Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-25 / 276. szám

/ Pillantás Eszak-Jlfrikára ' A Líbiai Arab Köztársa­ság 1 759 540 km1 terüle­tű, 2,3 millió lakosú észak-afrikai ország. A népesség többsége <88 %) arab, 4 % berber, a töb­bi tuafeg. Máltai és gö­rög kolóniák is találha­tók az országban. Az egy tőre jutó nemzeti jövede­lem meghaladja a 2 500 dollárt Az ország a kő­olajtartalékok felfedezé­séig (1958) Afrika leg­szegényebb államai közé tartózott Á mezőgazdasága fej­letlen. Az ország terüle­tének 2,1 %-a alkalmas földművelésre. A mező- , gazdaság az ország élél- iniszerszükségletét nem 1 fedezi, a mediterrán ég­hajlatú oázisokban bű­zét, árpát, citrusféléket, olivát, paradicsomot és datolyát termelnek. A bedui­nok szarvasmarha, juh-, teve-, ló- és kecsketenyésztéssvJ. fog­lalkoznak, A nemzeti jövedelem jelentős hányadát (58 %) az évi 100 millió tonnás kőolajtermelés be­vétele adjá, de növekvő szerepe van az építő és a szolgáltató iparnak. A feldolgozóipar je­lentéktelen. A volt olasz gyár­amat 1951. decemberében nyerte él függetlenségét 1969. szep­tember 1-én fiatal tisztek a szabadság és a „szocializmus” jé’szavával vetették véget a törzsi arisztokrácia uralmának. A kőolajbevételekre alapozott ' gazdaságfejlesztési terveket va­lósították meg. 1970—74. között az Infra­struktúrát és az építőipart fej­lesztették. a jelenlegi kb. 8 milliárd dolláros beruházással a mezőgazdasági termelés 16. az ólai ipar 17,5 és a feldolgozó- ipar 26 %-os termelésnöve’ését kívánják elsősorban megvalósí­tani. Az Iparosítás •megvalósítását fékezi a szakemberhiány, ame­lyet 150 ezer egyiptomi, 50 ' ezer tunéziai, valamint libano­ni, amerikai vendégmunkás foglalkoztatásával kívánnak megoldani. A gazdasági élet féjlesztésé- ben a kőolajkutatásban és fel- használásban szereoe van a kül­földi (olasz, brit, NSZK, japán) tőkének, va’amint a Szovjet­unió és a szocialista országok által nyújtott gazdasági, műsza­ki segítségnek- A Szovjetunió I960, óta hatékony segítséget nyújtott a nemzeti olajipar megteremtésében építőanyagot, gépeket szállított, részt vesz az ipar, a mezőgazdaság és az ok­tatás fejlesztésében, az ország geológiai feltárásában, atom­erőműépítésében, tengérvíz só- talanító állomás, távvezetékhá­lózat és kohászati kombinát i létrehozásában. Hazánk 200 | ágyas kórház személyzetének biztosításával, a Tripóli-Sfax között építendő 500 km-es vas­útvonal tanulmányterveinek e’- készítésével járul hozzá a töb­bi között Líbiá nagyszabású prog-amjainak megvalósításá­hoz. Az emelkedő kőolajárak­ból származó bevételeket a ha­zai gazdaságfejlesztés me’lett külföldön is felhasználják, pél­dául az Adria-kőo’aivezeték építéséhez 70 millió dollárral Járulnak hozzá. Líbia az elmúlt évben 3,1 milliárd dollárért vá­sárolt beruházási javakat, és gépeket. Magyarország 1975. el­ső nyolc hónapjában 94,6 mil­lió devizaforint értékben ex­portált Líbiába. Líbia szomszédságában he­lyezkedik el a 164 150 km2 terü­letű 5,6 millió lakosú Tunézia. A népesség 92 %-a arab, 4 %-a berber, 2 %-a francia, a többi más nemzetisé­gű, délen néger, északbn kevés olasz Az egv főre jutó nemzeti jövedelem 395 dollár. Fejlődő agrá-ország, feudális maradványokkal. A volt francia gyarmat 1966. április 14. óta független, 1957. július 25-én köztársaság lett. A mező- és erdőgazdaság és a halászat az össztermelés 68 %-át adja. Fontosabb termékei cukorrépa,' hüvelyesek (bab, borsó) zöldségfélék, olajbogyó, datolya, szőlő, citrusféle és do­hány* Ásványkincsei jelentősek. Tunézia a világ 4. legnagyobb foszfáttermelője, azonban az itt kitermelt foszfát a spanyol Szaharáinál rosszabb minőségű. 1966. óta folyik kőolajkiterme­lés, de a barnaszén, vas, hi­gany-, ólom- és ezüstére terme­lés, a pirit és földgázbányászat is számottevő. A bányászat és • a feldolgozóipar 10—10 %-kal I járul hozzá a nemzeti jövede­lemhez. A gazdaságfejlesztést (55 %- £ ban) külföldi (francia, NSZK) 1 tőke segítségével valósítják | meg. Különösen a kis- és kö- 5 zénüzemek építését szorgalmaz- ; zák, ahol évente 50 ezer mun- • kahelyet akarnak létesíteni. Az 5 ország súlyos problémája a hiá- i nyos foglalkoztatottság, a mun- ; kaképes korúak 80 %-a dolgo- • zik otthon, 200 ezren külföldi | munkahelyeken dolgoznak, * Franciaországban 120 ezren. Lí- ; bíában 50 ezren. Nyupat-Euró- j pa más országaiban 30 ezren í vállalnak munkát. Külkereskedelmi forgalmát • főleg Franciaországgal, NSZK- ; val, Spanyolországgal és O’asz- 5 országgal bonyolítja le. A beho- 5 zatálában fontos az élelmiszer * (a szükségletek 20 %-a), a gép. ! berendezés és fűtőanyag. A : hazánkkal bonyolított forrta- ; lom szerény, az év első 8 hő- ■ naotéban nem érte el a 8 mii- • lió devizaforintot. I Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Országos Nagyvállalat békési gyáregységéhez FŐKÖNYVELŐT KERES közgazdasági egyetem, vagy mérlegképes könyvelői oklevél végzettséggel. Ugyanide ERDŐ-. VAGY FAIPARI MÉRNÖKÖT, í aki termelésszervezésben jártas, fizetés megegyezés szerint. | Esetleges lakásproblémáról is tárgyalhatunk. Jelentkezni lehet: a 351 595 148-ag mellék. Uvélbén pedig SALIX Jeligére. losonezi Pál táviraté a 80 éves ludvik Svobodához Losonezi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban köszöntötte Ludvik Svoboda hadseregtábomo- kot. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság volt elnökét 80. szüle­tésnapja alkalmából. (MTI) Folytatódott a politikai érik polarizációja Portugáliai helyzetkép a TASZSZ lisszaboni tudósí­tója a portugáliai helyzetről beszámolva megállapítja, hogy az utóbbi napokban folytatódott » politikai erők polarizációja. Ä kommunista párt és más haladó erők a hatodik ideigle­nes kormány lemondását vagy legalábbis gyökeres átalakítását követelik, mivel úgy vélik, hogy a kormány „jelenlegi ösz- szetételében való hatalmon ma­radása végül is a fasiszta rend­szer restaurálásához vezet”. A demokratikus néppárt és a szo­cialista párt vezetői, valamint egyes vezető katonatisztek ezzel szemben a kormány hivatalban maradása mellett szállnak sík­ra. A Forradalmi Tanácsnak a lisszaboni katonai körzet élén történő változására vonatkozó intézkedését a baloldali erők nyomására nem hajtották végre és ez a kérdés a tanács hétfő esti ülésén ismét megvitatásra kerül.--1 ...... mm m m—1 i n K urt Waldheim a Közel-Keleten Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár hétfőn Jeruzsálemben rövid megbeszélést folytatott Jigal Állón izraeli külügyminiszter­rel. A találkozó után Waldheim kijelentette: egyelőre korai len­ne megmondani, sikerül-e meg­újítani a Golan-fennsíkon, szol­gálatot teljesítő ENSZ megfi­gyelő erők mandátumát A kék­sisakosok megbízatása novem­ber 30-án jár le. Waldheim csütörtökön közel- keleti körútjáról visszatérőben, Londonban megszakította útját, hogy találkozzék Husszein jor- dániai királlyal. A program szerint Waldheim pénteken ter­jeszti a Biztonsági Tanács elé közel-keleti körútjáról szóló beszámolóját (Mena) Időközben országszerte folyta­tódnak a dolgozók baloldali erők által szervezett megmozdulásai, amelyeken követelik, hogy az ideiglenes kormányba és más államhatalmi szervekbe vonják be a valóban baloldali erők to­vábbi képviselőit Ugyanakkor a demokratikus néppárt veze­tői Costa Gomes elnöktől enged­ményeket követelnek a jobbol- dali csoportosulások javára. Hétfőn a reggeli órákban két bomba robbant a Portugália északi részében fekvő Chaves város közvetlen szomszédságá­ban. Az egyik bomba lerombolt egy rádió-reléállomást, a másik robbanás súlyos károkat oko­zott egy kerámiaüzembess. A merényletek hátteréről egyelő­re semmi nem vált ismeretes­sé. (Reuter, AFP) Moszkva Szovjet—olasz közös közle­ményt adtak ki Giovanni Leo­ne, olasz köztársasági elnök hi­vatalos szovjetunióbeli látoga­tásáról. A közös közlemény be­jelenti: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára elfogadta Giovanni Leone meghívását, hogy tegyen hivatalos látogatást Olaszor­szágban. A szovjet vezetők és az olasz köztársasági elnök konstruktív légkörben lezajlott tárgyalásain megvitatták a kétoldalú kap­csolatok továbbfejlesztésének kérdéseit Véleményt cseréltek a kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó, nagy fontosságú nem­zetközi problémákról. A szülőfalu megemlékezése Landler Jenőről Landler Jenő, a magyaror­szági és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő személyi­sége, a Magyar Tanácsköztársa­ság belügyi népbiztosa, majd a magyar Vörös Hadsereg főpa­rancsnoka 100 évvel ezelőtt a Zala megyei Gelse községben született. A centenárium alkal­mából nagy fiára emlékezett a szülőfalu. Hétfőn bensőséges ün. népség keretében megkoszorúz­ták a helybeli általános iskola falán elhelyezett márványtáblát Landler Jenő itt járt elemi Is­kolába. Ünnepséget rendeztek Nagy­kanizsán is a róla elnevezett gimnáziumban. Landler Jenő ennek az épületnek a falai kö­zött végezte középiskolai tanul­mányait Az iskola diáksága, nevelőtestülete, s a város mun­kásságának képviselői megko­szorúzták az iskola falán elhe­lyezett Landler-dombormúvet (MTI) „Az olasz köztársasági elnök mindenütt meleg fogadtatásban részesült Ebben kifejezésre ju­tott a szovjet nép rokonszenve és barátsága az olasz nép iránt” — hangzik a közlemény. A látog^ás idején aláírták a szovjet—olasz nyilatkozatot, az 1975—1979-es évekre szóló gaz­dasági, együttműködési egyez­ményt és azt a megállapodást, amelynek értelmében a tenger­hajózás területén megszüntetik a kettős adózási kötelezettséget Róma Giovanni Leone köztársasági elnök és Rumor külügvminisz- ter visszaérkezett Rómába a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásról. (MTI) Szovjet—olasz közös közlemény Leone hazautazott a Szovjetunióból Hz FnaM Tanács eínokévei Szomá’iálian és DéMemenlseir 6. II tenger és sivatag vonzásában A lakosság 95 százaléka arab. Kevés hindu, európai él még itt A férfiak vagy könnyű eu­rópai ruhában, vagy fehér ing­ben, és kockás skótszoknyára emlékeztető kis ruhadarabban járnak, ez a szoknyáeska: a fu- ta. A nők, ha nem európai öl­tözékben vannak, akkor tetőtől- talpig beburkolják magukat egy fekete selyemköpenybe, amely­ből csak a szemük villan ki, vagy sokszor még az sem, mert arcukat is eltakarják fátyollal. Ez a fekete selyemgöngyöleg: a séder, vagy ahogy vidéken hal­lottuk a szeider, nemcsak a ho­moktól véd, de mindentől, hi­szen viselőjét teljesen személy­telenné, felismerhetetlenné te­szi, még saját férje számára is. Fő táplálék a rizs és a hal, birkahús, sokféle zöldség és egy furcsa lepény: a hobsz, amit szinte minden utcasarkon sütnek. Aden komor fekete sziklahe­gyek völgyeiben épült város, egy-egy sziklahasadék egy-egy kerület. A hegyek tetején erő­dök, erődmaradványok, a brit kolonializmus emlékei A kerü­letek között a két leghíresebb: a Kráter (összezsúfolt, sűrű háztömbsorai között mindig öt —hat fókkal melegebb van, mint a város más pontjain, in­nen a neve) és a kikötői ne­gyed. A városnak a szíve, éle­tét, lüktetését szabályozó része volt a kikötő, fele úton az Eu­rópából Távol-Keletre vezető hajóúton. Itt tankoltak üzem­anyagot rakodtak ki és be, ja­vítottak hajót, s ez a forgalom meghatározta a város életét, A Szuezi-csatorna használha­tatlanná válásával az egykor oly forgalmas kikötő szinte megbénult Most kezd újra élénkülni, de a csatorna jelen­legi forgalma még csak 4 szár zaléka az egykorinak- Még sok időnek kell eltelnie, míg azade- ni kikötő újra a nemzetközi ví­ziforgalom egyik központja lesz. „Kereskedő nép voltunk, moßt majd földművelők leszünk, fej­lett iparral” — mondja magyar rul arab kísérőnk, egyike a ha­zánkban végzett jemeni diákok-, nak. Ennek jegyében vitték «I vendéglátóink az Elnöki Tanács éinőkét és kíséretét az Adentől ötven kilométerre északra fek­vő másik kormányzóságba, a ré­gi Lahedzsi Szultanátusba. Ez az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági területe, fő ter­mékei a gyapot, a zöldségi- és gyümölcsfélék. Itt, Al-Hautában hozták létre 1970-ben az állam legfontosabb mezőgazdasági fő­iskoláját: agronómusokat és me­zőgazdasági szakmunkásokat ké­pez. Ellátogattunk Mogahdbe, egy olyan állami gazdaságba, amelyik 50 hektár területen 8 ezer méter csatorna felhaszná­lásával termel takarmányt, pa­radicsomot, hagymát, paorikát, dinnyét, babot, burgonyát, ga­bonaféléket, datolyát, citrusfélé­ket. S amely rendszeresen ké­pez szakmunkásokat más gaz­daságok, szövetkezetek részére. A Mogaheö be vezetű út a siva­tagon át visz. Vagyis: nincs út, csak a kőbe, homokba vágott csapás, az autók nyomvonala, kétoldalt homok, néha egy-egy épület, jellegzetes település, a házaknak csak oldala van, te­teje nincs (nincs rá szükség, mert sohasem esik az eső!), egy-egy kupolás mecset, pálma­fák, tevék. Éppen elkapunk egy pillanatot, frissen született, még nedves szürke kis tevefióka, egy öreg fellah nyakában. A víz. Hatalmas, a legnagyobb probléma. Az élet feltétele itt is, de nincs folyó, nincs Nílus, csak a roppant kiterjedésű si­vatagi fennsíkok óriási törés­vonulatai, homokos vádik van­nak. Repülőgépről, helikopter­ről holdbéli táj. Kihalt, kiafc*

Next

/
Oldalképek
Tartalom