Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-06 / 286. szám

Félezer tanterem és műhely épült yig.ff-nCTp:. a szakmunkástanulóknak Túlteljesítik exporttervüket a gyomai vasasok Ot esztendő kedvező gyorsmérlege Tovább javultak a személyi és tárgyi teltételek, korszerűbb tankönyvek, jobb eszközellátott­ság segíti az oktatók, nevelők munkáját — röviden így össze­gezhetők a szakképzésnek az el­múlt öt esztendőben elért leg­fontosabb eredményei. A most záruló ötéves tervidőszak gyors­mérlegét Pápai Béla, a munka­ügyi minisztérium szakoktatási i és továbbképzési főosztályának vezetője ^ következőkben von­ta meg: — A szakmunkásképzésben — összhangban az oktatással kap­csolatos párt- és állami határo­zatokkal — az elmúlt öt év során jelentős korszerűsítési munkálatokat végeztek. A tö­rekvések homlokterében a mi­nőségi fejlesztés állt Számotte­vően bővítették a szakmunkás- képző iskolák, tanműhelyek és a kollégiumok hálózatát és jelen­tősen fejlődött a pedagógusellá­tottság is. Felépült 44 iskola 462 tanteremmel, 33 iskolai tanmű- j hely 3232 tanműhelyi munka­hellyel és 34 kollégium össze- 1 sen 7650 tanuló számára. A kol­légiumokban elhelyezett tanu­lók aránya öt év alatt 13 száza­lékról 21 százalékra emelke­dett. Az iskolai és kollégiumi feltételek mellett tovább javul­tak a szakmunkástanulók válla­lati oktatásának körülményei is. A vállalatok az erre fordított költségeik kiegészítéseképpen a központilag kezelt szakmunkás- képzési alapból — amelyet 1972- ben hoztak létre — mintegy 700 millió forintot kaptak. — Öt év alatt az ezer tanuló­ra jutó főhivatású tanárok szá­ma 14-ről 23-ra, a szakokta­tóké 18-ról 26-ra nőtt, előremu­tató tény, hogy a jelenlegi tan­évben is csaknem 1300-an ta­nulnak egyetemi és műszaki ta­nárképzőkben. s megközelítő’eg 1200-an főiskolai műszaki okta- tóképzöben, olyanök. akik a szakmunkásképző intézmények­ben tanítanak majd. . ;* — Nemcsak a tárgyi és szemé­lyi feltételekben, hanem az ok­tatás tartalmában és pedagógi­ájában is érdemleges megújhp- dás ment végbe. Ezt jelzi az a terv is. hogy az ötéves tervidő­szak alatt az oktatott 190 szak­mához 336-féle új szakmai tan; könyvet adtak ki. — A szakmunkásképző intéz­mények számára a IV. ötéves terv 333 000 fiatal felvételét írta elő, s a ténylegesen felvettek száma 337 000 volt és ezen bé­lül 29 százalék a lányok ará­nya. — Az eredmények és a ta­pasztalatok számbavétele után, a tartalmilag is sokat változott oktató-nevelő munka előterében most és a következő tervidő­szakban a természet- és társa­dalomtudományi képzés egysé­gesítése álí. Az idei tanévvel megszűnt a szakmunkásképzés úgynevezett tagozati rendszere és most az egységes képzés alapián folytatták a szerkezeti, tartalmi és pedagógiai korszerűsítést. Az ipari és a mezőgazdasági szak- középiskolákban a szakirányú továbbtanulásra felkészítés mel­lett tovább szélesítjük az egy szakmában szakképesítést is nyújtó oktatást — felezte be nyilatkozatát a Munkaügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője. (MTI) Budapesten vendégszerepel a Napsugár Báhegyiíttes A KPVDSZ Napsugár Báb­együttese szombaton és vasár­nap Budapesten vendégszerepei. A békéscsabai bábosok ma a KPVDSZ Jókai utcai székházá­ban gyermekközönség előtt az Elátkozott malom, a Vásár és a Három kismalac című