Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-26 / 252. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Á jakobinus mozgalom és Tessedik Sámuel A Jakobinus mozgalom magyarországi mártírjainak tragikus kivégzése 180 évvel ezelőtt történt (1795). A 18. sz. végén, az egész Európán áthullámzó mozgalom egyes résztvevőivel, a nagy szarvasi reformernek: Tessedik Sámuelnek is többrétű kapcsolatai voltak — bár erről szinte nem is tesz említést a szakirodalom. Üjabb kutatási eredmények alapján azonban több meggyőző adat birtokában tárjuk fel e hipotézis lehetőségét. Közismert, hogy Tessedik írásaiban lépten-nyomon találunk utalást a haladó korszellem követésére. A parasztság életmódját, társadalmi-jogi állását, gazdasági önállóságát, műveltségének fejlesztését sürgeti — a polgári irányú átalakulást segítő szándékkal. Már 1788- ban szívesen használja a „köztársaság” fogalmát; pl.: „Az iskolák a köztársaság valóságos szemináriumai’. Szóban és írásban hirdeti, gyakorlati példákkal bizonyítja a polgári átalakulás szükségességét. ♦ Tessedik közvetlen megnyilvánulásainál még többet mondanak »azok a tények, amelyek Tessediknek a jakobinus mozgalom egyes résztvevőivel való kapcsolatait tükrözik. Ezek: Tessediknek Hajnóczy Józseffel fenntartott bensőséges viszonya; Kristóffy György tanító a jakobinus eszmék szarvasi követője; Verhovszky Sámuel és Pru- zsinszky József jakobinusok kapcsolata Tessedikkel; J. G.* Fichte irodalmi hatása; Tessedik nézeteltérése Le- hóczk.v Pál szarvasi szolga- bíróval; valamint Tessedik iskolájának átmeneti beszüntetése (1795) a jakobinus mozgalom kultúrpolitikai reakciójának következményeként. Ha a felsorolt adalékokat — részletesebben érintve — egymás mellé helyezzük, máris kirajzolódik Tessedik és a jakobinus mozgalom közvetett kapcsolata feltételezésének jogosultsága. i Hajnóczy József kiemelkedő vezető szerepe a magyar jakobinus mozgalomban nyilvánvaló. Tessedik családi kapcsolatai Hajnó- czyval (másod-unokatestvérének fia) valószínűvé teszik a közöttük kialakult eszmecsere lehetőségét. Gyakran váltanak levelet. Ezekből nyolcat talált és közölt Kemény Gábor (1938). A levelek hangja valóban családias. Tartalma gyakran bizalmas jellegű; politikai vonatkozásokat is tartalmaz. Szó esik leveleikben a cenzúráról. Tessedik írja Hajnóczynak: „Remélem, ezután minden könyvet Pozsonyban revideálnak és nem Bécsben.” Hajnóczy részletesen válaszolgat. Ezért elnézést is kér. Tessedik azonban biztatja: „Minél jobban telítve vannak levéléi újdonságokkal, annál érdekesebbek és kellemesebbek nekem.” Tessedik több levelében is köszönetét fejezi ki Hajnóczynak azért, hogy „a külföldi újságokról is értesítette”, Tessedik 1789. április 15- én kelt levele a leghosszabb és legváltozatosabb. Ez válasz Hajnóczynak az év március 24-i írásái’a. Ennek egyik témája a személyes találkozás lehetősége Pécsett. Azonban elkerülték egymást. Ezért sajnálkozik Tessedik: „Milyen kimerítően meséltem volna el és értesítettem volna olyan dolgokról, melyek az ön baráti szívét kellemesen lepték volna meg”. Majd valóságos referátumot tart a Landmann c. munkájáról és a faluszabályozás (rendezés) szükségességéről, továbbá „a Szarvason alapítandó Ipari Főiskola tervéről, növényiskolájáról” stb., majd kijelenti, hogy „az uralkodó szavában és ígéretében sem lehet bízni”. Hajnóczy vonzalma sem változik meg. A legsúlyosabb gyötrelmek napjaiban, a siralomházban sem feledkezik meg Tessedikről — sem többi barátjáról. Elszánt nyugalommal írja búcsúlevelében: „Csak barátaim mentsenek fel engem, mentsenek fel lelkűkben, a bíróság ítéletével nem törődöm.” A kivégzése előtti napon (V. 19.) Teréz húgához címezi azt a levelet és névsort, melyben azoktól búcsúzik, „akikkel közelebbi viszonyban volt” (pl. Kazinczy Ferenc, gr. Széchényi Ferenc, Verhovszky Sámuel — és Tessedik Sámuel is). Molnár János lelkésztől nzonban ezeket megszerzi Németh János, a jakobinus perek hírhedt jogügyi igazgatója. A magyar jakobinus mozgalom egy másik kiválóságához: Verhovszky Sámuelhez szintén rokoni szálak fűzik Tessediket. (Verhovszky anyja ugyanis Hajnóczy József testvére.) Itt és most csak egy mozzanat említésére szorítkozunk. Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a Hajnóczy—Tes- sedik-féle rokoni kapcsolatokon keresztül — tehát Verhovszky közvetítésével — kerül Tessedik kapcsolatba a Nákó családdal. Ugyanis felkérésükre tervezi meg Tessedik a nagy- szentmiklósi (Sannicolaeu- Mare) gazdasági iskolát és segíti társadalmi munkájának megalapozását. Pruzsinszky József, jakobinus, „felségsértés és hűtlenség” miatt három évet töltött börtönben. 1798 májusában szabadul. Mivel a kancellária szerint „nem nagyon lehet bízni” benne, nem is talál munkahelyet. Egyetlen biztos menedéke és támogatója: Tessedik Sá- muel! Az ő védelme alatt él és tanul Szarvason két évig. Érdekessége a dolognak, hogy Tessedik korábban nem ismerte. Valószínűleg Hajnóczy korábbi tanácsára fordult hozzá bizalommal. Tessedik teljes megértéssel és szeretettel egyengeti „a börtönviselt, feieségevesztett, kettétört pályájú ifjú életútját”. Később Keszthelyen helyezi el. Festetics Györgytől kér számára „szép talentumaihoz illendő hivatalt ’. A Georgi- konban tanított. S végül fel kell figyelnünk arra az elmérgesedő ellentétre, amely éppen az 1790-es évek elején kialakul a haladó szellemű iskolaigazgató: Tessedik és a feudális királyi abszolutizmus rperev védelmezője: Lehóczky Pál szarvasi szolgabíró között. Több olyan levelet találtunk a Megyei és az Országos Levéltárban, amelyek kétséget kizáróan utalnak a viszály iskolapolitikai, de méginkább politikai tartalmára. Mindez közrejátszott abban, hogy amikor a jakobinus mártírok kivégzése után (V. 20.) a nádor és a király hadat üzent a felvilágosult eszméket terjesztő iskoláknak, intézményeknek — Tessedik iskolájának munkáját is lehetetlenné teszik1 Az anyagi támogatás teljes megvonása következtében, saját pénzeszközei is elfogyván, már 1795. július 12-én kénytelen bejelenteni iskolájának bezárását A magyar jakobinus mozgalom főként a haladó értelmiség jelentős próbálkozása volt a polgári átalakulás és az ország függetlenségének kivívására. Nem a mozgalom vezetőin múlott a vállalkozás sikertelensége. A 18. sz. végén hazánk társadalmi állapota egyszerűen még nem érett meg a polgári átalakulásra. A paraszti tömegekkel sem volt megfelelő kapcsolatuk, Tessedik vonatkozásában — a fentiek alapján — bizonyosnak tekinthetjük, hogy a felvilágosult patrióta ’ reformer feltétlenül ro- konszenvvel kísérte a jakobinus mozgalmat: szoros kapcsolatban volt egyik-másik résztvevőjével és vezetőjével; de nem jutott el forradalmi értelmezéséig. Nemzeti haladó hagyományaink eme jelentős pilléréhez való vonzódása mégis megérdemli, hogy — ebben a sok jeles évfordulót hordozó esztendőben — fokozódó tisztelettel megemlékezzünk róla. »r. Tfóis UJm Koszfa Rozália Vázlat A fürdő ősszel Garat Gábor Sápadt füvőn dérmarta barna lombok. A fürdőből rég elszálltak a nimfák. Ázott falak, kopasz fák közt bolyongok torz ábráik a tél jöttét tanítják. Mi volt itt nyáron! Forogtak a testek tajtékos zöld vizekben, szédületben; karok és lábak izzón keveregtek. Most egy fakó kis mozdulat se rebben. Meghűlt a szél is, krákog az avarban. Tócsa lett a víz, borzong, nem világít. Csak az emlék sugárzik változatlan fénnyel a tavaszi föltámadásig. Koszfa Rozália Edit Vörösmarty Károlyi Amy Zalán futása. Nem megfutás nem elfutás, nem menekülés. Zalán fut, mint csillag az égen; mint szarvas az erdőn. Van valami állandó ebben a mozgásban. Zalán csak fut és meg nem áll, mint a párhuzamos egyenesek. A végtelenben célt talál. Rontásűző Polner Zoltán Pusztulj nyávogás takarodj a házból; ártatlan kicsimből gyönge kis csontjából! Kitakarodj innét girhes macska szőre! Vessz el fiacskámról menj a temetőbe! Tépjenek a kutyák, faljanak a férgek! Ne rikódjon többé ez a kicsi lélek! Pusztulj nyávogás, vessz el nyávogás, fuss ki a világból! Vájnál László Jterssi, Élet-alkony Naponta öregebb. Naponta hangtalanabb. Nem figyel senki rá csak a levegő-sivatag. Gubbaszt céltalan, mint szárnyszegeit madár, örömet semmiben nem talál. Csontjain a hús aszódik. Csontjaiból a velő kiszárad. Részvétlenség veszi körül, Nincs aki megvesse néki az ágyat. Álmai nincsenek, csak álmatlan éjszakái, s a tengernyi évek erdejéből kiutat nem talál. Menekülne hiába, létezésből az elmúlásba. Egy ablak Egy ablak nyílik az életre — árnyékra-fényre tavaszra, őszre — Egy ablak nyílik variáció nélkül a temetőre.
