Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-02 / 258. szám

Ssínhási próbán A Békés megyei Jókai Színház a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója tiszteletére mutatja be november 6-án este, Rachmanov: Viharos alkonyat című három felvond- sós színművét Udvaros Béla rendezésében. Polezsájev profesz- szort Bicskey Károly, feleségét Szentirmay Éva alakítja A rendező Cyórffy Lászlónak, a színmű egyik forradalmár­szereplőjének ad utasításokat Még néhány nap és felgördül a függöny az idei évad második bemutatóján. Udvaros Béla Fekete László ügyelővel egyezteti c darab technikai forgatókönyvét (Demény Gyula felvitele# Horonyban a tíz békési festő kiállítása A békési művelődési ház Al­kotók Klubjának tíz festőtagja, a körösmenti kulturális hetek rendezvénysorozatában célul tűzte a munkásművelődés segí­tését. Ennek megfelelően októ­ber 5-től december 8-ig közös kiállítássorozaton mutatkoznak be Békés város vonzáskörzeté­ben. Az alkotók 27 képből ösz- gzeállított tárlatát október 5-től 18-ig a békésiek láthatták, majd október 23-tól hovember 30-ig a kamutiak. Pénteken, október Sí-én este a Muronyi Állami Gazdaság mű­velődési háza adott lehetőséget a művészek bemutatkozására. A kiállítás — amelynek közönsé­gét Párzsa János, a békési Al­kotók Klubjának titkára kö­szöntötte — megnyitásán elő­ször a helyi általános iskola ka­marakórusa adott elő népdalo­kat, majd Mucsi József békési költő olvasta fel két versét. Ezt követően lapunk kulturális ro­vatának vezetője, Sass Ervin mondott megnyitót. A békési „tízek” kiállítása legközelebb november 16-tól 26- ig a bélmegyeri művelődési ház­ban, majd november 30-tól de­cember 8-ig Tarhoson az ifjú­sági házban látható. B. J. Védett nárciszok Kárpátukrajnában, Huszt kör­nyékén 30 hektárnyi területen a vadnárciszok védelme érdekében természetvédelmi területet léte­sítettek. A kutatók azt vizsgál­ják, hogy ezek a tipikusan he­gyi növények miként „települ­tek” át erre a mélyebben fekvő, nyirkos savanyú talajra. Egyes kutatók véleménye sze­rint a nárcisz a Tisza feletti sík­ságra a jégmezők megcsúszása­kor került, majd alkalmazkodott a körülményekhez. (BUDAPRESS—APN) EDO 1977 Igazi ünnep legyen a fesztivál! B ,e kell vallanunk; az idei Erkel Diákünnep nem úgy sikerült, ahogy vár­tuk. Az okokat hosszan sorol hatánk, például azt, hogy későn érkeeztt a kiírás, az utol­só pillanatban is változtatni kel­lett a már megszervezett prog­ramokon. Központi zsűrinek kellett volna értékelni a produk­cióikat, de nem érkeztek meg, és a bemutató előtt egy nappal még nem tudták a rendezők, kikkel fognak együtt dolgozni. Az elképzelés az volt, hogy ver­seny helyett egy fesztiválon ve­gyenek részt a fiatalok, ahol vidáman, felszabadultan mutat­hatják be műsoraikat. A ver­seny hiánya viszont kis híján érdektelenségbe fullasztotta az egész fesztivált. A hibák, hiányosságok több­sége abból adódott, hogy a KISZ KB kulturális és közép­iskolai osztályai között nem volt meg a kellő összhang. Gyakran érkeztek egymásnak ellentmon­dó utasítások, kicsit kapkodó volt tevékenységük. Boncolgat­hatnánk még tovább is a kudarc okait, de ehelyett nézzünk in­kább a jövőbe. A jövő ugyanis biztató váltom zásokat ígér. A KISZ Központi Bizottsága középiskolai osztálya komolyan hozzálátott a hibák kijavításához. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy már most hozzákezdtek az 1977- ben sorra kerülő diáknapok szervezéséhez, öt helyen lesz országos fesztivál, közülük az egyik az EDÜ. Hogyan lehetne jobb, érdekesebb, mozgalma­sabb az Erkel Diákünnep? Er­ről kért véleményt a KISZ KB azon a tanácskozáson, melyet Gyulára, az EDÜ székhelyére hívtak össze a napokban. A fesztiválon részt vevő megyék KISZ-bizottságai küldték el kéDviselőiket, hogy Frank Iván­nal, a KISZ KB politikai mun­katársával együtt kidolgozzák elképzeléseiket, javaslataikat a két év múlva sorra kerülő ren­dezvényre. Mit a látunk jövőre képernyőn? Pénteken este Békéscsabán megyénk közművelődési intéz­ményeinek vezetői Sylvester András főszerkesztőt, a Magyar Televízió közművelődési főosz­tályának vezetőjét látták vendé­gül. A baráti hangulatú anké­ten először a főszerkesztő az osztály munkáját, népünk köz- művelődésében betöltött szere­pét, a tömegkomrhunikációs rendszerünk szerkezetét, vala­mint a főosztály legsikeresebb műsorainak — a Deltának, a Jo­gi eseteknek, az Iskola-tv-nek, a Művészeti Magazinnak — „kulisszatitkait” ismertette. A megjelentek számára mégis a legérdekesebb volt a főosztály — amelynek elsődleges feladata a szórakoztató, érdekes formában történő ismeretterjesztés — jö­vő évi terveiről adott tájékoz­tatás. A televízió kétségtelenül leg­népszerűbb műsorai a soroza­tok. Már készül a Magyar tá­jak, a Születésünk titkai című. A Századunk új, hat műsorból ál­ló sorozata Hórthy kiugrási kí­sérletének történelmi, politikai hátterét elemzi. A tudós- és író- portrék legközelebbi adásaiban Illyés Gyulával, Vas Istvánnal ismerkedhetnek meg a nézők 4 StCB 1975. NOVEMBER ?. Tavasszal sugározzák a Lukács Györgyről készült portré negye­dik részét 1976 őszén kezdődik a televí­zió talán legnagyobb eddigi vál­lalkozása. A cím még nem vég­leges, az ötven részből álló so­rozat célja azonban egyértelmű: a televízió munkatársai, a ma­gyar tudományos élet nagyjai megkísérlik egy olyan komplex egészet adni, amely mindazon természettudományos ismerete­ket tartalmazzák, amit a mai modern műveltség megkövetel­het. A mai tudományos világkép összefoglalására minden héten egy-egy alkalommal, 50—50 per­ces műsorokban kerül sor. A filmeket, az anyagokat a világ minden részéről szerzi be a te­levízió Tervezik, hogy a műsor szövegét nagy példányszámban a Minerva Könyvkiadó is megje­lenteti, az Élet és Tudomány cí­mű hetilap a műsorok magya­rázatára cikksorozatot közöl. 1977- ben szeretnék e tv-soroza- tot a társadalomtudományok, 1978- ban pedig az esztétika tárgyköreiben is elkészíteni. Februárban indul a Népműve­lők Fóruma, tervezik a Filmmű­vészeti Magazin adásait is. Ez utóbbi műsorban dokumentum- és kisfilmeket mutatnának be. A tájékoztató után a megje­lent megyei közművelődési szak­emberek kérdéseire válaszolt Sylvester András főszerkesztő. \ L.Í 4 z hamar kiderült, hogy — bár egészében helyes az eddigi rendszer — jó né­hány részletén változtat­ni kell. Több időt kell például a felkészülésre adni. Már a jö­vő év elején meg kell hirdetni a következő EDÜ-t és akkor senki sem mondhatja, hogy kap­kodnia kell. 1976 októberének végén vagy november elején ke­rülne sor az iskolai versenyek­re. Ez a már bevált módon is­kolai diáknap lenne. Meg kell viszont növelni az IDN szere­pét. Mozgasson tömegeket, le­gyen az iskola igazi ünnepe. A megyei döntő színvonalver­seny lesz, ahol szakzsüri bírál­ja el a produkciókat és dönt ar­ról, hogy ki kapjon arany-, ezüst- vagy bronzoklevelet. A legjobbak a Forradalmi Ifjú­sági Napok idején gálaesten mu­tatják be műsorukat Az eddigiektől eltérő időpont­ban lesz a fesztivál, az Erkel Diákünnep. A munkásosztály nagy ünnepéhez, május elsejé­hez kapcsolódva színesebb, ér­dekesebb, nagyobb tömegeket mozgató lesz. Készévé válik & május I-i ünnepségnek és ez­által erősödik a fesztivál poli­tikai jellege. Túl ezen nem el­hanyagolható az az anyagi meg­takarítás sem, amely abból adó­dik, hogy nem kell kétszer tri­bünöket színpadokat építeni. Végül, de nem utolsósorban » korábbi időpont miatt részt ve­hetnek az EDÜ-n a negyedike­sek is, akiknek ez egy szép, ün­nepélyes búcsú lesz az iskolá­tól. £’ s hogy ®z EDÜ ne nélktt­’lözze az izgalmat arról a > fesztiváldíjak gondoskod­nak majd. Ezeket egy-egy közösség kaphatja összteljesít­ményéért A díjak odaítélésénél nemcsak a bemutatók színvona­lát, hanem a fesztivál egyén rendezvényein tanúsított részvé­telt aktivitást is értékelik a rendezők. Külön kell szólni a pályáza­tokról, melyek talán a legtöbb gondot okozták eddig. Eltűntek, elkeveredtek a beküldött anya­gok, baj volt a zsűrizéssel és a színvonallal. Az idén a képző és iparművészeti pályamunkákat egy országos kiállításon mutat­ták be. Ennek gazdája a szegedi Tömörkény gimnázium volt, ahol először rendeztek ilyea rangos bemutatót A gyakorlat­lanság persze rányomta bélye­gét a rendezésre, mégsem volna helyes emiatt megvonni tőlük a bizalmat Az viszont tény, hogy a fesztiválokról nagyon hiányoz­tak a fiatalok képző- és ipar­művészeti pályamunkái, melyek közvetlenül képvielték volna az alkotó munkát. Nem volt könnyű olyan meg­oldást találni, hogy a „kecske is jóllakjon, de á káposzta is megmaradjon.” Sok javaslat hangzott el, végül az aratta a legnagyobb sikert, mely szerint a jövő év decembere lenne a pályamunkák beadási határide­je. Egy központi zsűri nyugod­tan. kapkodás nélkül minősít­hetné az alkotásokat mert a Forradalmi Ifjúsági Napok ré­szeként 1977. április 4-én nyílna a legjobb művek országos be­mutatója Szegeden, a Tömör- gény gimnáziumban. Kétheti nyitvatartás után öt részre oszt­ják az anyagot és elszállítják az öt országos fesztivál színhe­lyére. így ott is láthatók lesz­nek a fiatalok képző- és ipar­művészeti munkái. m Résszé van még 1977, messze van a követke­ző EDÜ, de a máris megkezdődött előkészítő munka megnyugtatja az embert Nyugodtan, tervszerűen, meg­fontoltan kell dolgozni azért, hogy az EDÜ, a diákság igazt emlékezetes ünnepe legyen. ülé*cr»I Lásslé

Next

/
Oldalképek
Tartalom