Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-05 / 285. szám

Munkás szem me I Dobban szervezném... „A társadalmi termelés ha­tékonyságának erőteljesebb nö­velése megköveteli, hogy a termelési szerkezetet tovább korszerűsítsük... a belső és külső erőforrásokat jobban felhasználjuk, javítsuk a jö­vedelmezőségét.” (Az MSZMP. XI. kongresszusának határoza­tából.) A MEZŐGÉP Vállalat a régi gépállomásokból alakult. Az 1960-as évek második felétől aztán a gépjavítást; a mező- gazdasági gépgyártás és szol­gáltatás váltotta fel. Ettől az időszaktól, pontosabban 1967- től dolgozik Varjú József esz­tergályos a MEZŐGÉP mező- herényi gyáregységében. — Szinte ugrásszerű fejlődés jellemzi az elmúlt éveket és a vállalatot — emlékszik vissza, miközben olajos kezét törölge- ti. — A profilváltás, a termék- összetétel korszerűsödése 1970- től gyorsult meg. Ebben az időszakban néhány fővárosi vállalat települt a megyébe. Ez sarkallta á gyorsabb ütemű korszerűsítést, fejlesztést A IV. ötéves terv kezdetén a MEZŐGÉP Vállalat áttért a gépgyártásra. A herényi gyár­egység 1971-ben exportra és a hazai mezőgazdaságnak BKR— 700-as kazalrakót gyártott nagy szériában. Ezt a terméket kö­vette a kisgépek családjához tartozó rendsodró, borona, eke és hómaró. Kiegészítő termék­ként az elmúlt öt esztendőben egyéb mezőgazdasági gépekből és 3—4 féle típusú olajtüzelé­sű kazánból évente több százat gyártottak a külföldi és a ha­zai kereskedelemnek. — Véleményem szerint na­gyon jó a vállalaton belül a Vadászfegyver­kiállítás Füzesgyarmaton Nagy sikere van a Mezőgazda- sági Múzeum vadászfegyver-be­mutatójának, amelyet a füzes­gyarmati művelődési központban rendeztek. A múzeumbarátok körének szervezésében megren­dezett kiállításon a közönség a XVII. század elöltöltős puskáitól napjaink vadászfegyveréig nyo­mon követheti a fegyvergyártás történetét. Ma már csak mú­zeumi tárgyak azok a kerékla­katos és csappantyús puskák, amelyekkel egykor elődeink va­dásztak. A kiállítás fődarabja egy prágai fegyverműves mun­kája: váltócsövű puska teljes készlettel, golyóöntővel, fojtás­vágóval, s mellettük egy barokk ízléssel díszített vadászkáé. A jó fegyver mindig nagy érték volt, erre utal az 3.669-ben készült ezüstveretű, gyöngyházberakásos török puska, amelyet két évszá­zad múlva átalakítottak hátul- töltős fegyverré. Sokan megállnak egy öreg mordály, József főherceg puská­ja előtt, amellyel a felirat ta­núsága szerint gazdája 2730 da­rab vadat ejtett el, köztük 527 szarvasbikát, 161 dámvadat, 9 medvét, 7 krokodilust és öt ví­zilovat...-A vitrinekben megtalálhatók az afrikai nagyvadakra használt elefántpuskák és a ma is diva­tos öntöltő félautomata fegyve­rek korai változatai is. A kiál­lítási teremben aranyérmes dáml apátok és szarvasagancsok díszítik a falakat. gyáregységek szakosodása — mondja Varjú József. — Min­den egység kialakította a neki legmegfelelőbb termékösszeté­telt, a társgyáregységekkel ki­építette a kooperációt. így a gyártók jobb minőségű termé­ket adhatnak a piacra, a koo­perációs partnerekkel szemben nagyobb követelményt támaszt­hatnak. Vannak persze nehéz­ségeink Is. — Mire gondol? — Az anyaghiányra Nem mindig kapunk megfelelő mi­nőségű és méretű anyagot. Ezért a várakozások, az átállá­sok, a daraboló, a forgácsoló, a szerelő és festőüzemek mun­kája nem egyenletes. Az ex­porttermékekhez ősszel kaptuk meg az anyagot. Most aztán hajtunk. Gyártmányainknak körülbelül 85—90 százalékát exportáljuk. — Véleménye szerint mit kellene javítani a gyáregység munkájában? — Feltétlenül szorgalmaz­nám és pontosabban szervez­ném az anyagellátást és a gé­pek jobb kihasználását. Az év hátralévő időszakában teljesíti kitűzött tervét a gyár­egység. s mintegy 14 millió fo­rint nyereségre számítanak. Sz. A. Regős Gábor látogatása megyénkben December 3-án megyénk­be látogatott Regős Gábor, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság titkára. A párt megyei bi­zottsága székházában fogadta Hagy Jenő, az MSZMP megyei bizottságának titkára és tájékoz­tatta az MSZBT megyei tagcso­portjainak életéről, munkájáról. Regős Gábor itt-tartózkodása so­rán részt vett a mezőkovács­házi járás MSZBT-tagcsoport- jainák munkaértekezletén. Az Április 4. brigád ajándéka A békéscsabai Illetmény Hi­vatal Április 4. szocialista bri­gádjának vállalásai között sze­repel — többek között — a megyeszékhely 2-es számú böl­csődéjének patronálása. A ti­zennyolc tagú brigád a bölcső­de helyiségeinek díszítésére suba-képeket készített, s ezen­kívül rendbe tette a parkot és az udvart. Legutóbbi ténykedésük az volt, hogy Télapó-csomagokat készítettek a kicsi nveknek. A KISZ gyulai vb tárgyalta Színes ifjúsági akcióprogram 1976—77-re A Kommunista Ifjúsági. Szö­vetség gyulai végrehajtó bi­zottsága tartott ülést. Napi­renden szerepelt a KISZ gyu­lai feladatterve az 1976/77. mozgalmi év akcióprogramjá­nak végrehajtására, valamint tálékoztató hangzott el a KISZ IX. kongresszusa meghirdeté­séről és a városi bizottság kongresszusi felkészülési ter­véről. A feladatterv változatos, sok­rétű akcióprogramot kínál. Többek között kéri, hogy tá- . mogassák az alapszervezetek a j város V. ötéves tervének cél- á /kitűzéseit, különösen a bölcső- ; de-, óvoda- és iskolaépítést, J sportpálya és úszó tanmedence : létesítését, valamint az épülő | húskombinát környékén a véd- ■ nökségi park kialakítását. A feladattervben szerepel a KISZ megalakulása 20. évfor­dulójának tiszteletére egy vá­rosi album készítése, amely a két évtized egy-egy kiemelkedő eseményét rögzíti írásban és képben. Javasolja más egyéb mellett, hogy az alapszerveze­tek nevezzenek be a KISZ me­gyei bizottságának akciójába, amely az „Ifjúkommunisták az úttörőkért — úttörők az ifjú- kommunistákért” nevet viseli. Felhívja a figyelmet a póstele- ki üdülő mihamarabbi felépí­tésére és a Román Kollégium sportudvarának kialakítására. városok ifjúkommunistáit Az elkövetkezendő években to­vább folytatják a helyi KISZ- védnökségeket, és jövőre is részt kívánnak venni a me-i gyei állattenyésztő, szántó és betakarító versenyekben. Fel­hívja az alapszervezetek fi­gyelmét arra is, hogy tudatos előkészítő munkával készülje­nek az 1977-es EDÜ-re. Ezt szeretnék o csahol gyerekek; Havat hozzál, Télapó! Pöttöm emberkék tolonganak az utcán sétáló, piros bundas Télapó csomagokkal megrakott puttonya körül. — Rám figyelj! Nézd, hogy ragyog a cipőm és énekelek is neked. Kérlek, gyere hozzánk hamar! — kiáltja egy bátor csemete. Sok-sok gyerkőc készü­lődik délutánonként a randevú­ra, hogy találkozzék vágya tel­jesítőjével, a nagyszakállúval. Hogyan várják a József Attila- lakótelep óvodásai az ajándéko­zás ünnepét? Kiscsoport. Félkörben ütő rsöppségek, középen társuk, At­tila az ünnepelt, a születésna­pos trónol. Hogyan lehet ilyen­kor. december elején gyermek­mulatságot tartani? A négyesz- tendös legény boldogan hallgat­ja: „Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el hozzánk Télapó!” Az ének most csak az ő (tiszteleté­re zeng. A középső csoportban nagy faliképen olvassa a méltóságos apó, ki volt rossz es ki jó. A gyerekek fényes pöttyök­kel, íenyőgallyakkal díszí­tették körös-körül. Szem- magasságban papíréra függ, mutatói az évszakok jelképét célozzák. Télre fordult az idő, de hó még sehol. Hogyan szán­kózik idáig a Télapó — kérde­zi Marika. Peti fölényesen vála­szol: Majd taxiba