Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

1975. DECEMBER 2., KEDD Ara: 1,—. forint XXX. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Novekvt követelmény: a hatékonyság A termelés összetételének korszerűsítése, a fejlesztési esz­közök előteremtése a legnehe­zebb feladat, amivel a közép­távú tervezés során a vállala­toknak szembe kell nézni. A fejlesztés forrásai a következő esztendőkben általában szeré­nyebben buzognak majd, mint az 1975-ig érvényes szabályo­zók szerint. S a korlátozott fej­lesztési lehetőségek feltételezik az eddiginél következetesebb rangsorolást, válogatást, a, ha­tékonyság alakulásától függő differenciálást. A szabályozók módosításával magasabbra eme­lik a jövedelmezőségi követel­ményeket: ami eddig is jó, ki­fizetődő volt, az hatékonynak bizonyul ezután is. A kevésbé jövedelmező vállalkozás fej­lesztése viszont a jövőben már aligha lesz megvalósítható. Az intézkedések hatására általában — legalábbis átmenetileg — csökken a vállalatok nyeresége s szűkülnek a fejlesztés saját forrásai. A hitelfelvételt pedig szigorúbb feltételekhez, na­gyobb garanciákhoz kötik. Köztudott, hogy a világgaz­dasági változások, a cserearány­romlás eddig szinte kizárólag a népgazdaságot súitotta, nö­velve a külkereskedelem «Is az állami költséev°tés hiányát. A gazdasági szabályozás módosí­tása az egyensúlyi helvzet ja­vítását célozza, a vállalatok számára is érzékelhetővé teszi a külgazdasági változásokat. A növekvő követelményekhez fel­zárkózni már csak azért sem könnyű feladat, mert nem fej­lődhet minden vállalat egyfor­mán. Azok. amelyek ha:*ko- nyan működnek s jelentősen hozzájárulnak a termelés, az értékesítés szerkezetének kor­szerűsítésihez. az egyensúlyi helyzet javításához, fokozhat­ják is az eddigi temoót. A nem jövedelmező termelésben vi­szont sok esetben visszate.il esz- tÄs lesz várató. A felleszt°s differenciálását tehát nemcsak az anyagi eszközök szűkös vol­ta. hanem a , hatékonyság nö­vekvő követelménye is indokol­ja. A differenciálódás már a sa­ját fejlesztési alaook képzésé­ben is számottevő lesz, amit tovább növel az árnyaltabb hi­telpolitika. Mert a vállalatok és a szövetkezetek csak a leg­hatékonyabb célok eléréséhez kapnak banktámogatást. Í5 a fokozódó hitelversenyben 1976- tól előnyben részesülnek példá­ul az olyan beruházások, ame­lyeknek eredményeként bővül­nek a minden piacon értékesít­hető áruk termelési kapacitá­sai. Még az egyedi termelő nagyberuházásoknál is meg­szűnnek az eddigi ingyenes ál­lami támogatások s a központi forrásból kapott minden esz­közt, mint hitelt vissza kell fi­zetni. A különféle fejlesztési hitelek törlesztését a beruhá­zás eredetileg tervezett üzem­behelyezése után nyomban meg kell kezdeni az előre meghatá­rozott összegekkel, illetve arányban. Az a vállalat, mely határidő előtt a tervezettnél nagyobb jövedelmezőséggel he­lyezi üzembe beruházását, több­letnyereségre tesz szert. A be­ruházó viszont, amely nem éri el a tervezett célt időben vagy rentabilitásban, pénzügyi za­varba kerül. Mert az adós ilyenkor is fizet, függetlenül at­tól, hogy a késedelmet, illetve a rosszabb hatásfokot esetleg a tervezők, a kivitelezők hibái, avagy a piaci feltételek válto­zása okozta. A fejlesztési célok kiválasz­tása a vezetői előrelátás leg­markánsabb megnyilvánulása, megvalósítása is gyakran több esztendőt igényel, hatása pe- di? hosszútávon érvényesül. A vállalati ötéves tervek készíté­sének ezért is legbonyolultabb és egyben meghatározó része a fejlesztési lehetőségek, irányok módszerek, források számbavé­tele. Ennek eredményeként mó­dosításra szorulnak az eddigi elképzelések s az érvényben lévő tervek. Valószínűleg több, 1976-ra tervezett beruházás kezdését a vállalatoknak a ké­sőbbi évekre keli halasztaniuk. Sőt esetenként már megvalósu­lóban lévő fejlesztések is mó­dosításra szorulnak. Annak ellenére, hogy a vál­lalatok 1976. évi fejlesztési for­rásai — pontosabban saját eszközeik — még a régi sza­bályozás szerint képződnek, mécsem költekezhetnek az ere­deti tervek szerint. Mert szá­molni kell a következő eszten­dők szűkülő lehetőségeivel s a fejlesztési iránvok várható mó­dosulásával. Másszóval: növelni kell a rugalmasságot elősegítő tartalék alapokat. Szolid és megalapozott. , az ország erőforrásaival és tényle­ges szükségleteivel összhangban álló vállalati fejlesztési politi­kára van szükség. Az új felté­telek mellett már nem lehet kész helyzetek előidézésével az „állam-nagybácsi”' segítségét kérni. A meggondolatlanság, a rögtönzés, az „élelmesség” a felelős vállalatokat, szövetkeze­teket sújtja, ahogyan a terv­szerű, alapos fejlesztés haszna is a kezdeményezőket illeti. Kovács József A SZOT elnökségének ülése A SZOT Elnöksége hétfőn megtartotta a