Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-13 / 292. szám
0 \ A gyesről — számokban N yolcéves a gyermekgondozási segély, a gyes. S amint egy nyolcesztendős lurkónál már többkevesebb biztonsággal megmondhatjuk „mennyire sikerült”, a jövőjét íelelŐ6en előkészítő társadalmunk nyolcéves kedvencénél is indokolt a születésnapi családi ünnepségen egy percre elidőzni; számba venni: hogyan fejlődött, mit várhatunk tőle? Ismeretes, hogy az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segély intézménye arra hivatott, hogy a dolgozó és szülő anyák problémáin segítsen és könnyítsen a gyermek elhelyezési gondjain. A gyes bevezetésekor a • vártnál jobb volt a fogadtatás, 1968-ban és 69-ben esztendőről esztendőre kevesebben éltek vele, hogy azután 1970-ben fordulat következzék be és 1973 óta évről évre meg is haladja az 1967-es szintet Beható és összetett tanulmányt igényelne annak felderítése, miért történt ez így. Az egyik fő ok — az anyagiakon tül — az a rendkívül fontos felismerés, hogy a csecsemőnek, a cseperedő apróságnak talán az első években van legnagyobb szüksége az anya közelségére. A gyes fellendülésében — tartósan 195— , 200 ezer körül alakul évente a segélyen levők száma — fan to* szerepe van annak, hogy a fiatalok kívánják a gyereket és kő. zülük mind többen ismerik fel: a gyermekneveléssel természetesen együttjáró sok-sok gond mellett mennyj örömet is szerez egy-egv apróság. A statisztikai felmérések szerint a születésben elértük vagy legalábbis megközelítettük a kívánt arányt, hiszen 1974-ben ezer lakosra már 17.8 születés jutott. A jelek szerint az 1975-ös eredmény nagyjából hasonlóképpen alakul, s ez örvendetes dolog; 1972-ben ezer lakosra csupán 14,6 születés jutott hazánkban. Figyelemre méltó a gyes Igénybevételének területi megoszlása: 1973—74-ben — Pest megye kivételével — valameny- nyi megyénkben nőtt; jellemző, hogy az igénybevételi arány minimuma !69,1 százalék) is magasabb, mint az elmúlt időszak országos átlaga (69 'százalék). Igen sokan élnek a gyes nyújtotta lehetőségekkel Zala megyében, s ez annál örvendete- sebb, mert ebben a megyében 1967—69 között az országban 'a < legkevesebben vették igénybe a gyest Ehhez, hasonló, csak éppen fordított előjelű változás a már említett Pest megyei: az 1967—69. évi első helyről a 14- re esett vissza, úgy, hogy közben abszolút számban nem történt változás. Jelentősen növekedett az igénybevétel Komárom és Győr megyében. Városban és a községben az igénybevétel aránya csaknem azonos mértékű: a városokban 81, a községekben 70 százalék. A megyei városok közül Győrben élt legtöbb kismama a gyes nyújtotta lehetőségekkel, itt az igénybevétel aránya 88 százalék. Az elmúlt időszakhoz, képest fejlődés van ilyen szempontból például Miskolcon, de nagy iparvárosunk még így is jóval az országos átlag alatt (65 százalék) maradt. A megyék igénybevételi aránya — talán Győr és Csongrád kivételével — meghaladja a megyei városokét. A gyes születésnapi mérleg-v készítése tehát országosan mindenképpen pozitív, ennek kapcsán joggal mondhatjuk: egyre többen : értik meg, hogy a fele- : lősség a gyermekért a kö- • zösség, a társadalom ügye, fe- I lelőssége is. Bölcsődék, óvodák • építésére irányuló nagyüzemi és : más közösségi erőfeszítések jel- j zik ezt, de az a még szélesebb : körű társadalmi összefogás is, ; amely az utóbbi években or- : szágszerte mindinkább kibonta- • kozik a többgyermekes családok ■ helyzetének javítására, könnyí- ■ tésére. ttjlaki László : Ül Ázsiában 2000>ben UNESCO-Dienst Ázsia 2000-ben Is olyan kontinens lesz, ahol a falusi lakosság van túlnyomó többségben, akkor is, ha a városok felé áramlás jelenlegi arányai változatlanok maradnak — írja a Population Education in Asia című UNES- CO-kiadvány, amelyet a szervezet regionális nevelésügyi irodája adott ki Bangkokban. Adataiból kiderül, hogy jelenleg 100 lakos közül 80 él falun Ázsiában. Becslések szerint az évezredfordulóig minden száz lakosra 35—10 városlakó jut majd. T. V. ßerecz Miklós: Alomhajó Az a fiú kicsi fiú nagy pajzzsal jár megvéd vele Áz a fiú kicsi fiú éjjel nappal banánt enne Az a fiú kicsi fiú gyalogolta! meneteltől Ár, a fiú kicsi Hú azt mondja hogy 1 Ö a legszebb Az a Hú kicsi Hú szétszedi az írógépem Az a Hú kicsi Hú legszebb szavam legszebb képem Az a Hú kicsi fiú nagy muzsikus nagy énekes Az a fiú kicsi fiú fia rázendít az álh kedves Az a fiú kicsi fiú nekünk a szép nekünk a jó Az a fiú kicsi fiú olyan mint egy álomhajó. ♦ A kis képzőművészek A gyurma kibontja az ügyes kezű, tehetséges kisgyermekek fan táziáját. Különösen akkor, ha avatott irányítók segítik ezt. mint néhánv helyen. Képünkön képzőművész tanítgatja őket a ügyes ujjaik különféle mesefigurát formálnak a holt anyagból Tudnivalók az új KRESZ-rÖl A jármű közlekedésére vonatkozó szabályok AZ ELINDULÁS: A járművel való elindulás szabályai a jelenleg hatályos szabályokkal lényegében azonosak- Fontos azonban tudni, hogy a folyamatos forgalomnak minden olyan jármű köteles elsőbbséget adni, amelyik a forgalomból kihajt, illetőleg oda visszasorol. Az úttest széléről elinduló, vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű a folyamatos forgalomban haladókon kívül a gyalogosok részére is köteles elsőbbséget adni. Az elindulást, illetőleg az úttesre való ráhajtást (a KRESZ 29. § (2) bekezdésben előírtak szerint) irányjelzéssel jelezni kell akkor is, ha az irányváltoztatással nem jár. A járdáfi merőlegesen áthaladó jármű — házból, telekről stb. való kihajtáskor, illetve behajtáskor — a járdán haladó gyalogosokat közlekedésükben nem zavarhatja. Az időközben érkező gyalogosoknak azonban — ba a ki-, illetve behajtás hosszabb időt vesz igénybe — meg kell várni a ki- behaitás befejezéséi. Üj szabályt tartalmaz a 24. § (2) bek., amely előírja, hogy a menetrend szerint közlekedő autóbusz- és trolibuszmegállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) a többi járműnek — ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető — lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé kell tenni, illetve a tqrhegszállító gép-^ jármű vezetője részére előírja, hogy csak akkor indulhat el, sorolhat be, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. A jogszabály tehát nem elsőbbségről, hanem kölcsönösségről szól, s ezért ha a tárgyalt forgalmi helyzetben összeütközés következik be, mindjét jármű vezetője felelős lehet. HALADAs AZ ÜTŐN: A vonatkozó jogszabály az úton való közlekedés általános szabályaira, elsősorban a sebesség megválasztására tartalmaz rendelkezést. Lényege abban van, hogy a szabályokban egyébként megengedettnél lassabban kell haladni, ha az időjárási, látási, forgalmi és az útviszonyok, illetve a jármű adottsága indokolttá teszi. A KRESZ 25. § (2) bekezdésében foglalt szabályokról fontos megjegyezni, hogy az úttest menetirány szerinti jobb oldalán az ú't- és forgalmi viszonyok által indokolt mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Kötelező tehát jobb oldalon is a jobbra tartás, s ez a szabály vonatkozik az egyirányú forgalmú és a párhuzamos közlekedésű utakra is. A lassú járművekkel szorosan az úttest jobb szélén kell haladni. A fogalomban meghatározottakon kívül lassú járműnek tekintendő minden olyan jármű, amely 30 km/ó, vagy annál lassabban halad. Az új jogszabály