Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-14 / 11. szám
ÚJ KÖNYVEK A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai között találjuk Fodor József esszéinek kötetét, címe: „Egy költészet története”. Sükösd Mihály elbeszéléskötete az „Ítélet előtt”. Az Olcsó Könyvtár sorozatában látott napvilágot Jókai Mór történelmi regénye, az „Egy hírhedett kalandor a XVII. századból.” Michelangelóról szól Barabás Tibor életrajzi regénye. Karcolatok, önéletrajzi jegyzeteket tartalmaz az ,,'Űjabb napok hordaléka”, Déri Tibor tollából. „Okulásul fiamnak” a címe Be- reczky László kisregényének. Duba Gyula novelláskötete az „Angyal vagy madárijesztő?” A kötet a magyar—csehszlovák közös kiadás keretében látott napvilágot, a pozsonyi Madách Kiadóval közös gondozásban. Sár- kadi Imre műveinek negyedik köteteként jelent meg a novelláit tartalmazó könyv. A Diákkönyvtárban látott napvilágot Vörösmarty Mihály drámai költeménye, a „Csongor és Tünde”. Hegedűs Géza regényciklusa az „Európa közepén”, Gergely Sándor publicisztikai írásainak kötete a „Hittel és indulattal”. Több verseskötet is napvilágot látott. így megjelent Héra Zoltán : „Fekete öröm”, Dudás Kálmán: „Percek pillaközén”. Székely Magda: „Átváltozás és Te- lekes Béla: Ez itt az álmok rengetegje” című verskötete. A Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó új könyvei közül említsük meg a népszerű Bölcs Bagoly sorozatban megjelent ismeretterjesztő képeskönyvet, címe: „Várható időjárás”; Berkes Péter könyvét Réber László illusztrálta. Második kiadásban látott napvilágot „Az állatok nagy képeskönyve”, Koroknay István műve. Ez alkalommal is népszerű karácsonyi ajándék volt a Fiúk évkönyve, illetve a Lányok évkönyve; mindkettő sok érdekes olvasmányt, képet, illusztrációt tartalmaz. Leo Lionni képes mesekönyve „Az okos halacska” a kisebbeknek szól. Tam- kó Sirató Károly gyermekverseinek kötete „Tengerecki haza- szál!’ címmel je’ent meg, Réber László illusztrációival, míg Weöres Sándor verseskötetét, a „Bóbitát”, Hincz Gyula illusztrálta. Ursula Wölf el gyermekregénye az „Abban az országban”. Telekgerendási kibontakozás Az összefogás nálunk sem hiányozhat Telekgerendás a megyeszékhely városkörnyéki községe. Lélekszáma megközelíti a kétezret, az elmaradott tanyavilág területe egyre csökken, lakói behúzódnak a községbe, városba. Két mezőgazdasági nagyüzem foglalkoztatja az embereket: a Békéscsabai Állami Gazdaság és a Vörös Csillag Tsz. Az itt élők szellemi táplálékát az óvoda, iskola, művelődési ház és a pártház aktív munkája biztosítja. Hogyan váltják valóra a mezőgazdasági munkások szakmai és általános műveltségének fokozásáról szóló párthatározatot? Mennyire segítik népművelők, pedagógusok, gazdasági és társadalmi vezetők e nehéz feladat megvalósítását? A helyzetük nem könnyű. Nagy a vonzása Békéscsabának, Orosházának, de elsősorban itt helyben kell megteremteni a művelődés lehetőségét. Az idősebbek már nem szívesen utazgatnak, a kultúrban is jó program kell ahhoz, hogy kimozduljanak otthonról. A tanácselnök, Gyebnár János, örül a tanyák elnéptelenedésének, mert nem tudnak a szétszórt településeknek villanyt, járdát, vizet adni, pedig ma már ez a létminimum. Addig nem nagyon lehet művelődésről beszélni ilyen helyeken, ahol pirkadattól alkonyaiig dolgoznak, a petróleumlámpa fényénél még a leckeírás is megerőltető, az olvasáshoz már nincs erő. tv pedig csak a faluban van. Itt a községben egyre több az új ház, ezek lakói szívesen eljönnek a szórakoztató, tanulást jelentő klubestek- ' re. A tanács emelkedő összeggel támogatja a kultúrházat, s a termelőszövetkezet is bizonyosan szívesen fekteti kamatozó kezdeményezésekbe kulturális alapját. Alakulóban van a társadalmi, kulturális bizottság, amelynek tagjai a mezőgazda- sági üzemek dolgozói, szocialista brigádtagok, pedagógusok, fiatal munkások lesznek. Ök mérik fel majd közvetlenül az emberek érdeklődését, beleszólásuk lesz a művelődési ház munkatervébe, színvonalas működését kell segíteniük. Az állami gazdaság sok ezer hektárja szétszórt területekben található, legtávolabbi pontjai között a távolság 50 kilométer. Csomós István igazgatóhelyettes kezében futnak össze a szálak: a szakmai oktatás, közművelődés irányítása, ellenőrzése. 1340 dolgozóból 257 a nő, sok a fiatal, ők már legtöbben szakmával a tarsolyukban érkeznek. A gazdaság mégis kiemelten foglalkozik betanított munkások, szakmunkások taníttatásával, különösen az állattenyésztésben dolgozókkal. Felnőttoktatás 3 helyen működik, még analfabéta tagozatot is kellett indítaniuk. „Kevés boldogabb embert láttam — mondja —, mint aki felnőttkorában végre megtanult olvasni, s már nemcsak a Csaknem egymillíárd forint értékű műszer a KGST-országoknak magyar szövetkezetekből Az idén tovább növelik export- szállításaikat a KGST-országokban a gépipari szövetséghez tartozó ipari szövetkezetek. Míg 1975-ben 882 millió forintos szocialista exportot bonyolítottak le. az idénre tervezet kiszállításaik értéke eléri a 944 miifejlődésünket1 kísérő negatív jelenségekkel is. Ez utóbbiak döntően külső okokkal magyarázhatók, de munkánk fogyatékosságaival is összefüggnek. A tervidőszak utolsó két évében minden korábbinál nagyobb mértékű egyensúlyromlás következett be, amelynek döntő oka a tőkés világpiacon — mindenekelőtt az energiahordozók és alapanyagok körében — végbement robbanás, szerű áremelkedés, a tőkés infláció felgyorsulása, a tőkés világ valutaválságának elmélyülése és ezeknek a nemzetközi gazdasági kapcsolatainkra és külkereskedelmünkre gyakorolt sokrétű hatása volt. Ez idézte elő külkereskedelmi cserearányunk nagyfokú romlását. Az árveszteség következtében 1974—75-ben az előirányzottnál kevesebb lehetett a belföldi felhasználásra elosztható nemzeti jövedelem. Ugyanakkor nem csökkent, sőt növekedett a hazai fogyasztás és felhalmozás üteme. A belföldi felhasználás meghaladta a megtermelt nemzeti jövedelmet és a jelentős különbséget behozatali többlettel fedeztük. A kialakult egyensúlyhiányt nem tekinthetjük kizárólag a külső, a munkánktól független tényezők következményének. A megváltozott világgazdasági helyzet szembetűnőbbé tette gaz. dasági munkáink hiányosságait, mindenekelőtt azt, Hogy a szükségesnél és lehetőségeinknél is lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítése, az exportképes, gazdaságos termelés aránya nem éri el az indokolt mértéket, s nem igazodik megfelelően a világpiac megvál- : tozott körülményeihez. Nem ja- : vult kielégítően a beruházási te- • vékenység, az üzem- és munka- ; szervezés, az állóeszközök ki- ! használása, a munkaerőgazdálko. j dás. A megváltozott helyzet fel- : ismerését lassan követték a szűk. ; séges intézkedések. A cserearány : romlásából származó vesztesége- ■ két döntő mértékben az állam ; vállalta magára anélkül, hogy • egyéb kötelezettségeit csökken- • tette volna. ■ Mindez jelzi azt is, hogy gaz- • dasági éoítőmunkánkat az ötö- ! dik ötéves terv időszakában a : korábbihoz képest nehezebb fel- : tételek mellett folytathatjuk, j Pártunk, kormányunk eredmé- [ nyeink számba vétele, helyze- : tünk reális elemzése alapján ha- ; tározta meg fejlődésünk fő irá- • nyát. Az ötödik ötéves terv leg- • főbb politikai célja a fejlett szó- ; cialista társadalom építésének • folytatása. A népgazdasági tér- • vezés és az irányítás színvonalé- j nak emelésével a tudomány és a • technika eredményeinek széles ! körű felhasználásával, a terme- i lés korszerűsítésével, bővítésé- : vei a nemzetközi gazdasági : együttműködésből, különösen a : KGST-országok közötti gazdasá- i gi integráció fejlesztéséből faka- : dó előnyök kihasználásával ma- : gasabb szintre kell emelni a szó- • cializmus anyagi-technikai