Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-21 / 273. szám

Kiállítás és filmvetítés A fogászati hónap megyei megnyitója Gyulán Az elmúlt napokban Gyulán, a Táróéi, járási Vöröskereszt szer­vezésében titkári tanfolyamot tartottak, amelyen szó volt a Megyei Egészségnevelési Cso­port, valamint a Vöröskereszt együttműködéséről. Erről a té­máról dr. König János, a MENCS vezető főorvosa adott tájékoztatást Az előadás után dr. Gyarmati István megyei fogász-főorvos nyitotta meg azt a vándorkiál­lítást, amelyet 22-éig a gyulaiak tekinthetnek meg az Erkel Fe­renc Művelődési Központban, majd ezt követően Békéscsaba és Békés lakói. A kiállítás megnyitása egyben a fogászati hónap megyei ren­dezvénysorozatának nyitánya is volt. Ott volt a kiállításon Szi­geti Zoltán, az MSZMP gyulai járási bizottságának titkára, va­lamint a város és a járás poli­tikai, gazdasági életének számos képviselője. Nagy érdeklődés kísérte a kertbarátmozgalom idei munkáját Klubok, szakkörök szervezése, megyei kiállítás, pályázatok 1976>ban Tegnap, november 20-án meg­tartotta idei őszi ülését a me­gyei kertbarátok társadalmi szövetsége Békéscsabán. Unya- tinszki János titkár ismertette az 1975. évi munkát. Kiemelte; nagy érdeklődés kisérte a Bé­kés megyei kertbarátmozgal­mat. A megyében már 42 kert­baráti kör, illetve szakcsoport működik. Ez év nyarán Gyu­lán rendezték meg az országos kertbarátmozgalom első ta­nácskozását, így a megyei kert­barátmozgalom tevékenységére az egész ország felfigyelhetett A Békés megyei példa nyomán az ország többi megyéjében ezekben a hetekben alakulnak ■meg a megyei kertbarát társa­dalmi szövetségek. A megyei társadalmi szövet­ség idei programjában szerepelt többek között a vetőmagellátás javításának szorgalmazása, a kis, néhány grammos vetőmagcso­magok árusításának szervezése. A Vetőmag Vállalat sok segít­séget adott e célkitűzés eléré­séhez. A növényvédelem szer­vezésében a növényvédő állo­más szaktanácsadó munkája emelkedik ki. A békéscsabai Le­nin Tsz és az Ültetvényterv Vállalat közösen megszervezte Békéscsabán a kereskedelmi árubeszerző centrumot. Nyolc nap alatt 400 ezer forint érté­kű facsemete talált gazdára. Ezt az együttműködést ki kel­lene terjeszteni a megye váro­saira és valamennyi járás' szék­helyére — mondta Unyatinszki János. A bemutatók is jól si­kerültek. Különösen az AGRO- KER programjai voltak az át­lagosnál jobban látogatottak. Az 1975. évi munka elismeré­seként Danszki Károlynak, a gyulai szakkör vezetőjének az idén nyújtották át a Porpáczi Aladár-emlékplakettet. Fekete Béláné, a MÉSZÖV dolgozója a Szövetkezet Kiváló Dolgozója jelvényt kapta meg. Szegfű Ist­vánnak, a Hazafias Népfront megyei bizottsága politikai mun­katársának a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója kitüntetést ad­ták. A jövő évi munkatervben a kertbarát klubok további szer­vezése szerepel. Ezenkívül au­gusztus 20-án kétnapos megyei kiállítást rendeznek, ahol a klu­bok, szakcsoportok és egyéniek pályázat formájában mutathat­ják be termékeiket. Propagan­da jellegű bemutatókat is ter­veznek. között ipari termelést folytató, a természetnek immár nem ki­szolgáltatott emberek lesznek. Ha a mai Szomália vezetői semmi mást nem tennének or- —águkért —• pedig sokat tesz.. nek még a fejlődés meggyorsf- ■ tására t — csak ezt, akkor is S megérdemlik szolidaritásunkat, S a világ tiszteletét Következik: Az Egyenlítőn át. : Szalon tay Mihály i Erős munkáshatalom fejlett szocializmus Beméi igeié s Herczeg Károllyal, a SZOT titkárával Köztudomású, hogy december 8-án megkezdi munkáját a ma­gyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa, amely mérleget von négy és fél esztendő mun­kájáról és megszabja a munkás- osztály legfontosabb tömegszer­vezetének soron levő feladatait. Milyen kérdések foglalkoztatják ezzel kapcsolatban a szakszerve­zeteket — erről beszélgettünk Herczeg Károllyal, a SZOT tit­kárával. Hogyan fejlődött a szakszerve­zetek termelést segítő munká­ja, amely feltétele, alapja az élet- és munkakörülmények javulásának? i — A szakszervezetek termelést segítő tevékenysége természete­sen, korántsem öncélú. Hiszen ez a népgazdaság, végső fokon a munkáshatalom erősítését szol­gálja, ami a szervezett dolgozók­nak nemcsak érdeke, hanem lét­feltétele. Ez az a bázis, amin az életszínvonal emelése nyugszik. Mert — közhelynek hangzik, de ez az igazság — csak azt oszt­hatjuk el, amit megtermeltünk. A munka becsületéért — A szakszervezetnek azon­ban nemcsak a termelés segíté­sében, hanem az elosztás mód­jában is szerepe van, sőt felelős­séggel is tartozik érte. De nem hiányzik hozzá felkészültsége sem: ismeri a lehetőségeket, a problémákat, az igényeket egy­aránt és rendelkezik az érdemi részvételhez szükséges jogokkal is. — A beszámolási időszakban fejlődött a szakszervezetek mun­kája, hozzáértéssel, sokoldalúan dolgoznak. De — mivel fejlett szocialista rend kialakításán fá­radozunk — a követelmények is egyre magasabbra emelik a mér­cét. Az ennek megfelelő tevé­kenység két alapvető probléma megoldását sürgeti. Az egyik: a jogok és kötelességek dialekti­kus egysége, amelynek érvénye­sülését sok szélsőség zavarja. Illetve, hol az egyik, hol a másik pólus lép felnagyítva előtérbe. Márpedig a kettőnek együtt kell érvényesülnie, hatnia gondolko­dásunkban. Es itt nem véletle­nül hangsúlyozom a gondolko­dásmód jelentőségét. Hiszen a munka becsülete szintén tudati kérdés. Ennek megfelelően a szakszervezet tudatformáló, ne­velő tevékenysége szempontjá­ból nem közömbös, hogy a szor­galmat még ma sem mindenütt méltányolják megfelelően, a lel­kiismeretesen dolgozót — az igyekvőket — nem mindenütt becsülik eléggé. Ennek megvál­toztatásában elsősorban a szocia­lista brigádokra, példamutatá­sukra kell támaszkodnunk. — A másik fő tennivalónk: a választott szakszervezeti testüle­tek, tisztségviselők és a tagság kaocsolatának javítása. Nem for­málisan, hanem tartalmilag, a szakszervezeti élet demokratiz­musának fejlesztésével. Mit je­lent ez? Azt, hogy a tagság *vé- leményezési, egyetértési, döntési hatáskörébe tartozó kérdéseket — legyen az kollektív szerződé* tervezési, vagy bérnrobléma — érdemben, szervezetten tárgyal­ják meg azokkal, akik ebben il­letékesek, akiket érint. Érteni kell a munkások nyelvén Gyakran elhangzik, hogy ez csak formális lehet, mert a tagság, pontosabban a munká­sok tájékozottsága, szakértel­me kevés az érdemi vitához. — Valóban ismerős az érvelés. De nem helyes, nem elfogadható. Igaz, hogy a kétkezi munkás nem érthet mindenhez, de a ve­zető azért vezető, hogy értse a munkás egyszerűen fogalmazott észrevételeit, megértse monda­nivalója célját és levonja a be­lőle eredő tanulságokat. Es lás­sa, mi az intézkedésének hatá­sa, következménye a műhelyek­ben. Hogy egy időszerű példát említsek: ha egy műhelyben vagy üzemrészben szóváteszik a mértéktelen túlórázást, nyilván­való, hogy meg kell vizsgálni az okokat, először azoknak vélemé­nyét kérve, akik a legközelebb­ről látják, észlelik ezt. Alig hi­szem, hogy ne lenne sok okos, hasznos javaslatuk a megoldás­ra, ha látják, hogy ezt valóban igénylik tőlük. — Az üzemi demokráciának — mert valójában erről beszélge­tünk — fontossága napjainkban és a jövőben is növekedik. Je­lentőségét aláhúzza, hogy az üze­mekben egy sor nagy horderejű kérdés vár megoldásra, amiben felmérhetetlen segítség a közös­ség véleményének meghallgatá­sa, érvényesítése. Közérdekű szigorúsággal Napjaink „divatos” problémá­ja a termelési szerkezet vál­tozása. Milyen feladatai van­nak ebben a szakszervezeti mozgalomnak? — A termelési struktúra vál­toztatása igen fontos dolog. Eb­ből következik, hogy nekünk is felelősségteljes feladataink van­nak, amiben ködösen kell mun­kálkodni az irányító szervekkel, az üzemekkel, persze kinek-ki- nek a maga partnerével. És az eddiginél sokkal következetesebb munka szükséges, lehetőleg meg­rövidítve az elhatározástól a megvalósulásig terjedő, gyakran indokolatlanul hosszú utat, időt. November 14-én este az oros­házi Űj Élet Tsz földjén szántott Vacsi András traktoros. Tóth György mezőőr, tsz-tag felké- redzkedett a traktorra. Elmond­ta, hogy egy rókát akar lelőni, amely a környékbeli tanyák ba­romfijait dézsmálja. A reflektorfényben nemsoká­ra meg is pillantották a,rókát. Tóth György leszállt, Vacsi András pedig a traktort úgy irányította, hogy az állat a fény­sugárban maradjon. A vádőr lőtt és nem talált. Néhány száz méter üldözés után ismét lőtt. A róka felbukott, de mindjárt talpra