Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
\ Napirenden a pályaválasztás Amit a tanítóképző főiskolákról Megjelent a Szovjet Irodalom januári száma Bz utóbbi időben egyre többet j lehet hallani a tanítóképző főiskolákról. Az érettségire- és egyetemi-főiskolai felvételre készülő diákoktól érkező levelekből azonban az tűnik ki, hogy 1 a köztudatban a tájékozottság i nem egyértelmű. A tájékozó- I dást csak részben segítette elő"! a napokban megjelent „Magyar felsőoktatási intézmények. Tájékoztató 1976.” c. minisztériumi kiadvány, mely az ország 55 felsőoktatási intézményébe való felvétel lehetőségét — szabályait, rendelkezéseit — közli. Az történt ugyanis, hogy a Tájékoztató nyomdába adása és a megjelenés közötti időben — a tanítóképző főiskolák vonatkozásában — jelentős változások történtek. Mivel a január 8-án megjelent napilapok még a Tájékoztató alapján — módosítások nélkül — közölték az 1976. évi egyetemi-főiskolai felvételik rendjét, szükségét látjuk, hogy a tanítóképző főiskolákról olyan tájékoztatást adjunk, mely már a módosításokat is tartalmazza és ezen túl- menőleg összefoglalja mindazt, amit az intézetről, az abban folyó képzésről, a felvételről és a végzettségről tudni kell. Bz eddig meglevő tanítóképző intézetek tanítóképző főiskolákká történő átszervezését társadalmi szükségszerűség indokolja. Napjainkban már nem lehet megkövetelni még az általános iskola alsó tagozatában tanító' pedagógustól sem, hogy minden tantárgyat polihisztorként, alapos mélységgel és hozzáértéssel tanítson, egyaránt értsen az anyanyelvi tantárgyak, a természettudományos és a készségtárgyak oktatásához. A gyermekeket érő információ is olyan sokirányú, hogy mindebből a szerteágazó hálózatból igen nehéz egységes rendszert kialakítani, megszűrni az adott kort, a 6—10 éves gyermekeket érő hatásokat. Az is szükségessé vált, hogy már az alsó tagozatban magasabb szinten készítsük fel a tanulókat növekvő és egyre szélesedő elméleti és gyakorlati ismeretanyag befogadására. Tehát mindezek összefüggése és összegzése eredményezte, hogy a tanítóképzésben bevezessék a differenciált képzést. A tanítóképző főiskolákon minden hallgató tanul marxizmus—leninizmust, pedagógiát, nyelvtudományi és irodalmi tárgyakat, természettudományos tárgyakat, készségtárgyakat, az ezekhez kapcsolódó tantárgype- dagógiát, és mindenki végez iskolai — szakmai — gyakorlatot. A differenciált képzésre történő áttéréssel azonpan a hallgatók kötelesek két szakmai kollégiumot is választani. Egyet az elméleti tárgyak közül, egyet pedig a készségtárgyak közül. A szakmai kollégium óráit tantárgyanként heti 4—6 órában hallgatják és tesznek eleget vizsgakötelezettségüknek. Bz elméleti tárgyak szakmai kollégiumai: pedagógia, közművelődés, könyvtár, a készségtárgyak szakmai kollégiumai: testnevelés, rajz, ének, orosz és technika. A technika a minisztériumi tájékoztatóban még nem szerepelt. Az 1976/77. tanévben ott kerül bevezetésre, ahol jelenleg a személyi, tárgyi és dologi feltételek erre 1975. JANUÁR 17. tudni kell már biztosítottak. A Debreceni Tanítóképző Intézetben az 1977 78. tanévben kerül bevezetésre. A két szakmai kollégium közül mindenki bármilyen párosításban választhat. Természetes, hogy a felvételi után az egyes tanszékek oktató’ meggyőződnek majd arról, hogy az illető alkalmas-e arra a szakmai kollégiumra, amelyikre jelentkezett, és nem szüksé- ges-e az átirányítása egy másikra. Felvetődhet a kérdés, mi a célja a szakmai kollégiumok bevezetésének? A tanítóképző főiskola elvégzésekor a fiatal pédagógus a tanítói oklevél mellett két betétlapot is kap az elvégzett szakmai kollégiumokról. Ez a két betétlap feljogosítja őt arra, hogy új munkahelyén például ne osztályvezető tanító legyen, hanem az adott általános iskola alsó tagozatában az éneket vagy a testnevelést stb. szaktanítóként tanítsa. Viszont, ha az iskolában osztály- vezető tanítóra van szükség, ezt a feladatot kell ellátnia, hiszen ez az alapvégzettsége. Az elméleti tárgyak szakmai kollégiumának elvégzése (pedagógia, közművelődés, könyvtár) pedig lehetőséget biztosít, hogy mellékfoglalkozásként művelődési házban, kultúrotthon- ban állást vállaljon olyan munkakör ellátására, amire végzettsége feljogosítja. Ez a képzési forma ^ lenne tehát az általános iskola alsó tagozatában a tantárgycsoportos oktatásra történő áttérés alapfeltétele. Erre már a bevezetőben utaltunk, amikor azt fejtegettük, vhogy a tanítónak nem feladata és nem is érthet'minden tantárgy oktatásához kellő mélységgel. A szaktanítói rendszerben az osztályvezető tanító feladata csak az osztály vezetése és az alapozó tárgyak oktatása lesz, a készségtárgyak oktatását pedig az a tanító végezné, aki a tanítóképző főiskolán erre a képesítést megszerezte. Az is nyilvánvaló, hogy az ilyen rendszerben történő általános iskolai oktatásra való áttérésnek előbb meg kell teremteni a feltételeit. Egész oktatási rendszerünk javára szolgál, ha a készségtárgyakat már az alsó tagozatban szaktanítói rendszerben oktatjuk, megkönnyítve majd a felső tagozatban folytatódó munkát. A tanítóképző főiskolára történő felvételi is jelentősen megváltozik. A Tájékoztató még csak azt közli, hogy a tanítóképző főiskolákon megszűnik az alkalmassági vizsgálat, ami eddig a felvételi egyik szűrője volt. Most a differenciált képzésre történő áttéréssel mindazok a jelentkezők, akik eddig például a testi alkalmasságin nem feleltek meg, alkalmasak lehetnek a tanítói pályára, és felvétel esetén a testneveléssel csak a rendszeres heti 2 testnevelési órán, valamint a tárgy tanításának módszertani ismeretei keretében találkoznak. Szakmai kollégiumként viszont a fennmaradó tárgy — ének, rajz, orosz és technika — közül választanak egyet. Bz alkalmassági vizsgálat megszűnésén túl az a legjelentősebb változás, hogy a tanítóképző főiskolai felvételin sem írnak már a jelentkezők magyar irodalmi és nyelvtani dolgozatot, amit a Tájékoztató még így ír elő, hanem az érettségire írt magyar dolgozat két osztályzatát „hozzák magukkal”. : Néhány szót még a felvételi- pont-számításról. Valamennyi felsőoktatási intézményben egységes a felvétel rendszere abban, hogy vannak hozott és szerzett pontok. Azt, hogy melyik egyetemen vagy főiskolán mit számítanak be, a Tájékoztató pontosan közli. A tanítóképző főiskolán a felvételi pont számítása a következő: a jelentkező a középiskola III. és IV. osztályának végén kapott magyar irodalom és nyelvtan, valamint a történelem osztályzatok — ez a két felvételi tantárgy — átlagából képzett és táblázat alapján kiszámított pontot hozza magával. Ez lehet 4 vagy 6 tárgy átlaga attól függően, hogy a nyelvtant önálló tárgyként osztályozták-e vagy sem. Így mindenki kiszámíthatja azt, hogy hány pontot visz magával. A hozott pontszámhoz Hbzzá kell adni a szerzett pontszámot. Ez két részből áll. Az érettségire írt magyar dolgozat két osztályzata, valamint a szóbeli felvételi magyar és történelem osztályzatai összegének a fele. Jó tudni, hogy az elmúlt év- benpintézetünkben 11 pont volt a felvehetők alsó pontszáma — a vonal —, tehát azok közül a jelentkezők közül kellel* felvennünk a 150 hallgatót, akik a 11 pontot elérték. Az 1976/77- es tanévre felvételi keretszámunk 200 fő. Minden máslnn aTájékoztatóban közöltek az érvényesek — például a jelentkezés mechanizmusa, felvétele esetén a szociális juttatások mértéke, tandíjfizetési kötelezettség és annak mértéke esetében. A felvételre jelentkezők középiskoláikban a szükséges egyéb információt megkaphatják, a közvetlen tőlünk érdeklődőknek pedig a legrövidebb időn belül szívesen válaszolunk. Dr. Földesi Béla, a Debreceni Tanítóképző Intézet igazgatóhelyettese Gazdasági munkánk fejlesztésének fontos feltétele, nogy minden szinten tovább javítsuk a gazdaság irányítását. Közel nyolc esztendő tapasztalatai igazolják, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése helyes és szükséges volt. Teljesültek a megfogalmazott fő célok: tovább erősödött a szocialista rendszerünk, meggyorsult a szocialista társadalom építése, fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok és a termelőerők. növekedett a szocialista vállalatok önállósága, az egész gazdaságban javult a tervszerűség, fejlődtek a szocialista tervgázdálkodás korszerű módszerei. Változatlan célunk a szocialista tervszerűség érvényesítése. Ennek érdekében tovább kell folytatnunk a központi irányítás hatékonyságának növelését, a népgazdasági és vállalati tervezés színvonalának emelését, a tervek végrehajtásának, a gazdasági fe- gyélem megtartásának ellenőrzését. Az eddigi tapasztalatok figyelembevételével — a fejlődés változó feltételeinek megfelelően — az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban további intézkedések történnek a gazdasági sza- bálvozórendszer továbbfejlesztésére. 1976-ban immár második év- folyamáoa lep a Szovjet Iroda- i lom című folyóirat magyár ki- ™ adasa. A folyóirat januári szá- máoan közli Raszul Gamzatov dageszlani író erdekes műfajú alkotásának első részét, amelynek már címe is elárulja legfontosabb sajátosságát: Az en Dagesztánom — a hazához való | ragaszkodásáról beszél. Keleti bölcsesség és tarkaság szövi át ezt az érdekes történetekből, anekdotákból és versekből álló művet. Vaszil Bikov Egyetlen éjszaka című novellája, mint a kitűnő belorusz író nálunk jól ismert többi írása is (Az obe- liszk, Alpesi ballada, Farkascsorda, Hajnalig élni), a hábó- rű egy rendkívüli — bonyolult és tanulságos — epizódját idézi. Egy német és egy szovjet katona egy robbanást kővetően elzáródig a külvilágtól, „kiszige- telődik” a háborúból. így kiesve a társadalmi meghatározottságok köréből, kölcsönösen felismerik, hogy a másik is ember, a másiknak is megvan a szakmája (történetesen ugyanaz: mindkettő asztalos), megvan a családja, megvannak az apró emberi törekvései, Bikov ugyanekkor érzékelteti azt a kölcsönös gyanakvást is, amelyen végül nem tud úrrá lenni a két katona elszigetelt kapcsolata, s mi a legfontosabb, mindvégig világosan megmutatja, hogy a két azonos foglalkozású, a magánéletben nagyjából azonos szellemű, lelkületű ember közül milyen erkölcsi fölényt ad a szovjet katonának a meggyőződés, hogy igaz ügyért harcol. A versrovatban Sztyepán Scsi. pacsov és Rimma Kazakova versei olvashatók, többek közt olyan neves műfordítók tolmácsolásában, mint Rónay György, Kálnoky László, Fodor András. A hazánkban is régóta és jól ismert Scsipacsov költészetéről Baranyi Ferenc „rendhagyó vallomását” közli a lap, Rimma Kazakovának, az újabb szovjet költőnemzedék tagjának jellegzetesen nőies poézisét pedig Veress Miklós mutatja be a magyar olvasóknak. Az SZKP XXV. kongresszusáA gazdasági szabályozók módosításának vezérfonala, hogy olyan közgazdasági feltételeket teremtsen a vállalatok számára, amelyek elősegítik a gazdálkodás hatékonyságának növelését, kifejezésre juttatva a gazdasági feltételeinkben bekövetkezett változások következményeit is, minden területen az erőforrásaink gazdaságosabb hasznosítására, fegyelmezettebb munkára, a termékszerkezet korszerűsítésére, az exportképesség növelésére és ésszerű takarékosságra ösztönözzön. Az ösztönzés erősítése mellett a gazdasági szabályozók megváltozása azt is eredményezi, hogy a gazdasági, pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében a költségvetés és a vállalatok közötti jövedelem-megosztás a tervidőszak elején valamelyest az államháztartás javára módosul. Ez a vállalatok egy részét átmeneti időszakban nehéz feladat elé állítja, mivel csökken a nyereségük. Erre mégis szükség van, főként, hogy a költségvetés túlzott terhei — amit az elmúlt években a világpiaci árak változása miatt volt kénytelen vállalni — enyhüljenek. A párt életszínvonal-politikájának legfőbb alapelve — volt és marad a jövőben is —, hogy a szocializmus építése a terra készülődve, a kongresszusi küldöttekről közöl portrékat a folyóirat, amelyek közül kiemelkedik Konsztantyin Szimonov- nak Dmitrij Cservjakovot bemutató írása, amelyben a Nappalok és éjszakák, az Élők és holtak, a Senki sem születik katonának szerzője a háborús nemzedék egy jellegzetes és érdekes életútját mutatja be. A fo. lyóirat az egyik fontos törekvése a magyar és a szovjet irodalom közötti kapcsolatok ápolása, e kapcsolatok hagyományainak őrzése, gondozása, felelevenítése. A januári szám különösen sokat tesz ennek érdekében, amikor Találkozások a szovjet irodalommal címmel közli Illyés Gyula E. Fehér Pálnak adott interjúját. Novemberben, a szovjet kultúra napjai során mutatták be nálunk Suksin nagyszerű filmjét, a Vörös Kányafát. A Szovjet Irodalom most a filmről folytatott izgalmas kerekasztal-be- szélgetés részleteit közli — Gri- gorij Baklanov, Szergej Zaligin, Konsztantyin Vansenkin és Va- szilij Suksin hozzászólásait. A nagy orosz szatirikus író, Szalti- kov-Scsedrin születésének 150. évfordulójáról Örkény István és Galabárdi Zoltán emlékezik meg. A két ország, a két nép kulturális kapcsolatait mélyíti el ezúttal két érdekes levélváltása. Az egyik Kállai Ferenc és Kirill Lavrov, a két polgármester (Gogol Revizorának leningrádi és budapesti előadásából) eszmecseréje munkájukról, közös gondjaikról és örömeikről, a másik Szabolcsi Miklós, valamint Fjodor Narkirjer és Jurij Guszev levelei a lap 1975/8. számában a szovjet szerzők tollából Szabolcsi Miklós könyveiről megjelent kritikával kapcsolatban. A vita századunk irodalmi és művészeti jelenségeinek értelmezése körül forog. Januárban ismét hazánkba látogat Rajkin; a lap ebből az alkalomból Abody Bélának a közös munkára való visszaemlékezését közli. melés. a termelékenység emelkedésével összhangban járjon együtt a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, jólétének fokozásával, művelt ségének gyarapításával. De elosztani csak azt lehet, ami van, amit mindennapi munkával létrehozunk Tehát ha a gazdasági célkitűzések teljesülnek — megfelelően növekedik a nemzeti jövedelem — megteremtődnek az életszínvonal tervezett emelésének forrásai is. Az ötödik ötéves terv során az egy főre jutó reáljövedelem 18—20 százalékkal nő. Reálisan számolva ezt tudja a gazdaság megalapozni. A munka szerinti elosztás elvével összhangban a reáljövedelem növekedésének legfontosabb tényezője a munkásalkalmazott kereső egy főre jutó reálbérének növekedése. Ez az ötödik ötéves terv során 14—16 százalékos növekedést mutat. A reáljövedelmek növekedésével kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy átlagos növekedésről van szó, az egyes családok jövedelmi viszonyainak változása jelentősen eltérhet az átlagtól. Nyilvánvaló, hogy azokban a családokban, amelyekben növekszik a keresők száma, az egy főre jutó jövedelememelkedés lényegesen meghaladja az átlagot. Ha viszont a keresők száma a családban — nyugdíjazás vagy más ok miatt — csökken, úgy az adott családban az átlagos jövedelem nem emelkedik, hanem esetleg csökken. Ezért időnként a lakosság különböző rétegének reáljövedelmét központi bér-, illetve szociálpolitikai intézkedés útján emelik. Az elosztás fő formája a Zappe László Reflektorfényben az V. ötéves terv Életszínvonal
