Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

A lenini Iszkra évfordulója Hetvenöt esztendeje annak, hogy megjelent az oroszországi forradalmi marxisták illegális újságja, az Iszkra. Több mint egy esztendei elő­készítő munkára volt szükség ah­hoz, hogy Oroszország szinte va­lamennyi nagyipari központjá­ban a munkásosztály harcának szervezői kezükbe vehessék első számát. Lenin már 1899 végén, még szibériai száműzetésének idején kidolgozta az oroszországi szociáldemokraták országos ille­gális lapjának tervét. „Rendsze­resen megjelenő és valamennyi helyi csoporttal szoros kapcso­latban levő pártlap'’ kiadásának megvalósítását tekintette az oroszországi marxisták legköze­lebbi céljának és égető felada­tának. Miért tartotta ezt akkor Lenin mindennél fontosabb feladat­nak? Azért, mert felismerte, hogy a szociáldemokrata mun­kásmozgalom Oroszországban csak úgy válhatik a cári ön­kényuralom megdöntésére alkal­mas politikai erővé, ha a helyi csoportok egymással szoros kap­csolatban folytathatják munká­jukat, kicserélhetik harci tapasz­talataikat, tisztázhatják forra­dalmi munkájuk tartalmát, pers­pektíváját és módszereit és ké­pessé válnak közös fellépésre. Azt is világosan látta, hogy az oroszországi szociáldemokrácia sajátos helyzete miatt mindezek megvalósításában döntő szerepe van az országos pártlapnak. Száműzetésének letelte után a külföldre távozása előtti mint­egy félévnyi idő alatt Lenin nem sajnálta az időt és a fáradságot az országos pártlap tervének el­fogadtatása, a csoportokkal va­ló rendszeres kapcsolatának biz­tosítása, az illegális terjeszté­sére szolgáló apparátus megte­remtése érdekében folytatott le­velezésre, tárgyalásokra és uta­zásokra. Nem volt könnyebb a lap elő­készítésének külföldi munkája sem. Nyilvánvaló volt, hogy az Iszkra folyamatos szerkesztését, nyomtatását és expediálását csak Oroszországon kívül, az emig­ránsok és más országok szociál­demokratáinak segítségével lehet megoldani. Most már Svájcban és Németországban folytak a tárgyalások. Űjabb félévnyi idő kellett ahhoz, hogy 1900. decem­ber 24-én Lenin Münchenből megírhassa Axclrndnak. hogy az Iszkra első számát már kiszed­ték. Az új, országos pártlap jelen­tősége persze nem puszta létre­jöttében van, hanem elsősorban és főképpen abban a forradalmi marxista programban, aminek szószólója, propagátora volt, és amelynek terjesztése és megva­lósítása érdekében folytatott harc szervezője lett. Századunk első éveiben iszk- rásoknak nevezték azokat, akik az oroszországi munkásmozgal­mat a szociáldemokrácia prog­ramja alapján akarták szervezni és vezetni. A ml Népszabadsá­gunknak megfelelő formátumú, eleinte havonként, hamarosan kéthetenként átlagban 8 000 pél­dányban megjelenő pártlap le­hetővé tette az iszkrások fölül­kerekedését az oroszországi mun­kásszervezetekben és előkészítet­te az Oroszországi Szociáldemok­rata Munkáspárt marxista prog­ram alapján történt újjászerve­zését. Az 1903-ban tartott II. pártkongresszuson többséget kap­tak az iszkrások. Azóta nevez­ték azokat az oroszországi mar­xistákat, akik Lenin vezetésével következetesen képviselték az Iszkra forradalmi marxista irányvonalát többségieknek, bol­sevistáknak. A történelem igazolta, hogy a lenini Iszkra méltán viselte címlapján a dekabristák jelmon­datát: Szikrától lobban fel a táng. Béki Ernő (Folytatás az 1. oldalról) messé tételéért folytatott harc fontosságát, valamint azt, hogy szüntelenül dolgozni kell a nem­zetközi kommunista és munkás­mozgalom egységének megszi­lárdításáért — a marxizmus— leninizmus és a proletár interna­cionalizmus elvei alapján. A kubai párt és az ország bel­ső életével foglalkozó többi ha­tározatai egyebek között a val­lással, a tudománypolitikával, a