Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-07 / 262. szám

Ahol a tudósok szama hatéveukóDt megkétszereződik

A Szovjetunió Tudományos Akadémiája fennállásának 250.. évfordulója alkalmából rendezett ünnep- . ségsorozat jubileumi ülésszaka a Kreml Kongresszusi Palota nagytermében október 7-én nyűt meg. A hatezer meghívott vendég között 47 külföldi ország és valamennyi szovjet köztársaság képviselői foglaltak helyet.

ismeretes, hogy ma a tudomány határozza meg századunk jellegét. Ha a Földön valaha is élt tudósok számát 100 százaléknak vesszük, a szakemberek véleménye sierint közülük 90 százalék ma él és dolgozik. Bár a tudományos-technikai forradalom világjelenség, kifejeződési formái, mozgatóerői és társadalmi következményei lér nyegesen eltérőek a külön- ‘ böző társadalmi rendszerű országokban.

A szocializmusban a tudományos-technikai forradalom fő jellemző vonása a tervszerűség. De vajon ter- vezhetők-e a tudományos felfedezések? A kérdést nem így kell feltenni. Lehet és kell is tervezni a tudomány távlati fejlesztését éppen úgy, mint az éves, vagy ötéves kutatási terve két — vallják a szovjet tudósok. Ezeket a terveket maguk a tudósok készítik el, de közben szigorúan figyelembe veszik az egész szovjet állam’előtt álló legfontosabb konkrét feladatokat, és közreműködnek azok megvalósításában.

Ebben a folyamatban vezető szerepet játszik a szovjet Tudományos Akadémia, és éppen ez az, amiben gyökeresen eltér más hasonló intézménytől — így pl. a londoni Királyi Társaságtól vagy a Párizsi Tudományos Akadémiától.

Az ország tudománypolitikájának meghatározásában vagy kutatásfejlesztési kérdésekben ezek a tudományos intézmények csupán mint konzultatív szervek működnek. Többségük nem is rendelkezik saját tudományos kutatóintézettel, bár egyes laboratóriumok, könyvtárak és levéltárak tulajdonukban vannak. A szovjet Tudományos Akadémia, mint a Szovjetunió legmagasabb rangú tudományos intézménye hatalmas anyagi-technikai bázissal rendelkezik. Míg 1940-ben a Szovjetunió az egész nemzeti jövedelmének 0,8 százalékát (300 millió rubelt) költötte tudományos kutatásokra, az elmúlt öt év alatt a költség- vetés 4 százalékát fordítják erre a célra. Ez évente kb. 16 milliárd rubelt tesz ki.

Az UNESCO adatai szerint a Szovjetunió területén él a világ lakosságának 8 százaléka. Ugyanakkor a Szovjetunióban élő tudományos munkatársak és mérnökök száma — kb. 5 millió —, ami megfelel az egész földkerekség tudományos munkatársai 34 százalékának. összehasonlításképpen elegendő megemlíteni, hogy a nyugat-európai országokban él bolygónk lakosságának 9 százaléka, de az itt dolgozó tudományos munkatársak száma ' az egész világ tudósainak csupán 14 százaléka.

A szovjet Tudományos Akadémia irányítja a szovjet tudósok valamennyi alapvető kutatását a terméfelszabadulást, de már nem élnek, György „spanyolos” volt, László Németországban halt meg, Pál a törvénysértések áldozata lett. Békés megyében — Szeghalmon is volt tehát a fasizmussal szembeszálló család, olyan közösség, mint a Komádiból való Házi-ak, mint Rózsa Ferenc és Ri- chárd.

Vannak közvetett -kapcsolatok is. Itt említem Cza- bán Samu néptanítót, nagyszénást kötődései miatt. Közoktatási programját a Békés megyei Általános Tanító Egyesület az elsők között emelte határozattá. •Schőnherz Zoltánról szólva Pintér István Bajcsy-Zsi- linszky Endréről is ír. Hangsúlyozza, hogy tekintélyét, befolyását latbavetette a perbefogott pártharcos élete megmentése érdekében.

A bibliográfiák több ízben közölnek a Békés megyei Népújságban megjelent cikkeket, a Békési Élet-böl merített adatokat. Több esetben Békés megyei szerzők tollából adnak forrásanyagot. Czabán Samu közelebbi megismeréséhez Szabó Ferenc történész, Ku- lich Gyula életrajzának kibővítéséhez a régi barát, Botyánszki Pál, Polányi . Máté munkásságának taglalásához a harcostárs Hu- nya István-, Weil Emil útjának részletesebb feltárá- . sához Darabos Pál tudományos kutató írását ajánlják. Tanulmányaink, olvasmányaink elevenednek meg, amint lapozgatunk. így oél- dául a Galilei kör. Innen Révai József lép elénk. Az emigrációba kényszerült aépbiztosok vezetői közül a

többi között Lukács György életrajzát olvashatjuk. Nagy tanulsággal. Élete egyben azt példázza, milyen mesz- szire juthat el a munkás- osztály oldalán a nagypolgári családok gyermeke is. Azt szintén láthatjuk, hogyan járja meg ugyanilyen hűséggel útját a tudomány útvesztői, buktatói között is.

Olvasunk azonban legendás alakokról is. Ilyen Zalka Máté. Mindenütt jelenlevő, népmeséi hősnek felfogható alak, neve: Lukács tábornok. Ott látjuk az orosz, a spanyol frontokon. Szinte az internacionalista hós szobra. Itt csupa kiemelkedő egyéniséget látunk, de ók egyben a munkásmozgalom hétköznapjainak dolgozói — talán így mondhatnánk — „szürke eminenciásai” is voltak.

Elgondolkoztató könyv. Nem olvasmánynak, de kézikönyvnek, adattárnak szánták. Mégis elképzelhető, hogy lesznek, akik az első sortól az utolsóig átnézik majd. Vannak azonban olyanok, akik nem nélkülözhetik. Akik a magyar munkásmozgalom történetével is ismerkednek, akik valamilyen intézményt, szocialista brigádot méltó módon kívánnak elnevezni, a tájékoztató intézmények dolgozói haszonnal nyúlnak majd ez összeállításhoz.

A kutatómunka még folyik. Vannak még feltáratlan kérdések, továbbgondolást, pontosabb értékelést megkívánó életutak. Kíváncsian tekintünk tehát a már sorozatnak felfogható kiadványok újabb kötete elé.

Szabad 01*2,

szettudományi és humán ágazatokban. Ezen kívül országos szinten koordinálja a tudományos terveket. Az Akadémiához 250 tudományos intézmény tartozik, ezenkívül 14 szövetségi köztársaság /rendelkezik saját nemzeti tudományos .akadémiával, s itt újabb 400 tudományos intézet működik.

Felmerül a kérdés: van- nak-e átfedések a tudományos akadémiák munkájában? Nincsenek! Itt azok a kutatások és ágazatok kerülnek fejlesztésre, amelyek az adott köztársaság számára a legfontosabbak, amelyek megfelelnek az ottani természeti viszonyoknak, a hagyományoknak és a tudományos iskoláknak. Ha valamely tudományágban vezető helyet foglal el a köztársasági tudományos akadémia, a többi köztársaság tudományos intézményeiben is ez a köztársaság irányítja a munkát így pl. az Örmény Tudományos Akadémia a csillagászatban, az Ukrán T. A. a fémkohászatban és a kibernetikában, a közép-ázsiai köztársaságok akadémiái a -gyapottermesztésben, az öntözésben és a napenergetikai kutatásokban játszik vezető szerepet.

Jubileum alkalmából szokás az eredmények összegezése, s ez alól nem kivétel a jelen ülésszak sem. A szovjet tudomány minden ágazata abban a helyzetben van, hogy felfedezéséről, eredményeiről hosszú listát állíthat össze, s erre jogosan lehet büszke. Szerepelhet itt az első' atomerőmű, a kvantum-generátor lézerek, az új, természetben nem előforduló elemek szintézise, a Föld első mesterséges holdja, az űrrepülések. Atomenergia hajt szovjet erőműveket, a „Lenin” és az „Arktvika” jégtörőket, s teszi ihatóvá a tenger vizét.

