Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-13 / 10. szám
I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! NtPÚJSM 1976. JANUÁR 13., KEDD Ara: 1. —forint XXXI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Pártmunka és munkásművelődés Hosszú távra szóló feladatokat ad a pártszervezetnek a közpiűvelődési párthatározat. S noha gazdasági, szervezeti teendőik is jócskán lesznek a következő hónapokban, ezek sem terelhetik el figyelmüket a kulturális munkáról. Érvényes ez az üzemi pártszervezetekre is, hiszen a közművelődés előterében álló munkásművelődés fejlesztése közvetlenül kapcsolódik tevékenységi körükhöz. Az odafigyelésre, a rendszeres törődésre kötelezi őket a XI. kongresszus határozata is, mely kimondja: „Fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudatának gazdagítására, kulturáló- dására.” A pártszervezetek elsősorban éppen akkor szolgálhatják a munkásművelődést, ha következetesen hirdetik és magyarázzák fontosságát, a társadalompolitikai és a gazdasági célok megvalósításával szoros ösz- szefüggését. S erre most különösen szükség van, hiszefi régi betegségünk, hogy az új feladatok láttán elfeledkezünk a régebben megfogalmazottakról; már kevésbé érezzük fontosnak azokat. Holott az új ötéves tervben megjelölt gazdasági feladatok kifejezetten igénylik a dolgozók szakképzettségének, tudásának fokozását, a készséget az önművelésre. Lényeges feltétele ez annak ’ is, hogy előbbre lehessen lépni az üzemi demokrácia tartalmi elmélyítésében. A szocialista életmód elterjesztése, a közösségi szemlélet és magatartás erősítése ugyancsak közvetlenül összefügg a művelődés iránti igény felkeltésével és növelésével. A pártpolitikai munka előtérben álló feladatait az üzemi pártszervezetek tehát csak akkor tudják jól megoldani, ha közben nem szorul ' háttérbe a munkásművelődés fejlesztése, s az erre irányuló fáradozást szervesen beillesztik a mindennapi tevékenység egészébe. Természetesen ezután sem a pártszervezeteknek kell közvetlenül foglalkozniuk a szakmai és az általános műveltség fejlesztésével. (A politikai műveltség bővítése jórészt közvetlenül rájuk hárul, ez azonban már „begyakorlott” része a pártmunkának.) Elsősorban a helyi tevékenység fő irányát szükséges meghatározniuk, gondoskodva az erők összehangolásáról, összefogásáról. Régi tapasztalat, hogy a szakszervezet, az ifjúsági szövetség, az üzem művelődési intézményei, a gazdasági vezetés akkor képesek a lépést egyeztetve és hatékonyan cselekedni a munkások műveltségének fokozásáért, ha a pártszervezet igényli ezt, segítséget nyújt hozzá és ellenőrzi. A mindennapi tapasztalatok és tudományos felmérések egyaránt igazolják, hogy a munkásművelődés térképén akadnak még úgynevezett „fehér foltok” (elegendő utalni a bejárók, a segédmunkások, az üzemi termelésbe most bekapcsolódó nők, a munkásszálláson lakók műveltségének hézagaira). Sok dicséretes törekvés született már a „fehér foltok” eltüntetésére, s ez a buzgalom a jövőben sem lankadhat. A legtöbb figyelmet azonban a pártszervezeteknek mégsem erre a területre, hanem a munkásság törzsgárdájának, alapvető magjának további művelődésére célszerű fordítaniuk. A termelés szükségletei, mint társadalompolitikai céljaink. Amellett az energiák hasznosításának is ez a leggyümölcsözőbb módja, mert ha munkásság fő rétegeiben tovább erősödik a művelődés becsülete, akkor ők szinte automatikusan magukkal ragadják az el- maradottabbakat is. Ezért ajánlható, hogy a pártszervezetek elsősorban a törzsgárda művelődését kísérjék figyelemmel, erre