kultúrával, a népműveléssel, a nők egyenjogúságának kérdése­vei foglalkoznak. A kongresszus nemzetközi kérdésekkel foglalkozó határo­zata megállapítja, hogy Kuba szilárd tagja a szocialista orszá­gok közösségének — amely a Szovjetunió körül fejlődött ki. Eltéphetetlen kötelékek fűzik Latin-Amerüca testvórnépeihez és osztja mindazoknak az orszá­goknak a törekvéseit, amelyek Ázsiában és Afrikában a hala­dásért küzdenek. A Kubai Kommunista Párt, a nép és állam olyan külpolitika mellett foglal állást, amely a marxizmus—leninizmuson ala­pul és a proletár internaciona­lizmusból merít ihletet. Síkra száll korunk három nagy áram­latának akcióegysége mellett. A kongresszus nagyra értékeli a nemzetközi enyhülés kezde­tét. Ez a Szovjetunió békepoli­tikája döntő hozzájárulásá­nak köszönhető. A minden nép óhajtotta béke azonban még j nincs biztosítva. Minden nép feladata küzdeni azért, hogy az envhriilés visszafordíthatatlanná váljék, kiterjedjen politikai és katonai területre is. Ugyanakkor az okmány leszö­gezi, hogy a békés együttélés Hartoí Hanoiban hétfőn megnyílt a VDK nemzetgyűlésének üléssza­ka. A képviselők meghallgatják a nemzetgyűlés állandó bizottsá­gának jelentését, amely a Viet­nam újraegyesítése ügyében tar­tott politikai konzultatív érte­kezlettel foglalkozik, továbbá a VDK kormányának az 1976. évi állami tervről és állami költség­vetésről szóló előterjesztését. * * » A Felszabadulás hírügynökség beszámolt a DNFF megalakulá­sának 15. évfordulója alkalmá­ból december 19-én Ho Si Minh- városban tartott ünnepi nagy-1 gyűlésről. A szónok, Nguyén Huu Tho, a DNFF Központi Bi­zottságának elnöke beszédében ' nem jelent szünetet az ideoló­giai és az osztály harcban. A kubai kommunisták külpo­litikai dokumentuma részletesen elemzi az egyes országokkal kialakult kapcsolatokat. A szo­cialista közösséggel, elsősorban a Szovjetunióval létrejött test­véri együttműködést méltatva, hangsúlyozza a KGST-ben való részvétel jelentőségét, ezen be­lül többi között a Magyaroe- szággal kialakult szoros kötelé­keket A határozat ugyanakkor, ami­kor normálisnak minősíti a Kí­nai Népköztársasággal és Albá­niával fennálló államközi kap- csalatokat, hangsúlyozza, hogy Kubát ezektől az országoktól el­választja az általuk képviselt nemzetközi politika, amelyet a latin-amerikai kommunista pár­tok nyilatkozata is elítélt. A kongresszus egyet ért ezzel a nyilatkozattal. Az Egyesült Államokhoz való viszonyról szólva, a kongresszus megerősíti a Fidel Castro beszé­dében foglaltakat. Eszerint hi­vatalos tárgyalások csak akkor kezdődhetnek, ha az Egyesült Államok megszünteti a Kuba el­leni gazdasági blokádot. Ha a washingtoni kormány tett is lé­péseket a blokád felszámolásá­nak irányába, intézkedései még nem kielégitőek. Végül a kubai kommunisták állást foglaltak a nemzetközi kommunista mozgalom egysége mellett. Aláhúzták, hogy a ku­bai kommunisták támogatják a latin-amerikai kommunista pár­tok azon határozatát, amelyben a pártok síkraszállnak a kom­munista és munkapártok új világértekezletének összehívása mellett. (MTI) méltatta a front 15 éves tevé­kenységének dicső fejezeteit, és kitért a forradalmi harc új sza­kaszában a dél-vietnami nép előtt álló fontos feladatokra. Ezek között első helyen említet­te meg Vietnam újraegyesítésé­ről folytatott politikai konzulta­tív konferencia határozataiból adódó feladatokat, az általános választásokra történő felkészü­lést. • • • Pham Van Dong kormányfő elnökletével Hanoiban ülést tar­tott a TOK minisztertanácsa. Az ülésen értékelték az 1975. évi ál­lami terv teljesítésének eredmé­nyeit, és megvitatták a jövő évi tervre vonatkozó javaslatot Argentínából jelentik Buenos-Aires | A december 10-én fellázadt! argentin tiszti alakulatok