bábjáté­kokat mutatják be. Vasárnap a Budavári Palotá­ban, a MŰnkásmozgalmi Múze­um II. Országos Népművészeti Kiállításán lépnek a közönség elé: a korábban Békéscsabán is előadott, nagy sikerű kompozí­ciót, Bartók Bél a: Cantata Pro­fana című művére írt bábkore­ográfiát játssza az együttes. r Ei ró n ga*da8ágpoUíik&i munkaközösségben A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága mellett mű­ködő gazdaságpolitikai munka- közösség december 12-én tartja ez évi utolsó ülését. Ezen akert­Ügyintézésben jártas reklám­szakelőadót keres vezető beosztásba a Magyar Hirdető békés­csabai kirendeltsége. Jelentkezés: Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 21. sz. alatt. barátmozgalom 1975. évi mun­káját értékeli és megbeszéli a környezetvédelem 1975. évi ered­ményeit. A korábbi hetekben mindkét társadalmi szövetség, illetve munkabizottság megvi­tatta Fekete Béláné, illetve dr. Márki-Zay Lajos vezetésével a közösségi munka főbb megyei tapasztalatait. A munkáról ösz- szesítő anyagot készítettek, me­lyet megerősítésre a gazdaság- politikai munkaközösség elé ter­jesztenek. A gazdaságpolitikai munkakö­zösség a beszámolók után nagy vonalakban meghatározza az 1976. évi munka főbb tenniva­lóit a kertbarátmozgalom to­vábbfejlesztésére és a környe­zetvédelem fokozására. A Mezőberényi Építőipari Ktez értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyen épített légvezeték-rendszert 1975. december 5-én feszültség alá helyezte Köröstarcsa és Körósladány határában Simahát KÜYIZIG területén. A légvezeték érintése. veszélyes és HALÁLOS! A végszereidében Porubcsánszki Sándor és Weidmann József a 25 ezer kilokalóriád kazánokon az utolsó simításokat végzik Bíró László hegesztő már a modern célgépen dolgozik Fotó: Demény A Békés megyei Vegyesipari Vállalat ÉTI gázkazánokat gyár. tő gyomai gyáregysége eleget tesz éves exportkötelezettségé­nek. Ebben az üzemben az egy munkásra jutó termelékenység egyetlen esztendő alatt csak­nem 20 százalékkal növekedett. Idei tervüket összességében ke­reken 5 százalékkal teljesítik túl. A „megbukott" termék A gyáregységvezető Madarász j László. Motorszerelőként kezd- 5 te pályafutását. Munka melletti kijárta az általános iskola 7—8. j osztályát, leérettségizett, majd | elvégezte a műszaki egyetemet és gépészmérnök lett. Csendes, de határozott szavú ember. Kis­sé távolról indítja a beszélgetést, mert azt tartja: a kiindulópont a legfontosabb. — Gyomári a vállalat égisze alatt 8 évvel ezelőtt kezdtük meg az Építéstudományi Inté­zet szabadalma alapján az órán­ként 60 ezer kilokalória telje­sítményű gázkazán gyártását, amely „bukott” terméknek szá­mított — emlékezik. — Nehéz volt, de elkezdtük. Már csak azért is, mert az alapkoncepció helyességéhez nem férhetett kétség. Akkor indult a hazai gázprogram és a helyi munka­erőt is foglalkoztatni kellett. Az első évben mindössze 100 kazánt sikerült „összehozniuk”. IVÍajd megkezdődött az új pro­totípusok kidolgozása. Rengeteg munka, töprengés, álmatlan éj­szaka és az eredmény: ma már gyártják az óránként hét, tíz, tizenöt, huszonöt, harmincöt, negyvenöt és százezer kilokaló­ria teljesítményt elérő korszerű fűtőberendezéseket. Évente mintegy négyezret. A görbe felfelé kúszik A gyáregységvezető irodájá­nak falát egyetlen kép díszíti. A bekeretezett