Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-03 / 283. szám
-WT m n Ilis ngyek« nagy célok Hazarrtbar? a szocialista ■ építőmurika uj szakaszába lép*; lünk, amikor pártunk a társa* j dalmi haladás újabb perspekti-. vált tárhatta dolgozó népünk i síé. A XI. kongresszus határozataiban megfogalmazódtak azok a célkitűzések, melyeknek végrehajtására a közeli és tá* 1 volabbi jövőben összpontosítani kell erőfeszítéseinket, mozgósítani kell a társadalom valamennyi rétegét, a hazáját szerető és a szocializmus ügyét magáénak valló valamennyi állampolgárt. Napjainkban párt-, társadalmi, állami és gazdasági szerveink azon munkálkodnak, hogy saját területükön kidolgozzák a kongresszusi határozatokból adódó helyi tennivalókat, illetve jóné- hány területén már a gyakorlati végrehajtás is megkezdődött. Pártszerveínk, pártszervezeteink és minden kommunista közös és személyes felelőssége, hggy a szemléletben és a cselekvésben egyaránt érvényesüljön a társadalom érdeke, hogy segítsék megvalósítani azokat a helyi célkitűzéseket, melyek a kongresszus által kitűzött nagy célok irányába hatnak. E két alapvető feladat szoros egységet képez. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az előttünk álló feladatokat nem lehet csak „fő vonalaiban”, úgymond „globálisan” • megoldani, hanem azok valóra váltásáért a hétköznapok során aprólékos munkával nap mint nap meg kell dolgozni. De a szocialista építőmunkánk eddigi gyakorlata arra is bizonyságul szolgál, hogy a helyi feladatokat is úey lehet csak sikeresen megvalósítani, ha állandóan szem előtt tartiuk az általános'társadalmi, politikai és gazdasági célkitűzéseket. Az előttünk álló nagy feladatok megvalósításához az egyes részfeladatok következetes és. sikeres megoldásán keresztül vezet az út. Aki elhanyagolta vagv lebecsüli a saját munkaterületén Jelentkező kicsinek látszó, de fontos részkérdések elintézését és csak az úgynevezett „nagy horderejű” dolgokban serénykedik, nem mondhatja el magáról, hogy eleget tett a társadalmi elvárásoknak. Az élet valamennyi területén számos meggyőző példa van arra, hogy a kis dolgokból lesznek a nagy ügvek, hogy „globáisan” legfeljebb csak ídeig-óráíg lehet dolgozni, mert ez előbb-utóbb visz- szaüt. Számos esetben lehetünk tanúi az olyanfajta véleménynek | és magtartásnak, hogy ez vagy az a „nagy ügy” szempontjából „mellékes” vagy „elhanyagolható” dolog. Sem a gártm.unka, , sem. az állami vagy gazdasági tevékenység területén nincsenek elhanyagolható dolgok. Jogos az a megállapítás, hogy aki érzéketlen a napi problémákkal, az aprólékosnak látszó dolgokká! szemben, az képtelen arra is, hogy a közösség érdekeit szolgálja. Az egyik mezőgazdasági üzemünk vezetője például fáradhatatlanul járta a megye és a járás állami, pénzügyi és kereskedelmi szerveit előnyös gazdasági lehetőségeket kutatva a közösség számára. A nagy utánjárás közepette azonban a saját gazdaságának állattenyésztő telepére fél év során egyszer sem jutott el, mondván, hogy neki erre nincs ideje. Ha ugyanis legalább egyszer gondot fordít annak ellenőrzésére, hogy miként folyik az állatok takarmányozása és milyenek a tartási körülmények, több százezer forintot minden utánjárás nélkül megtakaríthatott volna. Természetesen az élet minden területén vannak különös jelentőséggel bíró dolgok, úgymond „kiemelt feladatok”, az is nyilvánvaló, hogy ezekre fokozott figyelmet és energiát kell szentelni, mert kihatásaik akár politikai,' akár gazdasági tekintetben ezt teszik indokolttá. De