bázi- ■ sát, dolgozó népünk életszínvo- j nalát, tovább kell gyarapítani a ! nemzeti vagyont és megfelelő j színvonalon kell tartani az or- : szág védelmi képességét. Karvalics László (Folytatjuk) • lió forinto. A híradástechnika szövetkezet 1976 és 1980 között 25 millió rubelért a Szovjetunióba szállít rádió- és televízió- szerviz műszereket, technológiai nagyberendezéseket és a tv-ké- szü lékek gyártásához, ellenőrzéséhez szükséges műadókat. A telefon- és átviteltechnikai mérőműszereket készítő „TEL- MES” szövetkezet évi termelésének 60 százalékát exportálja szocialista országokba, összesen 35-féle típust szállít. A 26-féle textilipari és laboratóriumi műszert gyártó ME- TEFÉM egyik legkeresettebb cikke az Atfa cséveváltós automatikus fonalszakító gép; nemrégiben bevezetett újdonsága a fonalfinomságot meghatározó, programozható automatikus mérőmotolla, s eljut a KGST-orslágokba a tirisztoros eebesség-szabályozáisú szakítógép is. Sok termékét exportálja a KGST-országokba az elektrotechnika szövetkezet is. Egyik legjelentősebb cikke az újabban tranzisztoros kivitelben készülő átviteltechnikái mérőkocsi. Ezekből erre- az évre is sokat rendelt a Szovjetunió, s legalább olyan sikeres gyártmány, mint a hordozható átviteltechnikai mérő-adó-vevő készülékek, amelyek az idén is jó piacra találnak a Szovjetunióban, Romániában. Csehszlovákiában és Bulgáriában. (MTI) FÉRFI FEHÉRNEM 0- GYÁR BÉKÉSCSABAI GYÁRA FELVÉTELRE KERES — takarítónőket — varrónőket — csecsemőgondozót nevét tudja leírni. Tanulnak az emberek, mert szakmunkások szeretnének lenni, segít a gazdaság szabadsággal, fizetett munkaidővel, ingyen tanszerrel. Sokan járnak középiskolába, néhányan egyetemre, a községben marxista középiskola működik. Szervezünk házi tantor lvamokat, amelyek az emberek szakmai továbbfejlődését, világnézetük alakulását, a gazdaság életének, gondjainak megismerését segítik. A 12—16 órás tanfolyamok előadói nagy tudású agrárszakemberek. Szarvasról, Szegedről, Gödöllőről, Keszthelyről, s a mi gazdaságunkból kerülnek ki. Fizikai dolgozók, adminisztrátorok, műszaki és agrárértelmiségiek 420-an kezdik a tanulást ez év elején. Az elméleti ismereteket tapasztalatcsere-kirándulás igazolja a komáromi, bolyi állami gazdaságok látogatásakor.” Nagy előny, hogv a szakszervezeti művelődési ház területi kulturális munkája mellett főként a gazdaság rendezvényeinek biztosít helyet. Igaz, hogy a gazdaság támogatja a legnagyobb összeggel költségvetését, összesen évi 95 ezer forinttal. A kultúrház igazgatója Fabu- lyáné, Gátvölgyi Éva. Rövid ideje ismerkedik új feladatával, de máris sokat várnak tőle. A község egészében a közművelődési feladatok központi szervezőjének szeretnék látni a művelődési házat. Éves programjukból kitűnik, hogy minden korosztály részére szerveznek klubokat, tartanak előadásokat, kiállításokat. A helyi sajátosságok figyelembevételével alakult a szlovák klub. Közös vacsorá kát rendeznek, ,citera- és har monikaszó mellett ápolják a szlovák hagyományokat. Kirándulnak szlováklakta vidékekre, más klubokkal tartják a kapcsolatot, szlovák könyvtárat szeretnének alapítani. Az állami gazdaság sürgető igényeként alakulóban az agrárklub js. A nagy számú értelmiség itt a szakmai továbbfejlődésen kívül általános műveltségét is gyarapíthatja majd. Szén sikerrel büszkélkedhet a dolgozó fiatalokból alakult irodalmi színpad, és ugyancsak a kultúrházban hatezer kötetes könyvtárból válogathatnak az emberek. Mozijuk is van, szélesvásznú. A színházszeretők nevelése még nyitott kérdés, kevesen járnak be ezért Békéscsabára. A már említett kiállítások azonban rangosak, szépek. Nemrégiben a „Zsadányi szobabelső” című néprajzi gyűjtést láthatták, Balogh Ferenc fotókiállítása pedig január 25- én nyílik. Tervezik Volmuth Frigyes és Gazsi Endre képző- művészeti alkotásainak bemutatását is. . Van tehát lehetőség, de nem egyszerű élni is azokkal. Fejlődő változásban a falu. a gazdaság, a kultúrház, az emberek élete és tudatvilága. Jó jelek ezek. biztatóak. Az összefogást azonban nem nélkülözhetik. Bede Zsóka Békéscsaba zenekultúrájáról Beszélgetés a zeneiskola új igazgatójával^ A békéscsabai Bartók Béla Állami Zeneiskola egyike a legrégebben megalakultaknak. Az iskola csaknem két évtizedes munkájának eredményességét bizonyítja a város egyre gazdagodó zenei élete is. Január elsejétől új igazgató állt az iskola élére: Budapestről érkezett Rázga József. Terveiről, elképzeléseiről kérdeztük: — Ma a zeneiskolának majdnem hétszáz növendéke van. A zenetanítás nemcsak a csabai zeneiskolában történik, hanem kihelyezett tagozatunk van a békéscsabai Padrah Lajos és a 11-es általános iskolákban, valamint Gyomán és Telekgerendáson. Sajnos,'az egyes tanszakokon tanulók száma között igen nagy az aránytalanság, így például nagyon sokan tanulnak zongorázni, míg a vonós tanszakokon alig. Ennek "gyik oka a zenetanárok hiánya. Terveink szerint hamarosan ismét indulhat a cselló-tanszak. Hazánkat sokszor nevezik „zenei nagyhatalomnak”. Igaz, Magyarországon igen sok világhírű zeneművész él és dolgozik, a zeneiskolának mégsem lehet egyedüli feladata a zeneművészképzés; az elsődleges a beiratkozott növendékeknek a zene szeretetét megmutatni, átadni. A komoly- és a könnyűzene között mégsem tehetünk tartalmi megkülönböz- tetést. A mi célunk ennek ellenére a kolmolyzene megismertetése, a „klasszikus” hangszereken való játék, az énekkultúra fejlesztése. Szívesen tanítanánk gitározni is a jelentkezőket. Közismert, hogy a budapesti zeneiskolákban is csak elvétve akad gitár-tanszak. Ahhoz, hogy a beiratkozott növendékek megszerethessék, megismerhessék a zenét, legalább hat évig kell tanulniuk. így van csak értelme. A másik nagy feladatunk, amit szeretnénk kollégáimmal megvalósítani, hogy az óvónőképzőkbe jelentkező fiatalokat a zene. s főkéoDen az ének alaoismeretei- re felkészíthessük. Hiszen a zenetanulás. az ismerkedés a muzsika gyönyörű birodalmával az óvodákban kezdődik. S ezt csak olyan óvónők vállalhatják, akik biztosan mozognak a hangjegyek világában. Kórusvezetést tanul+am a Zeneművészeti Főiskolán. F"vík legdédetgetettebb vé.**vnm. tmév az igen szén ezoHménveket. sikereket p'érő Békéscsabai .Szimfonikus 7"n»kar mell'5 vegveskó- rnst alakíthassunk. így a két em-iittea naPvsznbáatj Zonen’1”’’'’1’ etőadéaára is alkalmassá vtlna, ferrnészofosp-i egy ib-ari Vó-rns ■pem í»ót„1Hntia a máz — Víforr(>H é” öV a no V tnTróMvfeilodSsét. Fzözpfném. ka a t»Á'ró<psabaÍ zonaisT<őja nymV^i*. vat részese teb°tne rnóo i—vrí a iráros és a mpcn-p va-rm”velő- désének, művészeti éWáneV. (Nemesi) Szovjet és kubai pedagógusok együttműködése Szovjet és kubai pedagógusok hasznos tapasztalatcserét folytatnak az iskoláskor előtti és a tanköteles gyerekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos kérdésekben. A két ország szakembereinek tapasztalatcseréjére annak a tudományos együttműködési egyezménynek a keretében került sor, amelyet a Szovjetunió Pedagógiai Akadémiája, valamint Kuba Közoktatás- és Övodafejlesztési Központja írt alá. Az elkövetkező öt év során a két állam pedagógusai közösen vitatják meg a tudományos szakemberek felkészítésének aktuális kérdéseit, s kutatásokat végeznek az óvodáskorú gyerekek nevelésével és az iskolai oktatás problémáival kapcsolatban. A két ország pedagógusainak együttműködése immár hagyománnyá vált. Szovjet pedagógusok rendszeresen utaznak Kubába, hogy a helyszínen nyújtsanak segítséget a tudományos szakemberek felkészítésében. Eddig több mint 2000 kubai diák kapott diplomát szovjet felsőfokú oktatási intézményekben és ugyanennyien végzik jelenleg is tanulmányaikat a Szovjetunióban. (BUDAPRESS—APN) 5 BÉKÉS Hierum 1976. JANUAR 14,