magyar szakszer­vezetek december 8-án kezdődő XXIII. kongresszusa előtti utol­só ülését, amelyen megjelent Ka­nakas László munkaügyi minisz­ter és dr. Markója Imre igazság­ügyminisztériumi államtitkár is. Az elnökség Herczeg Károly szó­beli kiegészítője után megvitat­ta és jóváhagyta a szakszerveze­ti jogsegélyszolgálat tapasztala­tait összefoglaló jelentést, vala­mint a kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny értékelésé­ről és elismerési rendszeréről készült előterjesztést (MTI) . i Megkezdődött a KGST közlekedési állandó bizottságának jubileumi ülése A KGST közlekedési állandó bizottsága december 1—6. között Budapesten tartja 50. ülését. A jubileumi ülést — amelynek munkájában 9 tagország, vala­mint Jugoszlávia delegációja, a KGST titkárságának képviselője vesz részt — dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepélyesen nyitotta meg hét­főn a Gellért Szállóban. A bizottság érdemi munkája az első plenáris ülésen a napirend meghatározásával kezdődött, majd két jelentős összefüggő té­mával foglalkozott az ülés. Meg­vitatták a KGST-tagállamok nemzetközi autópálya-hálózatá­nak kialakítására készített javas­latot, s a tagállamok nemzetközi főútvonal-hálózatának komplex fejlesztésével és rekonstrukciójá­val kapcsolatos együttműködés teendőit. Hétfőn a Parlamentben érte­kezletet tartottak az országgyű­lés tisztségviselői, állandó bizott­ságainak elnökei, a fővárosi, s a megyei képviselőcsoportok veze­tői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának Napirenden; a kongresszusi felkészülés Ülést tarlott a KISZ megyei bizottsági Tegnap Békéscsabán ülést tar­tott a KISZ megyei bizottsága. Első napirendi pontként Szabó Miklós, a KISZ MB első titkára adott tájékoztatót a KISZ IX. kongresszusának meghirdetésé­ről, majd ismertette a KISZ Bé­kés megyei bizottságának kong­resszusi felkészülési tervét. Ez­után Irházi Laiosné, a KISZ MB titkára ismertette a megyei bi­zottság feladattervét, a KISZ KB 1876—77. mozgalmi évi akció- programjának végrehajtására. Az ülésen részt vett és hozzá­szólt Kutas Gyula, az MSZMP Békés megyei bizottságának if­júsági referense. uiiiiuiiiiuHiiniiaiiiiinaHiuMiiiiiiniiaiilii«i(NmiiiHiiustM«a*8*(it*n***1, ■ a (Jiicél: a Szovjetunió ! A békéscsabai hajtóművek és festőberendezések gyárában £ szovjet exportra, a poljanar porszívó gyárba készítik az elektro- £ mos festőberendezések vezérlő egységét. Az igen nagy szakér- £ telmet kívánó, bonyolult szerelőéi munkákat nagy gonddal | végzik a gyár dolgozói (Fotó; Demény) I f*A. A KÖZÖSSÉG ÉS AZ EGYÉN ÉRDEKÉBEN (3. oldal) * PORTRÉ EGY KONGRESSZUSI KÜLDÖTTRŐL (3. oldal) * A MUNKA SZENT... (4. oldal) * A TV-BEN LÁTTUK (4. oldal) * A KÉPVISELŐNŐ fogadőőrAja (5. oldal) tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, va­lamint Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyű­lés alelnöke — elsőként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az országgyű­lés elnöke tájékoztatta a képvi­selőket a parlament következő, téli ülésszakának előkészítéséről, s az abból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhi­vatal elnöke vázolta az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat főbb vonásait, majd Madaras! Attila pénzügyi államtitkár szá­molt be az államháztartás jövő évi költségvetésének tervezeté­ről, illetve a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervéről. Az előadásokat kővető vitában felszólalt dr. Pesta László, dr. Ortutay Gyula, dr. Vida Miklós, dr. Lakatos Pál, Rujsz Lászlóné, dr. Gonda György, Juratovics Aladár, Nagy Miklós, Gócza Jó­zsef, dr. Szabó József és Sándor József országgyűlési képviselő. Az értekezlet Apró Antal zársza­vával ért véget. Fölkészült a télre a TÜZÉP A múlt héten váratlanul be­köszöntött kemény hideg alapo­san megnövelte a TÜZÉP-telep forgalmát. Nem okozott gondot a nagy forgalom, hiszen a te­lep jól felkészült a télre. Igaz, a közkedvelt iszapból valami­vel kevesebb van, mint az el­múlt évben. Ezzel szemben a nagyon keresett NDK-brikettből jóval több érkezett. Jelenleg is a telepen mintegy 5 ezer mázsa brikett van, és a különböző sze­nekből 7 ezer mázsa várja a vevőket. Tűzifából korlátlan mennyiségben lehet vásárolni. Hasonlóan nagy mennyiségű háztartási olaj van készleten. Köztudott, hogy városunkban is sok házat rongált meg a bel­víz és várható volt, hogy az építőanyagból nagy lesz a ke­reslet az idén. Nos, a TÜZÉP dolgozói nem mindenben tud­ták kielégíteni gz igényeket. Kevésnek bizonyult a tégla, és nyílászáró szerkezetekből sem tudtak elegendőt biztosítani. Akadozott a mész és a cement szállítása is, de várható, hogy ebből a két fontos építési anyag­ból most már elegendő lesz. a 9. Tanácskozás a Parlamentben

Next

/
Oldalképek
Tartalom