Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-11 / 290. szám
graps* A Jelenkor decemberi száma Gazdag, változatos tartalommal, értékes szépirodalmi, művészeti és tanulmányanyaggal jelentkezik a pécsi folyóirat új száma. A lap élén összeállítás köszönti a hatvanéves Benjámin Lászlót. A kiváló költő Ország című versét, Bertha Bulcsu interjúját, Futaky Hajna és Po- mogáts Béla tanulmányát, valamint Czine Mihály kritikai írását találjak az ünnepi csokorban.- Közli emellett a folyóirat Móser Zoltánnak Benjámin Lászlóról készített portré-fotcit és a költő versének kézírás-hasonmását. A lírai rovatban olvashatjuk még többek között Garai Gábor, Kislégi Nagy Dénes, Cs. Nagy István, Simái Mihály, Takács Imre és Vihar Béla költeményeit. A szépprózai írások sorában figvelmet érdemel Gáli István Április bolondja című kisregényének befejező részlete és Kalász Márton Lakodalmak című önéletrajzi riportja. A művészeti rovatban Martyn Ferenc írása Szekeres Emil festőművésznek a fővárosban kiállított képeit ismerteti, Bodri Ferenc pedig vidéki tárlatokról számol be. Tartálmas kritikai rovat és a hagyományos krónika zárna a Jelenkor új számát. (KS) Variációk a hatékonyabb gazdálkodásra Dobozon Rádiójegyzet iaeacsB«assss«ae«fl Ma már gazdaságtalan KISZ-esek és úttörők A Békéscsabai 2-es számú Általános Iskola 6. b. osztályát az elmúlt tanév óta patronálja a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat KISZ-alapseervezete. Az elmúlt évben a „Csillagkereső” akció végrehajtásában segítettek a gyerekeknek, üzemlátogatás szervezésével. A pajtások a» „Körös” Étteremben nézhettek körül. Az úttörők Tudományos-Technikai Szemléjének megyei döntőjét a 2-es iskolában szervezték meg. A napokban ugyancsak kedves meglepetést szerzett psztá- .Iyának az alapszervezet. A'Télapó látogatott el a gyerekekhez. Az ajándékcsomagok kiosztása után a pajtások kedves műsorral köszönték meg a KISZ- esek gondoskodását. bizonyos, hogy a termelés megszüntetését nem egységesen értelmeztük. Jó példa erre a dobozi Petőfi Tsz. Legutóbb 1971- ben szanálták a szövetkezetei Bevételhiányosak voltak. A szanálási bizottság azt javasolta, hogy a cukorrépa termesztését és a kertészkedést — e két rá-, fizetéses ágazatot — szüntesse meg a tsz. Azóta évek teltek él. A cukorrépa termesztését abbahagyták ugyan, de 1974-ben iára kezdték. Jövőre fejlesztenék: 170 hektárról 270 hektárra. Közel a gyár, különben is jól terem a répa. A kertészetet elsorvasztották. Jövőre már csak zöldbabot termesztenek. Amikor 1973-ban a kertészet az utolsó évét „rúgta”, hektáronként csaknem 100 ezer forint árbevételt értek el paradicsompaprikából! Ez adta az ötletét a jó szándékhoz. A doboziak a kertészet fejlesztésére vállalkoztak, ezért levelet küldtek a megyére és a bértömeg megemelését kérték, mivel a szanáláskor jóváhagyott összeg csak arra volt elegendő, hogy a búzát, a kukoricát és a napraforgót megtermeljék. Kérelmüket elutasították. A kertészkedést — mint gazdaságtalan termelést annyira megszüntették, hogy esen az őszön már a szakvezető is benyújtotta lemondását. Doboz lakosságát Békéscsabáról látják el friss zöldséggeL Jelen esetben hallatlan nagy tévedésről van szó! A gazdaságtalan termelés megszüntetésének nem az a kizárólagos módja, hogv egy zöldségtermesztésre ideális helyen drasztikusan számolják fel az ágazatot, hanem a termőhelyben, a hozzáértésben felelősséggel tárják fel a fogyatékosságokat a jövedel- j mezőség fokozására. Senki sem hiszi el, hogy a hektáronkénti 100 ezer forintot hozó pritamin. paprikára a tsz ráfizétett! A tölteni való paprikára sem fizetett rá. Doboz városközelsége ebben az ágazatban legalább olyan jelentős lehetne, mint ŰjkígyóFenyőfavásár sé, azzal a különbséggel, hogy a dobozi határt átszelik a Körösök és csatornái. A korlátlan mennyiségű öntözővíz szinte kínálja magát a legszárazabb nyári hónapokban is. Mégis a békési duzzasztó által felfogott vizet a zöldségnél alacsonyabb árbevételt adó kultúrák termesztésére fordítják. Békéscsaba,, Békés, Gyula, a