Most Helsinki után a nemzetek közötti ' tudományos együttműködésnek még reálisabb az alapja. A helsinki értekezlet záródokumentuma a nemzetközi együttműködés fejlesztéséről szólva a tudomány és a műszaki haladás területét is említi. A tudomány nagyfokú humánus missziója kap hangsúlyt ebben a dokumentumban és teljes mértékben megfelel a szovjet tudósok törekvéseinek, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája legjobb hagyományainak.

v Viliién LjuRzíyiberg Gyurkó László"

LENIN, OKI

rÓBER

(Részlet)

B

lagonravov, a Pé- ter-Pál erőd biztosa írja:

„A tüzérekkel rosszul álltunk. Az erődben elhelyezett szakasz nem volt megbízható. Az utolsó napokban a szakasz tisztjei, s a katonák közül azok, akik.Petrográdon laktak, nem jelentkeztek szoL gáláira. De .nem volt más választásunk. Nem szívesen, de megbíztam Pavlov elvtársat, a legmegbízhatóbb tüzéreket, s ez egyik tisztet a lövegek kezelésével, i s azonnal elküldtük / őket, nézzék meg a lövegeket, s az általunk kiválasztott lóállást ...E pillanatban jelentették, hogy megérkezett Antonov elvtárs az Aurora matrózaival. Antonov közölte, hogy az Aurorát még közelebb alkarja hozni a Nyi- kolajevszkij-hídhoz, s ha lehet, a híd mögött egész közel az erődhöz. Az erőd. s az Aurora közt egy gőz- kutter biztosította az ösz- szeköttetést Gyorsan megállapodtunk a további támadási terv részleteiben. Elhatároztuk, amint megállapítjuk a Téli Palotát | körülvevő csapatok harckészségét, s a lövegeket a megbeszélt helyre vontatják, az eród árbocára vörös jelet erősítünk, a készenlét jelét. Ekkor az Aurora tüzelni kezd, először a levegőbe, s ha az Ideiglenes kormány nem adja meg magát, az erőd élestöltény- nyel lövi a palotát— Közben a lövegekhez mentem. Az októberi éjszaka ráborult a városra; a lámpák fénye megcsillant a Néva sötét hullámain; a városban a rendes mederben folyt az élet; a villamosok hosszú sorban, éles csöngetéssel csörömpöltek át a Troickij-hídon, gépkocsik és gyalogosok apró alakját lehetett látni; semmi sem jelezte, hogy megkezdődött az októberi harc. Kis csapat tüzér tolongott a hatalmas fűzfák körül, melyekről az őszi fagy már lekopasztotta a leveleket. Néhány lépésre az ágyúk fekete, mozdulatlan tömege meredt ránk. Ügy tűnt, mintha a tüzérek hirtelen elhallgatták volna, amikor közeledtünk, mintha valami nem lenne rendben. Közelebb mentünk. A zászlós

odajött hozzánk, s közölte, hogy a lövegekkel nem lehet lőni, elhanyagolt állapotban Vannak, berozsdásodtak, a kompresszorban nincs egy csepp olaj sem, az első lövésnél a levegőbe repülhetnek. Gyanakodva rosszindulatot sejtettem. Rettenetes dühömben önkéntelenül a pisztolyomhoz kaptam, de még idejében erőt vettem magamon. Kikérdeztem az embereket A tűzszerészek és a tüzérek egyhangúan megerősítették a hallottakat En semmit sem értettem az ágyúkhoz, tehát nem tudtam eldönteni, hazudnak-e. Eszembe jutott, hogy Pavlov ért valamit hozzá, s elhatároztam, megbízom, ellenőrizze még egyszer a lövegeket, s ha nem igaz, hogy használhatatlanok, a legszigorúbban leszámolok a vétkesekkel. Ezt megmondtam a tüzéreknek is. Meghallgattak, s láthatólag nyugodtan, sőt örömmel fogadták, hogy megbízom Pavlo- vot az ágyúk ellenőrzésével. Amikor elbúcsúztam, a zászlós azt mondta: — ön persze nem hisz nekem, • de szavamat adom, hogy igazat mondok. Az ágyúkkal lőni nagyon veszélyes. — Közben a Téli Palota felől eldördültek az első lövések, eleinte csak szórványosan, majd mind gyakrabban és gyakrabban tüzeltek. Az összekötőhelyen közölték, hogy a Pável ezred harcol a Téli Palotában összegyűjtött tiszti iskolásokkal. A Szmolnijból újra meg újra telefonáltak, s követelték, azonnal kezdjem meg a tüzelést... Egyszerre fel tépték az őrszoba ajtaját, s Antonov rohant be szörnyen izgatottan. Csak úgy záporoztak a szemrehányások, hogy ilyen soká halasztóm az akciót. Röviden megmagyaráztam a helyzetet, s javasoltam, menjünk a lövegekhez, ahol Pavlov már dolgozik. Kint azóta még jobban besötétedett. Közben esni is kezdett, hatalmas tócsák voltak az útón, nehézkesen tocsogtunk át rajtuk. A Téli Palota felől élénk puskaropogás hallatszott, melyet olykor túlkiabáltak a gépfegyverek. A mieink is célzás nélkül lövöldöztek az erőd bástyáiról a Nabrecs- nára és a Téli Palota parkjára, ahonnan a tiszti iskolások olykor-olykor visszaAttila gmíikájö

lőttek. „Rettenetes sötétségben eltévesztettük az utat, egy ideig összevissza bolyongtunk az erőd zegzugos útjain-. Végre megérkeztünk az ágyúkhoz. Pavlov és Kondakov megerősített mindent, amit a tüzérek mondtak. Még a petróleumlámpa fényénél is nagy rozsdafoltokat találtak az ágyúk egy« részein, s azt is megállapították, hogy a kompresszor rokban nincs olaj: mindenképp igen veszélyes volt lőni ezekkel az ágyúkkaL Mit -tegyünk? Találunk-e elvtársakat, akik tudnak lőni, s hajlandók az életüket is föláldozni a forradalomért? Valahol a távolban szaladó ember lépései cuppogták a sárban, aztán hallottuk, hogy megbotlik és elesik, hallottuk élénk káromkodását, majd vidám kiáltását: — Blagonravov elvtárs hol van? — A hang elfulladt az örömtől. Csodálatos hír: — A Téli Palota megadta magát, a mieink elfoglalták!

Vissza az őrszobába.

Rövidesen jött két mat. róz, akik írást hoztak Lase_ vies1 elvtárstól, hogy ők tüzérek, s a rendelkezésemre állanak.

— Most már késő, elvtár. sak — mondtam. — Igen, ha két órával korábban jönnek, nagyon jól használhattuk volna magukat.

Elmondtam nekik, ml a helyzet az ágyúkkal. Azt felelték, őket ugyan nem képezték ki tábori lövegek kezelésére, ennek ellenére az a véleményük, hogy ha nem is kockázat nélkül, de tudnának lőni háromhüvelykes lövegekkel. Elhatároztam, hogy elmegyek az elfoglalt palotába.

A Téli Palota elfoglalásának híre azonban nem volt igaz, csak a narancs- nokság épületét foglalták el, mely a palotával szemben, a Palota téren volt. Elhatároztuk, hogy azonnal erős tüzet nyitunk az erődből. Amint visszatértem, közöltem a matrózokkal a helyzetet, s hogy mit, kívánunk tőlük. Ugyanakkor parancsot adtam, nyissanak összpontosított gépfegyver- tüzet a part hosszában és a palotára. A lövések rooo- eása rövidesen meggyőzött, hogy a parancsot pontosan végrehajtották. Az ágyúk is hamar harcképes állapotba kerültek; a matrózok már megtöltötték őket. s a lőparancsra vártak; Popel elvtárs parancsnoksága alatt csatárláncot állítottunk föl a parton az ágyúk védelmére (bár a víz felől még csónakokról se nagyon várhattunk támadást).

A parancsra a matrózok a legkisebb habozás nélkül gyorstüzet zúdítottak a palotára. Ha a tüzelés kevés kárt is okozott; morális hatása hatalmas volt. Az Aurorán is megszólaltak az ágyúk. Igazi tüzérségi harc kezdődött A Téli Palota védői kezdték kellemetlenül érezni magukat. A palotában rég eloltották & lámpákat, hogy ne nyújtsanak célpontot. Néha egy- egy eltévedt golyó fütyült a fejünk felett. így telt el félóra — aztán Csud- novszkij telefonon jelentette. hogy a Téli Palotát bevették”.