állt és irányt változtat­va vonszolta tovább magát. Va­csi András a traktorral kanya­rodva követte. Közben a trator- ra kapcsolt disztillerrel elütötte Tóth Györgyöt, aki a helyszínen meghalt. Hasonló szerencsétlenség 1973- ban történt a megyében, fácán­vadászat közben. Ezt követően az SZMT felhívással fordult a gazdaságokhoz, hogy ne enged­jék meg a traktorral való vadá­szatot. Sajnos, megismétlődött, és újra egy ember életébe ke­rült. o István József, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat rakodómunkása ok­tóber 15-én súlyos üzemi bal­esetet szenvedett. Az erről szóló jegyzőkönyv a következőket tar­talmazza : „A sérült nyeles cirokseprűvel takarította a beöntőgarat pere­mét, közben az üzemelő mobil- garat gumihevedert vezető dob­ja a seprűt behúzta. A seprű nyele István József jobb karját a működő géphez szorította, ahol azt a meghajtást biztosító géplánc könyök és váll közötti részen szétroncsolta és leszakí­totta.” A vállalat véleménye szerint a baleset oka: szabálytalan munkavégzés és a gyárt védő- burkolat elégtelensége. — Nyugodtam elmondhatom ugyanis, hogy a problémákat j A látjuk — ez az állami, a gaz­dasági vezetés minden szintjére vonatkozik —, de a változás las­sú. Itt van például a munkaerő­téma, amely egyetlen beszámoló­ról sem hiányzik. A munkaerő- hiány emlegetésétől azonban még mindig nem jutottunk el a munkaerő-gazdálkodásig, sőt az érvényes rendeletek betartásáig sem, például abban a vonatko­zásban, hogy ne az járjon jól, aki sűrűn változtatja munkahe­lyét. Ennek érdekében már a kö­zeljövőben olyan határozott in­tézkedések kellenek, hogy a ván­dormadarak és alkalmazóik húz­zák a rövidebbet. — A közérdekű szigorúság érvényesítése mellett, természe­tesen gazdasági tennivalókban sem szűkölködünk, például a nem gazdaságos termelés foko­zatos megszüntetése, a munka­erő átcsoportosítása, átképzése szintén napirenden levő feladat, aminek bőségesen lesznek kon- zekverfeiái a mi tevékenységünk­ben is. Hiszem az ilyen átcsopor­tosítás, a szakképzéstől az egyé­ni, emberi gondokig, a problé­mák tucatjával áraszt el majd bennünket. Nekünk, szakszerve­zeti tisztségviselőknek pedig tervszerűen, módszeresen, tapin­tatosan kell végére járnunk a feladatainknak. Ehhez további erősítést kapunk a szervezett dolgozóknak a szakmai, majd a szakszervezetek kongresszusa ré­vén megújult, megerősödött tá­borától — hangsúlyozta befeje­zésül Herczeg Károly, a SZOT titkára. L.IWL Az SZMT munkavédelmi fel­ügyelő azonban a vállalat fele­lősségét állapította meg. Egyút­tal felhívással fordult vala­mennyi állami gazdaság és ter­melőszövetkezet vezetőjéhez, hogy ahol ÉMG típusú egyszala- gos mobilgarat van, a forgó és mozgó részeket megfelelő bur­kolattal lássak el, adjanak ki gépkezelési utasítást és tartsa­nak oktatást. Ne forduljon elő többé hasonló baleset! P. B. Bővítették a Volán szolgáltatási tevékenységét Fontos feladatként kezelik a Volán 8. számú Vállalat békési főnökségén a szolgáltatási te­vékenységet. Mindig az újra, a jobb módszerek bevezetésére törekszenek. Az idén — a for­galomnövekedésre —a taxi-gép­kocsivezetőknél új, a bevétel­től függő bérezési formát vezet­tek be, megszüntették az önel­számoló rendszert. A bé­kési és a mezőberényi kocsit két műszakban üzemeltetik. Ügymond éjjel-nappali szolgá­latot látnak el itt a taxi-gép- kocsivezetők, teljesítve ezzel az utasok jogos kérését. A teherforgalomban is a la­kossági igények az elsődlege­sek. Éppen ezért bővítették a lakossági szolgáltatást. Ma már Köröstarcsán, Körösladányban, Eüzesgyarmaton és Vésztőn „A” képviseleti rendszerben foglal­koztatnak gépkocsikat azon túl, hogy Körösladányban és Füzes­gyarmaton „B” képviseleti szol­gáltatásuk is van. Szeghalom­ban pedig tehertaxit is igény­be vehetnek a megrendelők. Naponta 8 járatpárral bővült a megyeszékhelyen — a vasút­állomás—Mezőmegyer útvona­lon — közlekedő 5-ös járat. A forgalom vezetői egy panoráma autóbuszt állítottak be a csuk­lós mellé második kocsiként, s ezzel is csökkenteni kívánják az útvonalon közlekedő járatok zsúfoltságát. Tragikus üzemi balesetek Nomád pásztorok, új életük új szerszámaival köszöntik a tá­voli Európából érkezett vendégeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom