Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-11 / 264. szám
Játékból is meg lehet élni Szarvason, ha egy földút men- | pppírt tavaly még tőkés Imién is, de félutcányi helyet fog- portból szereztük be — magyalal el a játékkészítő és mű- anyagipari szövetkezet. Az | egyik oldalon kisebb-nagyobb : közbeékelődéssel az üzemrészek j egy csoportja, a másikon az iroda és az újabb termelőrészleg.! A szétszórtságra vonatkozó ész- I revétel után gyorsan elmondják; beszélgető partnereim, Hódságii Ferenc műszaki vezető és Győri1 István osztályvezető, hogy nem lesz ez mindig így. De erről; majd később. ... A kis szobában az aszta- j Ion társasjátékok, s eddig rit-1 kán látott műanyag figurák. A! felnőtt is kedvet kap, hogy kéz-1 be vegye őket — úgy látszik, a I játék velünk született hajlam, | csak a tárgyak változnak. Ám a játék itt komoly dolog, olyannyira, hogy énből kell: megélni. Karácsonyra több készül — Ez új profilunk egyik tér-j méke — mutatja Hódsági Fe-, renc a furcsa műanyagból ké-1 szült figurát. — Tavaly vettük! át a Taurus Gumigyártól a holland eljárással, pvc-zselizálással j készülő játékok gyártását, amelynek most már mi vagyunk a profilgazdái. A milliomos Taurusnak érthetően gond .volt ez a munkaerőigényes termék, nekünk viszont jól jött. Évente több mint félmillió gyermekjátékot tudunk készíteni 3—400 j változatban. A gyermekeknél ál- j tálában hároméves korig ezek teszik ki a játékok mintegy felét. Az igények jóval meghaladják pillanatnyi kapacitásunkat, ami egyébként lemérhető a játékboltok gyér választékában is. Karácsonyra mindenesetre a tervezettnél nagyobb mennyiséget gyártunk és szállítunk. Járjuk az üzemet, amely alulfölül, és még ki tudja, hol dúcolt épületben kapott helyet. Most nem rezonálnak a falak, csend van. Délben leállítják a szalagot és a légelszívó berendezést, ilyenkor a műanyag és a festék orrfacsaró illatába a sültkolbászé, meg a felmelegített pörkölté keveredik. A szalagon békésen megférnek egymás mellett a félkész játékok és az elemózsiás csomagok. Talán már nem sokáig lesz így. Fogadtunk — ők nyertek S most egy másfajta játék ugyancsak komoly oldaláról. — A társasjátékhoz szükséges rázza Győri István áruforgalmi osztályvezető, — a világpiaci I árak emelkedése miatt azonban ! meg kellett vizsgálnunk, vajon feltétlen szükségese ez. Arra jutottunk, hogy ha nem tudunk változtatni a technológián, akkor továbbra is kell a tőkés import. De tudtunk. A szitanyo-; mó eljárás bevezetésével a ha- j zai papíron jobb minőséget tudtunk előállítani, mint a drága í nyugatin. Közgazdasági szó- i használattal élve tehát kiváltót- j tűk a tőkés importot, sőt reális j lehetőségeink vannak az exportra is. A műszaki vezető — ej, min- * dig az a játék! — azt mondja, ; fogadjunk. Elém teszi két társasjáték papírlapját, találjam el, melyik készült külföldi és melyik hazai papíron. Persze, hogy melléfogok, s a szebbikre mondom, ez a külföldi. Jót nevetnek, ők nyertek — összesen vagy kétmilliót. Hulladékból újra jót Nyerni náluk is űgv lehet, ha í gondolkodunk, ök például most | azon, hogy a nagy mennyiségű ' pvc-t felhasználó üzemeknél — j mint a kábelműveknél — ke- ] letkezett hulladékot hogyan lehetne hasznosítani. Erre már kész a terv, sőt a megrendelés is, jövőre az eddig eldobott hűl- : ladékból 200 tonna, újra felhasználható pvc-szalagot készítenek. Ahogy nő az igény, úg> bővítik majd a kapacitást, ami egyébként nem jár túl sok befektetéssel. Annál többel az új csarnokok építése, az üzemrészek koncentrálása Nem tartoznak az elkényeztetett szövetkezetek közé, mindent saját erőből kell megoldani, kigazdálkodni. Eddig sikerült, már dolgoznak az egyik új, kétszintes csarnokban, ahol többek közöti műanyagból készült reklámtárgyak, táskák, mappák készülnek. Alapozás előtt áll egy másik, hasonló nagyságú üzemrész, amit jövőre szeretnének átadni. Tervezik a szociális létesítményt is, mert még sem jó, ha déltájban az orrfacsaró festék és az ínycsiklandozó sültkolbász illata keveredik a mun. termekben. A sorban ezután az utcafront következik, de ez már a tervek terve. Akkorra talán ki is kövezik a ma még földes utcát. Gondosan, komolyan. Legalább olyan komolyan, ahogyan ők veszik a játékot. Seleszt Ferenc Édesapák az óvodában Békésen, az epreskerti óvodában a közelmúltban megrendezték az édesapák napját. Az iskolába készülő nagycsoportosok Rojik Gabriella óvónő vezetésével kedves műsort állítottak össze, és köszöntötték az ünnepségre érkező apukákat. A délután leg- Mebb pillanata az ajándékozás volt: az óvodások saját bar- kacsmunkáikkal lepték meg édesapjukat ÍFotó: Juhos János) I Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei igazgatóságának 1975. I—Ili. negyedévi jelentése a gazdasági tevékenység eredményeiről és a lakosság életkörülményeinek alakulásáról (Folytatás az 1. oldalról) A búza termésátlagának alakulása a megyében, q/ha: 19G6—1970 évek átlaga 25,0 1971—1975 évek átlaga 34,1 1971 31.5 1972 32,5 1973 37,7 1974 38,9 1975 31,7 Az őszi mezőgazdasági munkák üteme és minősége az előző évinél kedvezőbb. A fontosabb őszi betakarítású növények eddigi eredményei biztatóak. A megyében 1975 szeptember 30-án 124 300 szarvasmarhát és 933 500 sertést tartottak. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével foglalkozó minisztertanácsi határozat megjelenése óta több mint három év telt el, s a megindult fejlődésben ismét törés tapasztalható, mely a tejtermelés jelentős, visszaesésével járt. A sertésállomány az első kilenc hónap folyamán csaknem egyenlő szinten, 900 000 darab körül mozgott, a kocák száma pedig fokozatosan emelkedett. Az 1975. évi szeptemberi sertés- állomány meghaladta a két, illetve három évvel korábbit is. 1975 első három negyedévében a mezőgazdasági üzemek és a lakosság a fontosabb terményekből, vágóállatokból és állati termékekből 2,2 százalékkal többet értékesített, mint az előző év azonos időszakában. A vágósertés-felvásárlás kilenc hónap alatt összesen 66 039 tonna volt (az országosnak 12,2 százaléka), 9 százalékkal több az 1974 első három negyed évinél. A korábbi évek idényszerűsége a vágósertés-értékesítésben — az egyenletes sertésállomány kialakulásával egyidőben — csökkent, s 1975-ben negyedévenként viszonylag folyamatos és kiegyensúlyozott volt A mezőgazdaság állami szektorában 1975 első félévben átlagosan 14 100 főt (ebből az állami gazdaságikban 9060 főt) foglalkoztattak. A termelés gépesítése, valamint az úi termelési módszerek elterjedése következtében az állami gazdaságokban dolgozók száma egv év alatt csaknem 3 százalékkal csökkent. Ugyanezen idő alatt a munkások átlagkeresete megközelítette a 2900 forintot, 10 százalékkal lett több. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és szövetkezeti társulásoknak 1975. június 30-án 75 750 tagja 65 090 családhoz tartozott. A szövetkezeti tagok több mint 43 százaléka (32 700 fő) nyugdíjas és járadékos. A munkajogilag lekötött munkaerő egy év alatt 5,3 százalékkal csökkent. Közúti szállítás Az eltelt kilenc hónap folyamán a Volán 8. Számú Vállalat autóbuszai 22 millió utast szállítottak (ebből 9 milliót a helyi járatokon), s a tehergépjárművek által szállított áruk súlya 3 millió tonna volt; az előbbi 6, az utóbbi 7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A harmadik negyedév megnövekedett szállítási feladatát jelzi, hogy az áruszállítás csaknem 40 százalékát ebben az időszakban végezték. A szállított áruk súlyánál jobban nőtt az árutonna-, illetve raksúlytonna-kilométerek száma (mindkettő 27 százalékkal), ami az. átlagos szállítási távolság, valamint a rendelke1975. NOVEMBER 11. zésre álló járművek átlagos teherbírásának növekedésére utal. Az 1975. év folyamán a jármű- állomány jelentősen emelkedett: szeptember végén tehergépkocsiból 61, autóbuszból 17 darabbal volt több, mint az év elején. Foglalkoztatás — jövedelem A bérből és fizetésből élők száma 1975 első három negyedévében 2 százalékkal emelkedett. Ezen belül csak az állami mezőgazdaságban csökkent a foglalkoztatottak száma. Az iparban és az építőiparban az átlagosnál kisebb mértékben, a kereskedelemben, a közúti szállításban és a szolgáltatás ágazatban az átlagosnál lényegesen jobban emelkedett az összes dolgozók száma. Ezek alapján megállapítható, hogy a foglalkoztatottak szerkezeti összetételében az úgynevezett tercier ágazatok javára történt további eltolódás. Csaknem 93 000 dolgozó adatait figyelembe véve a havi átlagkereset 2723 forint volt, 6 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Megközelítően ilyen mértékben emelkedett az összes foglalkoztatottak átlagos keresete az iparban, a mezőgazdaság állami szektorában és a szolgáltatásban; az építőiparban és a szállításban dolgozóké valamivel jobban, a kereskedelemben foglalkoztatottaké pedig kisebb mértékben nőtt. A lakosság főbb forrásokból származó, együttes pénzbevétele 9 százalékkal lett több. Ezen belül a bér- és bérjellegű jövedelme .12, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevétele 4, a társadalombiztosítás címén kapott pénzjövedelem 25 százalékkal emelkedett. A pénzbevételek közül a bér- és bérjellegű bevételek növekedése lényegesen dinamikusabb, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevételeké viszont sokkal mérsékeltebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A lakosság takarékbetét-állománya 11, hitelállománya 12 százalékkal volt nagyobb, mint 1974 Szeptember végén. Kereskedelmi forgalom A megye kiskereskedelme 1975 első kilenc hónapjában 6 milliárd forint értékű árut forgalmazott. A növekedés értékben, folyóáron 12, változatlan áron 7 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a ruházati cikkek forgalmának folyóáras növekedése 1 százalékkal alatta maradt az átlagosnak, a vegyes iparcikkeké viszont közel 2 százalékkal meghaladta azt. A két szektor forgalmának növekedése, a tavalyi csaknem azonos ütemmel szemben, az idén az állami szektorban volt dinamikusabb, 14 százalékos. A lakosság áruellátása összességében megfelelő volt. A kiskereskedelem felkészült a pegyedik negyedévben várható ünnepi csúcsforgalomra; a szeptember végi készletállomány például már 16 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A kereskedelem ez évben is rendezett szezonvégi kiárusításokat, Centrum-hétfőt, valamint egyéb időszakos árleszállításokat (átlagosan 30 százalékos árengedménnyel). Ezek együttesen 22 millió forint (ebből a nyári vásár 10 millió forint) megtakarítást eredményeztek a lakosságnak, a tavalyi 14 millió forinttal szemben. Az első három negyedévben a kiskereskedelemben 16 800 főt foglalkoztattak, 4 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A forgalomtól függő alkalmazottak átlagos havi keresete 2460 forint volt, 5 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Lakossági szolgáltatások Az utóbbi években tanácsi támogatással és vállalati forrásból jelentékenyen fejlesztették a megye lakossági szolgáltató hálózatát. Ez elősegítette, hogy az év első három negyedévében a lakosság részére — a különböző ágazatok együttesen — 87 millió forint értékű javítást, szolgáltatást végeztek, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül legnagyobb arányt képvisel az ipari üzemek által végzett szolgáltatások összege (53 millió forint) és a személyi szolgáltatás teljesítménye (20 millió forint). Lakásépítés Az év első kilenc hónapjában csaknem 1950 lakást vettek használatba a megyében, valamivel többet mint 1974 hasonló időszakában. A lakásoknak 58 százaléka városokban, illetve 13 százaléka állami erőből épült. A középtávú lakásépítési terv már a tervidőszak befejezése előtt tulajdonképpen megvalósult, de a tervszerű lakásépítési feladar ton túl az idén — az utóbbi öt év alatt már másodszor — igen jelentős az elemi csapás (belvíz) miatt megszűnt, újjáépítendő lakások száma. Az év első három negyedévében 1060 lakás szűnt meg a megyében. Ebből elemi csapás miatt 560, avulás miatt 460 lakás. Oktatás A megye középiskoláinak nappali tagozatán az 1974/75. tanévben nőtt a lemorzsolódás. A gimnáziumokban a tanulók 1,3, a szakközépiskolákban 2,0 százaléka hagyta abba tanulmányait a tanév folyamán. Ugyanakkor az oktatás eredményessége valamivel javult. A tanévet a középiskolásoknak több mint 97 százaléka zárta sikerrel. A bukottak száma az egy évvel korábbinak négyötödére csökkent. Az 1974/75. tanév végén ósz- szesen 1820 tanuló tett érettségi vizsgát a megye középiskoláiban, közülük 1750-en eredményesen. A sikeresen érettségizetteknek 63 százaléka fizikai dolgozó szülők gyermeke. A megye oktatási intézményeinek nappali tagozatán az 1975/76. tanévet 43 010 általános- és 7680 középiskolás tanuló kezdte meg. Az általános iskolák tanulólétszáma, az előző tanévhez hasonlóan, mérsékelten emelkedett; a középiskolásoké tovább csökkent ugyan, de már a korábbi éveknél jóval kisebb mértékben. A középiskolákban az idén 2105 I. évfolyamos kezdte meg tanulmányait; a gimnáziumokban 3 százalékkal kevesebb, a szakközépiskolákban pedig 3 százalékkal több, mintegy évvel korábban. Közlekedési balesetek A megye közútjain 1975 augusztus végéig 375 személysérü- léseS közlekedési baleset történt, 14 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A balesetek 5 százaléka halálos kimenetelű, 46 százaléka súlyos, 49 százaléka könnyű sérüléses ■volt. Kedvezőtlen, hogy 1975-ben ismét emelkedett az ittasan okozott közlekedési balesetek száma a megyében. Nyolc hónap alatt csaknem ugyanennyi baleset történt alkoholos állapotban, mint 1974-ben az egész év folyamán. Az ital hatása alatt elkövetett közlekedési balesetek aránya a megyében (22 százalék) jóval magasabb volt, mint országosan (15 százalákV.