grafikon. Görbéi (a piros vonal az exportot, a fe­kete a belföldi értékesítést jel­zi) felfelé kúsznak. — Az üzem dinamikus fejlő­dése a mostani tervidőszakra esik — mondja. — A negyedik ötéves terv megemelt exportter­vét nyolc százalékkal teljesítjük túl. Három évvel ezelőtt tízmil­lió forint volt a termelésünk értékben, tavaly elértük a 20, az idén a 30 millió forintot. Az ötödik Ötéves terv első évére pedig 45 milliót tervezünk. Néz­ze a grafikont! A csehszlovák exportunk az idén az összes termelés 45* százalékát tette ki. A legutóbbi brnoi hőtechnikai kiállításon is szép sikert arat- •tak termékeink, csak hát... Széttárja a karját, mint aki nagyon sajnálja a dolgot, de nem bánkódik különösebben. Ezt meg is magyarázza: — A szocialista országok kö­zül csak mi gyártunk gázkazá­nokat. Az ország jelenlegi gaz­dasági helyzete nem engedi meg azt a luxust, hogy ezt a terméket tőkés országokból im­portáljuk. Ezért az elkövetke­zendő években elsősorban a ha­zai igények kielégítésére törek­szünk. Az ötödik ötéves tervben a termelésünket szeretnénk megduplázni. A gyáregység a vállalat árbe­vételének és nyereségének a 80 százalékát állítja elő. Fejleszté­se tehát mindenképpen indokolt. — Ez kétségtelen — helyesel Madarász László. — Ha a mű­szaki fejlesztésre gondol, elég szép előrelépésről számolhatok be. Korszerű szerszámaink van­nak. Gépesítettük az anyagmoz­gatást. A hegesztőműhelyben a nehéz fizikai munkának 35—40 százalékát a gép végzi el. Gon­dolja el: az a hegesztési műve­let, ami 1967-ben 25 percig tar­tott, ma mindössze 55 másod­percet vesz igénybe. Vagy mon­dok mást. A 60 ezer kilokaló- riás kazán elkészítése nyolc év­vel ezelőtt 260 óráig tartott. Ugyanennek a terméknek a je­lenlegi gyártási ideje 86 óra. A minőségről, az esztétikumról nem is beszélve. Ezért szoktam én azt mondani: most még gyártunk is, csinálunk is. És ez azt jelenti, hogy van tenniva­lónk ezen a területen. Mert ha­tékonyan, gazdaságosan termelni csak a korszerű technológiák alkalmazásával lehet. Igen, op­timista vagyok, hiszen jövőre megkezdődik az új üzemcsarno­kok építése, a tanműhelyeket, a szociális létesítményeket pedig még ebben az évben birtokba vehetjük. Beleszólnak, javasolnak Amikor az új gyártmányok bevezetéséről kérdezem, moso­lyogva válaszol: — Néhány éve építettük ki kooperációs kapcsolatainkat. így a VBKM-nek kapcsolószekrénye­ket, a KERIPAR-nak hűtőpul­tokat gyártunk. De gondoltunk a gyártmányszerkezet alakítá­sára, bővítésére is. Most van fejlesztés alatt egy ellenáramú használatú melegvizet is szol­gáltató hőcserélős készülék, és az úgynevezett alternatív tüze­lésű kazán, amely szén-, olaj- és gáztüzelésre egyaránt alkalmas. Az üzemben tavaly tértek át a két műszakos termelésre. A 135 fizikai dolgozó 70—15 szá­zaléka szakmunkás. Havi átlag- keresetük 2557 forint. Az öt szo­cialista brigádnak több mint száz tagja van. — Nálunk minden hónapban megtartják a szocialista brigá­dok értekezletét, amelyen a ve­zetők is részt vesznek. Az üze­mi demokráciának nagyon jó fóruma ez, a munkások bele­szólnak, javasolnak, jeleznek. Szerintem az a jó dolgozó, aki előre gondolkodik és töri a fe­jét, hogyan lehetne még jobban. A jó vezető pedig együtt lép a munkásokkal. Szavakban és tet­tekben egyaránt... Seres Sande*

Next

/
Oldalképek
Tartalom