsy Mi­hály Művelődési Házában mű­ködő Városi Szocialista Brigád­klub. Az évadnyitó összejövete­len részt vettek azoknak a vál­lalatoknak a képviselői, ahol a klub tagjai dolgoznak, így az építőipari vállalat, a MEZŐ­GÉP, a baromfifeldolgozó válla­lat. valamint a ruhagyár küldöt­tei. A kötöttárugyár dolgozóit is szeretnék az új évben bevonni a klub kollektívájába, ezért on­nan is érkezett meghívott A hatéves klub mintegy 46 ezer fo. rint évi költségvetést tervezett az idén, emellett a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztálya további 30 ezer forintot ajánlott fel egy letéti könyvtár Szovjet—amerikai földrengés­kutatások Tádzsikisztánt, a Szovjetunió egyik közép-ázsiai köztársaságát választották ki a közös szovjet— amerikai földrengéskutatások területévé. A külföldi tudósok ugyanis megkülönböztetett érdeklődéssel figyelik a tadzsik szakemberek munkáját Tádzsikisztánban nagy mennyiségű tudományos anyagot gyűjtöttek össze a földrengések­ről. A földrengésbiztos épületek létrehozásával foglalkozó intézet kísérleti területén nagy energiá­jú mesterséges földmozgásokat idéznek elő az épületek szilárd­ságának tanulmányozására. Az intézetben számos j|pületet terveztek Dusán be, Leninabad, Nurek és más városok számára, mert ezekben gyakoriak a föld­mozgások. A szakemberek most Rogun körzetében végeznek ku­tatásokat amelyek segítenek majd egy halaim» vízierőmű biztonságos megtervezésében. (BUDAPRESS—APN) létrehozására, valamint a játé­kok pótlására. A klubest résztvevői meghall­gatták az érdekesnek ígérkező évi programot is. Legközelebb ^anuár 27-én találkoznak majd, amikor délután 16 órai kezdettel Marton György előadását hall­gatják meg a zenéről, majd az este, itt megrendezésre kerülő hangversenyen figyelhetik meg a délután hallottakat. Február 10-én az árszabályozásról és az életszínvonalról hallhatnak be­számolót, 24-én pedig politikai, művészeti, sport, irodalmi vala­mint történelmi tájékozottságuk­ból vizsgáznak a 16.30 órakor kezdődő vetélkedő részvevői. Márciusban nem feledkeznek meg a nők köszöntéséről, a 9-én megrendezésre kerülő klubesten ők lesznek az ünnepeltek. A hó­nap végén „Közművelődés és a televízió” címmel tart előadást a Magyar Televízió meghívott munkatársa. Áprilisban neves vendége lesz a klubnak, Avar István színművész. A' hónap vé­gén dr. Tóth Béla tanár „A ma­gyar próza 30 éve” címmel tart előadást. Ezen a klubesten részt vesz a Megyei Művelődési Köz­pont irodalmi színpada is. Má­jusban két művészeti ággal is­merkednek: 4-én a képzőművé­szettel, 18-án pedig a Balassi népitánc-együttes fiataljai a Jókai Színházban mutatják be ajándékműsorukat. Azt, hogyan teljesítették az első fél év terveit, június 1-én, szalonnasütés közben beszéli meg a vezetőség a klub tagságá­val. A nyári hónapokban, igaz nem a művelődési házban, de ta­lálkoznak a brigádklub tagjai. A tervezett háromnapos kirándu­lás úticélja a Duna-kanyar lesz s egy este ellátogatnak a szegedi szabadtéri játékokra is. Hogy még közelebb kerüljenek egy­máshoz, üzemlátogatáson látják vendégül egymást, megismertet­ve a munkafolyamatot, amelyben brigádok részt vesznek. Mind­ezeken kívül, a nyitó foglalko­záson a klubtagok vállalták, hogy mintegy 15 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával ping­pongtermet építenek s gondoz­zák a művelődési ház előtti te­rületet. Az elmúlt év végével lezárult a negyedik ötéves terv ciklusa. Mostanában, ilyenkor az év első heteiben a mérlegkészítés idejét éljük. Kisebb kollektívák, gyá­rak, üzemek, intézmények össze­gezik eredményeiket, számvetést