még az ilyen jellegű kérdésekben is a megoldás kulcsát kinek-kinek a saját portálán, helyben kell keresnie és megtalálnia. Eooen a közelmúltban fordult elő, hogy az egyik ínarí üzemünkben a munka, és üzem- szervezés megjavításával kapcsolatos párthatározat végrehajtására az igazgatói körlevelek és a termelési tanácskozások sorozata csak általános instrukciókat adott, minduntalan csak azt ismételve, hogy „jobban ki kell használni az e téren levő üzemi tartalékokat”, de addig, amíg pontosan meg nem állapították és meg nem határozták, hogy melyek ezek a tartalékok, tulajdonképpen semmit sem tudtak előbbre Jutni. I n*hánv né’da !s am hívja fel a figyelmet, hogy a szocialista építőmunka további feladataira vonatkozó központi határozatok csak úgy hozhatnak megfelelő eredményeket, csak úgy oldhatók meg sikeresen, ha azokban mindenki megtalálja a saját feladatát . és megvalósítja azokat a helyi tennivalókat, melyek végül is majd a nagy egészet; a2 általános célkitűzések Sikerét hozzák. Dr. Ldtoí István, a.2 MSZMP PB alosztályvezetője Belső ellenőrzés és t§2=demokrácía December 5-én Kunágotán tartja soron következő elnökségi ülését a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége. Az időszerű tennivalók mellett a belső ellenőrzés 1975. évi tapasztalatait és a szövetkezeti demokrácia érvényesülését vitatják meg. A tsz-Szövetség politikái munkatársai megvizsgálták, hogy a belső ellenőrzéssel foglalkozó kormányhatározatok, az MSZMP szövetkezetpolitikai . munkaközösségének iránymutatásai, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának irányelvei miként érvényesülnek a mindennapi munkában. A vitára bocsátott anyagban első helyen áll az ellenőrző bizottságok tevékenysége, a vezetői munka részét képező elenőrzések, a belső ellenőrök munkája és a külső szakértők igénybevételével végzett ellenőrzés. Az anyag összeállításában sokat segített a szövetség keretén belül működő revizori csoport. Javul! az orvosok, egészségügyi dolgozók érdekvédelme Kedden Gyulán tartotta első kihelyezett ülését az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei .bizottsága. Dr. Tóth Károlyné, a Békés megyei Kórház szakszervezeti bizottságának titkára arról adott számot, hogyan alakult az üzemi demokrácia? A megyében ötezer egészségügyi dolgozó tevékenykedik, 20 százalékuk Gyulán. A résztvevőket Gulyás Sándor- né, a megyebizottság titkára üdvözölte, külön azt a három tagot, akiket a legutóbbi kongresszuson választottak meg a központi vezetőség tagjának. Ezt követőén dr. Tóthné szóbe- j li kiegészítést adott az írásos anyaghoz. A beszámoló elégedetten állapította meg, hogy a kórházban az utóbbi időben örvendetesen javult a munkaíeőt év alatt Jelentős beruházások valósultak meg a tsz-ekben Arra a kérdésre, hogy milyen jelentősebb beruházásokkal gazdagodtak az elmúlt őt évben a termelőszövetkezetek, Antal József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztá- ■ lyának helyettes vezetője a következőket válaszolta; . A tervidőszak legfontosabb célkitűzése volt a szakosított állattenyésztési telepek befejezése, üzembe helyezése és a termelési rendszerek továbterjedésének biztosítása. Az elmúlt öt esztendőben 13 szakosított szarvasmarha-tenyésztő telep épült a megyében 172 ezer hektoliter tej termelésére. Elkészült 22 szakosított sertéstenyésztő-telep 173 ezer hízó kibocsájtására. Épült 112 kilométer bekötő út, 84 kilométer új ü2emi út, felújítottak a tsz-ek 53 kilométer üzemi utat. Villamos vezeték épült 73 kilométer hosszban és a posta jóvoltából 80 telefonvonalat kapott a mezőgazdaság A rét- és legelőfejlesztési tervek lényegében teljesültek. Az öntözési -célkitűzések pénz hiányában nem a tervezett szinten valósultak meg A tervidőszakban csak 1084 hektárral bővült az öntözhető terület* Ezzel a felületi éa'&z esőztetó eljárással öntözésre alkalmassá tett szövetkezeti határrészek meghaladják a 27 ezer 500 hektárt. Jelentős összegeket költöttek a szövetkezetek meliorációs munkákra A termelést 62 ezer hektáron tették biztonságosabbá a korábbinál. A talajjavításra tervezett összeget 4 millió forint kivételével célirányosan költötték eL I gyelem, a társadalmi tulajdon, védelme, a beteg- és üzemi étkeztetés színvonala minősége. Ugyancsak javulás tapasztálhaté az osztályértekezletek rer.dsze- J rés megtartásában, és az ottani j aktivitásban. Bátran mondanak véleményt, n6m hallgatva el a j kritikai megjegyzéseket sem. E2 évben kétszer rendeztek másod- orvosi értekezletet, amelyen bér- és lakáskérdésekkel, valamint a tudományos kutatómunka helyzetével foglalkoztak. Elhangzott ezen a fórumón, hogy vannak évek óta betöltetlen állások és sürgető az ennek következtében fellépő túlterhelés, a nagyszámú ügyelet, a családosok lakásproblémájának megoldása. Arról örömmel számoltak be, hogy 26 üres orvosi állásból október 1-ig tizenhatot betöltötték. Nagy sikere volt annak az októberben első ízben megrendezett értekezletnek, amelyen a 20—25—30 éve az intézményben dolgozók vettek részt. Ezen bírálatot kellett mondani az utóbbi egy év alatti gazdaságvezetői munkáról. A „kényes témához” tizenegyein szóltak hozzá, bizonyítva, hogy a dolgozók véleményének meghallgatása a jövőben is indokolt. A2 üzemi demokrácia egyik fokmérője, hogy eddig igen kevés dolga akadt a munkaügyi döntőbizottságnak. Arról is elégedetten szólt a beszámoló, hogy ez évben is jelentősen javult a dolgozók érdekvédelme, élet- és munkakörülményei. A volt rendelőintézetben egyedülálló fiatal orvosok és orvostanhallgatók részére alakítottak ki lakásokat. Nemrégiben készült el egy tizenegy személyes nővér- szállás és ugyancsak éhben az épületben teremtettek lehetőséget soproni, balatonfüredi és miskolci hasonló intézményekkel a csereüdültetésre. A témával kapcsolatban sokan mondták el véleményüket, tapasztalatukat Az ülés beje- • leütésekkel ért véget. B„ O Négyese? gép importból Mezőgazdasági „vezérgépek” 1976-ra Több növényi kultúra „vezér- gépét” jövőre újakkal, esetenként új típusokkal cserélhetik fel a gazdaságok. A gabonatermesztők szovjet és NDK-belí gépekből választhatják ki a számukra legmegfelelőbbeket. A szovjet mező- gépipar 5Óö SZK—5-ös és ugyanennyi SZK—6-os arató-cséplőgépet szállít 1976-ban. Az NDK- béli E—-512 kombájnból 650-et importál az AGROTRÖSZT. Újdonság, hogy megjelenik majd a földeken a lengyel gyártmányú, a jelenleg alkalmazott kombájnoknál nagyobb teljesít, ményű Bízon-Gígant arató- cséplőgép — egyelőre 10 gépet várnak és széles körű próbákra kerül sor. A kukorica-betakarítás gépesítésének színvonala jövőre tovább nő. A gazdaságok a termés betakarítására gabonakombájnokat alkalmaznak megfelelő adapterrel felszerelve. Az elmúlt években gyakran vőlt hiány szemestermény-tisz- títókból, ez időnként visszavetette a folyamátós munkát. 1976- ban javult az ellátás, miután a Szárítótelepeken használt elő- és utótisztítókból megkezdik a hazai gyártást. 1976-ban több mint 50Ó Bábolnai típusú tisztítót vásárolhatnak a gazdaságok, ezenkívül 320 szovjet gép és mintegy 206 magyar gyártmányú előtisztító gép vár majd a vevőkre. Az állattenyésztés hozamainak növelése azon is múlik, hogy milyért állapotban, minőségben takarítják be a szálas takarmányokat ; ezért az ideinél több betakarító gép segíti majd a munkát jövőre. Az önjáró típusok közül az E—280-as silókombáj- nókból 570-et szállít az NDK ipara, az E—301-es mintájú fűkaszából pedig 4öö-at importálnak, emellett 160 csehszlovák gyártmányú takarmány-betaka- rító gép bővíti a gépparkot. Jövőre is kiemelt feladat lesz a Cukorrépa-termesztés további gépesítése. A mechanikus rendszerű hazai vetőgépekből fedezik az igényeket. Az NDK-ból pneumatikus vetőgépeket hoznak bé. Hatsoros kivitelű hazai szedőgép is forgalomba keiül, mégpedig elég olcsó áron. A burgonya-betakarító gépekből a Német Demokratikus Köztársaságból érkezik 100, csehszlovák vetőgépékből —- négy- és 1.ötsoros kivitelben —- 3ÓÓ-at hóznak be. (MTI) Ki kaphat’ ösztönző nyugdíjpótlékot? , Olvasóink hozzánk intézett leveleiből kitűnik, hogy az ösztönző nyugdíjpótlék sokakat foglalkoztat. Ezért néhány, ezzel kapcsolatos kérdésre az alábbiakban válaszolunk. Tovább dolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékot kaphat az, aki megszerezte a jogosultságot az öregségi nyugdíjra, tehát elérte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort és legalább tíz évi szolgálati ideje van, de nem kéri öregségi nyugdíja megállapítását, hanem még legalább egy évet (365 naptári napot) a2 addigi vagy másik munkáltatónál (szövetkezetnél) Munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként munkában tölt. A munkaviszonyban vagy ipari szövetkezet tagjaként murvká. ban töltött idő számításánál azt a szolgálati időt kell figyelembe venni, amely alatt az igénylő munkaideje a munkakörére jogszabályban megállapított teljes munkaidőt elérte és munkabért (münkadíjat) kapott, A mézőgázdaSágí szövetkezet tagjaként munkában töltött idő számításánál annyi hónapöt — naptári évenként legfeljebb tizenkét hónapot -— lehet figyelembe venni, ahányszor az igénylő munkavégzéssel tizenhárom (nő nyolc) munkanapot szerzett. Ha az igénylő mező- gazdasági szövetkezeti tagsága egész naptári éven át nem állott fenn, legfeljebb annyi hónap vehető munkában töltött időként figyelembe, ahány hónapon át a tagság fennállott. A munkaviszonyban vagy ipa. rí szövetkezeti tagként egyidejűleg fennállott részfoglalkozásokban eltöltött időket egybe kell számítani. Az egybeszámított munkaidő ösztönző nyugdíj- pótlékra akkor jogosít, ha az a főfoglalkozásként fennálló munkakörre jogszabályban megállapított teljes munkaidőt eléri. Az egybeszámított részfoglalkozások alapján járó ösztönző nyugdíjpótlék mértékére á főfoglalkozás szerinti munkakör az irányadó. A mezőgazdasági szövetkezeti taginál az ösztönző nyugdíjpótlék szempontjából munkanapnak a közös gazdaságban személyesen teljesített munkanapok, meghatározott terület családi vagy egyéni művelése címén személyesen teljesített munkanapnak a szövetkezeti vezetőség által megállapított, illetőleg elismert munkanapok, a szarvasmarha vagy sertés háztáji tartása, valamint háztáji zöldségtermelés címén javára írt (nyilvántartásba vett) munkanapok számítanak. Nem jár ösztönző nyugdíjpótlék a bedolgozóként munkában töltött idő alapján. Nem jár tovább^ ösztönző nyugdíjpótlék a mezőgazdasági Szövetkezetnél —- akár munkaviszonyban, akár tagként — 1976. január 1. előtt munkában töltött idő alapján sem. Dr. Molnár József 4 smmss 1975. DECEMBER 1