a terelőszigetet megszüntette, s helyette a „járdasziget” egységes elnevezést adta, s nemcsak a közhasználatú járművek megállóhelyeinél, hanem az úttest menetirány szerint jobb és bal oldalát elválasztó létesítménynek is a jövőben „járdasziget” a neve, amely mellett «— ha jelzőtábla jelzéseiből más nem következik — jobbról kell, egyéb helyeken levő járdasziget mellett jobbról is, balról is el szabad haladni. A JÁRMÜVEK SEBESSÉGE: A KRESZ 26. § (1) bek. írja elő, hogy egyes járművekkel legfeljebb hány km/ó sebességgel szabad közlekedni lakott területen belül, illetve kívül. Mellőzve a sebességhatárok felsorolását, e jogszabállyal kapcsolatban a járművezetőknek tudni kell, hogy a km/ó-ban meghatározott, illetőleg a' „Sebességkorlátozás” tilalmi tábla által jelzett sebességhatárt túllépni semmilyen címen nem szabad. Ugyanakkor a (KRESZ 25. § (1) 26. § (4) bekezdésből adódóan) a biztonságos sebességet — a KRESZ egyéb * rendelkezéseit is figyelembe véve — a jármű vezetőjének kell megválasztani. Azt. hogy az adott esetben a jármű vezetője szabályosan választotta-e meg a biztonságos (relatív) sebességet, a KRESZ 3. § c. pontban foglaltak értelmezéséből állapítható meg, mely szerint mindig szabálytalan az a sebesség — egyéb rendelkezés megszegése nélkül is —, amellyel a jármű mást veszélyeztet. A KRESZ 26. § (2) ‘bek. új szabályt tartalmaz, mely szerint, ha a lakott területen elhelyezett „Sebességkorlátozás” jelzőtábla 60 km/ó-nál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel — a lakott területre vonatkozó egyéb szabályok betartásával — szabad köz1 -Vednl. KÖVETÉSI TÁVOT .SAG: A jelenleg is hatályos általános szabályoktól'eltérően, az új szabályozásra fontos a. járművezetők figyelmét felhívni. Az új jogszabály előírja, hogy a 3500 kg-ot vagy a 10 m hosszúságot meghaladó jármű, illetve járműszerelvény között lakott területen kívül olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy a két említett jármű közé legalább egy — előzést végrehajtó — személygépkocsi biztonságosan be tudjon sírolni. Figyelmet érdemel követés esetéin az elöl haladó járművezető felelősségének kérdése (a 27. § (3) bek. értelmezéséből következik), mivel ha a sajáthibája miatt fékez hirtelen — pl. figyelmetlensége miatt túlhaladt egy útkereszteződésen —, és a követési távolságot nem tartó mögöttes jármű belerohan a fékező járműbe, a felelősség kölcsönös lehet. ELSŐBBSÉG AZ ÚTKERESZTEZŐDÉSBEN: A vonatkozó jogszabály az elsőbbséget azokban az útkereszteződésekben szabályozza — és e szabályok csak járművekre alkalmazhatók —, ahol az útkereszteződés forgalmát rendőri kar- vagy fényjelzések (KRESZ 6. § és 9. §) nem szabályozzák. Áthaladási elsőbbség szempontjából gz előírások az útkereszteződés teljes területére érvényesek, amely következik a KRESZ 34. § (8) bek. e. pontban előírtakból is. Azokban az útkereszteződésekben, ahol forgalomirányítás nincs, illetve „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Él- sőbbségadás kötelező” jelzőtábla az elsőbbséget nem szabályozza, illetőleg föld- és szilárd burkolatú utak kereszteződését kivéve, továbbra is megmaradt az úgynevezett jobb- kéz-szabálv, azzal az eltéréssel, hogy ha az útkereszteződésben érkező három jármű közül az egyik balra kíván kanyarodni, a KRESZ 31. § (5) bek. c. pontjára figyelemmel, a balra kanyarodó jármű hátrányban van a vele szemben iövő járművel, illetve az előtte jobbra kis ívben kanyarodóval. Az elsőbbségi jogról le is lehet mondani. A lemondást valamennyi jármű vezetője részére egyértelműen — kézzel történt intéssel, megállással — jelezni kell. Az elsőbbségről való lemondást visszavonni nem lehet.
