Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

1975. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 896. SZÁM MA: A NEMZET JÖVŐJÉÉRT (5. oldal) EZ A KÖNYV ELADÓ (5. oldal) TUDÓSÍTÁS A SERDÜLŐ TORNÁSZ- BAJNOKSÁGRÓL (6. oldal) Bz V. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot tárgyalja az országgyűlés téli ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczér György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő. Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Bu­dapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Javaslatára a képviselők elfogad­ták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslatot. 8. A Magyar Népköztársaság 1976. évi költ­ségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően ezután Huszár István tartotta meg expozéját. Huszár István előadói beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Országunk életében nagy je­lentőségű. egy-egy ötéves terv­időszak lezárása és egy újabb kezdete. A terv mindenkor szo­cialista társadalmunk sokoldalú fejlesztését szolgálja, ezért tel­jesítése, egy-egy tervidőszak alatt megtett út értékelése, nemkülönben az elkövetkező időszak céljainak és feladatai­nak meghatározása legfontosabb teendőink egyike; egész népünk ügye. Az 1971—75. évekre szóló népgazdasági terv legfontosabb célként a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, a kiegyensúlyozott, és egyenletes ; gazdasági fejlődést, a termelés korszerűsítését és összetételének javítását, a nemzeti vagyon gya­rapítását, a lakosság életszínvo­nalának folyamatos növelését, a kölcsönösen előnyös nemzet­közi gazdasági kapcsolatok di­namikus bővítését, s ezen belül a KGST-országokkal való együttműködés elmélyítését, az ország védelmi erejének erősíté­sét jelölte meg. Arról adhatok számot a tisz­telt országgyűlésnek, hogy a kitűzött célokat elértük. Bár a tervidőszakból néhány nap még hátra van, az adatok­ból már most megállapítható, hogy a nemzeti jövedelem az előirányzott évi 5,5—6,0 száza­lék helyett 6,3 százalékkal nö­vekszik. Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme a ter­vezett 6 százalékkal szemben 6,5 százalékos, a mezőgazdasá­gi termékek termelése is gyor­sabban emelkedett, mint az elő­irányzott 2,8—3 százalék. Az évi átlagos növekedési ütem 3,3—3,5 százalék. Az elmúlt öt esztendőben a nemzeti jövedelem gyarapodá­sát teljes egészében a termelé­kenység növekedése biztosítot­ta. A termelésben lekötött esz­közöket is figyelembe véve pe­dig a nemzeti jövedelem növe­kedésének már mintegy 60 szá­zaléka a hatékonyság javulásá­ból származott. A tervidőszakban az aktív keresők száma mindössze 1,8 százalékkal növekedett, a mun­kaidőalap pedig némileg csök­kent, mert az országban — né­hány munkakör kivételével — lényegében befejeződött a rövi­dített munkahétre való áttérés. Az ipari termelés növekedé­sének több mint 90 százaléka a termelékenység növekedésé­ből származott. Összehasonlítá­sul emlékeztetni szeretném a tisztelt képviselő elvtársakat ar­ra, hogy a III. ötéves terv idő­szakában például az ipari ter­melés növekedésének még csak kétharmadát fedeztük a munka termelékenységének növekedé­séből, és ezzel a IV. ötéves terv is csak mintegy 75—80 százalé­kos szinten számolt. A mező- gazdaságban a termelés növeke­dése az aktív keresők számá­nak mintegy 12 százalékos csök­kenése mellett ment végbe. A foglalkoztatottság szerkeze­tében társadalmilag is jelentős és gazdasági fejlődésünkkel összhangban álló változás kö­vetkezett be. Míg 1965—70. kö­zött az anyagi termelés ágaza­taiban 8 és a nem anyagi ter­melés területén csak 5 száza­lékkal növekedett a foglalkoz­tatottak száma, addig a most záruló tervidőszakban az anya­gi termelés ágazataiban foglal­koztatottak száma gyakorlati­lag nem változott, a nem anya­gi termelés ágazatiban / azon­ban mintegy 12 százalékkal nö­vekedett, ezáltal javulhatott a lakosság ellátása az egészség­ügy, az oktatás és a szolgálta­tások más területén. Ez a gazda­sági fejlődés és az életszínvonal növekedésének kísérő jelensége, következménye, s egyben fel­tétele is. A beruházásoknál is előtérbe kerültek a nem anyagi jellegű ágazatok. Ezek beruházása 90 százalékkal, míg az anyagi ter­melési ágazatoké csak 40 száza­lékkal nőtt. így a nem anyagi ágazatok aránya a szocialista szektor összes beruházásaiban elérte a 21 százalékot. A mezőgazdaság gyors fejlő­dését jól szolgálta az iparsze­rű termelési rendszerek megje­lenése és elterjedése, a gépesí­tés színvonalának növelése, a korszerű vegyszerek — a mű­trágyák, növényvédő szerek — egyre nagyobb mértékű alkal­mazása. íme, ezek a gazdasági növe­kedésnek talán legfontosabb, az intenzív fejlődést leginkább jel­ző vonásai. A népgazdaság hatékonyságá­nak javulása aligha következ­hetett volna be, ha hazánk nem é't volna a nemzetközi