Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-04 / 284. szám
1975. DECEMBER 4L, CSÜTÖRTÖK Ära: 80 (fillér XXX. ÉVFOLYAM, 884. SZÁM Kádár János távirata Leonyid Brezsnyevhez Kádár János, s Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára táviratban üdvözölte L. L Brezsnyevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát abból az alkalomból, bogy a Béke-világtanacs Joliot Curie Emlékéremmel tüntette ki. (MTI) Hol döntsenek, kik döntsenek? Napjainkban, amikor szerte art országban a vállalatok többségénél folyik a tartalékok feltárása, vagy másképp: a lehetséges vagy létező vesz- teség-förrások felmérése. Bizony jó lenne, ha eközben nem feledkeznének el sehol a döntések átfutási idejéről sem. Kár is lenne egyetlen lehetőséget is kiaknázatlanul hagyni. A döntések átfutási idejének csökkentése és pontosságuk növelése ráadásul nem is tartozik a kisebb jelentőségű tartalékok közé. A döntések minősége és az átfutási idő ugyanakkor szorosan össze is kapcsolódik. Ez különösen fontos szempont azoknál a nagyvállalatoknál, amelyek több gyáregységből állnak s ezek távolesnek a központtól. Nagyon körültekintő mérlegelést kíván annak meghatározása, hogy miben döntsön a nagyvállalati központ és miben illetékesek a távoli gyáregységek szakemberei. Egyébként ez a kérdés, ha kisebb súllyal is, de ma már egy gyáregységek nélküli, közepes nagyságú vállalatnál is mérlegelésre érdemes: a vezérigazgatóság, az üzemvezetés és a műhelyfőnökök között. A vezetéstudomány szak- irodalma egyértelmű ebben a kérdésben: az esetek többségére óva inti a vállalatokat olyan szervezeti felépítéstől, amely a túlzott centralizálás irányába visz. Ma azzal, hogy kétségtelenül nehezebbé váltak a vállalati gazdálkodás feltételei, mitagadás, a nagyvállalati, tröszti központok vezetését az események a centralizálás fokozására szorítják. A világpiaci helyzet változása növelte a gazdasági egységek vezetőinek felelősségét: tehát mindenről tudni akarnak, mielőtt döntenek, s főképp fenntartják a jogot a döntések többségére. Csakhogy napjainkban két követelmény létezik a gazdálkodás számára. Az egyik a már említett takarékosabb, fegyelmezettebb munka, amely a „lehetőleg mindent egy kézbe” megoldást mutatja célravezetőnek. A másik követelmény viszont a rugalmas, ggntez alkalmazkodást sürgeti a fejlődéshez, a gyorsan változó kül- és belgazdasági körülményekhez, lehetőségekhez. De nem lehet rugalmasság ott, ahol mindent egy helyen akarnak eldönteni. Túl hosszú lesz az átfutási idő. Dönteni kell az alkalmazottak felvételéről, elbocsátásáról, prémiumról, béremelésről, a be nem érkezett anyag helyettesítéséről, ehhez a technológia megváltoztatásáról és így tovább. Ilyenkor jelentés megy a központba, de majdnem bizonyos, hogy ez a jelentés nem tartalmazza az összes szükséges információt, tudniillik a gyáregységben vagy az üzemben, műhelyben az információk egy részét teljesen kézenfekvőnek érzik, mert a napi munkában azok rendszeresen ismétlődnek s a kézenfekvőnek tartott körülményeket bele sem írják a jelentésbe. Lényeges kérdés: ki miben döntsön, ha a végrehajtás kezdeményezőkészségét, az operatív munka rugalmasságát növelni akarom? S még valamiért fontos ez a kérdés: a felelősségvállalásért. Ahol arra törekszenek, hogy mindenben a központ hozzon döntést, ott az embereket leszoktatják arról, hogy gondolkodjanak és vállalják cselekedeteikért a felelősséget. Ez nagy veszteségforrássá válhat. Régi igazság, sok példa utal rá, hogy a részletek felől, a konkrét teendőkről — mikor, mit, ki és hogyan tegyen? — helyben lehet jól határozni. A helyi szokások, lehetőségek és az emberek pontos ismeretében. Számottevő tartalék felszabadításáról mondjanak le ott, ahol a stratégiai «döntések mellett (mit fejlesszünk, mit és mennyit gyártsunk, milyen gépet vegyünk, milyen legyen a beruházás stb.) a taktikai kérdéseket is minden esetben a központban akarják eldönteni. Ahelyett, hogy a rendszeres ellenőrzés