Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-28 / 279. szám
Világ proletárjai 1975. NOVEMBER 28., PÉNTEK Ära: 8ffl fiilép «•" JW'WB—i—I XXX. ÉVFOLYAM, 279. SZÄM MA: PÉLDAMUTATÓ AZ ÉPlTÖMUNKÁBAN BSS (4. oldal) GYORSLISTA A GÉPKOCSI- NYEREMÉNY- BETÉTKÖNYVEK SORSOLÁSÁRÓL (6. oldal) Vándormadarak helyett törzsgárda Nem úfkeletfi a törzs gárda tagjainak megbecsülésére való törekvés a szocializmust építő társadalmunkban. Csupán olyan vállalatok, intézmények vezetőinek tűnik újnak, akik megfeledkeztek egyes munkaerő-gazdálkodási rendeletek betartásáról. A Munkaügyi Minisztérium 1967-ben, 1968-ban és 1971-ben — hogy csak a legutóbbi intézkedéseket említsük — rendele- t; leg szabályozta a munkaerőgazdálkodást. Azt várhatta az ember, hogy ezek a rendeletek a vándormadarak alkonyát jelentik. És a valóság? Munkaerőcsábítás, meg nem engedett módszerekkel való toborzás és következésképpen az új munkaerők magasabb bér- és fizetés- besorolása, mint a törzsgárda- tagoknak. > A Munkaügyi Minisztérium ezért szükségesnek látta, hogy az új dolgozók alkalmazása kapcsán tapasztalt egyes szabálytalanságokra, a törvényes rendelkezések szigorú végrehajtására-hívja fel az állami szervek figyelmét a Munkaügyi Közlöny 13. számában. A hivatalos állásfoglalás szerint munkaerő- toborzást és -szerződtetést vállalatok, állami gazdaságok saját munkaerő-szükségletük kielégítéséhez csak maguk végezhetnek. Ezt is csak akkor, ha erre a tanács, munkaügyi szervétől előzetes engedélyt kapnak. Az állásfoglalás kitért a munkaerő-csábításra is. Ezzel együtt kimondja: a munkaköri feladatként, munkaviszony keretében toborzást végző dolgozó számára prémium, jutalom, jutalék a közvetítésért nem adható és azért sem, mert az új dolgozó ott maradt a munkahelyén. Ez érthető is, mert így csökkenthető, hogy a csábítás hatására magasabb bérígérgetésért vándoroljanak a dolgozók. Régóta elégedetlenséget szült, hogy az új dolgozók többet keresnek, mint az, aki tíz, sőt húsz évet már becsületesen eltöltött munkahelyén. A vándormadarak alkonyát várjuk attól, amit az. új rendelkezés így fejez ki: „Az újonnan alkalmazott dolgozó személyi alapbére — az áthelyezett kivételével — az alkalmazást követő egyéves időtartam alatt nem érheti el a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó törzsgár- datagok átlagos személyi alapbérét. A kollektív szerződés meghatározhatja ennek részletes szabályait, s kivételt állapíthat meg arra az esetre, ha az új dolgozó munkakörével összefüggésben az átlagost meghaladó, kivételes elméleti vagy gyakor lati ismeretekkel végzi munkáját, feltéve, hogy a dolgozó előző munkaviszonya nem „kilépett’' munkakönyvi bejegyzéssel szűnt meg. Ennek megsértése 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértés.” Ehhez azonban jó lenne és hatásosabb, még eredményesebb, ha a rendelet alkalmazását a vállalatok kiterjesztenék a teljes jövedelemre. Mert az alapbér az alapbér — bár lehet alacsonyabb —, a különböző juttatásokkal együtt mégis túlszárnyalhatja az újaké a törzsgár- datagok jövedelmét. És ha erre nem ügyelnek — a mostani rendelkezés ezt nem szabályozza — egyelőre ott vagyunk, ahol a part szakad. Természetesen az érdekeltség szerepének növelése egyáltalán nem ellentétes a szocialista, a kommunista ember kialakítását szolgáló törekvéseknek. Az anyagi érdekeltség elve helye: sen alkalmazva azt jelenti:köz. vétlenül összekapcsoljuk az egyéni, vállalati és a társadalom érdekét. Jelenti továbbá, hogy a dolgozók csak akkor tudnak magasabb anyagi elismeréshez jutni, ha egyben állandó munkavállalásukkal a vállalat és a népgazdaság érdekeit szolgálják. És ezt semmiképpen sem érhetik el az állandó munkahely-változtatással. A munkások szigorú ellenőrök, sok mindent látnak, tapasztalnak és számonkérik a mulasztásokat. Mi elfogadhatónak tartanánk, ha a népi ellenőrzési bizottságok vizsgálati munkatervükben olyan pontot is szerepeltetnének: az új dolgozók alkalmazásának tapasztalatai a munkaügyi miniszter rendeletéinek tükrében. Meghökkentő felelőtlenséggel, kiskapukkal találkoznának sok vállalatnál. Mind a szabálytalan bérezés, mind a munkaerő-csábítás, -toborzás területén. Képet kapnának a sok helyes intézkedésről, sajnos még többet a be nem tartott, megszegett, „rosszul értelmezett” rendeletről. Lényeg az, hogy az említett rendeíetek szigorú betartásával, ellenőrzésével, a vétkesek felelősségre vonásával sorompót kell állítani az állandó munkahelyváltoztatóknak. Azaz teljesíteni a régi igényt: vándormadarak helyett törzsgárdát! Rocskár János Alkotó ifjúság — K@M-kiállítás November 28. és december 5. között a KGM Rákóczi úti Technika Házában Alkotó ifjúság" címmel kiállítást rendeznek a kohó- és gépipari vállalatok. A kiállítást megelőző csütörtöki tájékoztatón dr. Beüej Sándor iBteiszierhelyette» idmondta, hogy 77 vállalat 372 pályamunkája közül a zsűri 295-öt vá lasztott ki bemutatásra. A kiállítással egy időben KlSZ-talál- kozókat is rendeznek, amelyeken a pályázat eredményeit vitatják meg, s szó lesz aktuális termelési feladatokról is. OUTI) [ Ülést fartőit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság Németh Károly, a Központi Bizottság titkára előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottságnak a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítésével foglalkozó jelentését, valamint javaslatát az V. ötéves terv és az 1976. évi terv és állami költségvetés irányelveire. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) A kistelepülések fejlődésének hordozói a varosok és a nagyközségek Tanácskozott a népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront Békés. megyei bizottsága november 27-1 én, csütörtökön tartotta ülését1 Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Csatári Bélt. a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottságának titkára, Csep- regi Páli a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a Hazafias Népfront járási, városi, községi bizottságok titkárai, illetve elnökei. Az ülést Nagy József, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának elnöke nyitotta meg és javaslatára négy napirend megtárgyalását fogadta el a testület. Elsőként dr. Chraveró Róbert, az Országos Tervhivatal főosztályvezetőjének tájékoztató előadása hangzott el a negyedik j ötéves terv várható teljesítésé-1 ről és a népgazdaság ötödik ötéves tervének célkitűzéseiről1. Ezt követően a népgazdasági terv részeként a megyei tanács "ötödik ötéves terv elgondolásait ismertette dr. Romvári László, a megyei tanács tervosztályának vezetője. A továbbiakban a testület megvitatta és elfogadta a Hazafias Népfront megyei gazdaságpolitikai munkaközösség által készített: „A terület- fejlesztésben érvényesülő koncentráció hatása a kisebb települések lakosságának helyzetére” — című beszámolót, melyet Pásztor Béla munkaközösségi tag terjesztett elő. Végül Nyári Sándor, a népfront megyei titkára tett bejelentést a két bizottsági ülés között végzett munkáról és tett indítványt a december ll-én tartandó megyei tanácsülés egyik napirendi pontjának megvitatására. A Hazafias Népfront megyei bizottság ülésén a gazdaságpoli& biharugrai halgazdaságban megkezdték a halastavakból a K liaaláltomáiíy áíftelegsitéséS s tói! ímedísseéMse GaPQaoBBQaooooeisstsaaosssoQaacxBQaaaaaaaiaaBaasaQaEiQsseaQiBooflaeacaaeaesBais Halteleltetés tikai munkabizottság tanulmánynak beillő beszámolót terjesztett be 27 kisebb íeiep&lés helyzetének és területfejlesztésének vizsgálata alapján. Mi most azokból a megállapításokból közlünk szemelvényeket, melyek a kistelepüléseken és a tanyákon lakók jelenlegi politikai, társadalmi,' gazdasági és kultürális életüket meghatározzák, illetve továbbfejleszthetik. A _ területi tervezés rendkívül fontos előrelépés a népgazdasági terv egész rendszerében. Szükségessége abból adódik, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában a gazdaság hatékony fejlesztése csak a területi adottságok legjobb hasznosításával lehetséges. Másrészt: egyre égetőbb társadalmi igény, hogy az életkörülmények különbségei a területek között fokozatosan mérséklődjenek. Éppen ezért a területfejlesztést az elmúlt években fontos párt- és kormány- határozatok emelték társadalmi rangra. A terv két szakaszban 1985-ig, illetve 2000-ig az aránytalanságok enyhítését, az élet- színvonal országon és megyén belüli egyenlőtlenségének csökkentését irányozza elő. Az 1971- ben megjelent kormányhatározat megyénkben kilenc települést jelölt ki központi szerepkörrel. így: Békéscsaba megye- székhely felsőfokú, Gyula, Orosháza, Mezőkovácsháza, Szeghalom középfokú és Békés, Szarvas, Gyoma—Endrőd részleges köz*")fokú központokat. A többi települések közül a megyei tanács határozata alapján nyolc kiemelt alsófokú, 20 alsófokú, 14 részleges alsófokú központ és 27 pedig kistelepülés (falu) kategóriába sorolt. A gazdaságpolitikai munkaközösség ennek a 27 kistelepülésnek helyzetét és a területfejlesztésben érvényesülő koncentráció hatását vizsgálta meg. Megyénkre az óriás falvas településhálózat a jellemző; átlagos népességszám 5700 lakos, amely majdnem kétszerese az országos átlagnak. Ellentétben a 27 faluval, melyekben az 1974-es adat szerint összesen 36 ezer 630-an laknak. Ezek alatta vannak a megyei népességszám átlagának. Természetesen az ellátásban is megmutatkozik az aránytalanság, olyannyira, hogy többek között ez tömeges elvándorláshoz vezetett. Az 1949- es és az 1970-es népszámlálás közötti időszakban — Gyulavá(Polytatés sas &, oldalon)