készítenek arról, hogyan gazdál­kodtak, hogyan éltek a felkínált lehetőségekkel. Gyula város Tanácsa elké­szítette-e már a mérleget, ki­alakultak-e a soron következő ötéves terv célkitűzései? Erről kérdeztük Dér Lajos tanács­elnök-helyettest: — Még csak előzetes felméré­seink vannak, de ebből annyit máris megállapíthatunk, hogy városunk ötéves tevékenysége megfelelt pártunk X. és XI. kongresszusa által meghatáro­zott célkitűzéseknek. A város tervteljesítése összességében kedvező képet mutat, Gyula az eltelt öt esztendő alatt is dina­mikusan fejlődött. — Bizonyára a város fejlő­dését a területén tevékenykedő ipari, mezőgazdasági üzemek munkája is jellemzi? — Valóban így van. Jólesően állapíthatjuk meg, hogy ezen eb­ben sincs okunk szégyenkezésre. Gyulán a minisztériumi iparban volt a legjelentősebb fejlődés az elmúlt ciklusban. Az összes ter­melési érték 77 százalékkal, vagyis 840 millió forinttal nőtt. Még nagyobb arányú a fejlődés, ha az álló és forgó alapokat vizsgáljuk. Itt a növekedés 122 százalékos volt, ami értékben 478 millió forintnak felel meg. A fejlődést nemcsak ezek az ada­tok, hanem az is igazolja, hogy ebben az iparágban 27 százalék­kal nőtt a dolgozók létszáma. — Melyik üzemben volt a legnagyobb a létszámnöveke­dés? — A legjelentősebb a húsipar­nál, ahova 450 új dolgozó lépett be. A harisnyagyárhoz 300, a Ganz Villamossági Művekhez 140 dolgozót vettek fel. Igaz, eb­ben a növekedésben az is szere­pet / játszott, hogy az elmúlt években fejeződött be a tejpor­gyár rekonstrukciója. Korszerű­södött a harisnyagyár, új létesít­ménnyel gazdagodott a húsüzem és ezekben az években kezdő­dött meg egyik legnagyobb be­ruházásunk, a húskombinát épí­tése, valamint a vízgépészeti vál­lalat kitelepítése az új telep­helyre, a Henyei útra. — Hogyan fejlődött a taná­csi ipar? — Hasonló ütemű volt ott is a fejlődés. A termelés összessé­gében 117 millió forinttal nőtt. Ebben az iparágban is nagyobb létszámnövekedés volt tapasztal­ható, különösen a vízműveknél, a kertészeti és városgazdálkodá­A GYULAI MUNKÁCSY TSZ — villanyszerelő, — lakatos, — ács, — kőműves szakmunkásokat keres FELVÉTELRE. Jelentkezés: a tsz központi irodájában, Siórét 2., fejlesztési ágazatvezetőnél. ■ —s----------------------------­J jj BÉIíÉSJfáfjYjlntpmkI 1976. JANUÁR 20. si vállalatnál. Ezt a szolgáltatá­sok növekedésével arányosnak tartjuk. Itt említeném meg, hogy a szövetkezeti ipar termelése 61 millió forinttal nőtt, a munkás­létszám viszont 400-zal csökkent. — És a mezőgazdaság? — Mezőgazdasági nagyüzeme­ink a negyedik ötéves terv évei­ben általában fokozatosan és rendszeresen növelték hozamu­kat, mintegy 20 százalékos ered­ményjavulást értek el. A nö­vénytermesztésben kialakultak az iparszerű termelési rendsze­rek, az állattenyésztésben tovább javult a hús és a tejtermelés. Meg kell jegyezni, hogy a még jobb eredményeket kedvezőtle­nül befolyásolta az 1970-es és az 1974-es ár- és belvizes esztendő, valamint az állattenyésztést sújtó száj- és körömfájás­járvány. \ — Hogyan alakult a keres­kedelmi forgalom? — Először is a számot mon­dom. Tavaly 345 millióval volt nagyobb az üzletek forgalma, mint a tervidőszak kezdetén. Köztudott, hogy városunkban üzleti szempontból is jelentős az idegenforgalom, de a növekvő életszínvonal és a város von­záskörzetének is szerepe van a kereskedelmi forgalom ilyen mértékű emelkedésében. Éppen ennek köszönhető, hogy az ÁFÉSZ új üzletházat épített a Szabadság téren, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat pedig ABC-áruházat a Budrió lakóte­lepen és