Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

A jó pályaválasztás: a lehetőségek és kívánságok találkozása

A Békéscsabai 7. sz. Általános Iskola 520 tanulójából hatvankét

8. osztályos áll pályaválasztás előtt. Milyen gondokkal jár ez az időszak, milyen az előkészítőmunka, hogyan segíti az iskola a gyerekeket és a szülőket, és hogyan bonyolítják le, ezt az egész életre szóló hivatás-választást? Ezek iránt érdeklődtünk az iskola pályaválasztási felelősétől, Bikádi Zsuzsa tanárnőtől, aki egyben a 8/b-nek az osztályfőnöke is.

— Egy hónap múlva a nyolcadikosoknak végleg dönteniük kell, hova adják be jelentkezésüket, milyen szakmát választanak, hol tanuljanak tovább. Ezt hosszabb előkészítő munka nélkül nem lehetne megtenni. Mikor kezdődik ez el?

— Évekkel előbb, fokozatosan, hogy a gyerekeknek módjukban legyen ismerkedni a lehetőségekkel, barátkozni a szakmákkal. Már ötödik osztálytól kezdve üzemlátogatásokat szervezünk, évente egy-két alkalommal. Jártunk például a Körösvidéki Cipész Szövetkezetben, ahol a modern körülmények között folyó cipőipari munkát láthatták. De voltunk a forgácsolóban, a hűtöházban és legutóbb részt vettünk a kötöttárugyárban rendezett bemutatófoglalkozáson is. Ez mindjárt konkrét segítséget adott a ^munkánkhoz, mert négy kislány választotta utána ezt a pályát. Megismerkedtek még tanulóink a ruhagyárral és az István Malommal is.

— Az isfkola pályaválasztási felelősének tehát folyamatos a munkája, de ilyenkor, közvetlenül a jelentkezések előtt mi a feladata?

Az egész munkát összefogni. Tárgyalni a szülőkkel, üzemekkel, segíteni a gyerekeket, hogy megtalálják a hajlamaiknak, képességeiknek legjobban megfelelő pályát. Tartani a kapcsolatot a Pályaválasztási Intézettel, felhasználni a különböző tájékoztató kiadványokat.

— A szülőket említette. Nyíl- ván ebben az időszakban a legnagyobb gondjuk az, hogy gyermekük megtalálja a helyes utat: ügy választani, hogy ne bánja meg később. És a szerepük is nagy a tanulók elhatározásában. ösztönzik, sőt egyesek ösztökélik a gyermekeket bizonyos pályák felé.

— Igen. Ebben a korban a tanuló még gyerek, meg lehet érteni, hogy élete első — és nagy

— választása nem könnyű. Van akit kifejezetten egy pálya vonz és már korán szilárd az elhatározása. Vagy olyan képessége van, ami kifejezetten eldönti, mit csináljon az életben. Mások

— és ez a többség — nehezen választanak. Évről évre mást akarnak, mindig épp azt, ami akkor a legjobban megtetszik nekik. Ezeket kell legjobban segíteni, helyesen irányítani.

— Az otthonnal közösen. Hiszen a szülői ház és az iskola hatása a legnagyobb, s eredményt is csak az együttes

tevékenység hozhat. Milyen a kapcsolatuk a végzősök szüleivel?

— Ilyenkor minden szülővel beszélünk, lehetőleg többször is. Van, aki túlbecsüli gyermeke képességeit, van, aki nem ismeri fel és más pályára erőltetné. Az iskola évről évre mindenkiről személyiség-lapot vezet, ebből képet lehet kapni a tanulóról. Mi azt szeretnénk, ha mindnyájan boldogulnának az életben, s a munkájuk sikeres lenne. Ezért, ha kell, ha úgy látjuk, óvjuk a szülőt a nem megfelelő választástól. Attól, hogy eleve kudarcnak tegye ki a gyermekét. Szerencsére a többség; helyesen ítéli meg a helyzetet.

— Idáig az egyén oldaláról néztük a pályaválasztást: mit szeretne a gyerek,, a szülő. A másik oldal a társadalom a maga igényeivel és lehetőségeivel. Csak akkor sikeres a választás, ha a kettő összhangban van. Ha a lehetőségek és a kívánságok találkoznak.

— Munkáknak ez a legnehezebb része. A pályairányítás. Ma is vannak különösen vonzó szakmák, amik divatosak. Ilyen még mindig az autó- és motor- szerelés, a tévé- ^és rádiószereié®, a fodrász és a fényképész szakma. Persze nemcsak azt ismertetjük, hogy milyen kevés itt a felvételi keretszám, hanem azt is, hogy ide csak érettségi után lehet jelentkezni. De megvan az ellenkező oldal is: a hiányszakmák. Ilyen a Kémény- seprés, amire iskoláinkból már tíz éve nem jelentkezett senki A malomipart is ide lehet sorolni, sőt még a kőműves szakmát és a sütőipart is.

— A kéményseprés utánpótlás gondjai közismertek, régóta panasz országszerte, hogy a fiatalok előtt a fekete, a „kormos” ruhának nincs presztízse. Pedig jól lehet itt keresni, és különösen az egyre fejlődő tüzeléstechnika képzett, müveit szakembereket igényel. De a „fehér” szakmát, a malomipart miért nem kedvelik?

— Nem a szakma ellen van kifogás. A szakképzése esik messze Békéscsabától, ugyanis Székesfehérváron van az intézetük. s a távolság miatt húzódoznak, főleg a szülők. Pedig a kollégiumi elhelyezés biztosítva van. De sajnos', magát a kollégiumi megoldást is nehezen választják. Legjobban mutatja ezt, hoav a 62 nyolcadikos közül 21 bejárónk van — Fényes, Megyeri Csabaszabadi és Kamuiról — és csak három veszi igénybe itt helyben a1 kollégiumot. De az egyes szakmáktól való idegenkedés oka mégis legtöbbször az, hogy nem ismerik eléggé. Ezt kell nekünk pótolni. És azoknak a vállalatoknak, ahol nehezen megy a szakmai utánpótlás.

— A szülők maguk is sok szakmát képviselnek és jócskán vannak, akik megszerettetik azt gyermekükkel. Az ö segítségükre számítanak?

— Hogyne. Kérni szoktuk és ők is ajánlkoznak. Az egyik apa például, aki az ingatlankezelő vállalat kőműves szocialista brigádjának a vezetője, meghívott bennünket az Irányi utcai építkezésükre, ahol most a különböző szakipari munkák folynak. Nézzék meg a gyerekek, hátha kedvet kapnak.

— Mikor és hogyan bonyo lódlk le a jelentkezés?

— Január 20-án kezdődik és egy hónapig tart. Ekkor kell kitölteni a jelentkezési lapot. Mi elkészítjük a jellemzéseket és rávezetjük. A tanulónak 2-3- féle eshetősége is van. Legelső helyre az megy, amit legjobban szeretne. De az is fontos például, hogy az első két helyre ne két vidéki iskola vagy intézet kerüljön, mert esetleg nem lesz az idő elég hozzá, ha az első nem sikerül, hogy a másikat felkeresse. Aztán helyes az, ha az első megjelölés szakközépiskola, a második már egy szakma legyen. így a reális.

— Egy jó hónap van hátra a tényleges jelentkezésig. A gyerekek nagy többségében megszületett már a döntés? És az igényeknek, a lehetőségek nek megfelelően?

— Igen. A hatvankét tanulóból csak hatan-heten vannak, akik még nem határoztak, a többiek tudják már, mit akarnak. Az én osztályomból például négyen a Kemény Gábor szakközépiskolába, ketten a közgazdaságiba, ketten a sar- kadi szakközépiskolába mennek, a többiek pedig szakmunkás tanulónak. A lányok kötő és hurkoló, ruhagyári varrónő és kereskedelmi tanulónak, a fiúk pedik lakatosok, szobafestők, kőművesek, autó- és motorszerelők lesznek. És még egy pék és egy kútfúró-jelölt is akad köztük.

1 Vass Márta

flz Ifjúsági Törvény

tárgyal a megyei iíjúsági bizottság

Holnap, csütörtökön délelőtt

a Békéscsabai Hűtőházban tartja meg soron következő, ez évi utolsó ülését a Békés megyei Tanács ifjúsági bizottsága. A testület tagjai az elmúlt hónapokban vizsgálatokat végeztek megyénk üzemeiben, vállalatainál és szövetkezeteiben, hogy a vezetők mennyiben hajtották végre az Ifjúsági Törvény határozatait. Most a bizottság tagjai a mezőgazdasági üzemekben végzett vizsgálataik tapasztalatairól adnak szóbeli tájékoztatót.

A holnapi ülés második részében dr. Romvári László és dr. Varga István az V. ötéves terv ifjúságot érintő beruházásainak segítéséről; Dankó Pál megyei ifjúsági titkár pedig az ifjúság- politikai feladatok megvalósítására fordítható pénzösszegek ez évi felhasználásáról adnak tájékoztatást.

Tartalék földgázüzem Szegeden

A szegedi szénhidrogén-medencében felépült a tartalék földgázüzem, amelyet azért terveztek, hogy téli, fogyasztási

csúcsidőszakban is maximálisan kielégíthessék az ország gázigényeit. A csúcsüzemnek nevezett gázfeldolgozó beruházási költsége megközelíti a háromszáz millió forintot.

Statisztikai adatok a nőkről

A tübingeni Wickert Intézet közvélemény-kutatási adatai szerint minden ötödik nyugatnémet nő inkább férfi szeretne lenni. Ami a férfiakat illeti, csak minden tizedik megkérdezett jelentette ki, hogy szívesebben tartozna a gyengébb nemhez.

A megkérdezett nők 70 százaléka elégedett sorsával, 20 százalék szeretett volna inkább férfinak születni, és 10 százaléka nem nyilvánított véleményt. A férfiaknál az arány 76, 10, illetve 14 százalék volt.

Nevelési segély szülőknek

A családjogi törvény módosításával megváltozott, javult a veszélyeztetett gyermekek ellátása Kétegyházán is. A gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság rendszeresen foglalkozik ezekkel a gyerekekkel, gondoskodik napközi otthonos elhelyezésükről, rendszeres kapcsolatot tart az oktatási és nevelési intézményekkel. Sokszor előfordult már, hogy a szülőkkel történő elbeszélgetés után nem került sor határozathozatalra, hiszen a gond megoldódott.

Többeknek biztosítanak nevelési segélyt, élnek a törvényadta lehetőségekkel, hiszen vannak szülők, akik körülményeiknél fogva nem tudják eltartani a nagylétszámú családot, viszont a nevelésre alkalmasak.

Az előző évhez képest nőtt a gyámügyi segély összege is. Korábban 6000 forint volt ez évente, az idén viszont már 11 ezer forintra emelkedett. Ebből az év utolsó harmadáig 8870 forintot használtak fel, elsősorban napközi otthoni térítési díj fedezésére. Ezenkívül a szülők kérésére ruhaneműt vásároltak több nagycsaládos gyermekei részére.

Foglalkoznak az állami gondozottakkal is, jelenleg a községben 23 állami gondozottat tartanak nyilván, ellátásukat,, a róluk való gondoskodást rendszeresen ellenőrzik, amennyiben nevelőszülőknél vannak kihelyezve.

Tsz-szakmunkások jelentkezhetnek egyetemi előkészítőre

A Gödöllői » Agrártudományi Egyetem 1976. őszén egyetemi előkészítő tanfolyamot szervez a termelőszövetkezetekben dolgozó szakmunkásoknak, akik szeretnék tanulmányaikat tovább folytatni. Az előkészítőre a fizikai dolgozó állományból jelentkezhetnek a szövetkezeti tagok. A tanfolyam 11 hónapos. Így azok részére, akik egyetemi, főiskolai felvételre alkalmasnak bizonyulnak 1977 szeptemberében kezdődik az oktatás.

Az egyetemi előkészítőn részt

vevő tsz- szakmunkások az agráregyetem mellett választhatják még a jogtudományok elsajátítását és a közgazdasági egyetemen a tanulást. Az egyetemek mellett az agrár jellegű főiskolák is rendelkezésükre állnak. Azok kérhetik beiskolázásukat az egyetem i előkészítőre, akik 1976-ban töltik be 30. életévüket, illetve 30 évnél fiatalabbak.

Az érdeklődők tájékoztatására a gödöllői egyetem írásos f anyagot állított össze — közöl- j ték a megyei tanács mezőgazda- ; sági és élelmezési osztályán. !

. .......................................................

A nő — és a család harmóniája

„Aztán elvegyül a gyermektársaságba, mint csillagok közé nyájas hold világa...” — írja Arany János az anyáról a Családi kör-ben. Vajon csakugyan ilyen idillikus lehetett az ő korában az asszonyi élet? A rezignált, szomorúságra hajló költőt aligha gyanúsíthatjuk idill-te- remtő szándékkal; ha ő így látta a családi kört, akkor az — legalábbis körülötte — ilyen volt. Pedig az asszonyoknak akkor is akadt ezer dolguk, kivált a falusi asszony nem tétlenkedett, ha nem is volt „önálló munka- vállaló”.

Csakhogy a falusi élet — még ma is! — merőben más, mint a modern város emberéé, asszonyáé. Falun a nap valamiképp „egy tömbből faragott”; a tennivalók áttekinthetők, világosak, ha sok is akad belőlük. A távolságok kicsik, az emberek, akikkel a családanya szót vált, mindig ugyanazok és nincsenek túl sokan; a beszélgetések ritkán izgató hatásúak.

Ezzel szemben a városi nő nagy távolságokat utazik be, megvívja napi viadalát járműveken, a zsúfolt üzletekben, elintéz számtalan apró-cseprő ügyet munkaidő előtt és után; sokféle emberrel kerül — néha nagyon is idegborzoló — kapcsolatba, így aztán mire este hazaér családja körébe, már nem nyájas

holdvilág, hanem kicsavart citrom. A legnagyobb önfegyelem ellenére is sugározza vibráló nyugtalanságát, s kelti azt a lelki állapotot, amit „indukált neurózisnak” nevez a pszichológia. Jóllehet szeretné a gyermekeivel töltött néhány órát vidámmá, derűssé varázsolni, ha nem sikerül leráznia magáról az út porával együtt a nap feszültségét is, gyötri a lelkiismeret, úgy érzi, megrövidíti családját, s mire „belejönne” az otthoni létbe, már újra ott a reggeli indulás ... A női idegrendszer nagy feszültsége innen ered.

A mai nő azonban mégsem szeretne otthon maradni. Az anyagiaktól függetlenül is bajosan tehetné, mert az élet távlata változott meg: a mai ember — és főként az asszony — hosszabb életre számíthat, mint elődei, és főként sokkal tovább marad fiatal.

Mit is tehetne ez a sokáig aktív, mai nő gyermekei felserdülése után, az unokanevelésen innen, a mai. gépesítés, szolgáltatások révén leegyszerűsödött háztartásban? Ráadásul a felserdülő gyerekek közé — nyájas holdvilágként! — elvegyülni is csak akkor képes, ha van önálló élete, munkája, ha lépést tart velük, ha érdekli a változó világ és információi is vannak felőle. A háztartásba zárt élet kicsinyessé és közömbössé tehet. A nemzedékek közötti határok feloldása pedig mindkét fél érdeke.

Mi lehet mégis a megoldás? Hogyan teremtsen önmagában és önmaga körül harmóniát a dolgozó nő?

Az első lépések már megtörténtek. A korszakos jelentőségű gyermekgondozási segély már „függetlenítette” az anyákat az első három évre, s bár sokan szólnak ellene (munkaerőhiány a hagyományos női pályákon, szakmai lemaradás, némely, az anyagságot kellőképp át nem élő kismamák unalma stb.) az ellenérvek sem fedhetik el óriási előnyeit: anya és gyermek nyugalmát, a szimbiózis hatását, a kettejük összeszokásából adódó szoros és meleg kapcsolatot, amely a gyermek kamaszkor) gondjainak megoldását is megkönnyíti majd. A kisgyermeknek nem „félállású”, hanem ..főfoglalkozású” anya kell, és időtlen nyugalom. Aki pedig kismama korában nem élt űzötten, kapkodva, az később is jobban bírja a terhelést, amely a gyermekek növekedésének arányában fogy. Hiszen a nagyobb gyermek nemcsak kevesebb fizikai munkát ad. de ha jól nevelték, követi a felettébb fontos apai példát, s a háztartási teendők egy részét is átveszi.

A másik nagy könnyítés a munkaidő rövidülése. Mérhetetlenül sokat jelent a szabad szombat, az együtt töltött hétvége, még akkor is, ha az egyik nap házimunkával telik. Mert azt is lehet örömmel végezni, együtt, családi körben, beszél-