Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-26 / 277. szám
ViSág pmitetárjjai egyesüljetek! 1915. NOVEMBER 86., SZERDA Ära: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Fejlődésünk feltétele az exportnövelés Az anyagi termelésnek három ösztönzője, előrelendítő- je van: a fogyasztás, a felhalmozás-beruházás és az export. Az elkövetkezendő tervidőszakban a fogyasztás és a felhalmozás — az előzetes számítások szerint — nem követheti azonos ütemben a nemzeti jövedelem gyarapodásának mértékét, a termelés bővítése, növelése szenW pontjából szükségképpen növekszik az export szerepe. Arról van ugyanis szó, hogy a népgazdasági egyensúly erősítése végett az V. ötéves terv időszakában a termelés növekményének várhatóan több mint a felét a külső piacokon kell értékesíteni Vetítsük ki ezt a követelményt az iparra, amely exportunk több mint négyötödét szolgáltatja. Az ipar termelését 1976—1980 között évente mintegy 6 százalékkal szükséges növelni. Amennyiben az ipar nem tudná az évi kb. 6 százalékos termelésfejlesztés nagyobbik részét versenyképes és exportálható termékek formájában előállítani, csupán a foelaő piac felvevőképességére építve alig bővíthetné termelését. Az exportkövetelmények eddigi népgazdasági terveinkben is középpontban álltak. Éppen ezért hangsúlyozzuk és kívánjuk érzékeltetni, hogy ezúttal sokkal többről van szó. 1971—1975 között importunk értéke — és ne,m természetes mérték- egységben számított mennyisége — várhatóan megkétszereződik. 1975. évi exportunk devizaértéke 85—90 százalékkal lesz magasabb az 1970. évinél Közben, s ez köztudott, külkereskedelmünk cserearány-mutatója nagy mértékben — 1974-ig mintegy 10 százalékkal romlott. Ennek ellensúlyozásához és a külgazdasági egyensúly fenntartásához ebben a tervidőszakban exportunkat legalább 120 százalékkal kellett volna „növelnünk”. A mérték is kifejezi s ezért az idézőjelek, most már nem elegendő bővíteni, növelni a kivitelt, ez már gazdaság-, termelés- fejlesztési feladat. Az 1976. január elsejétől érvényesülő közgazdasági szabályozó rendszer koncepcióját már ismerjük. Tudjuk, hogy milyen lesz az export- érdekeltség és ösztönzés, a kivitel és a külgazdasági egyensúly kritikus szektorában — a tőkés exportban — £ termelők az átlagosnál nagyobb nyereséget érhetnek majd el. Az exportnövelést emellett egyéb előnyök, kedvezmények is segítik, amelyek egyebek között a termelés, a forgóeszköz-hitelezés problémáit enyhítik, oldják meg. Számolhatunk a gazdasági kényszer hatásával is: amennyiben a belső vásárlóerőt a tervcélokkal összhangban szabályozzuk, várhatóan ez is a termelés export irányába való átterelését serkenti. Helyénvaló és szükséges az exportra orientálni, ösztönözni. Nem kevésbé fontos, hogy a termelésben újabb és újabb exportkapacitásokat hozzunk létre, növeljük termelésiműszaki oldalról is a gazdaság, az ipar export-teljesítőképességét. Ennek érdekében az új tervidőszakban olyan tekintélyes összegű elkülönített hitelkeret áll majd rendelkezésre, amely némi vállalati hozzájárulást is feltéte- leizve, jelentős értékű és méretű fejlesztésre, beruházásra ad módot. A kedvezményes hitelekből csak exportkapacitást növelő — gyorsan megvalósítható és megtérülő, már a tervidőszakban tőkés exportot produkáló — vállalati fejlesztések végezhetők. Az exportfejlesztésre elkülönített hitelkeret több tfzmilliárd forintos összege is érzékelteti, hogy e lehetőségek kihasználásával a feldolgozóiparokban olyan gép- és technológiarekonstrukciók is végrehajthatók, amelyek nemcsak egy- egy termék, hanem teljes gyártási ágazatok kiviteli teljesítményét növelik, a termelési struktúrát is alakítják. A Magyar Nemzeti Bank már felhívta a vállalatok figyelmét e fejlesztési-beruházási lehetőségre, s javaslatokat kért új exportárualapokat létrehozó fejlesztésekre. Túlzás lenne azt várni, hogy az exportfejlesztésre elkülönített és felhasználható hitelkeret mindent megold, ennek eredményeképpen a magyar népgazdaság exportteljesítménye máris eléri a szükséges szintet. ?Y legtöbb vállalatnál kizárólag saját erőre támaszkodva kell fejleszteni — mennyiségben, értékben és gazdaságosságban egyaránt — az exportot. Vállalati szinten is érvényesül majd, hogy növekedés és fejlődés elsősorban az exporttermékek termelésének korszerűsítésével és bővítésével érhető el. (fiaramvelgyi Esívá® Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Ä Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 26-ra összehívták. A Politikai Bizottság a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítésével foglalkozó jelentés, valamint a V. ötéves terv és az 1976. évi terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó iavaslat megvitatását indítványozza a Központi Bizottságnak. (MTI) ...................... " p ír ...in .1 " i. M R endkívül ülést tarlóit a párt békéscsabai városi bizottsága Tegnap, kedden délelőtt rendkívüli ülést tartott az MSZMP békéscsabai városi bizottsága. Az ülésen, amelyen dr. Fekete Antal első titkár elnökölt, a pártbizottság dr. Becsei József titkár szóbeli kiegészítője után megtárgyalta a párttagsági könyvek cseréjének politikai és szervezeti előkészítésére és végrehajtására' előterjesztett intézkedési tervet. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Krajnyák Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának Békés megyei instruktora is. A testület dr. Fekete Antal első titkár összefoglalója után egyhangúlag elfogadta az intézkedési tervet, a szóbeli kiegészítőt, valamint a vitában elhangzott véleménye- , két és javaslatokat. MA: A menyasszony MOSOLYA (3. oldal) TÖBB MINT EGYMILLIÓ FORINT TERMELÉSKIESÉS (4. oldal) A TÖRTÉNELMI TUDAT ÉS KÖZÉRDEKLŐDÉS (5. oldal) AJTÓ. ABLAK, KONYHABÚTOR BATTONYÄRÖL (5. oldal) TV-LOTTÖ TÁRGYNYEREMÉNY. SORSOLÁS <6. oldal) Nagyér—mongol barátsági gyűlés Tiszaalpáron A Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei és helyi bizottsága kedden magyar—mongol barátsági estet rendezett Tisza- alpár nagyközségben. A Mongol Népköztársaság kikiáltásának 51. évfordulója alkalmából tartott gyűlésen. Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkára mondott beszédet. Ezt követően felszólalt a barátsági rendezvényen résztvevő Jadamin Sirendev, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (MTI) Kiváló minőségűek az Extra üdítő italok Termékbemutató Békéscsabán A Békés megyei Szikvíz-1 és Szeszipari Vállalat termé-1 kei közül három üdítő ital. az 1 Exttia Cola, a narancs és á! tonik üvegeire került fel i #aQBoaoc05iQc»oaoaaoo9aaBBOQQQQtoaoQOBBOoaoOQQOBOoaBaoocoQBooooBooaoaoooaQ«cooíiooooa»«ejac3oooo»Benépesült a vásárcsarnok Békéscsabán Piaraaapokon mar „benépesül” Békéscsabán a nemrégiben átadott vásárcsarnok. Jé lenne, ha nemcsak pí&cü napokon árulnának, hanem a vásárcsarnokhoz Illően mindennap. A pavilonok közül egyelőre még csak a vendéglátóipar! büfé- jje üzemek Vajon a többiek amikor követik példáját? (Fató: löeaaéaty» már a Kiváló Aruk Fóruma jelvénye. A nagy kereslet bizonyítja, hogy kedvelik a vásárlók az Extra szőlőt, a szénsavas vizet, a Cola és a narancs szörpöt is. December 1-től pedig egyliteres üvegben üzletbe kerül majd az Orange elnevezésű üdítő ital. Az évről évre növekvő fogyasztás tette szükségessé, hogy a vállalat új üzemet létesítsen Békéscsabán, ahol az idén mintegy 20 millió palack üdítő ital készül. Jövőre az egész éves termelés alapján 30 millió, 1978-ban pedig — új gépsor üzembe, helyezésével — már 60 millió palack üdítő italt állítanak majd elő, amely jelentős részben Békés megye, továbbá Csongrád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szolnok megye boltjaiba és vendéglátóipari egységeibe kerül. A vállalat az új üzemben november 24-én termékbemutatót tartott, amelyre az öt megye kereskedelmi szakembereit hívták meg. A tájékoztatót Lukács György műszaki vezető és Földényi Anna áruforgalmi osztályvezető tartotta, majd a vendégek mondták el véleményüket és tettek néhány javaslatot a szállítás célszerűbb megszervezésére. A különböző üdítő ital minőségéről valamennyi felszólaló elismeréssel nyilatkozott. A vásárlók keresik, a jövőben tehát még többet rendelnek majd belőle Petró József üzemvezető ismertette a gyártás „titkait’ , hangsúlyozva, hogy valamennyi üdítő ital alapanyaga gyümölcssűrítmény. Végül a vendégek megtekintették az üzemet
