Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA \ NlPÚJSMí. 1975. DECEMBER 13., SZOMBAT Ara: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM MA: JELZŐLÁMPÁS FORG ALOMIRÁN YfTÁS BÉKÉSCSABÁN (4. oldal) NEMCSAK A PÉNZ... (4. oldal) TUDNIVALÓK A KRESZ-RÖL (9. old.) Elfogadták a magyar szakszervezetek XXIII. keagresszusáaak katározatát Jó szervezés — jó eszközkihasználás Ülésesen a megyei szállítási bizottság Pénteken reggel fél kilenckor az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában a vitával foly­tatta munkáját a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresszu­sa. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja és Pal­lói Árpád, az MSZMP KB tit­kára. A pénteki ülést az elnöklő Koszorús Ferenc, a vasutasok szakszervezetének főtitkára nyi­totta meg. Elsőként Karakas László munkaügyi miniszter emelke­dett szólásra. Ezután a vitában felszólalt Buku Imre, a Borsodi Szénbá­nyák szakszervezeti bizottságá­nak titkára, Gácsi Ferenc, a Lenin Kohászati Művek szak- szervezeti bizottságának titká­ra, Fehérvári Györgyné, a So­mogyi Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat művezetője, Urbán La­jos, a Magyar Államvasutak vezérigazgatója, Dávoti István­ná, a Május 1. Ruhagyár szak- szervezeti titkára, dr. Zádor György, a Budapesti Vegyimű­vek igazgatóhelyettese. Ezt követően külföldi dele­gációk vezetői köszöntötték a kongresszust. Felszólalt Claudio Silva, az Ecuadori Dolgozók Szövetségének küldötte, a kom­munális szakszervezetek főtit­kára, Fathi Maji Awad, a Jor­dániái Szakszervezetek Általá­nos Szövetségének főtitkára. Alberto Mino, a san-marinoi Munkásszöjvetség titkára, Salem Ahmed al-Issa, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Mun­kásszövetsége központi bizottsá­gának tagja. Ezután Tóth Józsefnek, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa vezető titkárának el­nökletével folytatta tanácsko­zását a kongresszus. Berzi Sán­dor, a SZOT testnevelési és sportosztályának vezetője ka­pott szót, majd Pálosfalvi Brú­nóvá, a Fővárosi Kézműipari Vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkára, Osztafin Sán­dor kőműves, a Középületépí­tő Vállalat szakszervezeti bi­zottságának tagja, Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottságának tit­kára, Hufnägel Sándor, a Zala megyei MÉSZÖV osztályvezető­je, Baksa László, a Volán 3. számú Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, Hassan Abdulla al Garas, a Jemeni Ál­talános Munkásszövetség • osz­tályvezetője, Nadesan Si- thamperan, a Ceyloni Szák. szervezeti Szövetség alelnö- ke, Jose Manuel Meneses, a Panamai Köztársaság Dolgozói Szakszervezeti Szövetségének titkára, M. M. Maganga, a Tan­zániai Dolgozók Országos Szö­vetsége főtanácsának tagja és Rédei Alfréd, az ARTEX főosz­tályvezetője. Ebédszünet után Petrák Fe­renc, a Bőripari Dolgozók Szakszervezete/ főtitkára elnö­költ tovább. A délutáni ülésen részt vett Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politi­kai Bizottság tagja és Bratyó János, az MSZMP ÍCözponti El­lenőrző Bizottságának elnöke is. / Elsőnek dr. László Ferenc, az Országos Vízügyi. Hivatal főosz­tályvezetője kapott szót, majd felszólalt Victor Ramirez, a Venezuelai Dolgozók Egység­központjának képviselője, Kett- ler Pál, az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat vezérigaz­gatója, Csákvári Erzsébet, a IV. kerületi szakorvosi rendelőinté­zet asszisztense, dr. Grétsy László, az MTA Nyelvtudomá­nyi Intézetének osztályvezető­je, a vita utolsó hozzászólója­ként pedig Tóth Márton, a Kő­bányai Textilművek géplakato­sa. Az elnök bejelentette, hogy a kongresszuson a külföldi ven­dégeken kívül 121-en jelent­keztek felszólalásra, közülük 84- en kaptak szót. Felkérte a töb­A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa befejezésé­hez közeledik. A kongresszus vitájában 84-en mondtak véle­ményt a szakszervezetek elmúlt években végzett munkájáról és a következő évek tennivalóiról — mondotta a SZOT főtitkára, majd így folytatta: — A vitában elmondta véle­ményét a bányász, a vasas, az építő, a kalauznő, a fonónő, az egyetemi tanár, a művész, a közalkalmazott. Az elhangzott gondolatok sokszínűek voltak, az élet minden területére kiter­jedtek. Ez a sokszínűség