összpontosítsák erőfeszítéseiket. Különösen hasznos, ha ebben a tekintetben is még jobban építenek a szocialista brigádok mozgalmára, amelyet méltán nevezhetünk a munkásművelődési célok legfontosabb, legkövetkezetesebb hordozójának. Az alapszervezeti vezetőség és a pártcsoport megfontolt tanácsai, a brigádokban dolgozó párttagok személyes példája nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy e közösségek kulturális vállalásai ne a „felsőbb- ségnek” szóló formális felajánlások legyenek, hanem álljanak összhangban az adott üzem valóságos szükségleteivel, az 'egyes brigádok és azok tagjai nak műveltségi állapotával, szakmai perspektíváival, közéleti feladataival és érdeklődé si körével. A pártszervezet so kát segíthet abban — tanács csal, bírálattal, az érdeklődés felkeltésével, a szükségletek tudatosításával —, hogy a brigádok ne bejegyzésre alkalmas eseményeket és rendezvények re szóló belépő jegyeket gyűjtsenek a brigádnapló és a majdani értékelés számára, hanem dolgozzák ki tagjaik kulturális fejlődésének gyakorlati programját. Olyan programot, amely mindenki számára a saját sze- méíyiségének fejlődéséhez leghasznosabbat ajánlja. Az ilyen vállalkozásokra azután jól épülhetnek a művelődés olyan közösségi formái — brigádklub, fórum, a brigád önképző köre stb. —, amelyek ugyancsak nagyon érdemesek a pártszervezet támogatására. A munkásság magvának. törzsgárdájának művelődését előmozdítani az idei pártpolitikai munkának is előtérben álló feladata. Az ötéves terv eredményes megvalósításában éppoly kevéssé nélkülözhető ez, mint az üzemi demokráciának a munkásosztály vezető szerepének további erősítésében. Gycnes László Budapestre érkezett a portugál külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Ernesto Meló Antunes, a Portugál Köztársaság külügyminisztere. Kíséretében van többek között Magalhaes Cruz, a portugál külügyminisztérium politikai főigazgatója. A külügyminisztert a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, továbbá Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt ä foElkészültek az első zárszámadások A Mezőkovácsházán működő seprűcirok termelő, értékesítő és feldolgozó közös vállalkozás, népszerű nevén a CITÉV, valamint a Magyarbánhegyesen működő baromfitenyésztő, keltető és értékesítő közös vállalkozás (BARTÖV) elkészítette 1075. évi gazdálkodásának értékelését. A CITÉV január 14-én Mezőkovácsházán, a BARTÖV pedig január 15-én Magyarbánhegyesen összegzi a tapasztalatokat igazgató-tanácsülésen. Ekkor határozzák meg a jövedelem felosztását is. A közös vállalkozások választott vezető testületéi — ellenőrző bizottság, nőbizottság, döntőbizottság — ugyancsak beszámolnak az 1975-ben végzett munkáról. A termelőszövetkezeti közös vállalkozások lényegében azéi-t igyekeztek a zárszámadás elkészítésével, mert a közös munka eredményéből származó jövedel. met a tag-tsz-ek egyszámlájára kell átutalniuk. Ezt az összeget valamennyi szövetkezet beépíti saját zárszámadásába. gadtatásnál Csaba Ferenc, a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete és Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) MA KORSZERŰ SZABVÁNY — JOBB MINŐSÉG (3. oldal) TIZENKÉT ÉVE „BALASSÄS” (4. oldal) ÉJ HALFAJTÁK, HALHIBRIDEK (5. oldal) JELENTÉS A LABDARUGÓKRÓL ÉS A TEREMKÉZILABDA KUPA NEGYEDIK FORDULÓJÁRÓL (6. oldal)-fA HÉT FILMJEI (7. oldal) Újításokból egy év alatt 4,5 millió forint megtakarítás A MÁV Szegedi Igazgatósága 1 területén dolgozó újítók a közel, múltban felmérték, milyen eredményeket értek el 1975-ben. Az adatokból megállapítható, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tett pótvállalásaikat is teljesítették. A vasútigazgatóság területén az elmúlt évben 888 újítási javaslatot nyújtottak be, 118-cal többet, mint egy évvel korábban. A benyújtott javaslatok közül 456-ot elfogadtak, 280-at bevezettek és 124-et kísérletre adtak át. A vasutas újítók találékonysága 4,5 millió forint megtakarítást jelentett az igazgatóságnak. A jelentős gazdasági eredménynek megfelelően alakult az újítók díjazása is. Tavaly több mint 220 ezer forint újítási díjat fizettek ki. Más módot is találnak a vasút- igazgatóságnál arra, hogy a legeredményesebb újítókat és közreműködőket megjutalmazzák. Legutóbb, az 1975-re meghirdetett éves újítási verseny befejezésével hatvankettőezer forint jutalmat és három Kiváló Dolgozó kitüntetést adtak át a mozgalom élenjáróinak. Az utóbbiak között két békéscsabai újítót is Gázvezeték szigetelés Az egyre bővülő gázvezeték-hálózat beszerelési munkáit kezdték meg Békéscsabán a DÉGÁZ Magyar—Szovjet Barátság Szocialista brigádjának tagjai. Képünkön a Luther utcai gázhálózathoz mintegy 650 folyóméter gázvezeték szigetelését háromsoros üvegtextillel és négysoras bitumenréteggel látják el. A munkálatok előreláthatólag február végén kezdődnek meg (Fotó: Kocziszky László) találunk, Pardi Zsigmondot és Mitykó Mihályt. Az igazgatóság újítási versenyében eredményesen szerepeltek a Békés megyében dolgozó vasutas újítók. A versenykiírás szerint a tíz legjobb szolgálati helyet jutalmazták. Ennek alapján az igazgatóság munkahelyei közül harmadik a vésztői Vontatási Főnökség 8859 ponttal, hatodik a békéscsabai Pályafenntartási Főnökség 6370 ponttal. Helyezésükkel hatezer, illetve négyezer forint jutalmat érdemeltek ki. Rajtuk kívül dicséretben részesült a békéscsabai és a mezőhegyesi Vontatási Főnökség, valamint a békéscsabai vasúti állomás. A nagyszerű vésztői siker nem a véletlen műve. Eredménye annak a következetes újítói tevékenységnek, amit a vontatási főnökség dolgozói évek óta folytatnak. Egy évvel korábban még a nyolcadikok voltak, azóta már a MÁV egyik legeredményesebb újító-munkahelyévé léptek elő. A vésátőiek tavaly 36 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyeket elfogadtak és 34-et már bevezették. Az újításokkal 330 ezer forint megtakarítást értek el, ami kétszerese a korábbi évinek. Újításaik között tíz munkavédelmi jellegű, három pedig a kulturált utazással kapcsolatos javaslatot tartalmaz. A főnökségen évek óta két újító szocialista brigád — a Gagarin és a Lenini KISZ — működik. Különösen a Gagarin- brigád dolgozik eredményesen. Tavaly vállalták, hogy a brigád minden tagja tesz egy-egy újítási javaslatot. Vállalásukat túlteljesítették. A tervezett 11 javaslattal szemben, 20-at adtak be, melyből 19-et már elfogadtak, egy pedig elbírálásra vár. A brigád újítói tevékenységévé! elérte, hogy négy dolgozójuk — Mezei Géza. Hollósi Károly, Bagó Imre és Domokos István — a Kiváló Újító kitüntetés ezüst és bronz fokozatához szükséges feltételeket teljesítette. Példájukat a többi szocialista brigád is követi. Ma már minden brigádban található újító, közöttük sok a fizikai munkás és fiatal. S ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a főnökség összlétszámúnak 18 százaléka rendszeres újító. már nem is meglepő az eredmény. A tavalyi sikerek nem tették elbizakodottá a vésztői újítókat. Most már az idei feladatokra készülnek, s szeretnék minél előbb eredményes javaslattal segíteni a vasútigazgatóság munkáját. Getléri JAruif /