munka- megosztásnak, mindenekelőtt a KGST-országok tervszerű együttműködésének a lehetősé­geivel. Különösen gyümölcsöző­en fejlődött gazdasági kapcsola­tunk a Szovjetunióval. Fejlődésünket a beruházások számottevő növelésével értük el. A most befejeződő ötéves terv­ben közel 50 százalékkal na­gyobb a beruházások volume­ne, mint a megelőzőben. Az át­lagot meghaladó mértékben nö­vekedtek a gépi beruházások. Különösen gyorsan fejlődött a villamosenergia-ipar, az épí­tőanyag-ipar és a vegyipar. A tervidőszakban 80 nagyberuházást feleztünk be, közöttük olyan jelentőseket, mint a Thorez külfejtés, a Ga­garin Hőerőmű, a Dunamenti Hőerőmű I. szakasza, a Székes- fehérvári Könnyűfémmű széles­szalag hengerműve, a Lenin Kohászati Művek nemesacél hengerműve, a Magyar Vagon- és Gépgyár motorgyártó és fu­tóműgyártó kapacitásának a fejlesztése, a Borsodi Vegyi Kombinát PVC üzeme, a Tiszai Vegyi Kombinát olefinmüve, a Beremendi Cementgyár, a Lá­batlan) Vékonypapírgyár, a Borsodi Sör_ és Malátagyár, a kiskörei vízlépcső I. üteme, a metró kelet—nyugati vonala, a Szegedi Biológiai Kutató Inté­zet. A teljes befejezés előtt megkezdte termelését néhány olyan nagy létesítmény, mint a Péti Műtrágyagyár, a Hejő- csabai Cement- és Mészmű. A gazdasági építőmunka ered­ményeként tovább csökkentek az egyes országrészek közötti gazdasági szintkülönbségek. Az Alföld és a Dél-Dunántúl gaz­dasági fejlődése — a tervnek TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS megfelelően — meghaladta az országos átlagot. Gazdasági eredményeink alap­ján népünk életszínvonalának javításában, a szocialista élet­mód kiteljesedésében is számot­tevő eredményeket értünk el. Az egy főre jutó reáljövede­lem a tervnek megfelelően 1975-ben várhatóan kb. 26, az egy keresőre jutó reálbér pe­dig mintegy 18 százalékkal lesz magasabb, mint öt évvel ezelőtt volt. Az idős korúak és a gyer­mekes családok helyzetének ja­vítására fontos szociálpolitikai intézkedések születtek. Javult a lakásellátottság, öt év alatt a tervezett 400 ezernél mintegy 20—30 ezerrel több lakás épült. IV. ötéves tervünk fő céljait annak ellenére teljesítjük, hogy gazdaságunkat érzékenyen be­folyásolták a tőkés világgazda­ságban 1973 őszétől kibontako­zó, gyors ütemű inflációtól kí­sért válságjelenségek és a szá­munkra hátrányos árarányvál­tozások. Az a tény, hogy a terv fő céljait ilyen körülmények kö­zött is meg tudtuk valósítani, a szocialista tervgazdálkodás fö­lényét bizonyítja. Ebben két­ségtelenül nagy szerepe volt és van a szocialista közösség or­szágai összehangolt, tervszerű együttműködésének, mindenek­előtt a Szovjetunióval megvaló­sított szoros kapcsolatoknak. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt öt esztendő gazda­sági fejlődése a vázolt nehéz­ségek ellenére is jó alapokat te­rem* szocialista építőmunkár.k folytatásához. A tervjavaslat elkészítése szé­les körű, kollektív munka ered­ménye. Kidolgozásában részt vettek az ország legnagyobb ipari és más vállalatai; Szoros együttműködés alakult ki az országos irányító, illetve a helyi államigazgatási szer­vek és a tudományos kutatóin­tézetek között. A terv fő cél­jai — ismerve nehézségeink okait, a bizonytalanságok jel­legét és nagyságrendjét — reá­lisak és megítélésünk szerint bizonyosan megvalósíthatók. Térvcéljaink kimunkálásában jelentős mértékben támaszkod­ni tudunk az évek óta folyó hosszú távú (15 éves) tervező munka legfontosabb eredmé­nyeire. A gazdasági fejlődés fő irány­zatait, arányait és szerkezeti változásait tekintve a közép és hosszú távú célok összehangol­tak. flz V. ötéves terv gazdasági fejlesztési feladatai — mindenekelőtt a termelőága­zatokban, az energetikában és a mezőgazdaságban — össz­hangban vannak a gazdaság hosszú távú fejlesztésére kiala­kított fő irányzatokkal A tervjavaslat szerint a nem­zeti jövedelem öt év alatt 30— 32, az ipari termelés 33 —35, az építési-szerelési tevékenység 30 —33, a mezőgazdasági termelés pedig 16—18 százalékkal növek­szik. A tervezett fejlődés üteme ugyan némileg lassúbb, mint amit az előző öt évben elér­tünk, de lényegében megfelel a IV. ötéves terv előirányzatainak. Hosszabb időszakot vizsgálva pedig közel áll az eddig elért át­lagos növekedéshez. Mivel az V. ötéves terv időszakában sok te­kintetben a korábbiaknál nehe­zebb feltételekkel kell számol­nunk, a növekedés tervezett üte­me az adott körülmények között és nemzetközi összehasonlítás­ban is megfelelően dinamikus. A szocialista építés töretlen folytatása, népünk életszínvona­lának rendszeres emelése vilá­gosan bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk stabil marad. Ez a stabilitás azonban nem je­lenthet változatlanságot vagy ép­pen megmerevedést. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk legfon­tosabb eredményei éppen a tu- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom