Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
Szocialista brigádok vetélkedője Az élelmiszeriparban dolgozó szocialista brigádok IV. országos vetélkedőjére készülve a békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál a napokban rendezték az elődöntőket. Békéscsabán és Orosházán egy időben került sor a vetélkedőkre, amelyeken 16—16 brigád vett részt, öt témakörben mérték össze tudásukat: szakmai, politikai, kulturális, sport, valamint munka- és egészség- védelmi kérdésekre kellett választ adni. A felkészülés már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, Békéscsabán a vállalat mfl- __t_____________________ v elődési otthona, Orosházán pedig a gyár könyvtára nyújtott segítséget. Ezenkívül irodalmi délutánok, filmestek, ismeretterjesztő előadások szolgálták a felkészülést A színvonalas vetélkedő békéscsabai győztese a Radnóti Miklós Brigád lett, Orosházán a Marthin Luther King Brigád végzett az első helyen. Ez a két kollektíva képviseli majd a vállalatot a márciusban sorra kerülő iparági vetélkedőn. A győztesek és a további négy helyezett brigád pénzjutalmat, illetve elismerő oklevelet kapott. A politikai pártok különböző típusait és egyes pártok történeti fejlődésének szakaszait tekintve, nem mindig találunk kiépített pártapparátust. A klaszikus polgári parlamenti pártok, azaz csak parlamenti frakcióként létező pártok esetében nem volt a pártoknak saját apparátusa. Más kérdés az, hogy ezek a pártok is fölhasználtak céljaik eléréséhez bizonyos szervezeteket, mint ahogy például a magyar szabadelvű párt is főként a vármegyei tisztviselőkre támaszkodott. A pártapparátus nyilvánvaló szükségessége a tömegpártokkal jelenik meg, mégpedig elsőként a munkáspártoknál, ahol eleve adottként építik be a szakszervezetek apparátusát. Ez azután a későbbiekben hatással volt a polgári pártok szervezetére is. A kifejlődő kommunista párt viszont — az első időkben hivatásos forradalmárok együttese lévén — nem támaszkodhatott a többnyire már szociáldemokrata befolyás alatt levő szakszervezeti apparátusokra és így csak fejlődésének későbbi szakaszában építette ki saját apparátusát. A politikai apparátus mindig valamely állami vagy mozgalmi feladat ellátáshoz szükséges szakértő személyek együttese, a szervezet hatóképességének intézményi feltétele. így a pártapparátus is a párt céljainak eléréséhez szükséges képzett személyek csoportja; amely a döntések előkészítésének és végrehajtásának szervezeti eszköze. A pártapparátus ezért önmagában soha nem azonosítandó a politikai párttal, mert a párt tagságához és választott szervei- hoz képest ugyan szükségszerű, de csak eszközrendű képződmény. A pártapparátus a párt „hivatala” — ne féljünk ettől a szótól — amely a párt alkalmazottainak hivatásszerű munkájával segíti a pártpolitikai oöntések érvényesülését. Ennek a feladatnak az ellátásához általános politikai képzettség és ágazatpolitikai szakértelem szükséges. A mi esetünkben mármost ez azt jelenti, hogy a szocializmus építésének vezérlő pozíciójában levő kommunista pártnak olyan apparátussal kell rendelkeznie, amely az országos érvényű politikai döntések kialakításához és végrehajtásához megfelelő képzettséggel rendelkezik. Mindenkor hangsúlyozandó azonban az, hogy a pártpolitikai döntéseket nem a párt apparátusa hozza — bár arra igen nagy befolyással bír —, hanem ennek joga és felelőssége a választott és döntésre jogosult szervek feladata. Az apparátus joga és felelőssége csak ezen döntések politikai értelmű szakszerűségének elősegítésében adott, azaz a döntéshez szükséges információk és elméleti alternatívák kidolgozásában, és a végrehajtás hatékonyságában. A pártapparátus ugyanakkor nemcsak képzettséget követel alkalmazottaitól, hanem a konkrét munkából következően állandó politikai iskolát is jelent azok szamára. A politikussá és általában a vezetővé válás legfőbb képző csatornája nálunk a pártapparátusban végzett munka. S ez még tovább növeli az apparátusba való kiválogatódás kritériumainak fontosságát, a rátermettség és a képzettség szempontjából mind politikailag, mind emberileg. Épp ez a vonatkozás teszi roppant fontossá azt a törekvést, hogy a párt „hivatalában” hivatásuk magaslatán álló emberek legyenek, ne pedig hivatalnokok. —g— Politikai szótár Politikai apparátus pártapparátus I i A Jelenkor januári száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának élén Csorba Győző költeményei kaptak helyet. A versekhez egy tanulmány is kapcsolódik: Csűrös Miklós elemzi az elmúlt évfolyamban megjelent Jobb című költeményt. A lírai rovatban olvashatjuk még többek között B értők László, Galambos László, Kiss Dénes, Makay Ida és Pécsi Gabriella új verseit. — A szépprózai írások sorában LáBfKtsmm&a 1976, JANUAR 15. zai Ervin, Barta Ignácné, Kobrák Juilanna című riportját, Kende Sándor elbeszélését és Sőtér István készülő regényének részletét közli a folyóirat. — Az első részletet találjuk továbbá Szűts Bernát Istenek csatája című, az elmúlt évadban Pécsett bemutatott drámájából. A Képzőművészet műhelyé- ben-sorozatban ezúttal Simon Béla festőművésszel beszélget Tüskés Tibor. Láncz Sándor krónikája a pécsi kerámia- és a budapesti kisplasztikái bien- náléról számol be. A kritikai rovat élén Aczél György Szocialista kultúra — közösségi ember című könyvét elemzi Pintér Zoltán Írása. „Agrárklub" alakult a Békéscsabai Állami Gazdaságban Üjítási feladatterv 1976-ra Kiváló újítók kitüntetése a szarvasi talajjavítónál Szarvason, a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatnál a múlt év végén rendezték az újitók vállalati tanácskozását, amelyen a szocialista brigádok vezetői is részt vettek. Hegedűs Lajos, a vállalat főmérnöke előadásában az újítómoz- galom erőteljes fejlődéséről, kibontakozásáról beszélt. Adatokkal bizonyította, hogy mit jelentett a vállalat gazdálkodásában az újítómozgalom. A IV. ötéves terv idején benyújtott újítások 3 millió 268 ezer forint haszonhoz juttatták a TTTV-t. Az újítóknak kifizetett összeg megközelíti a 125 ezer forintot. A vállalat vezetése minden esztendőben valamilyen közös feladat megoldására kéri a dolgozókat. A következő időszakban elsősorban az üzem- és a munkaszervezés tökéletesítésére, a termelés tartalékainak feltárására irányítják az újítók figyelmét. Ugyanakkor a biztonságos munkára, a termelékenység növelésére vonatkozó javaslatokat is várnak. Tehát olyan újításokat, melyek csökkentik az önköltséget és növelik az eredményt. A tanácskozás alkalmából ki- emlkedő munkájáért Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Vass József, Csekő Vince, Tóth László és Szín Gáspár, a Békés— Csongrád megyei iroda, Czesz- nak Pál, Gubucz Béla és Tasi Sándor, a gépjavító üzem dolgozója, továbbá Darabos János és Ambrus Ferenc, a Békés— Csongrád megyei iroda, valamint Markovics György és Kelemen Ferenc, a gépjavító üzem többszörös újítója. A Felsőnyomési Állami Gazdaság és a Gyulai Állami Tangazdaság összevonásával kialakított, mintegy 10 ezer hektáros Békéscsabai Állami Gazdaságban megalakult az „agrár klub”. Puskás Attila, a gazdaság növénytermesztési osztályvezetője elmondotta többek között: a gazdaság telekgerendási központtal üzemel, de a földjük Orosházától a román határig nyúlik. A,két legtávolabbi kerület egymástól ötven kilométernyire található. A klub nagy szerepet játszik majd abban, hogy minél jobb legyen az együttműködés, az anyagi és a szellemi erők koncentráltsága. Felsőnyomás egyebek között arról volt híres, hogy annakidején elsők között csatlakozott az iparszerű termelési rendszerhez. Elsők között próbálták itt ki az új növényfajtákat, illetve a mezőgazdasági gépeket, technológiai berendezéseket. A megnövekedett területen — a kiváló termőképességű talajok figyelembevételével — kerületenként szakosították a növénytermelést, így az iparszerű termelés jobban érvényesül. A soeciális gépeket, gépsorokat adott kerületekben hasznosítják. A szakemberek azonban nem szakadhatnak el egymástól. A Békéscsabai Állami Gazdaságban ötven diplomás és 70 középiskolát végzett egyén dolgozik. A középiskolával rendelkezők zöme fiatal, s a munka I mellett tovább tanul. A klub lehetőségeket ad a rendszeres találkozásra, eszmecserére,, egymás örömének, gondjainak megismerésére. Éves terv alapján működik a klub, a témákat a tagság javaslatai alapján állítják össze a napokban. Egyebek között megvitatják a hazánkban jól bevált termelési módokat, de kitekintenek a nagyvilágba is. Előadásokat hallgatnak meg, filmeket néznek meg az Amerikai Egyesült Államokban, Európa tőkés államaiban és a KGST-tagállamai- ban elért mezőgazdasági ered| ményekről. Megállapodtak a tagok abban is: nem szorítkoznak | csak szakmai területre. A magyar és világirodaftni esteken kívül előadásokat hallgatnak művészettörténelemről és egyéb, számukra kevésbé ismert témából. Természetesen a szakmai „csemegék” megvitatása lesz mindenkor a legfőbb téma. A Békéscsabai Állami Gazdaság az új esztendőben egyebek között ezer hektáron termel zöldborsót, hasonló nagyságú a cukorrépa-termőterületük is. Arukukoricát legalább 1300 hektáron vetnek, s több mint 1400 vagon lucernalisztet, silókukorica- és cukorrépa-préselvényt állítanak elő exportra és hazai értékesítésre. Az űj esztendőben még nagyobb gondot fordítanak a hatékonyság növelésére, a terméshozamok emelésére. Ebben lesz jó segítőtárs az „agrár klub”, amelyben agrármérnökök, gépészmérnökök, technikusok, állatorvosok, közgazdászok, jogászok, üzemgazdászok adnak egymásnak randevút. A. R. Kinyílt a hóvirág A Mecsekalján — amely napok óta az ország legmelegebb térsége — a szokatlanul enyhe januári időjárás hatására kinyíltak a kora tavaszi virágok, Pécsett. már árulják a hóvirágot, s ez a korai időszak még ebben a mediterrán jellegű Városban is ritkaságnak számít. A hóvirág nyílását időben ugyan megelőzte az illatos hunyor, amely a mecseki völgyekben virít, ám ez nem kerül utcára, mert védett virág. A verőfényes időben — főleg a déli órákban — kirepültek kaptáraikból a méhek és városszerte búgnak a vadgerlék, sőt már költő gerléket is láttak. (MTI) Reflektorfényben az V. ötéves terv o Nemzeti jövedelem, beruházás Gazdasági fejlődésünk egyik legátfogóbb kifejezője a nemzeti jövedelem alakulása. A nemzeti jövedelem színvonala átfogó képet ad az ország gazdasági fejlettségéről. A nemzeti jövedelem növekedési üteme pedig arról tájékoztat, hogy milyen' dinamikus a gazdaság fejlődése, milyen mértékben fejlesztik a társadalom szükségleteinek kielégítését és a bővített újratermelést szolgáló termelést. Kézenfekvő, hogy a nemzeti jövedelem dinamikus növelése egyúttal a fogyasztás és a felhalmozás lehetőségeit is javítja. Az ötödik ötéves tervtörvény a termelőerők fejlesztésében eddig elért eredményeinkre alapozva öt év alatt a nemzeti jövedelem 30 —32 százalékos növelését irányozza elő. Értékét akkor látjuk igazán, ha figyelembe vesszük, hogy a felszabadulás előtt Magyarország nemzeti jövedelme — a nyugati országok pénzügyi támogatása ellenére is — mindösz- sze évi 1-2 százalékkal növekedett, sőt egyes években csökkent. A nemzeti jövedelem növekedése döntően a foglalkoztatottak számának változásától és a munka termelékenységének növekedésétől függ. A következő tervidőszakban mindössze a foglalkoztattak számának 60 ezerrel történő növelésével lehet számol, ni. S ha mindehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy a növekedés egyéb hazai forrásait — a beruházásokat, az energiát, a nyersanyagot — a korábbinál kisebb mértékben bővíthetjük, s hogy a világgazdasági folyamatoknak népgazdaságunkra gyakorolt kedvezőtlen hatásával, továbbra is számolnunk kell, még egyértelműbbé válik, hogy a jövőben a termelés növelését teljes egészében a munka termelékenységének növelésével biztosíthatjuk. A nemzeti jövedelmet az anyagi javak termelése során hozzák létre: az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, valamint a szállítás és hírközlés területén. A nemzeti jövedelem létrehozásában az egyes fő ágazatok részvételének arányából következtetni lehet az ország gazdasági szerkezetére, illetve az arány- változásból a gazdasági szerkezetben bekövetkezett változásokra. A nemzeti jövedelem teremt alapot a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztáshoz, az ország termelő és nem termelő álló-, illetve forgóalapjainak növeléséhez, a felhalmozáshoz, illetve külföldi adósságaink törlesztéséhez. A fogyasztási és a felhalmozási alap között szoros az ösz- szefüggés: adott nagyságú nemzeti jövedelem esetén az egyik növekedése szükségszerűen maga után vonja a másik csökkenését, de a fogyasztás és felhalmozás arányának változatlansága mellett is növekszik mindkét alap, ha nő a nemzeti jövedelem. x Érvényes azonban ennek fordítottja is. Ha a nemzeti jövedelem a tervezettnél lassabban növekszik, akkor ennek következményeit vagy a fogyasztásban, vagy a felhalmozásban — esetleg mindkettőben — érvényesíteni kell. Amennyiben a megtermettnél több nemzeti jövedelmet használunk fel, úgy a különbséget behozatali többlettel kell fedezni. Az ötödik ötéves terv során alapvető gazdaságpolitikai feladat az egyensúly fokozatos javítása és a fejlődés folyamatosságának biztosítása. Vagyis a nemzeti jövedelem növekedésének mértékét a belföldi felhasználás növekedése nem érheti el. Ezért a nemzeti jövedelem 30— 32 százalékos növekedése ellenére a terv a belföldi felhasználás 24 százalékos növelését tervezi. Az ötödik ötéves terv a nemzeti jövedelem felhasználásának fő arányát — a fogyasztás és felhalmozás arányát — lényegében az előző öt év átlagához közelállóan írta elő. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelem a belföldi felhasználásra eső részéből 73—75 százalék jut a fogyasztási alapra, 27—25 százalék a felhalmozási alapra. A felhalmozási alap a nemzeti jövedelemnek lényegében az a része, amelyet a termelés bővítésére és a nemzeti jövedelem gyarapítására fordítunk. Ez teremti meg a népgazdaság további gyors fejlődésének lehe-