elkészült a Béke sugár­úti üzletsor. — Milyen volt a fejlődés a közlekedésben? — Elkészült és üzemel a He­nyei úti telepet összekötő ipar­vágány. A tanácsi utak hálózat- bővítésére, korszerűsítésére és felújítására mintegy 50 millió forintot fordítottunk. Ennek az eredménye, hogy a burkolt utak kiépítettsége 26-ról 30 százalék fölé emelkedett. Korszerű autó­szervizzel és benzintöltő-állo­mással gazdagodott városunk, és itt említeném meg, hogy elké­szült és nagy forgalmat bonyo­lít le a határátkelőhely-forga­lom ellenőrző épülete. Gyulán — ez is örvendetes — 163 ezer négyzetméter korszerű járdái! közlekedik a város lakossága. — Meghatározó szerepe van-e egy város életében a kommunális ellátásnak? — Sőt, még a lakosság élet- és munkakörülményeit is meglehe­tősen komolyan befolyásolja. Ép­pen ezért a lehetőségeinkhez ké­pest nagy gondot fordítottunk a kommunális ellátás állandó ja­vítására. A tervidőszakban 1350 lakást adtunk át. Megépül 196 állami, 508 OTP-, 40 szövetkezeti lakás, s ezeken kívül 534 családi ház. Városunkban 24 ezren ré­szesülnek közműves vízellátás­ban és a víztermelő-kapacitás elérte a napi 10 ezer köbméteres mennyiséget. Lényegesen, 7-ről 15 kilométerre növekedett a szennyvízcsatorna-hálózat hosz- sza. Jelenleg vezetékes gázellá­tásban kétezerkétszáz, palackos gázellátásban csaknem ötezer fogyasztó részesül. A többiekhez képest csak szolid javulást ér­tünk el a közvilágításban, ahol 300 új lámpával bővült a meg­levők száma. Továbbra is sze­retnénk őrizni — a parkterüle­tek nagyságát illetően — az or­szágosan kivívott előkelő helye­zésünket és ezért több mint 10 ezer négyzetméterrel növeltük a belterjes, s csaknem ilyen mér­tékben a külterjes parkterületet is. Tovább gazdagodott a Vár­fürdő az új termálkút bekapcso­lásával, korszerű pihenő és egy új medence kialakításával. Egy­szerre 1000 embernek ad műve­lődési, szórakozási lehetőséget új büszkeségünk, a művelődési köz­pont. A tervezett hatvannal szem­ben, száznegyvennel bővültek a bölcsődei és a 115 helyett 300-zal az óvodai helyek száma. Négy tanteremmel nagyobbodott az ipari szakmunkásképző intézet. Jdegépült a modem orvosi ren­delő és két öregek új napközi - otthona. Üzemel a 108 helyes AFIT üdülő, és a 60 személyes garzonszálló. Mindezek egyértel­műen bizonyítják, hogy váro­sunk az elmúlt fél évtized alatt dinamikusan, folyamatosan fej­lődött. — Kész tervekről még nem beszéltünk. De a város veze­tőinek nyilván megvannak az elképzelései a soron levő öt­éves tervről és városfejlesztés­ről? — Ez természetes, hiszen a ne­gyedik ötéves terv teljesítése megfelelő alapot biztosít a to­vábbi fejlődésnek. Vegyük elő­ször is üzemeink fejlesztését. A már említett húskombinát épí­tésének befejezése mellett to­vább folytatódik a harisnyagyár rekonstrukciója, a Ganz Villa­mossági Művek, a vízgépészeti vállalat fejlesztése, valamint a fa- és fémbútoripari szövetkezet bővítése. A mezőgazdaságban, a nö­vénytermesztésben 18—22, az ál­lattenyésztésben 14—18 százalé­kos növekedést tűztünk ki célul. Még ez évben megkezdjük a Törökzugban egy/ÁBC-áruház és egy vendéglő építését. A Várfür­dőhöz közeli helyen az élelmi­szer kiskereskedelmi vállalat ABC-áruházat, a vendéglátóipari vállalat önkiszolgáló éttermet épít. A Városház utcában OTP- lakások épülnek, és itt kap új székházat az Állami Biztosító, valamint a Megyeház utcában a Magyar Nemzeti Bank. Hamarosan hozzákezdenek a Csepel Vas- és Fémművek 350 személy befogadására alkalmas üdülőjének építéséhez. Ebben a tervciklusban mintegy ezer több szintes és 5—600 családi