és személyes kozultációk gyakorlatával teremtenék meg saját, valóban nagy felelősségük biztos alapjait, éppen azzal, hogy a termelés mindennapi, operatív dolgaiban a döntéseket a gyáregységedre bíznak. Csaknem hatvan külföldi küldöttséget várnak a magjrpr teftlcsttervexetek kongresszusára öt nemzetközi szövetség és szervezet és több mint 50 ország különböző irányzatú szakszervezeteinek képviselői jelezték, hogy részt vesznek a magyar szakszervezetek hétfőn kezdődő XXIII. kongresszusán — tájékoztatták az MTI munkatársát a SZOT-ban. E nagy érdeklődés is kifejezi a magyar szakszervezetek iránt megnyilvánuló megbecsülést. Szakszervezeteinknek fontos törekvésük, hogy mind szélesebb és elmélyültebb kapcsolatokat építsenek ki a világ minden olyan szervezetével, amely kész a világ dolgozói, munkásosztálya egyetemes ügyének közös szolgálatára. A SZOT, illetve szakmai szakszervezeteink a legutóbbi kongresszus óta újabb 134 szervezettel létesítettek kapcsolatokat és jelenleg már 104 ország 937 szervezetével van kontaktusuk, illetve ala_ kult ki, mélyült el együttműködésük. ' Jelen lesznek a kongresszuson a Szakszervezeti Világszövetség, a Latin-amerikai Egység Kongresszus, az Afrikai Szakszervezeti Egységszervezet, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet magasszintű képviselői. MA TELEP AZ ELÁGAZÁSBAN (3. oldal) NÉZŐPONT (3. oldal) * ÓRIÁS KAZÁN BÉKÉSCSABÁN (4. oldal) ENERGIATAKARÉKOSSÁG «4. oldal) HAL .- SZÍNPADON (5. oldal) ste MIRE VALÓ A MUNKAIDŐ? (5. oldal) Napirenden; a kisüzemi hústermelés Szerdán, december 3-án .délelőtt Békéscsabán az MSZMP Békés megyei bizottságának székházában a megye élelmiszergazdaságának vezetői a gyakorlati szakemberek bevonásával vitatták meg a háztáji állattartás, a kisüzemi hústermelés időszerű kérdéseit. Az értekezleten Csatári Bélának, a megyei pártbizottság titkárának megnyitó szavait követően dr. Banke Antal, az Állat- forgalmi és Húsipari TRÖSZT vezérigazgatója tartott tájékoztatót a kisüzemi állattenyészA körösladányi duzzasztónál tés és ' vágóállat-értékesítés ötödik ötéves tervi feladatairól, szervezési előirányzatairól. A tájékoztatót követően a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munkatársai, a két tsz-szövetség, a MÉSZÖV, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Gabonafelvásárló Vállalat, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint pénzügyi osztálya és a Nemzeti Bank vezetői, szakemberei a háztáji állattartás megszervezésének megyei teendőiről tanácskoztak A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a feladatokat a közeljövőben megyei aktívaértekezleten kell az érdekeltek előtt ismertetni és szükség van arra is, hogy a kisüzemi árutermelés ötödik ötéves tervi megyei fejlesztését a többi termelő ágazatéhoz hasonlóan még ebben az évben megtervezzék. Körösiadány határában, a Sebes-Körösön épülő duzzasztómű jobboldali pillérét betonozzák a KEVIÉP építői. A jól előkészített munkaterületen az építés zavartalan, a tervezett Itánanek megfelelőm halad (Fotó; Densény) Országos talajjavítás! tanácskozás Karcagon A Talajművelési Kutató Intézet karcagi központjában szerdán országos tanácskozást és be. mutatót rendeztek, amelynek részvevői — tudományos kutatók, egyetemi oktatók, gyakorlati szakemberek —— a savanyú talajok javításával kapcsolatos tapasztalataikat vitatták meg, _ továbbá értékelték a negyedik S ötéves terv kutatási eredményeit • és az ötödik ötéves terv céíki- S tűréseit. a 5 Hazánkban az immár évtize* dek óta tartó nagyüzemi talaj■ javítás ellenére még ma is többig százezer hektár a szikes és a ré- ! ti agyagtalaj, amelyek mérsé- 5 kelt termést adnak, és keáve■ zőtlen kémiai és fizikai tulaj■ donságuk megváltoztatására • szükség van. A tanácskozás rész- ; vevőinek bemutatták a legkor* szerűbb talajjavító gépeket és ■ azt a szabadalmaztatott ötletes 1 konstrukciót is, amelyet a karig cagi kutató intézet tudományos ■ munkatársai szerkesztettek. | (MTI)