feldolgozóipar! — hűtőház és konzervgyár, a kereskedelem (MÉK) — legalább olyan nagy tömegű zöldségtől esik el, mint amit Újkígyós termel és ad. Kétlem, hogy a Békéscsabától alig 10 kilométerre levő Doboz helyesen választotta meg a gazdaságfejlesztés irányát. A fogyasztói asztalközeiben, a feldolgozó ipar szomszédságában a gazdaságszervező munka szinte tálcán kínálja a lehetőséget. A jó termőföld, a víznyerési lehetőség, a rövid szállítási út és a munkaerő-kínálat (még a mostani is) amellett szól, hogy ennek a nagyon fontos ágazatnak értelmesen kellene helyet csinálni. — A gazdaságfejlesztés 1972- ben meghatározott módját, melynek megvalósítása napjainkban is tart, megállítani, a folyamatot megszakítani nem lehet — mondta Szakáll János tsz-elnök. A lucernalisztüzem &z évi 120—140 vagonos termeléssel, a szakosított sertéstenyésztő és -hizlaló telep, a szarvasmarha-tenyésztő ágazat es a pe- csenyebaromfi-nevelés meghatározza a továbbfejlődést A jószágállomány takarmányellátása saját termelésből leköti minden energiájukat. Az idén érték el először, hogy a szükséges takarmány megtermett. Kukoricából 55 mázsa a hektáronkénti átlag. Ezzel hektáronként 14—15 ezer forint árbevételt értek el. Ugyanitt egy hektár paradicsompaprika 5—6 hektár kukorica- termés bruttó bevételét hozza. Ha egy hektár paradicsompaprikára 40 ezer forint költséget számolnak, akkor a 60 ezer forint tiszta jövedelemből 200— 220 má2sa szemes kukoricát vásárolhatnának. A takarmány- gor.dot így is megoldhatnák. A terület hatékony kihasználására és a gazdálkodás színvonalának emelésére kiváló ez a példa. Dobozón a gazdaságfejlesztés ilyen módon nem lehet kizárt. A szövetkezet árbevételét ténylegesen csak úgy és akkor tehetik biztonságossá ha a jószágállomány takarmányát a jelenleginél kisebb területen állítják elő és a felszabadult földön munkaigényes, nagy árbevételt adó kertészkedést folytatnak. Erre a fejtegetésre azt mondják a doboziak, hogy nincs munkaerő. A tsz-ben 560-ra csökkent a foglalkoztatottak száma. Hová lettek a doboziak? A tsz elnöke szerint a falu lakossága 506ó—5500. Ebből a felnőtt korú, munkaképes 2500—3000. A dolgozó tsz-tagok mellett 650 a nyugdíjas. A harisnyagyárban 300-an dolgoznak. Ez még csak a feie a felnőtt lakosságnak. Nem valószínű, hogy a másik fele ingázik nap mint nap Doboz—Békéscsaba és Doboz-Gyula között. De járjanak el a községből 500-an. Vegyük áOO-ra a gyermekgondozásin levőket és az idős munkaképteleneket. 500- an még mindig vannak! Még 500 embert lehetne kérni: vállaljon munkát a kertészetben... és a családtagok? A bértömeg túllépése nem lehet akadály most már, mivel a kertészeti kultúrák munkadíja után, ha ezt a szövetkezetben külön könyvelik, a PM Bevételi Főigazgatóság nem számít fel jövedelemnövekmény-adót A kertészet ^ítai hozott milliók ráférnének Dobozra. Egy kis fellélegzést hoznának a gazdaságfejlesztés alapjainak gyors ütemű bővítéséhez. Szükség lenne erre, mert sok, nagyon sok itt még a tennivaló. Különösen nagy feladat a belvízrendezési munka, ami saját erő hiányában csak 1978-tól kezdődhet. Az V. ötéves terv főbb köz- gazdasági szabályzóit ismerve a dobozi gazdaságszervező munka mai iránya nem vezet elegendő erőhöz, a magasra állított mérce átugrásához. Búza. és kukoricatermesztésből itt sem lehet majd megélni. A hatékonyság növelésére a gazdaság- fejlesztésben bizonyos variációk szükségesek. Ezek közül egy a zöldségkertészet, amely Doboz sajátos földrajzi fekvése, az itt élőknek aranybányát jelenthetne. Dups! Károly Békési kaleidoszkóp A Rádióújságban megjelent előzetes program is arról tanú»- kodótt, hogy az immár két hónapja tartó Békés megyei rádióakció egyik legrangosabb eseménye lesz Zoltán Péter és Dal- los Szilvia: Békési kaleidoszkóp című műsora. E jegyzet szokásos terjedelmének javarészét kitöL. tené, ha a Békési kaleidoszkópnak csak az alcímeit leírnám, érthető izgalommal vártam tehát, hogyan sikerül majd egyetlen órában ilyen sok mindenről beszélni. Vasárnap délelőtt a Petőfi adón sugárzott