ül, vagy met­róbusszal érkezik. Lám, lám modem korunk gyermeke, őt már az időjárás sem befolyá­solja! **• — Tudod, Télapó bárki lehet, bácsi vagy néni. Az ajándékot boltból veszik, anyukám adja rá a pénzt. Ügy határoztam, ha nem látom, félek tőle, de ha látom, mitől tartanék? — fej­tegeti Ria, ő már nagycsoportos. Tündérien keveredik a gyer­meklogika. a mese és a valóság, fantáziájában szárnyra kél. — Nagy távcsővel figyeli • gyerekeket, de ha véget er az ünnep, leveti a bundáját és dol­gozni megy, de hogy hová, azt nem tudhatom, hiszen sok bá­csi öltözhet Télapónak. — Írjunk együtt levelet! Ta­lán megkapja még időben — kiált Szabolcs. Hatalmas papír­ra öt-hat gyerek rajzolja: ki mit szeretne kapni. Gombfoci- pályát, camion autót, öltöztető babát, csokoládét, kockát, trak­tort, mindegy, hogy mit, csak sok legyen! — Tetszik látni — mondja Palkó, már csak két szaloncu­kor lóg a madzagon, az a csü­törtök és a péntek, akkor este teszem a cipőm az ablakba. — Meglepem én is az anyu­kám — lelkendezik Tündi, az ő cipőjét is kifényesítem, hátha kap valamit! ••• Előkerül Fakanál Erika és Sajó kutya, az óvónéni kezén megelevenednek a bábok. Báb­színházát rendeznek be a gye­rekek, négy önkéntes Télapó áll a paravánhoz. Énekelnek, verset mondanak a dundi dió­ról, izgő-mozgó Hóember­óvodásokról. Itt aztán a kö­zönség is együtt játszik a „művészekkel” —, dicsérje meg a Sajót a Télapó, java­solják. Én mindent értek — szól Renáta, csak azt nem, ho­gyan jön a negyedik emeleti ablakunkhoz, repülővel, daru­val? Talán az ajtón lopakodik be? ••• Ma délben. találkoznak a gyerekek az igazi Télapóval. Ajándékosztás közben bizo­nyosan ráismernek óvónőjük nevető szemére. A hétmérföl- des csizma, vastag bunda, puttony egy-kettőre lekerül vi­selőjéről, hogy mindenki meg­próbálhassa: ajándékot adni a nagy öröm! Bede Zsóka aaaeaatiBsetaaesaei úz első találkozás Kérik, hogy minél többen látogassák az új művelődési • központ és ifjúsági ház klub- 5 jait, rendezvényeit, használják ki a lehetőségeket jobban az alapszervezetek kulturális programjaik kialakításában. Ugyancsak meghirdetik az ■ „Ússz az egészségedért” moz- ■ galmat, és a „Védnökség! Ku- J pát” több sportágban. A nem- l zetközi kapcsolatok ápolása | céliából szeretnék vendégül J látni az 1977-es EDÜ idején | Kuznyeck és Budrió testvér- s Értesítjük T. Vevőinket hogy a Szeged, Damjanich utca végén lévő HASZONVASTELEPÜNK december l-től december 6-ig költözködés és leltározás miatt zárva lesz. December 8-től új helyen, & Szeged, Dorozsmai u. 40. sz. alatti telepünkön várjuk Kedves Vásárlóinkat DÉLMAGYARORSZÁGI MÉH VÁLLALAT Gödöllő és Aszód között állt a front. December elején, a Mar­git körúti börtönből való kisza­badulásom után ide irányítottak. Egy kis létszámú harcelőőrshöz osztottak be, amely erdős terüle­ten, 150—200 méterre lehetett az első vonaltól. A támpontot drót­akadály és aknamező védte a meglepetésszerű támadástól. Ide árokban lehetett előrejut­ni az első vonalból. Ezen a ré­szen villámgéppuskákkal jól fel­szerelt német lövészegység he­lyezkedett el, amelynek kimon­datlanul a „megbízhatatlan” ma­gyar egységek ellenőrzése volt a feladata. A harcelőőrs katonái már ré­gen felismerték, hogy nekik az áldozat szerepét szánták. Szer­vezkedni kezdtek. Előbb óvato­san, majd egyre nyíltabban be­széltek arról, hogy át kell állni a szovjet csapatokhoz. Annál is inkább, mert Szekszárd környé­ke, ahová valók voltak, már az oroszok kezére került. Nem kel­lett tehát attól tartaniuk, hogy a szökést — mint ahogy azt pla­kátokon is hirdették — a család­juk felkoncolásával torolják meg. Én pedig magyaráztam nekik, i Elmondtam a börtönben és a | nyilasházban szerzett élmánye- J imet. Beszéltem a nyilasok fék- | télén gaztetteiről. Arról Is, hogy ! a németek saját érdekeikért fel- I áldozzák a fővárost, j A túloldalról hangszórón ál- | landóan arra biztatták a rnagya- j rókát, hogy szökjenek át és for- ; dúljanak a fasiszták ellen. Ám • az aknamezőn túljutni nagyon | kockázatos vállalkozás lett vol­• na. Akadt ugyan, akinek sike- J rült. Még azt Is láttuk, hogy ; egy szovjet katona az árokból • kezet nyújt neki. De ugyanezt i egy egész szakasznak nem lehe­tett volna megcsinálni. Ha egy akna felrobban, vége minden­nek. Aki pedig még mozog, az­zal a német villámgéppuskák végeznek. Más megoldásra volt tehát szükség. Előttünk mind több fegyver tűnt fel, amiből arra lehetett következtetni, hogy a szovjet csapatok támadásra készülnek. A fegyverekkel főként a németeket lőtték, akik nemsokára el is tűntek. Pontosabban: „tervszerű­en visszavonultak”. Helyükre magyarok kerültek. Ez még biz­tosabb jele volt annak, hogy a támadás hamarosan elkezdődik. Azt sejtettük, hogy a támadás súlya nem nálunk lesz, hanem valahol az út mentén. Tőlünk északra. Az erdő akadályozza a harckocsik és a nehézfegyverek előremozgását. A tüzérség csak vaktában lőhet. Elhatároztuk tehát, hogy tá­madáskor az erdőben eltűnünk és Gödöllő keleti szegélyére vo­nulunk vissza. Ott bevárjuk a szovjet csapatokat. Helyes volt az elképzelésünk. A támadás december 11-én reg­gel indult. A visszavonulásnál azonban annyira felbomlott a rend, hogy a harcelőőrs katonái közül csak néhányan jutottak a megjelölt helyre. De csatlakoz­tak hozzánk mások és a csoport létszáma vagy 20-ra emelkedett. Olyan helyre húzódtunk, ahol árkok, tüzelőállások vol­tak. Jól el lehetett rejtőzni és még az erdőbe is be lehetett menekülni. A Máriabesenyőről Gödöllőre vezető úttól sem vol­tunk messze. Megbeszéltük, hogy a legfontosabb az, hogy észrevétlenek maradjunk. A szovjet tüzérség lőtte a vísz- szavonulókat, akik a sebesülte­ket maguk mögött hagyták. Kö­zöttünk is voltak sebesültek, akiket elsősegélyben részesítet­tünk. Másokat is, akiket a kör­nyéken találtunk. Késő délután motorzúgásra lettünk figyelmesek és hamaro­san német harckocsik tűntek fel. Rajtuk szürke egyenruhás kato­nák. A műút mentén közeledtek. Tudtuk, ha a németek itt a senki földjén észrevesznek bennünket, irgalmatlanul elbánnak velünk. Hogyan tudnánk védekezni olyan nagy erővel szemben egyetlen golyőszóróval, néhány puskával és kézigránáttal? Kü­lönben is az idegeink már tel­jesen felmondták a szolgálatot. Félelmetes^ dübörgéssel szágul­dottak a harckocsik a szovjet csapatok felé. Mintha gyakorló­téren lennének, ahol olyan célok vannak, amelyek nem lőnek vissza. Honnan merítik a néme­tek ezt a nagy bátorságot? Ám egyszeresak megszólaltak a szov­jet páncéltörő ágyúk, melyeknek éles torkolatdöreje jól felismer­hető volt. Nem is lehettek mesz- sze tőlünk. Aztán kezdődött a menekülés visszafelé... Figyeltük őket. S amikor az utolsó túljutott rajtunk, golyó­szórósunk tüzet nyitott a harc­kocsin ülőkre. Véletlenül húzta meg a billentyűt? Talán a vég­sőkig fokozódott izgalomtól, ami­kor már odáig jut az ember, hogy képtelen mérlegelni tetté­nek következményeit? Ilyenkor nincs idő latolgatásra. A többiek a golyószóró tüzét jelnek vélték és akiben volt még erő, a puskájával lőtt. Ketten- hárman félelmükben elrohan­tak Budapest irányába. A német katonák hangos ordítással leug­ráltak a harckocsiról és villám­géppuskájukkal, meg géppiszto­lyaikkal vaktában lövöldöztek. Nem közeledtek felénk, hanem a lelassult harckocsi nyomában lépésről-lépésre hátráltak, ma­gukkal vonszolva néhány te be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom