Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 15. szám
Nem nagy szavak: a jövő Tv-felvétel Gyulán A békési tájon három város Hetvennégy őszén volt az a Köröstáj-ankét Békésen, amelyen Vámos László, a városi tanács elnökhelyettese tájékoztatta a megyében élő írókat, lapunk kulturális mellékletének munkatársait arról, amit Békésről tudni illik. Ezen az ankéton nagyon sokan beszéltek arról, hogy Békéscsaba, Gyula és Békés, ez a három város együtt megsokszorozhatná erejét. Hogyan? És miben? Vámos László elnökhelyettes az ankéton csak ennyit mondhatott: „Békéscsaba és Békés párt- és tanácsi testületéi már megkötötték az együttműködési megállapodást, Gyula városával azonban mindez még csak az óhaj. Az együttműködés gazdasági és kulturális vonatkozásában egyaránt m»» *— áthaupr- dúlt, négy íatá- kö- ?y a vá- :ere- Uság Bétazárd a !yel- tsék te- Azt i a •dés, Bé- imos rzott Iha1 sem 1 t en T 1 ta- zok- jZak- jyütt- atták. ok — 1 árosán { tost a mondja \ közok- és renge- alkalmat ilyeneket, ad idő órá- rálását. pél- kulturált pi- ind a három ítén fekszik. A ■ ália az üdü'ési, lási lehetőségeket Tervezzük például, hogy a város alatti duzzasztónál ifjúsági tábort létesítünk, ötszáz fiatalt várunk ide, és később, amikorra állandó táborrá fejlesztjük- állandó épületekkel, ezer békési, békéscsabai, gyulai fiatal üdülhet, sportolhat az ifjúsági táborban. A mieink mehetnének Békéscsabára a KISZ-táborba is, vagy a gyulai városerdőbe. Van választék és közelebb kerülhetünk egymáshoz. Más: megvásároltuk a Durka utca 8. számú, az 1800-as évek második harmadában épült magyar parasztházat és berendezzük a korabeli életmódot tükröző bútorokkal, eszközökkel. Ilyen még nincs a megyében, csak a csabai, a szarvasi és a tótkomlósi szlovák tájház, a bíékésivei teljesebb lesz a kép. Szeretnénk megnyerfiTsa Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságot, hogy a hosszúfoki szivaty- tyútelep vízügyi múzeumának anyagát hozzák be k városba. Békésre, hogjj minél többen láthassák. Helyiségeket mi biztosítunk.” , J Kész tervék, megvalósíthatók. A fei's földrajzi háromszög, melynek egy-egy csúcsán helyezkedik el Békés, Gyula és Békéscsaba, a három város: egyedülálló az országban. Talán az a különös, hogy hamarabb nem került szóba az összefogás, az együttműködés. És nemcsak a művelődésben. „A várossá válás folyamatát az iparosodás is jelzi. Mi, békésiek ebből még keveset mutat- j hatunk fel, mégsem vagyunk fél-1 tékenyek Békéscsabára, Gyulára. Az viszont nagy örömünk, hogy | eljutottunk a felismerésig: mi- rendelkezünk — elsősorban — női munkaerővel, Csaba pedig J ipartelepítési lehetőséggel. Két ■ dologban már meg iá, egyeztünk, i A Kötöttárugyár, az általunk in- J gyen felajánlott te1 ken üzem-j csarnokot épít 12 , millióért, itt,! 2Ö0 békési nő talál munkalehetö- [ séget. Az építkezés az idén j megkezdődik. Ugyancsak bővíti békési üzemházát a Békés me-; gyei Méretes Szabók^és Szűcsök ! Szövetkezete, ahol újabb 200 bé- j kési lány és asszony dolgozhat majd. Mindkét lehetőség különösen fontos számunkía, mert úgy gondoljuk, hogy a férfiak könnyebben vállalják a naponkénti utazást békéscsabai munkaheteikre. de a nők lehetőleg ne utazzanak, és ne ‘veszítsenek sávul, az orvostudomány új eredményeinek alkalmazásával tovább javul a betegellátás és a betegségek megelőzése. A többi között az ötödik Ötéves terv során 9800—10 500-zal nö a gyógyintézeti ágyak száma. Bővülnek a szociális otthonok. Tovább fejlődik az üzemegészségügy. Az ötödik ötéves terv iránt méltán nagy az érdeklődés a közvéleményben. Munkásosztályunk. népünk mit kérdez elsősorban az ötödik ötéves tervtől? Mindenekelőtt azt, hogy meddig jutunk a fejlett szocialista társadalom építésében, hogyan alakul hazánk sorsa, mit ígér a következő öt év a dolgozó embernek. A kérdésre cselekvési programunk egyértelműen megadja a választ: gazdálkodásunk kü'sö feltételeibe beállt kedvezőtlen változások — a nyersanyagár-robbanás, a cserearány-romlás —. illetve gazdálkodósunk belső fogyatékosságai ellenére lehetséges a gazdaság olyan növekedési ütemének biztosítása, ami megfelel a XI. kongresszus határozata, a proörpm nyilatkozat. a fellett szncia’ista társadalom építése követelményeinek. Más szóval az ötödik ötéves terv, a haladás, a fejődés országunk. néoíink további fel- ♦roelkedésenek előremutató terve. Ezt tükrözik a terv irányszámai, gazdaságpolitikai célkitűzései. 1976. január 1-vel új tervidőszakot kezdtünk, de sikeres, bevált gazdaságpolitikánkat folytatjuk. Azt a politikát, amely alapján létrejött hazánkban a fejlett nagyipar, a fejlett szocialista mezőgazdaság, amely biztosította dolgozó népünk élet- színvonalának folyamatos növelését: azt a politikát, amely alapján az elmúlt öt évben dinamikusan fejlődött-,a népgazdaság: a tervezettnél is nagyobb nemzeti jövedelmet értünk el, erősödtek gazdaságunkban a fejlődés progresszív vonásai, nőtt a termelékenység, javult az ipar szerkezete, megduplázódott a mezőgazdasági termelés növekedési üteme, dinamikusan fejlődött a külkereskedelem. Az Ötödik ötéves tervben ennek a politikának a folytatása ölt testet, a cselekvési program irányszámaiban, koncepcióiban munkásosztályunk, egész dolgozó népünk érdeke fejeződik ki. A terv céljai reálisak, a’apozot- tak. Joggal várhatjuk, hogy dolgozó népünk egyetértéssel, megértéssel fogadja a célkitűzéseket és aktívan segíti azok végrehajtását. Karvalics László (Vége) naponta két, két és fél órát azzal, hogy nem itthon dolgoznak. Hogy ezt mivel indokolhatnám, felesleges lenne felsorolni.” Kiderül tehát, hogy a három város egymásra utaltsága nem tanácskozásokon kiagyalt „szempont”, hanem kézzelfogható valóság. Mind a három városban így érzik, tudják ezt? És a megyei irányítás hasonlóképpen gondolkozik? „A jelek szerint igen. Békés ugyan alsófokú ellátási feladatokkal rendelkezik, de — város környéki községei miatt — középfokú Szerepköre is van. Az egészségügy, a közművelődés, közoktatás számos példát hozhat erre. Sőt: közvetlenül is támogatjuk a megyei feladatokat. A gimnázium gépgyártás-technológiai szakközépiskolája és a két szakmunkásképző a megyebeli nagy szakemberhiányt enyhíti. Tehetnénk többet is, vállalnánk egy óvónői szakközépiskola megszervezését, elhelyezése sem okozna gondot. Különösen nem rr.ost már, hogy a tervidőszakban végié Békésén is épül nyolctantermes általános iskola. Közben minden erővel támogatjuk a szakmunkásképzést, melynek jó hagyományai vannak. Ezek egytől egyig közös dolgaink, nem csak Békés városa látja vagy látná hasznát. Beszéljünk másról! Köztudott, hogy vidékünk vízellátása sokszor es századok óta nehézségekbe ütkö. zött. Forradalmasíthatná Békéscsaba és Békés vízellátásának biztosítását az a terv, hogy mi is bekapcsolódnánk a csabai hálózatba, hiszen Vandhátnál mindössze 200 méterre van egymástól a két város hálózata. Ha ezt összekötjük, Békés naponta 1300—1500 köbméter vizet kapna a megyeközponttól, mi pedig minden vízfejlesztésre szánt ösz- szeggel a csabai hálózat — mely akkor minket is szolgálna — fejlesztését, modernizálását segíthetnénk. A víz élet, tisztaság, egészség, ha csak ennyit mondok. összefogásunk hordereje óriási.” Azt hiszem, nem szükséges valamiféle összegzés, mert a három város alakuló-kiteljesedő kapcsolatában minden egy megkezdett, és le nem zárt folyamat része csak. Mégis' úgy tűnik, van mit összegezni és ezek majd következő időszak kezdőpontjai lehetnek. „Nem vagyunk féltékenyek, nem is lehetünk. Ezt újra hangsúlyozom. Mi csak nyerhetünk a kapcsolatokkal, bár meggyőződésem. hogy amit mi adhatunk ehhez, az is jelentős. Gazdaságpolitikában, közművelődésben, oktatásban. És sok egyébben is. A Körös völgyében élünk, városaink, tanyavilágunk hangulata azonos. Békési táj. ha mondják, ebben nemcsak Békést értik, hanem Csabát és Gyulát is. Annál is többet: az egész megyét. Bucsától Mezőhegyesig... Az országnak erre a részére figyelni már nemcsak divat, mert „Viharsarok” volt, hanem elkerülhetetlen. Mert egyre többször történik itt olyasmi, amire az ország odafigyel. Gazdaságban, kultúrában; az életben, egészen egyszerűen. Várszínház, nemzetközi báb- fesztivál. tudományos ülésszakok, másegvebek. Mi is letesz- szíik a névjegyünket az idén a ..Békéslarthosi Zenei Napokkal”. Nem azért, mert divat ez is, és nem ..krahácskodás” ahogy a Magyar Hírlap írta a minao. Valami egészen más: a szülőföldet szerető emberek érzelmeinek tiszta megnyilatkozása. De erről maid máskor, sokkal részletesebben. Amit mindig elmondunk vésül: a három város, ha szellemi energiáit és an vasi eszközeit összead ia meghatározhatta az égés-* vidék failődését, arculatát. Nálunk. Békésen, senki sem tartia erről azt, hoav nagy szavak. Hanem: ez a jővő ” Sass Em in „Zöld utal" a húskombinát ápltásének A Magyar Televízió „Zöld utat” címmel gazdaságpolitikai sorozatot indít, amelyben bemutatják a kiemelt beruházásban készülő nagyobb létesítmények építését. A hét elején 40 tagú televíziós stáb érkezett Gyulára és „megszállták” a húsüzemet, majd a kombinátot. Képünkön az egyik kamera-állás az autóbusz tetején Természetesen a húsüzemben is nagy érdeklődést váltott ki a dolgozók körében a tv-kamera. Sokan abbahagyták a munkát, ha rövid időre is, hogy egy pillantást vessenek ,,a csodálatos masinába’ A népszerű tv-ripórFernek, Balogh-Máriának ezúttal is nagy sikere volt, nemcsak forgatás közben, hanem a szünetekben is. Sokan néztek meg kíváncsian, hogyan is néz ki „életben", az, akivel annyiszor találkoztunk már a képernyőn. Képünkön Juhász György nyugdija« hentessel készít riportot arról, milyen volt a húsipari munka hajdanán. A Gyuláról készült riportot a Magyar Televízió január 20-án sugározza