hét­főre virradó éjjel bejelentették, hogy elutasítják a kormány megadási feltételeit és folytat­ják akciójukat. Szabadon bocsá­tottak azonban négy kormány­hű tábornokot, akiket eddig őrizetben tartottak. A lázadók kikötötték, hogy a kormánynak semmiféleképpen sem hajlan­dók megadni magukat, legfel­jebb a légierő egységeinek. Kö­vetelik továbbá, hogy a lázadá­sért felelős tisztek közül senki­nek se essék bántódása és a különböző fegyvernemek kép­viselői között kezdődjenek tár­gyalások az ország politikájá­nak lényeges módosításáról. Tomas Voterro hadügyminisz­ter és Orlando Agosti tábornok, a légierő főparancsnoka vasár­? * “ 1975. DECEMBER 23. nap este tájékoztatta Isabel Pe­rón elnököt a lázadókkal tar­tott tárgyalások állásáról. Hírek szerint vasárnap délelőtt is köz­vetítő tárgyalások folytak a lázadó egységekkel, de azok si­kertelenül végződtek. A lázadók továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a Rio de La Plata part­ján lévő Jorge Newbery és a Moron légitámaszpontokat. Va­sárnap a Moron támaszpontot erős rendőri és katonai alakula­tok zárták körül. A kormány utasította a rá­diót és a televíziót, hogy ne su­gározzon olyan híreket, ame­lyek alkalmasak a nyugtalanság felkeltésére és a közrend meg­bontására. Az onszág haladó szervezetei elutasítják a lázadást. A két és fél millió dolgozót tömörítő ál­talános munkásszövetség beje­lentette, hogy a lázadás eluta­sítása és Isabel Perón támoga­tása jegyében hétfőn rövid sztrájkot tartanak. Kádár János látogatása a kubai Forradalom Múzeumában Bajnok Zsolt és Király Ferenc, az MTI tudósítói jelentik: Nyúlánk, erőteljes fiatalember áll szemközt egy egyenruhás, pisztolyos férfival. Mögöttük az utca forgataga, összemosódó ar- cok, tizen- és huszonéves fiúk és lányok. Az előtérben álló két férfi szemmel láthatóan szópár­bajt vív. A fegyvertelen ifjú Fi­del Castro. Akivel pedig farkas­szemet néz, a népelnyomó hata­lom egyik bizalmi vezető embe­re: a rendőrség felügyelője, aki be akarja tiltani a haladó egye­temista fiatalok tüntetését. A már fakuló fénykép — sok száz más dokumentum, emlék­tárgy és relikvia mellett — ott látható a havannai Museo de la Revolucion (A Forradalom Mú­zeuma) termeiben, ahova vasár­nap délután ellátogatott a Ku­bai Kommunista Párt első kong­resszusán résztvevő magyar párt­küldöttség, élén Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárával. Nelson Mar­tinez őrnagy, igazgató kalauzol­ta végig Kádár Jánost a múzeum termein, a tárlók között, s is­mertette a gyűjtemény anyagát. A Forradalom Múzeumát az egykori, gyűlölt diktátor, Batis­ta elnöki palotájában rendezték be, s a fényes .termek sok évti­zedes hősi harc történetéről ad­nak áttekintést. Láthatók itt a forradalmárok ujjlenyomatát őr­ző rendőrségi kartotékok, a ku­bai nép szabadságáért életüket áldozó mártírok képei, személyes j használati tárgyai. Fegyverek, amelyeket Fidel és társai forgat- | tak, kulcsok, amelyek bebörtön- J zött forradalmárok celláinak aj- J tóit nyitották, orvosi műszerek: { amelyekkel a legendás Che Gue- j vara gyógyított, s a rejtjeles táv- | irat fotókópiája, amely tudatta, hogy Mexikóból elindult a Gran- j ma hajó, fedélzetén 82 forradal­márral ... Kádár János a látogatás vé­gén a következőket írta a mú­zeum emlékkönyvébe: — A múzeum gazdag anyaga jól mutatja a kubai nép áldoza­tos, hosszú harcát a függetlensé­gért, a szabadságért, a társadal­mi haladásért. A nép történelmi útján határkő a Kubai Kommu­nista Párt első kongresszusa, amely a napokban összegezi e harc nagyszerű eredményeit és gazdag tapasztalatait. A világ ha­ladó népei és emberei — köz­tük a szocializmust építő magyar nép — tisztelik a hős kubai né­pet. hős forradalmi pártját és nagy fiát, Fidel