Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-16 / 269. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ¥■ ­Világ proletárjai, 1975. NOVEMBER Ifi., VASÁRNAP ÁRA: 1,20 FORINT XXX. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM MA; A MEGYEI TANÁCS VEZETŐIÉ A SZÓ (4. old.) TERVIDŐSZAK VÉGÉN (4. old.) KÖRÖSTÄJ-ANKÉT NAGYSZÉNÁSON (6—7. old.) Megtehetnék, de nem teszik Növekvő * szigorúbb, azaz mennyiségében és minőségében más követelményekkel néz szembe a gazdasági élet vala­mennyi alkotóegysége. A válla- latok, az ipari és mezőgazdasá­gi szövetkezetek közössége, s el­sősorban vezetése érzi ezt, ám a reagálás korántsem azonos. Vannak termelői kollektívák, ahol a nehezebb feltételek, kö­rülmények ellenére sem torpan­tak meg, nagy buzgalommal ke­resik és alkalmazzák az új meg­oldásokat, minden lehetőséget megragadnak a hatékonyság ja­vítására, figyelmük sugarából nem kerül ki a költségek ala­kulása. Dolgoznak úgy, aho­gyan elvárja ezt tőlük a társa­dalom, ahogyan megköveteli azt a csoport- és a társadalmi ér­dekek egyeztetése. Most a gyengék, a botladozók, az örökösen el-elmaradók bajait, gondjait, helyzetét illenék vá­zolni, ám a szokásostól eltérve maradjunk a középmezőnynél, ott is azoknál, akiknek lehető­ségük lenne a többre, a jobbra, de csak szemlélődnek s tehetet- lenkednek Kisebb és nagyobb vállalatok, szövetkezetek egy­aránt találhatók közöttük. Kézenfekvő igazságként írjuk le, hogy a közepes megjelölés meglehetősen nagy eltéréseket takar. Vannak erős és gyenge közepesek, közösségek, amelyek­nél nagy eredmény, hogy a gyengék közül idáig jutottak, s mások, melyek tengődnek, hol­ott lehetőségeik adottak a fejlő­désre. Ez utóbbi jelenséget ítél­hetjük a legártalmasabbnak, mert a maga teremtette, a tár­sadalom nyújtotta feltételeket hagyja kihasználatlanul, úgy vélve, hogy mindenfajta változás csak teher és semmitől nem ir­tózik annyira, mint attól, hogy vállára vegye azt A közösség kárhoztatható ér­te ? Az is, de elsősorban veze­tőik! A tisztséget — s vele jo­gok, kötelességek seregét — azért adja a társadalom, hogy az irányítás valóban irányítás, célok, teendők kijelölője, a vég­rehajtás feltételeinek megterem­tője, a megvalósítás folyamatos ellenőrzője — s ha kell, menet közbeni módosítója — legyen. Mégis, azonos adottságú vállala­tok, szövetkezetek szembetűnően eltérő eredménnyel dolgoznak. A magyarázat? Amint azt a Gazdaságkutató Intézet egyik elemzése kimutatta, ezekben az esetekben a vezetés magatartá­sára vezethetők vissza a bajok. Arra, hogy bár az irányítás ész­leli a feszültségeket, a feltárha­tó tartalékokat, akcióképtelen­nek bizonyul, azaz nem tudja megszervezni —• a változó köve­telményekhez igazodó — mun­kát. Tengődnek, sodródnak hete­ken, hónapokon át, de sem ve­lük, sem általuk nem történik semmi. Joggal feltételezhetjük, hogy ezeknek a vezetőknek egy ki­sebb csoportja egész egyszerűen alkalmatlan az 1 irányításra, té­vedés volt kiválasztásuk, hiba tisztségükben. történő megtartá­suk. Itt egyértelműek a teen­dők,' még ha fájdalmas is — de persze a tapintatot, az embe­ri méltóság tiszteletét nem nél­külöző — a beavatkozás. Nehe­zebb meglelni a megoldást azok­nál — a nagyobb csoportoknál —, akik tehetségük, tudásuk, ta­pasztalatuk alapján indokoltan kapták meg vezetői kinevezésü­ket, ám elkényelmesedtek, csu­pán személyes vezetői jogaikkal törődnek, s a sutba kotorták kö­telességeiket Néhányuknál talán használ a kollektíva nevében, barátilag közvetített figyelmeztetés. Ám illúzió lenne, ha azt hinnénk, hogy többségük ilyen enyhe nyo­másra megfelelően reagál. Ha elvesztették a problémák iránti érzékenységüket, akkor nincs ez másként a közösséghez fűződő kapcsolatok esetében sem. Itt már nem csak kérni, figyelmez­tetni kell, hanem — követelni is! Megkövetelni az örökös ké­szenlétet, a fontos és kevésbé fontos jelenségek, tennivalók fel­ismerését, szétválasztását; a szervezetben rejlő tartalékok fo­lyamatos föltárását és haszno­sítását, a mit és hogyan világos meghatározását, mindazt tehát, ami a vezetés értelme, lénye­ge. Fölléphet e kívánalmakkal maga a vezető irányította kö­zösség is, de lássuk be, ez a rit­kább eset. Ezért a felügyeletet, ellenőrzést gyakorló, a központi akaratot — s az akaratban ki­fejeződő össztársadalmi, érdeke­ket — képviselő szervek, testü­letek elsőrendű kötelessége, hogy a mainál szigorúbban értelmez­zék, mérlegeljék a vezetői tel­jesítményeket. Ne az álljon a fő helyen, hogy ami van, az el­fogadható-e, hanem azt elemez­zék, mit tehetett volna meg a vezetés, s valójában mit cse­lekedett? A követelmények változásával a számonkérésnek lépést kell tartania. Az erkölcsi, anyagi megbecsüléstől nem választha­tó el az erkölcsi, anyagi felelős­ség. Mert csak így teljes az el­számoltatás, így alkothat a tár­sadalmi érdekeknek és igazsá­gosságnak megfelelő egyenleget a tartozik és a követel. Mészáros Ottó . Ismét Hunya Istvánt választották a MEDOSZ elnökének Szombaton, a szakszervezet Jókai utcai székházában befe­jezte tanácskozását a MEDOSZ XXIV. kongresszusa. A tanács­kozáson ott volt dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter,. A küldöttek a központi vezetőség beszá­molója felett indított vitában •gyebek között a termelésfej­lesztés időszerű kérdéseit vi­tatták meg. A kongresszus megválasztot­ta a 99 tagú központi vezetősé­get, a 9 tagú számvizsgáló bi­zottságot és a 63 küldöttet. A központi vezetőség megvá­lasztotta a szakszervezet 17 ta­gú elnökségét. A MEDOSZ el­nöke: Hunya István lett; főtit­kára: Kovács István. Szakmai és tanulmányi versenyek, országos kulturális és sportesemények m szakmunkástanulók programjában Az idei tanévben is megrende­zik a szakmunkásképző iskolák szakmai és tantárgyi versenyeit, s a fiatalok részt vehetnek több figyelemreméltó kulturális meg­mozdulásban. A tervek szerint csaknem 50 szakmában rendezik meg a ha­gyományos Szakma Kiváló Ta­nulója és mintegy TO tantárgyból a tanulmányi versenyeket. Ezek­re — többek között — Budapes­ten, Székesfehérvárott, Szegeden, Dunakeszin, Szolnokon, Tatabá­nyán, Martfűn, Pécsett és Nyír­egyházán kerül sor, többségük­re előreláthatólag 1976. március 5—16. között. A szakmunkástanulók széles körű részvételére számítanak a „Ki tud többet a Szovjetunióról” című vetélkedő sorozatban, ame­lyet az Oktatási Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Earáti Társa­ság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szer­kesztősége hirdetett meg az 1975/76. tanévre. Az év elejétől május első hetéig zajló négyfor­dulós vetélkedőn az iskolák négytagú csapatokkal szerepel­hetnek. A budapesti országos döntőn legeredményesebbek ér­tékes díjakat kapnak, a Szovjet­unióba és más szocialista orszá­gokba utazhatnak, a fődíj pe­dig egy Latvija típusú szovjet gyártmányú mikrobusz az isko­lának. Bizonyára sokan beneveznek majd a területi és országos sza­valóversenyekre, s vesznek részt a színjátszó körök és irodalmi színpadok bemutatóin, továbbá a KISZ XI. kongresszusa tiszte­letére meghirdetett „Forradalmi elődeink” című vetélkedőn. Ez utóbbi különösen jó alkalmat nyújt arra, hogy a szakmunkás- tanulók tanulmányozzák iskolá­juk ifjúságmozgalmi múltját, összegyűjtsék az ezzel kapcsola­tos tárgyi és írásos emlékeket, megismerjék a magyar kommu­nista ifjúsági mozgalom törté­netét, a kiemelkedő személyisé­gek életét, ■ munkásságát, és tá­jékozódjanak a KISZ tevékeny­ségének legjelentősebb eredmé­nyeiről is. „Zúgjon dalunk” címmel ren­dezik meg a szakmunkástanulók énekkari bemutatóját, amelyet a Munkaügyi Minisztérium, a Kórusok Országos Tanácsa és a Magyar Rádió együttesen szer­vez. Várhatóan sokan vesznek részt a „Kiváló Ifjúsági Klub” pályázaton is. Még ez év végén kerül sor a szakmunkástanuló intézetek KISZ-titkárainak or­szágos találkozójára és tovább­képzésére. Kádár János fogadta fllvaro Mait Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton a KB székházában fogadta Alvaro Cunhalt, a Por­tugál Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkárát és a kíséretében levő Diniz Mi- ranclat, a Portugál Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának tagját, akik az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára tartózkodnak hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben lefolyt találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezető­je. (MTI) Á HNF békéscsabai bizottságának ülése A tervezett társadalmi munka értéke: 5 millió 800 ezer forint — eddig 5 milliót teljesítettek A Hazafias Népfront békéscsa­bai városi bizottsága legutóbbi ülésén értékelte a lakosság ez- évi társadalmi munkáját. Balázs Mátyásnak, a tanács társadalmi- munka-felelősének beszámolójá­ból kitűnt, hogy 1975-ben is jó eredményeket hozott a tanács és a népfront által meghirdetett ♦ „Építsük, szépítsük városunkat!” mozgalom. A város lakossága és a vállalatok dolgozói nagy szám­ban vettek részt a tavaszi .nagy- takarításban, a fásításban, a közterületek, játszóterek építé­sében, karbantartásában Az ősz. szefogás eredményeként új ját­szóteret tudhat magáénak a Penzai, a Lencsési úti, a Bartók és Vécsey utcai lakótelep. Ezek gondozását a közép- és az álta­lános iskolák tanulói vállalták. A bizottsági ülésen összegez­ték, hogy mennyi értéket jelen­tett ez a nagy mozgalom: az 1975. évre tervezett 5 millió 800 ezer forintnyi társadalmi mun­kából eddig kereken 5 mfttíó fo­rintot teljesítettek. A végleges értékelés azonban majd decem­ber 31-én lesz. A hátralevő idő­szakban tovább szorgalmazzák a város fásítását, a csapadékvíz­elvezető csatornák ásását. A lakosság még nagyobb szá­mú részvételét a társadalmi munkában jól szolgálná a lakó- bizottságok ilyen irányú meg­bízatása is — állapította meg több hozzászóló. Aggodalmukat is kifejezésre juttatták egyes bi­zottsági tagok. Sérelmezték, hogy a városi tanács dolgozói a lakóbizottságok bejelentéseire, észrevételeire cSak nagy ritkán tesznek érdemleges intézkedést. A bizottsági ülés úgy foglalt ál­lást, hogy ebben az ügyben fel­keresik a városi tanács vezetőit. Szükségesnek tartják ezt azért is, mert 1976-ban szintén jó eredményt akarnak elérni az „Építsük, szépítsük városunkat!”, mozgalom fejlesztésében. 830 vagon s A Békéscsabai Konzervgyár száraztészta üzemébe ' ez ér november 15-ie 73« vagon száraz- tészta került. Az üzem dolgozói vállalták, hogy ebben az évben összesen 830 vagon tésztát gyártanak, 30 vagonnal többet, mint, amit az éves tervük előír (Fotó: Demény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom