Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
Felvételi vizsgákról előzetesen Gyerekekről, kalandokról, állatokról — sokmindenről a Kincskeresőben Immár a harmadik évfolyamát kezdi el a Kincskereső, a Magyar Úttörők Szövetségének irodalmi, művészeti és kulturális folyóirata. A 10—14 éves pajtásokhoz szóló nagyon fiatal lap talán ezért is hirdet előfizetésgyűjtő versenyt, amelynek mezőnyében — sajnos! — egyetlen Békés megyei iskola, úttörőcsapat nevével sem találkoztunk. Az 1976-os esztendő a Gyermekek Nerftzetközi Éve is. A Kincskereső szerkesztői és írói az ez évi első számot igyekeztek tehát úgy összeállítani, hogy mindenről essék benne szó. Leginkább a versekben nagy a bőség: a versekből, az akár éneklésre is alkalmas költeményekből 17 kapott helyet az új számban. Weöres Sándor, Kiss Anna, a német Christian Morgenstern, Rákos Sándor, a szovjet Tyutcsev versei, Tarnkó Sirató Károlynak a televízió gyermek- műsoraiból közismert Tengerec- ki Pál-ja, Kosztolányi Dezső a Pegazus őrs naplójába került Zászló című költeménye és Vidor Miklós szép kiejtést, nyelvi játszadozást ösztönző SzógyÖtrői következnek sorra a Kincskereső lapjain. Nemcsak a vers, de a próza kedvelői is megtalálják olvasnivalójukat. Mándy Iván egy iskolai könyvtárrendezésről írt érdé. kés novellát. A neves magyar író szerepeltetése jó alkalom volt arra is, hogv interjút készítsenek vele: Mándy Iván gyermekkoráról, élményeiről beszél. A többi novella és elbeszélés mellett a legújabb Kincskereső három könyvet is ajánl a pajtásoknak. Pantyelejev szovjet író A titkos levél című elbeszéléskötetében nehéz és kegyetlen korról, mégis az emberségről olvashatnak majd a gyerekek egy kisfiú kalandjain át. Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz című verses- kötefét bizonyára már igen sok gyerek megkapta, egyik kedvenc olvasmányává vált. lőségét. ami előfeltétele annak, hogy növekedjék népünk élet- színvonala, javuljanak anyagi, szociális, kulturális körülményei, lakásviszonyai, egészségügyi ellátása stb. Összességében az V. ötéves terv során a felhalmozás a korábbi tervidőszakhoz viszonyítva 9-10 százalékkal nő. A középtávú terv egyik legfontosabb fejezete a beruházási terv. Az öléves tervekbe foglalt beruházási politika befolyásolja az adott tervidőszak tér. melési célkitűzéseinek megvalósítását és döntő hatással van a következő ötéves periódusra is, mert a beruházások jelentős része a jövő fejlesztését szolgálja. Lehetővé teszi a termelés kiterjesztését és — ha kellő körültekintés és megfontoltság érvényesült — az új állóalapok a meglevőnél fejlettebb technikát, gazdaságosabb termelési eljárást képviselnek. A beruházási politika kialakításának fontos feltétele a megvalósítás reális lehetőségeinek mérlegelése; Ehhez több tényező összehangolása és a sokirányú kölcsönhatások együttes értékelése szükséges. Egyik legfontosabb tényező az építési kapacitás felmérése, továbbá annak megállapítása, hogv a beruházások gépszükségletének mekkora hányada biztosítható belföldi termelésből, illetve importból, ós ez utóbbi esetben milyen re- lócióhól, A berirházások ágazati ének arőnvp m^gváltO'/tntil ^7 apvo ví-műsz.nt-i ösz. szetételt. Ha például növekszik n .pep^ tp-pio’* i-ieT-pb-ÍT-ícnk nrőp va _ iskolók. le'.-óhí^nk stb. . gkkor errvnnc: értéV’1 benirv-i- mczrotörí+áciáhok több énít- ke-2-fi szükséges. A túlzott beli napokban jelent meg a felsőoktatási intézmények tájékoztatója és elkészült az egyetemi-főiskolai felvételik idei rendje. Ezek hasznos útbaigazítást adnak minden olyan felvételiző számára, aki valamelyik felső- oktatási intézményünkben kíván továbbtanulni. Tapasztalatból tudom, hogy jó néhány negyedikes tanuló még a felvételi kérelem benyújtásának előestéjén is bizonytalankodik; nem tudja eldönteni, akar-e továbbtanulni vagy sem, ha igen, akkor melyik intézmény nevét írja föl a jelentkezési lapra. E tétovázás oka tájékozatlanság vagy annak felismerése, hogy az elképzelések, a vágyak nélkülözik a realitást. Miről van itt szó? Egyszerűen arról, hogy vannak igen népszerű, divatos értelmiségi pályák. Bizonyos egyetemek viszont a jelentkezőknek csak az egynegyedét vehetik fel. Vannak végzős tanulók, akik nem saját elhatározásukból, hanem szüleik vagy barátaik biztatására jelentkeznek egy számukra kevésbé szimpatikus karra, illetve szakra. Hallottunk olyan esetről is, hogy a szülők még a gyermek születése előtt eldöntötték, hogy fiúk vagy lányuk — l>a megszületik és felnő — „csakis orvos lesz”.(!) Ez a „bölcs” előrelátás később lelki sérülést is előidézhet; amikor is a diák szerényebb tudása vagy a rátermettség hiánya miatt nem képes eleget tenni a szülők vagy a rokoni kör által sugallt elvárásoknak. Az ilyen konfliktushelyzetek elkerülésének alapvető feltétele az, ha mind a szülő, mind a diák előre felméri a reális lehetőségeket. Nem véletlenül hangsúlyozzák a szülői ház és az iskola közti kapcsolat szorosabbá tételének szükségességét. A pedagógusok és a pályaválasztással foglalkozó szakemberek ruházási ütem ugyanis — amely a tervezés, a műszaki előkészítés és a kivitelezés lehetőségeit meghaladja — szétforgácsolja az erőket és ilyen esetben a „nagyobb” beruházási keret nem segíti, hanem akadályozza a tényleges fejlesztést. Az ötéves tervtörvény a nemzeti jövedelem tervezett növekedésére alapozva 850—870 milliárd forint beruházási összeget ír elő. A beruházás, öt évre együttesen ösz- szehasonlítható árakon számítva 25-26 százalékkal haladja meg a negyedik ötéves tervben elért színvonalat. Beruházási erőforrásainkat mindenekelőtt a megkezdett létesítmények mielőbbi befejezésére, a tervidőszak első felében induló nagy beruházásokra összpontosítjuk, és az eddiginél szigorúbban rangsorolják. Növeltszik a versenyképes exportot szolgáló, a gyorsan megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya. Gazdasáaoolitikánk következetes érvényesítése során jelentősen nő az ötödik ötéves terv során az energetikai és lakásépítési beruházások aránya, összességében a bánvászat. a villamosenergia-ipar és a lakásépítés beruházásai a korábbi tervidőszak 21 százalékos nőve- ; kedési szintjéről 26 százalékra emelkedik. A gazdaság egven- súly javítása, a termelési szerkezet további korszerűsítése ér. dekében a korábbiaknál több támogatást kapnak a tőkés exportot növelő, az importot mérséklő. gvorsan kivitelezhető és megtérülő rekonstrukciós jellegű beruházások. Karvalics László (Folytatjuk) igen sok javaslattal, kitűnő tanáccsal láthatják el a továbbtanulni szándékozó fiatalt. A felvételi vizsgákkal kapcsolatos általános érvényű javaslatainkat leírhatjuk ugyan, de maga a felkészülés — s itt az egyéni tanulásra gondolunk elsősorban — az eredményes szereplés, a sikeres helytállás a diák dolga. Nagyon lényeges szempont, hogy a tanulás ne legyen pánikszerű, ne legyen kampányszerű, hanem több éven át tartó, erőfeszítésekkel teli munka. A felvételiző tudatában mindig előkelő helyen álljon a szorgalom, az olvasási szenvedély, a pályaszeretet és az optimizmus. A bőséges ismeret- anyag. a nagyfokú tájékozottság, a kellő éleslátás és a logikus gondolkodás elősegíti az összefüggések megértését. Például reál tárgyak vagy idegen nyelvek esetén különösen fontos az állandó gyakorlás. A felvételire készülő annyi feladatot oldjon meg, amennyit csak tud! Állandóan tréningezzen, s minden idegszálával csakis az anyagra koncentráljon. Az ismeretek megszerzésének egy másik módja: a szakkönyvek, szakfolyóiratok rendszeres olvasása és a lényeges tudnivalók kijegyzetelése. A tömegkommunikációs eszközök is tág teret biztosítanak az információszerzésre, a tanulásra. Ügyelni kell azonban arra is, hogy e nagy energiát követelő munka mellett biztosítsunk elegendő időt a pihenésre, a szellemi-fizikai ki- kapcsolódásra. Mii tanácsollntnánK azoknak a jó képességű, megalapozót tudással rendelkező fiataloknak, akiknek bem sikerült bejutni egyetemre vagy főiskolára? Először is azt, hogy ne adják föl a reményt. Hány olyan kiváló szakember van, akit csak többszöri „nekifutás” után vettek fel az egyetemre. Köztudott; valamennyi karon és szakon szigorúan megszabott létszámkeretek vannak. Mindenki nem kerülhet be az egyetemre, s ez különösen a gyengébbekre vonatkozik. Á kevesebb eséllyel indulóknak fontolóra kellene venniük, hogy elsősorban oda jelentkezzenek, ahol viszonylag alacsonyabb pontszámmal is érvényesülnek. Nem biztos, hogy később nem fogják megkedvelni azt a pályát, amely eredetileg nem szerepelt tervükben. Hangsúlyozzuk, nem igaz az az állítás: „akit nem vesznek fel azonnal, az már nem tehetséges”. Akadhat sajnos néhány olyan ember is, aki viszonylag kisebb tudással, de nagyobb szerencsével valahogy „bekeveredik” az egyetemre, és csak bizonyos idő eltelte után derül ki, hogy az illető meg tudja-e állni a helyét vagy sem. Szerencsére ezek egyedi esetek, amelyekből nem szabad általános következtetést levonni. B felvételi vizsgára jelentkezőknek azt ajánljuk tehát, hogy igen alapos, precíz és kitartó tanulással készüljenek fel erre az erőpróbára. A lelkiismeretes, komoly tanulás, a jól végzett munka — előbb vagy utóbb — úgyis meghozza a gyümölcsét. —y—n 1976. JANUÁR 15. •UMfiHimMiimmi békés ami. TtÉPÚJSÁC t r Barcsa Éva színészi jubileuma 25 éves színészi jubileumán Penza-lakótele- pi otthonában kerestem fel Barcza Évát. Szobáit férjének, Körösztös Istvánnak festményei, nagy értékű óragyűjteménye és soksok régiség díszítik. — Először haragudtam a férjem hobbijára. Gyűjteménye sok helyet foglal el, meg sok munkát igényel — különösen takarításkor... Később én is megszerettem Köri hobbiját, magam is gyűjtő lettem. Köztudott, hogy pályájának 25 évéből 18 évet Békéscsabán töltött. Hogyan indult el a fiatal Barcza Éva művészi karrierje? — Mint zeneakadémista az Operettszínházban töltöttem gyakorló éveimet. A színház szeretetét és a pontosságot La- tabár Kálmántól tanultam meg. Ö nem ismerte a kiírt próbaidőt. Ha végzett a nagyszínpadon, tovább gyakorolt a próbateremben ... — 1951-ben szerződtem Debrecenbe. Téry Árpád nagy hírű társulatának öt évig voltam primadonnája. Micsoda társulata volt akkor a Csokonai Színháznak! Mensáros László, Simon Erzsi. Márkus László és Soós Imre mellett mostani kollégáim, Bángyörgyi Károly és Bicskey Károly is debreceni színészek voltak. Körösztös Istvánt is ott ismertem meg. Debrecenben kötöttünk házasságot. Ott született lányunk, Éva,.. És a szerepek? — 150-szer játszottam a Csárdáskirálynő Szilviáját! Márkus László, Oszvald Gyula és Örkényi Éva voltak a partnereim. Miska pincért - Solthv Bertalan játszotta. A nagyszerű előadást Lovas Edit rendezte. Hasonló sikerülik volt a Luxemburg grófjával, melyet Vámos László állított színpadra. Az 1952-ben alakult debreceni operaegyüttesben is kaptam kisebb szerepeket. Énekeltem a Szerelmi bájitalban, a Trubadúrban és a Pillangó kisasz- szonyban. — Két szezont töltöttem Kaposváron. Ott Kacsóh Pongrác: János vitézének Ilus- káját énekeltem Sárdy Jánossal. 18 éve Békéscsabára is mint primadonna szerződtem. Legkedvesebb szerepeim ebben az időszakban, Johann Strauss: Cigánybárójának Saf- fija és Csajkovszkij: Diadalmas asszonyának címszerepe. Az utolsó békéscsabai operettelőadás Ábrahám Pál: Bál a Sávolyban című revüoperettje volt. Ebben a Tangolitát játszottam, énekeltem és táncoltam. — Az operett-társulat megszűnése után is. csak zenés darabokban játszottam. A zenés vígjátékok közül legszívesebben a Doktor úr, a Sakk-matt és a Keli fel és énekelj bemutatóira emlékszem. A közönség igényli a szépet a színpadon, s a látványosság felüdíti a nézőt. Ezért éreztem kimondottan „operettsikernek” a Sakk-matt előadás nagy sorozatát. — Erdélyben születtem, nehéz volt megszokni az Alföldet, mégis itt érezzük magunkat otthon Békéscsabán. Itt teremtettünk otthont, itt érettségizett a ( lányunk, aki most a városi tanács előadója. Levelezőn végzi az egyetemet. Harmadéves jogász. Előttünk épül fel a város, melynek közönsége estéről estére igazolja szeretetével, tapsával, hogy jó itt élni, jó itt játszani — színházat! h. m. Nyolcvan országba eljut a Magyar Hírek Két oldal — Békés megyéről Belföldön kevés olvasóhoz jut el a Magyar Hírek, a Magyarok- Világszövetsége . kéthetenként megjelenő, képes hetilapja. A határon túl azonban sokan ismerik, mert 200 ezer példányban nyomják s eljut öt világrész 80 országába. A külföldön élő magyarok népszerű lapja most megjelent számában — a Magyar megyék sorozatban — két oldalt közölt Békés megyéről. A kitűnő újságíró trió: Baróti Géza, Ruffy Péter és Kristóf Attila bemutatta az olvasóknak az ország érdekes tájegységét. Viharsarok bemutatásával kezdődik a riportsor. Innen indultak el a huszadik századi magyar földmunkásmozgalmak: így kapta ez a nyugodt, szelíd vidék a Viharsarok nevet. Békés — így hangzik a másik elnevezés, mintha a vihar és a béke ugyanazt jelentené. És nem jelentheti ugyanazt? Hiszen a legalapvetőbb békességért, az emberi élet lehetőségéért csapott fel mindig itt, ezen a tájon a forradalmi hevület. Megemlíti az írás három település nevét — Békés, Vésztő és Murony — ezek voltak a földmunkás-paraszti művelődés központjai. Békést az Elnöki Tanács 1973-ban várossá nyilvánította. A város címeré kék mezőben vörös csillag, vörös zászló, arany búzakalász, fekete fogaskerék: a forradalom és a munka jelképei. Szeghalom közjég tanácselnöke arról beszélt, hogy amíg 1960—69 között községük lakossága 5,4 százalékkal csökkent, 1970-től napjainkig viszont több mint hat százalékkal nőtt. Mindez az ipar létrejöttének köszönhető. A Csepel Autógyár részlege odaköltözött s ott kapott helyet a Ruhaipari Vállalat paplanüzeme is. Békéscsaba bemutatása után azt olvashatjuk, hogy Szarvas határában van az ország egyik legszebb növénykertje, arborétuma, a Pepi-kert. Gyomén működik az egyik leghíresebb és legidősebb magyar nyomdaüzem, a Kner Nyomda. A békési két oldalt Vigovszki Ferenc (MTI) 10 szép fénykép- felvétele illusztrálja a külföldön élő magyarok lapiában, többek között a helyreállított gyulai várról, az új mezőberényi óvodáról, a békésszentandrási duzzasztóműről és az Orosházi Üveggyár vezérlőterméről. Papp Rezső