Castro élvtársat. Ki- váníuk, hogy a kubai nép élvez­ze harcának gyümölcsét, szabad életét és gyarapítsa tovább ered­ményeit. A bejegyzést aláírták a ma­gvar nártküldöttség tagjai is. (MTI) Púja—Gromiko tárgyalás Hétfő: Moszkvában megkez­dődtek a tárgyalások Andrej Gromiko, az SZKP KB Fl| tag­ja, a Szovjetunió külügyminisz­tere és Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, Magyarország külügy­minisztere között. A meleg baráti légkörű tár­gyaláson a felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatok néhány kérdését és számos időszerű nemzetközi problémát. A hét szo­cialista ország moszkvai külügy­miniszteri értekezletén elért megállapodások szellemében a szovjet és a magyar diplomácia vezetője megvizsgálta az európai enyhülés elmélyítését célzó to­vábbi lépéseket. (TASZSZ) Szabadon engedték a túszok egy részét az OPEC bécsi székházát megtámadó terroristák Becs Hétfőn reggel hél ára után a kőolajexportáló országok szer- I vezete (OPEC) bécsi székházé- j ba behatolt terroristák túszaik­kal együtt a rendelkezésükre bocsátott .autóbuszba szálltak. A támadók magukkal viszik az olajminisztereket, szám szerint 11 minisztert, továbbá a minisz­terek társaságában levő hivata­los személyeket. Amikor a terroristák elhagy­ták az OPEC székházát, szaba­don engedték a szervezet oszt­rák állampolgárságú tisztvise­lőit és azokat a külföldi állam­polgárokat, akik az OPEC-nél teljesítenek szolgálatot. A ható­ságok a székház első emeletén újabb halottat találtak, akinek kilétét egyelőre nem ismérik, ezzel háromra emelkedett a terrorista akció áldozatainak száma. A bécsi kórházból mentőautó­val a repülőtérre szállították ét azt a terroristát, aki a tűzharc­ban haslövést kapott és műté­tet hajtottak végre rajta. A sú­lyos sebesültet elhelyezték ab­ban a DC—9-es gépben, amely a schwechati repülőtéren vá­rakozik arra, hogy megérkezzen az autóbusz a terroristákkal és túszaikkal. A túszként fogva tartott mi­niszterek névsora a következő: Algéria: Belaid Abdesszalam ipar- és energiaügyi miniszter. Ecuador; Jaime Duenas Villavi- cencia, a természefti kincsek mi­nisztere. Gabon: Edouard­Alexis M., Bouy-Boutzit ál­lamminiszter. Indonézia: Ibnu Sutowo altábornagy, a Fertan­nina Állami Olajtársaság Igaz­gatója. Irán: Dzsamsid Amuz- gar belügy- és kőolajűgyi mi­niszter. Irak: Kamel Abdel Ka­rim kőolajipari és bányaügyi miniszter. Káváit: Abdel Mut- talib A1 Kazimi olajipari mi­niszter. Líbia: Ezzeddin Mabruk kőolajipari miniszter. Nigéria: Mofia Tonjo Akobo kőolaj- és energiaügyi biztos. &zaúd-Ará- bia: Ahmed Zaki Al-Jamani olajipari miniszter. Venezuela: Valentin Hernandez Acosta bá­nya- és kőolajügyi miniszter. Algír A kért repülőgépen — ame­lyet rendelkezésükre bocsátot­tak az osztrák hatóságok —, az algériai fővárosba érkezve, a túszok egy réstót szabadon en­gedték. Az osztrák légitársaság repülőgépének Algírba érkezése után azonnal megkezdődtek a tárgyalások a kommandó és az algériai hatóságok között. Algé­riai részről Abdel Aziz Butef- lika külügyminiszter tárgyalt a terroristákkal. A fegyveresek először algériai túszaikat, Be­laid Abdesszalam ipari és ener­giaügyi minisztert és munka­társait bocsátották szabadon, majd az OPEC-értekezlet ecuadori, indonéziai, venezue­lai, gaboni és nigériai részt­vevőit engedték el. A többi túsz továbbra is a terroristák kezén van. így a gé­pen maradt szaúd-arábiai, Irán, Irak, Líbia, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emirátusok Államszövetsége küldöttsége. A legújabb jelentések szerint a repülőgép Algírból to­vább folytatja útját. Az úti­cél egyelőre ismeretied? (AJTP) Befejeződött a Kubai KP első kongresszusa •• IJnnenséör Hanoiban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom