Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-13 / 266. szám
I Eredmények és gondok a geszti Egyetértés Tsz-ben Befejeződött a Postások Szakszervezetének X. Kongresszusa Szerdán reggel a szakszervezet székházában a vitával folytatta munkáját a Postások Szakszervezetének X. kongresszusa. A felszólalók megerősítették a központi vezetőségnek az eredményeket értékelő, a feladatokat meghatározó beszámolóját, amit újabb figyelemreméltó javaslatokkal is kiegészítettek. Valamennyi felszólaló foglalkozott a posta gazdasági munkájának fogyatékosságaival, azokkal a problémákkal, amelyek nehezítik a lakosság igényeinek a kielégítését, s hangsúlyozták, hogy elsősorban a postaforgalmon, ezen belül a nagy hivatalokon a felvételi szolgálaton, a kézbesítői létszámon kell segíteni. Javasolták a vezetésnek, hogy az eddigi gyakorlattól eltérő munkaidőbeosztással teremtsék meg a feltételeket a postások többletszabadidejéhez. Kifogásolták a vezetők és a beosztottak, az irányítás és a végrehajtás dolgozóinak bére közötti aránytalanságokat, s kérték a szakszervezetet, hogy szorgalmazza az alacsonyabb keresetek gyorsabb ütemű növelését, a szakmai tudás, a hosszú gyakorlat és a nehéz munkakörülmények, a több műszak, az ünnepi ügyeiét nagyobb anyagi elismerését. A kongresszus délután a szakszervezet vezető testületéinek, . tisztségviselőinek megválasztásával fejeződött be. (MTI) A biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezetnek 212 nyugdíjasa van- Ez nyolccal haladja meg a dolgozó tagok számát, akiknek 20 százaléka ugyancsak közel áll már a nyugdíjhoz. Az ágazatok teljes gépesítése tehát elodázhatatlanná vált a biharugrai közösben. Először a búzatermesztést gépesítették, majd a pillangósok termesztési munkáinak gépesítésére fordítottak kétmillió forintot a legutóbbi három év alatt. Végül is tavaly másfél, az idén hárommillió forintot költöttek összességében gépekre. A megfelelő felszereltséggel, jó tápanyaggazdálkodással — csak ezen az őszön például 190 hektár leap összesen 1600 vagon szérvestrágyát és 350 hekAz őszi munkák nagy részét november első hetében fejezték be a geszti Egyetértés Tsz- ben. A 100 hektár cukorrépa termése november 6. óta prizmákban áll a táblák szélén, s eddig a 320—340 vagon répából mintegy 25-öt szállítottak el feldolgozásra. A termelőszövetkezet egyébként több mint másfél millió forintos támogatást kapott a cukorrépa-termesztés fejlesztésére, gépek vásárlására, aminek eredményeként a tavalyi 80 hektárral szemben jövőre már 150 hektáron termesztik a cukorrépát. Az elmúlt esztendeinél nagyobb területen — 230 hektáron — termesztett napraforgót is az idén a geszti tsz. Ez az iparszerűen termesztett ipari növény most a múlt évi átlagtermésnek csaknem kétszeresét — hektáronként 15 mázsát — adta. A kukorica betakarítását a közösben ugyancsak november első hetében fejezték be Geszten. A kukorica hektáronkénti átlagban 35 mázsát termett. Külön említést érdemel, hogy a tsz — elsősorban a nők foglalkoztatására — zöldséget is termeszt. Hat-hat hektáron ültettek paprikát és paradicsomot a konzervgyárnak és 22 hektáron zöldbabot a hűtőháznak. A betakarított zöldségből természetesen jutott néhány mázsa a község ellátására is. A foglalkoztatás egyébként a tár műtrágyát — a termelőszövetkezet el is érhette volna az 1975-re tervezett két és fél millió forintos nyereséget, ha az időjárás közbe nem szól. Gsupón jégkár címen több mint 3 millió forint az, amit a föld helyett a biztosító ad most a tsz-nek. A jégvert 70 hektár cukorrépa és a 274 hektár napraforgó betakarítását, a tervezett 600- zal szemben a 680 hektár búza vetését a biharugrai tsz egyébként befejezte és szántásra is mindössze 300 hektár vár már csupán. A 220 tehenes szarvasmarha-tartás tbc-mentesítése és a 920 hektárnyi legelőt hasznosító 1200 anyás juhászat fejlesztése pedig a jövő feladata Biharugrán. K. E. P, termelőszövetkezetben nem jelent különösebb gondot, hiszen a tsz 415 tagjából — korra tekintettel — ma már csak 130-an végeznek teljes értékű munkát. Érthető, hogy a tsz-ben az utóbbi években nagy gondot fordítanak gépesítésre. Ennek köszönhető, hogy október végéig 511 hektáron elvetették a búzát, 77 hektáron az őszi árpát és 50 hektáron a lucernát. November közepéig pedig a 700 hektár szántást is befejezik. A szántásban még a szomszédos gazdaságoknak — a me- zőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz-nek és a biharugrai Halgazdaságnak — is segítséget nyújtanak gépeikkel. A geszti Egyetértés Tsz az idén előreláthatólag eléri a tervezett 3 millió forint nyereséget, amihez ma már az állat- tenyésztés is hozzájárul. Az 1800 anyajuhos juhászat évente 2600 pecsenyebárányt értékesít, s mivel a termőterület egy- harmadát legelők foglalják el, a tsz a következő években tovább fejleszti juhászatit. A 120 tehenes szarvasmarha-tartásban pedig arra törekszenek, hogy növeljék az egy tehén által felnevelt borjak számát. A termelőszövetkezet ez idő szerinti legnagyobb gondja, hogy a három irodahelyiségből álló és esős időben szinte megközelíthetetlen immár 100 éves központi épületének állaga rendkívül leromlott, a község központjában levő raktárhelyiség átalakítására pedig évek óta nem kap engedélyt. Így a termelés irányítói időről időre rendkívüli körülmények között kénytelenek — három tehéntelep közé ékelve — dolgozni. K. E. P. Légszennyeződés elleni beruházások másfél milliárd forintért Évente több mint kétmilliárd forint értékű kárt okoz hazánkban — a becslések szerint — a közvetlen levegőszennyeződés, amelynek csökkentését az utóbHárommillió forint gépesítésre a biharugrai Felszabadult Föld Tsz-ben Munkaverseny és üzemi demokrácia Ez volt annak a munkaértekezletnek az alapgondolata, amelyet november 9-én tartottak a Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalatnál. A megbeszélésen részt vett 163 szocialista brigád és 25 gyáregység vezetője. Berki László igazgató ismertette az idei év 10 hónapjának termelési és gazdálkodási eredményeit. Beszámolt a bérfejlesztés végrehajtásáról és fejlesztési célkitűzéseikről. Beszélt a szocialista munkabrigádokba tömörült dolgozók egyharma- dát kitevő ifjúság nevelésének fontosságáról, azokról, akik átveszik majd a stafétabotot a termelő és irányító munkában. Javasolta, hogy szélesítsék az üzemi demokrácia fórumait. Ezután Gábor Mihályné versenyfelelős a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny második szakaszára tett vállalások sikeres teljesítéséről adott számot, majd Bargel Tiborné gzb-titkár az oktatás, a közművelődés fejlesztésének eddigi eredményeit ismertette. A téglagyárakba kihelyezett általános iskolai osztályok és a szak- középiskolák a forrásai annak a technikai ismeretanyagnak, amely a korszerű gépek gazdaságos működtetéséhez szükséges a vállalatnál. A hozzászólók a brigádok életéről és társadalmi tevékenységéről számoltak be. A gazdasági vezetőkkel való együttműködési készségüket fejezték ki és bíráló hangon szóltak arról, ahol az együttműködés még zökkenőkkel megy. Hovorka Sándor, Perei János. Skaliczki Károlyné, Felföldi Péter és rajtuk kívül még hét brigádvezető mondta el véleményét az üzemi demokrácia gyakorlati megvalósulásáról és a munkaver- senymozgalom további szélesítésének feladatairól. A megbeszélés a szocialista munkaverseny fejlesztésének fontos állomása volt. bi években már számos központi intézkedés ösztönözte. Országos levegó-tisztaságvédel- mi alapot képeztek azokból az összegekből, amit légszennyezési alapjárulékként fizettek be 1971. óta a levegőt szennyező vállalatok, intézmények. Négy év alatt 421 millió forintot gyűjtöttek össze központi alapban, s ebből 26 vállalat és intézmény légszennyeződést csökkentő beruházását támogatták. Pályázati úton nyerték el a támogatást azok a vállalatok, amelyek különösen jelentős szennyezőforrásokat szüntetnek meg és saját anyagi erejükből is nagyrészben járulnak hozzá, e fontos beruházásokhoz. Így végeredményben mintegy másfél milliárd forint értékű légszennyeződés elleni — beruházást valósítanak meg. Eddig 13 helyen csaknem 900 millió forint értékű légszennyeződést csökkentő beruházást, fejlesztést fejeztek be. Kedvező hatásuk máris érezhető Tatabányán, Özdon, Tatán és más városokban, térségekben. (MTI) 1975. NOVEMBER 13. & háztáji: nélkülözhetetlen S ok szó esett az elmúlt egykét évben a háztáji és kisegítő gazdaságokról. Különféle híresztelések kaptak láb* rá, egyesek egyenesen a „kapitalizmus maradványának”, nehéz „koloncnak” minősítették ezeket a gazdaságokat, melyek akadályozzák a tsz-parasztokat abban, hogy még többet törődjenek a közössel. Ezzel egyidőben tapasztalhatók voltak táptakarmány-ellátá- si nehézségek, és sok esetben előfordult az is, hogy a felvásárló vállalatok csak késedelemmel vették át a már meghízott, kész háztáji sertést, marhát. Nem mindenütt szervezték megfelelően a háztájiban termelt, kisebb tételekben felkínált zöldség-gyümölcsfélék átvételét. Több helyen, félremagyarázva, mereven, túlzott szigorúsággal alkalmazták a háztáji gazdaságokra vonatkozó adózási előírá-r sokat. Nem véletlen tehát az, hogy a háztáji termelés egyes ágazataiban megtorpanás következett be. Különösen sajnálhatjuk azt a sok tízezer háztáji anyakocát, melyet tavaly kivágtak és eddig még nem pótoltak. I lyen előzmények után jogos a kérdés: megváltozott talán a párt politikája a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban? Talán azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a fejlődés túlhaladt már ezeken a kisgazdaságokon ? A válasz erre igen határozott és egyértelmű: a háztáji gazdaságok ma hazánkban nélkülözhetetlenek, jövőjük is van, pártunk és népi államunk minden módon segíti, támogatja őket. Szó sincs tehát a velük kapcsolatos politika megváltozásáról! A XI. pártkongresszus határozata is félreérthetetlenül kimondja: „Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett népgazdasági érekeinknek megfelelően tovább- a is támogatjuk a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését”. Van néhány fontos országos adat, melyet úgy látszik nem lehet eléggé ismételni. I-íelyes és reális képet ugyanis csak az képes magának kialakítani, aki tudja azt, hogy a magyar mezőgazdasági termékek bruttó értékének 33 százalékát a háztáji és a kisegítő gazdaságok adják. Ezeknek a kis gazdaságoknak a száma 1,9 millió és csaknem felük a tsz-tagok és alkalmazottak háztáji gazdasága. A mezőgazdasági össztermelésből a tsz háztáji részesedés 20 százalékos. Az állati termékek 28,6 százaléka, a növényi termékek Í3 százaléka kerül lei onnan. A vágósertés 35 százalékát, a vágómarha 20 százalékát, a tej 30 százalékát, a tojás 33 százalékát ezek a gazdaságok adják. A szőlő éá gyümölcs negyedrészét, a zöldpaprika 57 százalékát, a káposzta 24 százalékát, a paradicsom 20 százalékát a szövetkezeti háztáji gazdaságok termelik meg. w É vente 25 milliárd forint értékű terméket állítanak elő a háztáji termelők, és ennek 60 százaléka az állami és szövetkezeti felvásárlás útján