Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
1975. DECEMBER 2., KEDD Ara: 1,—. forint XXX. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Novekvt követelmény: a hatékonyság A termelés összetételének korszerűsítése, a fejlesztési eszközök előteremtése a legnehezebb feladat, amivel a középtávú tervezés során a vállalatoknak szembe kell nézni. A fejlesztés forrásai a következő esztendőkben általában szerényebben buzognak majd, mint az 1975-ig érvényes szabályozók szerint. S a korlátozott fejlesztési lehetőségek feltételezik az eddiginél következetesebb rangsorolást, válogatást, a, hatékonyság alakulásától függő differenciálást. A szabályozók módosításával magasabbra emelik a jövedelmezőségi követelményeket: ami eddig is jó, kifizetődő volt, az hatékonynak bizonyul ezután is. A kevésbé jövedelmező vállalkozás fejlesztése viszont a jövőben már aligha lesz megvalósítható. Az intézkedések hatására általában — legalábbis átmenetileg — csökken a vállalatok nyeresége s szűkülnek a fejlesztés saját forrásai. A hitelfelvételt pedig szigorúbb feltételekhez, nagyobb garanciákhoz kötik. Köztudott, hogy a világgazdasági változások, a cserearányromlás eddig szinte kizárólag a népgazdaságot súitotta, növelve a külkereskedelem «Is az állami költséev°tés hiányát. A gazdasági szabályozás módosítása az egyensúlyi helvzet javítását célozza, a vállalatok számára is érzékelhetővé teszi a külgazdasági változásokat. A növekvő követelményekhez felzárkózni már csak azért sem könnyű feladat, mert nem fejlődhet minden vállalat egyformán. Azok. amelyek ha:*ko- nyan működnek s jelentősen hozzájárulnak a termelés, az értékesítés szerkezetének korszerűsítésihez. az egyensúlyi helyzet javításához, fokozhatják is az eddigi temoót. A nem jövedelmező termelésben viszont sok esetben visszate.il esz- tÄs lesz várató. A felleszt°s differenciálását tehát nemcsak az anyagi eszközök szűkös volta. hanem a , hatékonyság növekvő követelménye is indokolja. A differenciálódás már a saját fejlesztési alaook képzésében is számottevő lesz, amit tovább növel az árnyaltabb hitelpolitika. Mert a vállalatok és a szövetkezetek csak a leghatékonyabb célok eléréséhez kapnak banktámogatást. Í5 a fokozódó hitelversenyben 1976- tól előnyben részesülnek például az olyan beruházások, amelyeknek eredményeként bővülnek a minden piacon értékesíthető áruk termelési kapacitásai. Még az egyedi termelő nagyberuházásoknál is megszűnnek az eddigi ingyenes állami támogatások s a központi forrásból kapott minden eszközt, mint hitelt vissza kell fizetni. A különféle fejlesztési hitelek törlesztését a beruházás eredetileg tervezett üzembehelyezése után nyomban meg kell kezdeni az előre meghatározott összegekkel, illetve arányban. Az a vállalat, mely határidő előtt a tervezettnél nagyobb jövedelmezőséggel helyezi üzembe beruházását, többletnyereségre tesz szert. A beruházó viszont, amely nem éri el a tervezett célt időben vagy rentabilitásban, pénzügyi zavarba kerül. Mert az adós ilyenkor is fizet, függetlenül attól, hogy a késedelmet, illetve a rosszabb hatásfokot esetleg a tervezők, a kivitelezők hibái, avagy a piaci feltételek változása okozta. A fejlesztési célok kiválasztása a vezetői előrelátás legmarkánsabb megnyilvánulása, megvalósítása is gyakran több esztendőt igényel, hatása pe- di? hosszútávon érvényesül. A vállalati ötéves tervek készítésének ezért is legbonyolultabb és egyben meghatározó része a fejlesztési lehetőségek, irányok módszerek, források számbavétele. Ennek eredményeként módosításra szorulnak az eddigi elképzelések s az érvényben lévő tervek. Valószínűleg több, 1976-ra tervezett beruházás kezdését a vállalatoknak a későbbi évekre keli halasztaniuk. Sőt esetenként már megvalósulóban lévő fejlesztések is módosításra szorulnak. Annak ellenére, hogy a vállalatok 1976. évi fejlesztési forrásai — pontosabban saját eszközeik — még a régi szabályozás szerint képződnek, mécsem költekezhetnek az eredeti tervek szerint. Mert számolni kell a következő esztendők szűkülő lehetőségeivel s a fejlesztési iránvok várható módosulásával. Másszóval: növelni kell a rugalmasságot elősegítő tartalék alapokat. Szolid és megalapozott. , az ország erőforrásaival és tényleges szükségleteivel összhangban álló vállalati fejlesztési politikára van szükség. Az új feltételek mellett már nem lehet kész helyzetek előidézésével az „állam-nagybácsi”' segítségét kérni. A meggondolatlanság, a rögtönzés, az „élelmesség” a felelős vállalatokat, szövetkezeteket sújtja, ahogyan a tervszerű, alapos fejlesztés haszna is a kezdeményezőket illeti. Kovács József A SZOT elnökségének ülése A SZOT Elnöksége hétfőn megtartotta a magyar szakszervezetek december 8-án kezdődő XXIII. kongresszusa előtti utolsó ülését, amelyen megjelent Kanakas László munkaügyi miniszter és dr. Markója Imre igazságügyminisztériumi államtitkár is. Az elnökség Herczeg Károly szóbeli kiegészítője után megvitatta és jóváhagyta a szakszervezeti jogsegélyszolgálat tapasztalatait összefoglaló jelentést, valamint a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékeléséről és elismerési rendszeréről készült előterjesztést (MTI) . i Megkezdődött a KGST közlekedési állandó bizottságának jubileumi ülése A KGST közlekedési állandó bizottsága december 1—6. között Budapesten tartja 50. ülését. A jubileumi ülést — amelynek munkájában 9 tagország, valamint Jugoszlávia delegációja, a KGST titkárságának képviselője vesz részt — dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepélyesen nyitotta meg hétfőn a Gellért Szállóban. A bizottság érdemi munkája az első plenáris ülésen a napirend meghatározásával kezdődött, majd két jelentős összefüggő témával foglalkozott az ülés. Megvitatták a KGST-tagállamok nemzetközi autópálya-hálózatának kialakítására készített javaslatot, s a tagállamok nemzetközi főútvonal-hálózatának komplex fejlesztésével és rekonstrukciójával kapcsolatos együttműködés teendőit. Hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fővárosi, s a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának Napirenden; a kongresszusi felkészülés Ülést tarlott a KISZ megyei bizottsági Tegnap Békéscsabán ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. Első napirendi pontként Szabó Miklós, a KISZ MB első titkára adott tájékoztatót a KISZ IX. kongresszusának meghirdetéséről, majd ismertette a KISZ Békés megyei bizottságának kongresszusi felkészülési tervét. Ezután Irházi Laiosné, a KISZ MB titkára ismertette a megyei bizottság feladattervét, a KISZ KB 1876—77. mozgalmi évi akció- programjának végrehajtására. Az ülésen részt vett és hozzászólt Kutas Gyula, az MSZMP Békés megyei bizottságának ifjúsági referense. uiiiiuiiiiuHiiniiaiiiiinaHiuMiiiiiiniiaiilii«i(NmiiiHiiustM«a*8*(it*n***1, ■ a (Jiicél: a Szovjetunió ! A békéscsabai hajtóművek és festőberendezések gyárában £ szovjet exportra, a poljanar porszívó gyárba készítik az elektro- £ mos festőberendezések vezérlő egységét. Az igen nagy szakér- £ telmet kívánó, bonyolult szerelőéi munkákat nagy gonddal | végzik a gyár dolgozói (Fotó; Demény) I f*A. A KÖZÖSSÉG ÉS AZ EGYÉN ÉRDEKÉBEN (3. oldal) * PORTRÉ EGY KONGRESSZUSI KÜLDÖTTRŐL (3. oldal) * A MUNKA SZENT... (4. oldal) * A TV-BEN LÁTTUK (4. oldal) * A KÉPVISELŐNŐ fogadőőrAja (5. oldal) tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke — elsőként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a parlament következő, téli ülésszakának előkészítéséről, s az abból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat főbb vonásait, majd Madaras! Attila pénzügyi államtitkár számolt be az államháztartás jövő évi költségvetésének tervezetéről, illetve a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervéről. Az előadásokat kővető vitában felszólalt dr. Pesta László, dr. Ortutay Gyula, dr. Vida Miklós, dr. Lakatos Pál, Rujsz Lászlóné, dr. Gonda György, Juratovics Aladár, Nagy Miklós, Gócza József, dr. Szabó József és Sándor József országgyűlési képviselő. Az értekezlet Apró Antal zárszavával ért véget. Fölkészült a télre a TÜZÉP A múlt héten váratlanul beköszöntött kemény hideg alaposan megnövelte a TÜZÉP-telep forgalmát. Nem okozott gondot a nagy forgalom, hiszen a telep jól felkészült a télre. Igaz, a közkedvelt iszapból valamivel kevesebb van, mint az elmúlt évben. Ezzel szemben a nagyon keresett NDK-brikettből jóval több érkezett. Jelenleg is a telepen mintegy 5 ezer mázsa brikett van, és a különböző szenekből 7 ezer mázsa várja a vevőket. Tűzifából korlátlan mennyiségben lehet vásárolni. Hasonlóan nagy mennyiségű háztartási olaj van készleten. Köztudott, hogy városunkban is sok házat rongált meg a belvíz és várható volt, hogy az építőanyagból nagy lesz a kereslet az idén. Nos, a TÜZÉP dolgozói nem mindenben tudták kielégíteni gz igényeket. Kevésnek bizonyult a tégla, és nyílászáró szerkezetekből sem tudtak elegendőt biztosítani. Akadozott a mész és a cement szállítása is, de várható, hogy ebből a két fontos építési anyagból most már elegendő lesz. a 9. Tanácskozás a Parlamentben