műsor azt bizonyította, hogy a gazdag választék nem feltétlenül jár együtt a „bőség zavarával”. Orbán Tibor rendező a Békés megyéi Jókai Színház művészeinek közreműködésével színes, változatos, teljességre törő képet vázolt a Viharsarok életéről. Darvas Józsefnek, az Űj Auróra című irodalmi antológiát útnak indító gondolataival kezdődött a műsor, amely felvillantotta Petőfi, Munkácsy, Erkel és Bartók Békés megyéhez fűződő emlékeit. Szó volt a Körösök vidéke mai gazdasági életéről, s az itt élő emberek történelmének és népi szokásainak felidézése után képet kaphattunk a kibontakozó jövőről is. Érdekes volna megtudni, hogy az ország távolabbi tájain élőknek mit jelentett a Viharsarokról sugárzott műsor, hiszen mi nyilvánvalóan elfogódottak vagyunk akkor, ha rólunk van szó. Gondolom, a kívülálló, tárgyilagos hallgatók is megállapíthatták, hogy rendkívül felkészült, gondosan összeállított műsor volt a Békési kaleidoszkóp^ olyan, amely nem szólt például a mindennapok gondjairól, a nehézségekről, de ennek ellenére sem festette rózsaszínűre a világunkat. A Békés megyei rádióhallgatók részére ünnepi program volt a vasárnap délelőtt sugárzott műsor. Természetes dolog, hogy az ünnepek után a Rádióban is hétköznapok következnek, de a Békési kaleidoszkóphoz hasonló összeállításokat máskor is szívesen hallgatnánk. (Andódy) a«e»S3£SBssicis83issc:3sc::eccssc»!zca>SBB«i Sül! malac és élő malac — Tombolasorsolások — Külföldi szHveszfcrezők megyénkben — Műsoros estek — Asztalfoglalások Nagy az érdeklődés az ünnepek rendezvényei iránt Megkezdődött ntv-so C.->ueu is a ünnepekre való felkészülés. Megjelentek az utcán a fenyőfák is. Felvételünk a fenyőfavásár egyik békéscsabai pillanatát örökíti meg (Fotó: DeményJ — Tervszerűen készülünk az | ; idei karácsonyi és szilveszteri | ■ csúcsforgalomra — tájékoztatott | Benedek Gyula, a Békés megyei : Vftndéglátóipári Vállalat igazga- | tóhelyettese. Például a cukrász- : termékeket készítő üzemeink a • napokban három műszakra áll- | tak ái, hogy mind a félkész, • mind a készárukból ki tudják • elégíteni az igényeket. A vendégj látó egységeket mindenütt el! láttuk elegendő borral és más ; itallal, s a legtöbb helyen bolti S áron hozzák forgalomba a nagy • választékú palackozott italokat. • A zenés helyekben karácsony- : kor úgynevezett programzene ; lesz, s valamennyi vendéglátó- ; étterem étlapjára rákerül'a táj- : egységű és hagyományos étrend. ■ Az ünnepek alatt nem hiányzik ! majd a többek között a házi ■ disznótoros, a töltött pulyka és : az orjalevés sem. Akik otthon I töltik a karácsony estét, azok i pedig rendelhetnek különféle hidegkonyhai készítményeket, ] dísztálakat, díszített szendvicseket Békéscsabán, Gyulán és Orosházán. Az előjelzések szerint minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a szilveszterestek iránt. A vendéglátóipari vállalat egységeiben a magyarokon kívül várhatóan több mint 400 külföldi, elsősorban jugoszláv turista köszönti majd az új évet. A vállalat a nagy érdeklődésre való tekintettel növeli éttermeinek be fogadóképességét és megfelelő létszám-átcsoportosítást hajt végre. A zenét is a szokásosnál több zenekar szolgáltatja, sőt néhány helyen felváltva játszanak majd az együttesek. A nagyobb éttermekben szilveszterkor műsoros estekre kerül sor, s nem marad el a hagyományos tombola sem: 12 helyén több mint hétezer tombolajegyet bocsát ki a vendéglátó vállalat megyénkben. Lesznek olyan szerencsés szilveszterezők, akik élő malacot nyernek, de ezenkívül sült malacokat, ételkülönlegességeket, dísztálakat és pezsgőt is sorsolnak a rendezők. Az újévet köszöntők hal- és baromfiételek,, valamint sokfajta bor közül választhatnak, s bizonyára most is kapós lesz a virsli, a páros kolbász és a kor- helyleves. A legtöbb étteremben december 15-től kötelező fogyasztási jegyeket bocsát ki a vállalat azért, hogy a szilveszterezők időben, előre biztosíthassák helyüket — fejezte be tájékoztatását Benedek Gyula igazgatóhelyettes. (Vitaszek) Zßinusut 1975. DECEMBER .ÜL
