Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-14 / 267. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. NOVEMBER 14., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Világ proletárja?. MA; ŐSZ AZ ÉPÍTŐIPARBAN (3. olda). A MEGYEI TANÁCSTAGOK ÉLNEK ALKOTMÁNYOS JOGUKKAL (4. old.). EREDMÉNYEKRŐL — KRITIKUSAN (3. old.). ■ ■■■ rr fl JOVO tudatos formálása Mostanában, az 1975-ös esztendő és a IV. ötéves terv finisében helyenként némi szorongással gondolnak a jövőre. Erre bizonyos magyarázatot találunk, ha kicsit visszapillantunk a közelmúltra. A vállalatok, a szövetkezetek a legutóbbi két esztendőben is töretlenül fejlődtek, növekvő nyereséget értek el. Miközben a népgazdaság problémái — a külkereskedelem és a költségvetés egyensúlyi gondjai — halmozódtak. Mert a világgazdasági változások negatív hatásai alig érintették a gazdálkodó egységeket, annál inkább sújtották a népgazdaságot. A viszonylag jómódú vállalatok éa szegény államháztartás fura ellentmondását az új tervidőszakban nyilvánvalóan fel kell számolni. A jövő iránti aggodalom talán annyiban indokolt, hogy a vállalatok erre a növekvő teherviselésre többnyire még nem készültek fel. Annak ellenére, hogy a megoldás módozatai ismertek. A közgazdasági szabályozó eszközök módosításával növelik majd a termelés, a gazdálkodás költségeit — a világpiaci változásokkal összhangban. S a vállalatok, a szövetkezetek éDpen azáltal kényszerülnek hatékonyabb, jobb munkára, hogy költségnövekedéseiket általában nem háríthatják át partnereikre. A mintegy 30 százalékos követelménynöveléshez nem lehet egyik napról a másikra felzárkózni, s így a vállalatok bizonyos része átmenetileg 1976-ban a nye_ reség és a belőle kéozett fejlesztési források csökkenésével számolhat. Ezt az átmenti időt persze jelentősen le lehet röviditeni jó felkészüléssel most a középtávú tervezés időszakában. Ott, ahol eleve számolnak a realitásokkal. Ott, ahol nem a múlt fejlődési irányát vetítik mechanikusan előre, hanem a növekvő követelmények jegyében az irány- és arányváltoztatást, a jövő tudatos formálását tervezik meg öt esztendőre, vagy szükség szerint még hosszabb távra. Derűlátásra, bizakodásra kellő alap, hogy időben — még az idén — lesz törvényerőre emelt új ötéves terve az országnak. S ez a terv a KGST-országokkal sokoldalúan egyeztetett, s nemzetközi egyezményekkel megalapozott. A gazdaság fejlesztését és az életszínvonal emelését irányozza elő. ha némileg szelídebb ütemben is, mint az előző, a IV. ötéves terv. Az eddigi, immár csaknem két évtizedes politika töretlenül érvényesül, a» 1976— 1980-as évek terve az új helyzetben is bizalomra épít és felelősséget sugároz. Népgazdasági méretekben és a vállalatoknál egyaránt a minőségi követelmények kielégítése kíván naev erőfeszítéseket. A termelésnövekedés mennyiségi előirányzatai például látszólag könnyen teljesíthetők. Ám k a gazdasági egyensúly javítása, a termelés összetételének, az értékesítés szerkezetének lényeges átalakítását feltételezi. Nem a hogyan többet, hanem a hogyan jobbat, hogyan mást, korszerűbbet, olcsóbban kérdésre kell mindenekelőtt válaszolni. Más szavakkal: versenyképessé válni a növekvő követelmények közepette — a legigényesebb piacokon is! A tervező fantázia szárnyalásának csak a realitások szabnak'' i határt. A tartalékok rendkívül nagyok, egyrészük nyilvánvaló és ismert. De van, amit most kell feltárni, szám- bavenni, tervezni. Az idei évre takarékossági terveket készítettek a gazdálkodó szervezetek, jövőre, s a következő esztendőkben nem lesz erre szükség. Mert az országos és a helyi ötéves tervező munka szerves része, lényege az észszerű takarékosság, a tartalékok feltárása. A cél: a meglevő eszközök és erőforrások jobb hasznosítása. A munkaidő alapok népgazdasági méretekben szinte alig növekednek, a mezőgazdaságban és az iparban pedig kifejezetten csökkennek 1976—1980-ban. így a többlettermelés forrása gyakorlatilag csakis a meglevő munkaerő, a munkaidő jobb kihasználása lehet. Az állóeszközök, a gépek, az épületek jobb hatásfokú hasznosítása ugyancsak nagy belső tartalék. S már csak azért sem mondhatunk le erről a meglevő lehetőségről. mert a beruházás forrásai szerényebb mértékben növekednek a következő öt esztendőben, mint előzőleg, s azok is koncentráltabban kerülnek felhasználásra. Valamennyiünkön múlik tehát, hogy elért eredményeinket stabilizáljuk, s az életszínvonal további rendszeres emelését megalapozzuk. Érezze hát mindenki a felelősségét saját jobb életéért, az ország gazdasági (egyensúlyi) helyzetének javításáért. És járuljon hozzá ki-ki lehetőségeihez mérten az idei feladatok, a IV. ötéves terv sikeres teljesítésével, a jövő megalapozásával, elképzeléseivel, javaslataival. Kovács József Látogatás Vatikán-városban Lázár György, a Miniszter- anács elnöke és kísérete csütörtökön a Vatikánban tett látogatást. A magyar kormányfőt magánkihallgatáson fogadta VI. Pál páca. Első alkalommal történt, hogy az egyházi állam feje és a Magyar Népköztársaság kormányának vezetője eszmecserét folytatott egymással. Az eszmecserén nemzetközi kérdések kerülitek szóba. (MTI) A tárgyalások hozzájárultak az országaink közötti kapcsolatok fejlesztéséhez Lázár György sajtóértekezlete Róma Kormányfőnk csütörtökön Rómában találkozott a sajtó képviselőivel és tájékoztatta őket tárgyalásairól s más kérdésekről. A Minisztertanács elnöke, miután kiemelte azt a figyelmes és a magyar néo iránti rokonszenvet kifejező fogadtatást, amelyben vendéglátói, Moro miniszterelnök és Leone köztársasági elnök részesítette, kijelentette: elégedett utazása eredményeivel .„Tárgyalásaim megfeleltek a várakozásnak és hasznosnak minősíthetők. A magyar kormány szándéka, hogy ezt a párbeszédet, amely a kétoldalú kapcsolatok és együttműködés fejlesztésére irányul, a kialakult gyakorlatnak megfelelően minden szinten folytassa a két országot érdeklő és érintő kérdésekről” — mondotta. két ország együttműködése csak az élet minden területére kiterjedő együttes fejlődés eredményeként lehet igazán kedvező” — tette hozzá Lázár György. A magyar kormány úgy véli — mondotta —, hogy a tavaly megkötött tízéves gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezmény keretei között meg lehet találni az együttműködés további fejlesztésének módjait, s a tárgyalásokon kölcsönös készség mutatkozott arra. hogy új területeket kutassunk fel, új együttműködési lehetőségeket munkáljunk ki. Az olasz kormány részéről készség mutatkozott továbbá arra, hogy kiküszöböljék a fennálló nehézségeket. „Tárgyalásaink során szívélyes és alkotó légkörben széles körű eszmecserét folytattunk Moro miniszterelnök úrral az országainkat kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről' is” — folytatta a magyar kormányfő. Hangsúlyozta: Magyarország (Folytatós\ a S. oldalon) Békésből indult el Szabolcstól Zaláig minden megyében szervezi a MÉSZÖV és az ÁFÉSZ a kiskerti zöldségtermesztést A továbbiakban rámutatott: Olaszország hagyományosan egyik legfontosabb gazdasági- kereskedelmi partnere a Magyar Népköztársaságnak. Éppen ezért sajnálatos, hogy az utóbbi években lendületesen fejlődő kapcsolatokat a Közös Piac váratlan és minden átmenet nélkül meghozott marha- húsbehozatali tilalom megtörte. A megbeszéléseken az olasz kormány vezetői részéről hajlandóság mutatkozott arra, hogy kiküszöböljék a kapcsolatok útjában álló akadályokat. „A mi álláspontunk az, hogy a Az utóbbi években a SZÖ- VOSZ 24 millió forint fejlesztést nyújtott a MESZÖV-öknek és az ÁFÉSZ-eknek a kiskerti zöldségtermesztés fellendítésére. Ügynevezett alap- és szink- ronmodelleket hoztak létre az ország különböző városaiban, községeiben azzal a céllal, hogy milyen módszerrel sikerül leghatékonyabban bekapcsolni az árutermelésbe az ÁFÉSZ-ek ■■■■■niniuiiinimminuunHannn; útján a klskerLtulajdonosokat A sarkadi ÁFÉSZ a kiskerti zöldségtermesztés országos modellje, igen jelentős anyagi támogatást kapott e feladathoz. „Ma már tudjuk — mondotta Maurer János, a SZŐ VOSZ képviselője tegnap a Medgyesegyházán tartott értekezleten —, hogy az anyagi áldozat meghozta a várt eredményt. Sarkad környékén fellendült a zöldségtermesztés.” Medgyesegyházán az ÁFÉSZ, a SZÖVOSZ, és a MÉSZÖV támogatásával létrehozta a sar- kadi modell testvérüzemét, hivatalosan a szinkronját Ezt követően különböző megyék tettek látogatást Békésben, tanulmányozták az alap- és a szink- ronmodell munkáját. A jó tapasztalatokat magukkal vittek. Jórészt ennek köszönhető, hogy Szabolcstól Zaláig minden megyében fellendült a kiskerti zöldségtermesztés. , Medgyesegyházán 450—500 ÁFÉSZ-tag ^foglalkozik zöldség- hajtatással. A fóliával fedett terület 1975-ben majdnem elérte a negyedmillió négyzetmétert! Félmillió forintnál valamivel nagyobb fejlesztési programot valósítottak meg, melyből a tagok hozzájárulása 101 ezer forint. Medgyesegyházán 4500 négyzetméteres központi hajtatót építettek palántanevelés céljára. Innen látják el a 300-as taglétszámú szakcsoport egy- hannadát. jövőre kétharmadát fajtaazonos, a belföldi és a külföldi piacon egyaránt keresett paprikák palántáival. A megyében további 10 ÁFÉSZ csatlakozott a sarka- diak és a medgyesegyháziak kezdeményezéshez* ezzel 12 000 négyzetméterre növelték a palántanevelő telepek fóliával borított részét. Nagy mennyiségű paprikát és egyéb konyhakerti zöldséget adtak a megyének és az országnak. A tegnapi tanácskozáson Bács, Csongrád megye ME- SZÖV-képviselőin kívül tájékozódó jelleggel részt vett több ÁFÉSZ küldötte is. Útszélesítés — új eljárással A KPM Ko/.uu Igazgatóságának munkásai korszerűsítik az Endréd és Szarvas közötti főközlekedési utat. Az eddigi négy méterről hat méterre növelik az üt szélességét és várhatóan november végére elkészülnek vele. Itt alkalmaznak a megyében először egy új el.iárá st a talaj stabilizálására. Helyi építőanyagok — homok és agyag —, valamint cementtel jelentős mennyiségű zúzott követ takarítanak meg. Az útépítés így nemcsak olcsóbb, hanem kevesebb vasúti kocsit is vesznek igénybe (Fotó: Kokavecz Katalin)