házas lakás építését tervezzük. Ezek főleg a törökzugi lakótelepen és az s autóbuszpályaudvar környé­kén épülnek meg. A vízellátást napi 15 ezer köbméterre kell emelni, nyolcezer köbméterre bővül a szennyvízkapacitás. A gázhálózat továbbfejlesztésére mintegy 15 millió forintot for­dítunk és ugyancsak ennyit új parkok építésére, a meglevők korszerűsítésére, gondozására. Megkezdődik a város üdülő- és fürdőterületének tovább- bővítése az úgynevezett Kis- ökörjárás területen. Célkitűzése­ink között szerepel a 16 tanter­mes törökzugi általános iskola nyolc tantermének felépítése, három tanterem és 100—100 sze­mélyes általános iskolai és szak­munkás-kollégium építése. Meg­valósítjuk a Kohán-képtár és -emlékmúzeumot a régi művelő­dési ház átalakításával. Folyta­tódik a megyei kórház rekonst­rukciója, amely elsősorban a né­pesedési politika megvalósítását, szolgálja. Mindezeken kívül épül még bölcsőde és tovább bővül az óvodai hálózat. Ezúton is köszönetét szeret­nénk mondani a város lakossá­gának azért, hogy az elmúlt öt esztendő alatt jelentős anyagi­akkal, társadalmi munkával se­gített a várospolitikai célkitű­zések megvalósításában. Nagyon sok múlott a városát szerető, és érte mindig cselekedni kész la­kosságon, azon, hogy most ilyen nagyszerű eredményekről adha­tunk számot. Bclu Ottó N. A. •■■•nnmunuiiiiiHmiaMniHtHniuumUHUiuiliniiHMiuH gesnek. Jobb, ha sutba kerül va­lamennyi pápaszem, s olyannak látjuk a valóságot, amilyen. E valóság arra figyelmeztet, hogy nem lehet mindenben és min­denkor kizárólag a hatékonysá­got mérceként alkalmazni, de ott, ahol indokolják a társadal­mi érdekek, ne féljünk megten­ni ezt. Következetesebb és szigorúbb elszámoltatásra van tehát szük­ség, kik hogyan sáfárkodtak kö­zös. javainkkal, fölismerték-e a változó követelmények diktálta teendőket. Erről csak beszélni Kirajzolódó határvonal Idén az állami költségvetés a vállalatok és szövetkezetek tá­mogatására együttesen 110 mil­liárd Ft-ot irányzott elő. Sokat-, mondó számadat ez, mert hisz’ nemcsak a társadalmilag indo­kolt, hanem a kényszerű, a gaz­dálkodás gyengeségeire, alacsony hatékonyságára visszavezethető kiadásokat is summázza. Mégis, a megszorítások — így például az importtámogatások csökken­tése — azzal biztatnak, hogy éle­sebben kirajzolódik a határvonal megszolgált és meg nem szolgált előny, segítség közt. A központi irányítás törekvé­sei nem hagynak kétséget a cé­könnyű. Jóval nehezebb megej­teni a számadást helyben, a vál­lalat kapuin belül, az iparág­ban. Nem azért, mert a módsze­rek hiányoznak hozzá, hanem a régi beidegződések miatt. Ez utóbbiak ugyanis azt. sugallják, hogy mivel növekedett a terme­lés, a tavalyinál több a nyereség, jutott fejlesztésre és részesedés­re is. a vállalat .kiegyensúlyo­zottan, hatékonyan dolgozott”. Sűrűn halljuk, s ezért az idéző­jel, mert nem ritkán alaptala­nul, a vállalati önismeret hiányá­nak bizonyítékaként mondogat­ják ezt. lók felől. A vállalati munka : azonban lassan tör át a mennyi- * ségi, tehát a végsőkig leegysze- ■ rüsített növekedés bűvös körén, • nehezen ismeri fel. hogy napja- j inkban a több szorosan kötődik : a jobbhoz, sűrűn a máshoz, a : gyártásban, gyártmányban fej- : tettebbhez. E felismerést lehet • siettetni a központi irányítás • döntéseivel, a szabályozó rend- : szer elemeinek tökéletesítésével, jj de a határvonalat megrajzoló • ceruzát senki nem foghatja» ke- • zébe mások helyett. A határvo- ■ nalat a maga ügyeiben csak az • húzhatja meg, akinek asztalán a : ceruza ott pihen. : Mészáros Ottó • i

Next

/
Oldalképek
Tartalom