kife­jezte azt a határozott kívánsá­got, hogy céljaink megvalósítá­sában következetesen halad­junk előre, hogy céljaink miha­marabb valósuljanak meg a mindennapi életben, hogy mi­hamarabb küzdjük le azokat az akadályokat, amelyek fékezik az előrehaladást. bi jelentkezőt, hogy hozzászólá­sukat nyújtsák be írásban, azok ugyanúgy jegyzőkönyvbe kerül­nek, mint a szóban elhangzot­tak. Ezt követően Herczeg Károly, a SZOT titkára előterjesztette a határozatszövegező bizottság jelentését, majd Gál László, a SZOT titkára számolt be az alapszabály szövegező bizottság munkájáról. Végezetül az elnök felkérte Gáspár Sándort, a SZOT főtit­kárát vitazáró beszédének el­mondására. örültünk, ha áremelésre került sor. Népgazdaságunk jelenlegi helyzete azonban szükségessé teszi, hogy megosszuk a terhe­ket az állam és a lakosság kö­zött. Sokan tették szóvá, és fejtet­ték ki véleményüket, hogy ne­künk, a szakszervezeteknek mi­ként lehetne még többet tenni, hogyan lehetne még jobban be­tölteni hivatásunkat. Sokan meg­fogalmazták, hogy milyen mó­don tudjuk a magunk sajátos eszközeivel mind jobban szol­gálni a munkásosztály, a szocia­lizmus ügyét. A felszólalásokban így vagy úgy, de mindig megfogalmazó­dott az a gondolat, hogy növek­szik a dolgozók érdeklődése, igé­nye a szakszervezetek tevé­kenysége iránt. Ez így igaz. De (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap, pénteken megtartotta idei utolsó ülését a megyei szál­lítási bizottság. Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese a napirend előterjesztésekor meg­állapította: a IV. ötéves terv utolsó évében a korábbinál lé­nyegesen nagyobb szállítási fel­adat megoldására kellett vállal­koznia a MÁV-nak, a 8. számú Volánnak, az ipari és a mező- gazdasági üzemeknek. Az év má­sodik felében néphadseregünk alakulatai is segítették ezt a munkát. Munka közben sikere­sen teremtődött meg a szállítási feladatok és eszközök egyensú­lya. A megnövekedett feladatok egész évben a csúcsforgalomra jellemző helytállást követelték az emberektől. A megyei szállítási bizottság közreműködött a szállítási mun­kák szervezésében, egyeztetésé­ben, az eszközök mind hatéko­nyabb kihasználásában. E jó összhangnak tudható be, hogy a szállításban nem volt fennaka­dás. Az eszközöket és a berende­zéseket a MÁV-nál, a 8. számú Volánnál, az ipari és a mezőgaz­dasági üzemekben a korábbi éveknél eredményesebben hasz­nálták ki. Sokat javult a szállí­tók és a szállíttatók munkakap­csolata is. A vitában felszólalók közül többen kiemelték a MÁV szere­pét a cukorrépa-szállításban. Eb­ben az idényben a Sarkadi Cu­korgyár és a MÁV Szegedi Igaz­gatóság között olyan példás együttműködés alakult ki, amely lehetővé tette egész vonatszerel­vény cukorrépa fogadását Sar­kadon, napjában több alkalom­mal is. A sarkadi tapasztalato- i kát felhasználva a Mezőhegyes! Cukorgyárral is hasonló kapcso­latra törekszik a MÁV. A fejlesztési feladatok közül szóba került a Gyoma—Szegha­lom—Vésztő—Kötegyán vasútvo­nal korszerűsítésének szükséges­sége. A fővonalakon megrakott MÁV-kocsikat ugyanis nem le­het ezen az alacsony teherbírású pályán vontatni. Szó volt a hír-, közlés fejlesztéséről, a telexhá­lózat bővítésének jelentőségéről. Ezt a megye déli részén műkö­dő termelőszövetkezeíek sürge­tik. Megállapította a szállítási bi­zottság, hogy az eszkpzök átla­gon felüli kihasználását az elő­szállítás szervezése is segítette. Lényegében nem volt holt idő a szállítómunkában, mert amikor a berendezésekkel kielégítették«! lakosság szállítási igényét, a cu­korgyárak, az élelmiszeripar és általában az ipar kérését, az exportszállítási kötelezettsége­ket, akkor a fennmaradó kapa­citást az építőipar és az útépítő vállalat rendelkezésére bocsátot­ták. Az 1976. évi előszállítás szorgalmazása most már mind sürgetőbb. A megyei szállítási bizottság megköszönte a munkában érde­kelt vállalatok dolgozóinak, ve­zetőinek az 1975. évi igen ered­ményes munkát, majd dr. Takács János, a megyei tanács osztály- vezetője beszámolt dr. Ábrahám Kálmán KPM-államtitkár Békés megyei tárgyalásainak eredmé­nyeiről, az 1976. évi közúti prog­ramról és az ezzel összefüggő egyéb feladatokról. D. K. Gáspár Sándor beszéde Kongresszusunk mondaniva­lója tartalmazta mindazt, amire az elmúlt évékben törekedtünk, és amire a jövőben még inkább törekednünk kell: erősíteni a munkáshatalmat, segíteni nagy társadalmi céljaink, a szocialis­ta építés megvalósítását; még következetesebben érvényesíte­ni szocialista elveinket a társa­dalmi élet minden területén; segíteni megoldani népgazdasá­gunk jelenlegi feladatait, hogy hazánkban a dolgozók élete minden tekintetben tovább ja­vuljon. A hozzászólók sokoldalúan elemezték népgazdaságunk mai gondjait' és további teendőit. Ezek mögött — kimondhata ciá­nul is — meghúzódik az a kér­dés, hogy valójában milyen is a mi helyzetünk. A küldött elvtársak előtt is­meretesek azok az irányelvek, amelyeket pártunk Központi Bi­zottsága a készülő ötéves terv alapjául elfogadott. Meggyőző­déssel mondjuk; az ötéves terv célkitűzései reálisak és lelkesí- tőek, mert biztosítják népgazda­ságunk s ezzel együtt életszín- .vonalunk további fejlődését. Mély meggyőződésünk, hogy azokat a célokat amelyeket az ötödik ötéves .érv tartalmaz, meg lehet és meg is fogjuk va­lósítani. Fel lehet és fel is fog­juk számolni azokat a rendel­lenességeket is. amelyeket most is sokan szóvá tettek. A vita során szóba kerültek az árkérdések is. Akik ismerik a szakszervezetek eddigi tevékeny­ségét, jól tudják, hogy sohasem Befejeződött a LEMP hetedik kongresszusa Ismét Edward Giereket választották első titkárnak Pénteken délelőtt a VII. kong­resszus küldöttei egyhangúlag elfogadták a kongresszus hatá­rozatát és a párt szervezeti sza­bályzatában javasolt módosítá­sokat. Ezek közül az egyik ki­mondja, hogy a LEMP kong­resszusait a jövőben netn négy-, hanem ötévenként hívják össze. A plenáris ülés végeztével ko* ra délután megtartotta első ülé­sét a 140 tagú Központi Bizott­ság és megválasztotta soraiból a LEMP Központi Bizottságának első titkárát, a Politikai Bizott­ság és a központi bizottsági tit­kárság tagjait és a Központi El­lenőrző Bizottságot. Az ötnapos kongresszus záró­ülése délután fél négy órakor kezdődött. Ezen Piotr Jarosze- wicz miniszterelnök elnökölt. Adam Baldys bányász, az új Központi Bizottság tagja lépett a szónoki emelvényre. A küldöt­tek hosszan tartó tapsa közepet­te bejelentette, hogy a Központi Bizottság ismét Edward Giere­ket választotta meg első titká­rává. Ismertette a Politikai Bizott­ság összetételét, amely a követ­kező; Edward Gierek, Henryk Jab- lonski, Piotr Jaroszewicz, Ed­ward Babiuch, Jan Szydlak, Mieczyslaw Jagielski, Wojciech Jaruzelski, Wladyslaw Kruczek, Stefan Olszowski, Józef Tejch- ma, Zdzislaw Grudzien, Sta­nislaw Kania, Józef Kepa és Stanislaw Kowalczyk. A Központi Bizottság titkárai: Edward Gierek, Edward Ba­biuch, Stanislaw Kania, Jan Szydlak, Jerzy Lukaszewicz, Wincenty Krasko, Józef Pin- kowski, Andrzej Werblanö, Ry- szard Frelek és Zdzislaw Zan- darowski. A Politikai Bizottságnak Zdzislaw Grudzien, Stanislaw Kania, Józef Kepa és Stanislaw Kowalczyk személyében négy új tagja van. Egy régi tagja ma­radt ki: Fransziszek Szlachcic miniszterelnök-helyettes. A Politikai Bizottság póttag­jai: Kazimierzs Barcikowski, Jerzy Lukaszewicz és Tadeusz Wrzaszczyk. Ezután Edward Gierek mon­dott beszédet. Bevezetőben han­goztatta, hogy a kongresszus be­töltötte feladatát, kijelölte az ország következő ötéves idősza­kának tennivalóit. Megköszönte a bizalmat, hogy újra megvá­lasztották a párt első titkárává. — A Központi Bizottság a kongresszus útmutatásainak marxista—leninista szellemében fog tevékenykedni — folytatta, majd megállapította: a vita meg­erősítette az elmúlt öt évben járt út helyességét. Elmondhat­juk, hogy teljes egység volt po­litikánk megítélésében. A dina­mikus társadalom- és gazdaság- fejlesztési politika hasznos volt és jó eredményeket hozott. A kongresszus azzal bízott meg minket, hogy tovább folytassuk ezt a politikai vonalat. Ez szá­munkra, a Központi Bizottság és az egész párt számára a leg­főbb útmutatás. Ehhez hűek le­szünk. Azon fogunk munkálkod­ni, hogy Lengyelország erői nö­vekedjenek és lakói jólétben él­jenek. Fő célunk a fejlett szo­cialista társadalom felépítése. A szocializmus általános törvény- szerűségeit alkalmazzuk a saját viszonyainkra. Feladatunk a munka színvonalának és az em- (Folytatás a 2. oldalani

Next

/
Oldalképek
Tartalom