bekerül a népgazdaság áruforgalmába. A 40 százalék túlnyomó része tsz-tagság önellátását biztosítja, a kisebbik része pedig a szabad piacon értékesül. Bizonyára megérdemli a figyelmet az is, hoev jelenleg átlagosan a tsz-tagok jövedelmének csaknem a fele a háztáji gazdaságokból származik. Sok százezer idősebb tsz-tag, és családtag megfelelő mértékű foglalkoztatása, munkaerejük hasznosítása csak ezekben a gazdaságokban lehetséges. Felmérések szerint a tsz-tagok mellett családtagjaik 93 százaléka vesz részt kisebb-nagyobb mértékben a háztáji munkában. Óvatos számítások szerint is évente mintegy 700 millió munkaóra hasznosul ezekben a kis gazdaságokban. A tsz-ek egyszerűen képtelenek lennének á háztáji gazdálkodás nélkül megfelelően foglalkoztatni a tagjaikat! Bizonyos ágazatokban egyszerűen elkerülhetetlen a tsz közös és a háztáji együttműködése. Ilyen például a májlibahizlalás. Az idei mezőgazdasági kiállításon megismerkedhettünk olyan tsz-szel, mely ilyen együttműködésnek köszönhetett a 110 millió forintos évi összbevételből 25 milliót! Mindebből azt is láthatjuk, hogy a háztáji gazdálkodás segítése, támogatása érdeké a népgazdaságnak, a szövetkezeti közösségnek és magúknak a tagoknak is. Ezek az érdekek lényegében egybeesnek és igen fontos mindenkori összhangjuk biztosítása. M egfelelő áradó, és -támogatási politika mellett a szövetkezetek maguk tehetik a legtöbbet a háztáji termelésért. Sajnálatos ezért, hogy még mindig csak 270 olyan tsz- ünk van, mely önálló, megbecsült üzemágkónt szervezi és segíti a háztáji termelést. Nagy szerepe van ebben a tsz-vezetók szemléletének, magatartásának. Éppen ezért indokoltnak tekintjük azt az álláspontot, mely a tsz-vezetők munkájának megítélését, erkölcsi és anyagi megbecsülését, a háztáji gazdaságok termelési eredményeitől is függővé kívánja tenni. Természetesen a közös gazdaságokkal együtt — a velük szoros, szerves egységet alkotó — háztáji gazdaságok is sokat változtak az utóbbi években. A közös gépek egyre többet tudnak segíteni a háztáji földek megművelésében, a termelés betakarításában. Növekszik az igény a háztáji állattartás korszerűsítésére is. Eltérő mértékű a mühelyi dolgozók, a fiatalok, és az idősebb tsz-tagok részvétele a háztáji munkában. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a háztájiból származó jelentős jövedelem a fiatalok fészekrakásának és a falvak korszerűsítésének is fontos forrása. Sok ága-boga van tehát ennek a kérdésnek. Épp ezért szükséges óvakodni a sablonos megítéléstől és a sablonos intézkedésektől. Eddig is jól bevált az, ha részletkérdésekben, adottságaiknak és a tagok igényeinek megfelelően, maguk á tsz-ek alakítják ki a legalkalmasabb megoldásokat. A lényeg az, hogy az elkövetkező években is minél teljesebb mértékben hasznosítsuk a háztáji gazdaságokban meglevő, kiaknázatlan lehetőségeket. Ez a nagy- és kis. közösség érdekét egyaránt szolgálja. T. B. A diák- és nevelőotthonok úttörömunkájáról tanácskoztak November 11-én, kedden Békésen, a 3. számú általános iskola csapatotthonában a diák- és nevelőotthonok úttörőmunkájáról tanácskozott a Békési és a Gyulai Városi Űttöröelnökség. Az egésznapos program első részében a két város úttörőelnöke számolt be az eddig elért eredményekről s a megoldásra váró feladatokról. _ A _ beszámolókat vita követte. Délután, a tanácskozás résztvevői Békés vezetőivel találkoz. tak. Vámos László, a városi tanács elnökhelyettese a város jelenéről és jövőjéről tartott előadást, majd a vendégek kérdéseire válaszoltak a vezetők. A beszélgetés végén megállapították, hogy az egész napos tanácskozás a két város közötti jó kapcsolat elméi vitásét segítette elő.
